A Fővárosi Ítélőtábla tegnap jogerős ítéletében helybenhagyta azt az elsőfokú határozatot, amelyben Gyurcsány Ferencnek a Magyar Nemzet ellen indított sajtó-helyreigazítási keresetét már elutasította a Fővárosi Bíróság. A táblabíróság szerint a 2005. december 8-án hozott elsőfokú ítélet indolása „a sajtó-helyreigazítási per kereteit is meghaladóan” támasztotta alá a nem jogerős határozatot – tájékoztatott Karas Mónika, a Magyar Nemzet jogi képviselője. – A jogerős döntés szerint tehát, a Magyar Nemzet megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a perelt cikkekben említett rádióműsorban a miniszterelnök a Fittelina Kft. -ről beszélt, mert azok a tények amelyeket ekkor Gyurcsány előadott, csak erre a vállalkozásra vonatkozhattak – mondta el az ügyvéd. Az elsőfokú határozat szerint a Magyar Nemzet a becsatolt cégmásolatok alapján megfelelően tudta bizonyítani a cikkben tett megállapításait. Megállapítható volt, hogy a kormányfő a rádióműsorban valóban nem nevezett meg egyetlen céget sem, de nem is nyilatkozott arról, hogy ha nem a Fittelináról volt szó, akkor melyik más gazdasági társaságról – indokolta az elsőfokú határozatot Pataki Árpád bíró. Kifejtette: a műsorvezető egyértelműen a Fittelina-üggyel kapcsolatban tette fel a kérdését és a miniszterelnöknek lehetősége lett volna egyértelművé tenni a helyzetet. A lapunk által levont következtetés tehát nem volt ellentétes a véleményalkotás elemi szabályaival – hangzott el az elsőfokú per ítélethirdetésén. A kifogásolt cikk címével kapcsolatban – amelyben levontuk a logikus következtetést: Hazudott a miniszterelnök – a bíró kijelentette: az Alkotmánybíróság szerint a tényállítás formájában közöltek is minősülhetnek véleménynek, a közszereplőknek pedig a sértő, igazságtalan véleményeket is tűrniük kell.

Az ügyészség eljárása törvénysértő, a határozat és annak indokolása jogilag megalapozatlan – jelentette ki Deutsch Tamás azt követően, hogy megismerkedett a Batiz András által is emlegetett, az ügyészségnek tett feljelentésének elutasító határozatával, amely miatt panasszal is élt. Deutsch az interjúban kijelentette: az ügyészség elutasító határozata olyan súlyú jogsértések eredményeként született, amely a büntetőeljárás sarkalatos szabályait szegi meg. „A büntetőeljárásnak is alapvető elve ugyanis a törvény előtti egyenlőség, vagyis hogy minden állampolgár esetében nemre, korra, vallási hovatartozásra és beosztásra tekintet nélkül ugyanazon jogszabályok vonatkoznak. Demokratikus jogállamban nem lehetséges, hogy a miniszterelnök személyét is érintő feljelentést ne a mindenkire egyformán kötelező rendelkezések szerint, hanem szubjektív, egyedi szempontok alapján bíráljanak el. Különösen súlyos az, ha mindezt egy olyan szervezet követi el, amelynek elsődleges feladata a törvények betartása feletti őrködés”. Az ügyészségnek február 1-ig van ideje a panaszt elbírálni. A két írás egy közhiteles dokumentumokkal alátámasztott cikksorozat része volt, amelynek során a Magyar Nemzet feltárta: a Gyurcsány családjának villáján végrehajtott luxusberuházás felveti az adócsalás gyanúját. Ennek lényege: a kormányfő és felesége tulajdonában lévő Fittelina Kft. a házaspár lakhelyéül szolgáló Szemlőhegy utcai ingatlanba fitneszparkot, úszómedencét telepített, amelyek után magánszemélyként nem igényelhették vissza az áfát, a cég azonban igen. Gyurcsányék azzal védekeztek, hogy az ingatlanhasznosítással foglalkozó Fittelina Kft. üzleti célból ruházott be, amelyek között a villán kívül más ingatlanok, így a szomszédos telken egy irodaház felépítése is szerepelt. Ennek érdekében a Fittelina nevében ajánlatokat is tettek a II. kerületi önkormányzatnak. A kerület jegyzője azonban lapunkban cáfolta Gyurcsányt, vagyis azt, hogy a Fittelina az önkormányzathoz fordult volna más építkezés ügyében. Ez viszont tovább erősíti azt a gyanút, hogy Gyurcsányék a Fittelina Kft. -t kizárólag a magántulajdonukban álló villán elvégzett luxusberuházásra hozták létre. A jegyző cáfolata ellenére Gyurcsány a Klubrádióban megismételte álláspontját. Egyértelműen a Fittelina Kft. -re utalva azt mondta: „Sok mindenre készültünk, még a szomszédos telekre egy önálló irodaháznak a felépítésére is, arra vonatkozóan több ajánlatot adtunk az önkormányzatoknak a vásárlásra. Erre a tevékenységre – az ingatlanfejlesztésre és -hasznosításra – jött létre egy cég, amely, amikor épült át a mi házunk, amely magánház természetesen, akkor kialakította a maga irodáit is, és a beruházás folyamán nagyon akkurátusan kettéválasztotta a dolgot.” Nem sokkal később a kormányfő felesége, Dobrev Klára is hasonló tartalmú nyilatkozatot tett a Népszavának: „1995–96-ban a mellettünk lévő ingatlanokat árulták, mi is licitáltunk, és ötször adtunk be vételi ajánlatot. A Fittelina ezért jött létre, kizárólagosan ingatlankezeléssel, -hasznosítással foglalkozott volna.” A Magyar Nemzet ezt az írást szintén ismertette, és a címben ebben az esetben is logikus volt a következtetést – A miniszterelnök felesége is hazudik. – A kormányfő tudomásul veszi az ítélőtábla döntését, amelyben a közlés tartalmát nem vizsgálva, véleménynek minősítette a miniszterelnökkel kapcsolatban megjelent állításokat – reagált az ítéletre Batiz András kormányszóvivő. A Magyar Nemzetben a Fittelina Kft. -vel kapcsolatban megfogalmazott állítások kapcsán az ügyészség három esetben tagadta meg bűncselekmény hiányában a nyomozást, mivel azonban az elutasított beadványok a lapban megjelenteken alapultak, az is kijelenthető, hogy a cikkek minden valóságalapot nélkülöztek – érvelt Batiz. Karas Mónika szerint a szóvivő tévesen értelmezte az ítéletet, mert a tábla kizárólag a „hazudott” kijelentésről mondta ki, hogy ez vélemény, a kft. -re vonatkozó mondatokról viszont kimondta, hogy a lap ezeket az állításokat cégadatokkal igazolta.