2005. március 15.
Mit kíván a székely nép?
1. A szabad véleménynyilvánítás jogát a székelység sorsát érintő valamennyi kérdésben!
Miért? Mert rendelkezni kívánunk mindazokkal a jogokkal, amelyekkel Európa szabad népei rendelkeznek.
2. Önrendelkezési jogunk elismerését!
Miért? Mert noha nem kívánunk kiválni a Román Köztársaságból, ahová az igazságtalan trianoni diktátum által 85 éve kerültünk, sorsunk felett magunk kívánunk rendelkezni.
3. Székelyföld közigazgatási autonómiáját!
Miért? Mert 900 éves hagyománya van a székely autonómiának, s 900 éves tapasztalatunk, hogy ez szolgálta fennmaradásunkat, amiképpen az európai gyakorlatnak megfelelően, a jövőben is ez fogja szolgálni.
4. Népszavazás kiírását a történelmi Székelyföld területén, Székelyföld területi-közigazgatási autonómiájának törvény általi létrehozásáról.
Miért? Mert elemi jogunk saját dolgainkról véleményt mondani, közösségi akaratunkat törvényes keretek között kifejezni, saját évezredes hagyományaink és az Európai Unióban bevett gyakorlat alapján, saját sorsunkról a közvetlen demokrácia eszközével, népszavazás útján kívánunk dönteni. Tudatában vagyunk, hogy az Európai Unióba igyekvő Románia sem tagadhatja meg a területén élő 600 000-es székely közösségtől a jogállamokban alkalmazott területi autonómiát.
5. A többségi román nemzet, a Gyulafehérvári Nemzetgyűlés határozatainak megfelelően, vegye tudomásul és tartsa tiszteletben a tömbben élő székelység kinyilvánított akaratát!
Miért? Mert nem szabad és főként nem európai az a nemzet, amely más népeket elnyom!
6. Az RMDSZ ne akadályozza, hanem a kormányzó koalíció pártjaként segítse a székelység fennmaradását célzó helyi népszavazás megtartását az autonómiáról!
Miért? Mert túl azon, hogy az RMDSZ programjában és választási kampányában elkötelezte magát az autonómia mellett, és nem hagyhatja figyelmen kívül szavazói akaratát, nemzettársai közösségi akaratának akadályozása által nemzetárulást követne el.
7. A magyar kormány ne akadályozza, hanem vállaljon védőhatalmi szerepet, és minden nemzetközi fórumon segítse a székelység fennmaradását egyedül biztosító autonóm Székelyföld megvalósítását és azt célzó népszavazás megtartását!
Miért? Mert alkotmányos kötelessége a határon túli magyarok támogatása. A jelenlegi magyar kormány vegyen példát a korábbi osztrák kormányokról, amelyek – diplomáciai konfliktusokat is vállalva – mindent megtettek az osztrákok által lakott olaszországi Dél-Tirol autonómiájának megvalósulásáért.
8. Baráti és együttműködési kapcsolatot Európa valamennyi autonóm területével! (Dél-Tirol, Katalónia, Baszkföld, Korzika, Skócia, Aland-szigetek stb.)
Miért? Mert autonómiánk kiépítésében támaszkodni kívánunk a jól működő európai autonómiák közösségeinek szolidaritására és tapasztalataira.
9. Virágzó jövőt az autonóm Székelyföldön, az Európai Unióban!
Miért? Mert szülőföldünkhöz, nemzeti önazonosságunkhoz az EU-tag Romániában is ragaszkodni fogunk, s mert gyermekeink jövőjét a népek egyenjogúságát tiszteletben tartó, szabad Európában képzeljük el, itt a Székelyföldön.
10. Virágzó jövőt a kárpát-medencei magyarság és minden nép számára – a jogegyenlőség elvének tiszteletben tartásával!
Miért? Mert itt a hazánk, s mert a székelység mindent megtesz – ahogyan hosszú és viharos történelme során mindig is – a szétszakított magyarság egységéért és fennmaradásáért.
11. Virágzó Európai Uniót, ahol a területi autonómiák tartósan fejlődnek, és a nemzeti közösségeknek védelmet nyújtanak!
Miért? Mert az európai demokrácia mindig ott volt és ott fejlődött, ahol közösségei az önkormányzásra berendezkedtek, és ahol tiszteletben tartották és tartják a szubszidiaritás elvét, mint a közösségi építkezés alapvető eszközét.
12. Szolidaritást a világ valamennyi elnyomott népével és nemzeti közösségével!
Miért? Mert több száz év történelme tanított meg minket arra, hogy egy magára hagyott nép, számbeli kisebbségi sorsban levő közösség mennyire kiszolgáltatott lehet a nagyhatalmak és a többségi nemzet kénye-kedvének.
A Székely Nemzeti Tanács
|
A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága nevében Csapó József elnök a trianoni békediktátum aláírásának évfordulóján állásfoglalást tett közzé.
A Székely Nemzeti Tanács fenntartja, hogy a székelység, mint államalkotó tényező, önrendelkezési joga alapján, 85 év után is ragaszkodik közösségi jogaihoz, területi autonómiájának visszaszerzéséhez. Ezt megígérte Románia, amikor 1918. december 1-jén a Gyulafehérvári Határozatokban egyenlőséget és önkormányzást hirdettek, teljes nemzeti szabadságot ígértek az együtt élő népeknek.
Ugyanakkor az 1919. december 9-én a Győztes Nagyhatalmak és Románia által aláírt Párizsi Kisebbségi Szerződés 11. cikkelyében kulturális autonómiát ígértek a székelyeknek. A székelység jogos követelése - fogalmaz a SZNT elnöke - a Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozása. Székelyföld autonómiája nélkül megmarad az a jogfosztottság, amelybe a trianoni döntést hozók taszították!
Felszólítják az Európai Unió tagállamai és az Amerikai Egyesült Államok kormányát, hogy a jogorvoslást vállalva lépjenek fel határozottan Románia kormányánál, annak érdekében, hogy Románia, még az Európai Unióba való belépése előtt, törvény által garantálja Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozását.
|
XV. évfolyam, 11 (702.) szám
© Erdélyi Napló - 2005
Vissza az oldal tetejére és a forráshoz
Forrás: Alkotmányossági Mühely és fórum: * genocidium oldal *
ERDÉLYI MAGYAR KEZDEMÉNYEZÉS RMDSZ-PLATFORM
ÁLLÁSFOGLALÁSA
A SZÉKELYFÖLD ETNIKAI JELLEGÉNEK MEGVÁLTOZATÁSA ELLEN
A XIII. századtól máig a Székelyföldön mintegy négyszáz kisebb-nagyobb településen élnek, élünk magyarok, románok, a történelmi Háromszék, Csík szék, Udvarhely szék, Maros szék területén, jelenleg mintegy 700-750 ezer magyar és mintegy 100 ezer román lélek.
Le kell szögeznünk hogy központilag irányított, tervszerűen és betelepítéssel történő románosításról beszélünk, aminek gyökerei – erdélyi vonatkozásban – a két világháború közötti időkbe nyúlnak. Akkor ez a folyamat köztisztviselők, hadsereg, tanítók–tanárok, illetve román egyházi intézmények személyzetei betelepítésével, továbbá a magyar–román határ melletti telepes falvakban ókirálysági román földművesek importálásával zajlott.
A kommunizmus évtizedeiben, tapasztalhattuk, hogy az ún. szocialista iparosítással folytatódott Erdély etnikai képének átrajzolása – a román nemzetstratégia jegyében. Ezzel párhuzamosan különösen a 80-as években erősödött fel a pályakezdő erdélyi magyar értelmiség Regátba való telepítése.
1989 után az egymást követő román kormányzatok legegyértelműbb románosítási akciósorozata – a megelőző évtized intenzív és bevált gyakorlatát folytatva, a több évtizedes tapasztalatokat hasznosítva – a Székelyföldön bontakozott, bontakozik ki. A tömbmagyarság régióinak vegyes-lakosságúvá, a vegyes-lakosságúak szórvánnyá (azaz 10 százaléknál kevesebb magyar által lakott településekké, térségekké) sorvasztása a bukaresti nemzetstratégia pontos menetrendje szerint folyik.
A Székelyföld a romániai magyar nemzeti közösség belső anyaországa. Tehát e térség magyar jellegének megváltoztatása, vegyes lakosságúvá formálása a teljes romániai magyar nemzeti közösség kárára történik.
Az 1989-es fordulat óta az ortodox és görög katolikus román egyházi intézmények és az állam erőszak-szervezetei (hadsereg, csendőrség, rendőrség) szervezése útján folytatódott, folytatódik a románosítás.
Ismeretes, hogy Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen kaszárnya-monstrum építések jelzik ezt a folyamatot, és éppen most, azokban a hónapokban, években amikor a NATO-követelmények miatt Romániának nagyságrendekkel kell csökkentenie hadserege állományát, amikor az ország tömbrománság lakta vidékein jelentős katonai egységeket számolnak fel.
Sajátságos megoldásként a betelepített katonai egységek „támogatnak” egyes székelyföldi „civil” román tanítási nyelvű iskolákat, így például Székelyudvarhelyen, olyan iskolákat, melyek tanulóinak többsége román vidékekről importált román fiatal.
A központilag irányított, tervszerű románosítás másik erősen szembeötlő formája a román egyházi intézmények székelyföldi létrehozása. Ilyenek: Székelyudvarhelyen a csereháti görög katolikus-akció és Csíkszeredában az ortodox püspökség, Marosfőn a kolostor-együttes, stb.
Miközben ezeket a tényeket és még szinte számtalan hasonlót számbavehetünk, tudatosítanunk kell nemzeti közösségünk egészében, hogy ez a románosítási folyamat ellentétes a Románia – mely alkotmányos demokrácia – alaptörvényei közé sorolt seregnyi nemzetközi jogi dokumentummal. Ismeretes, hogy az egyes országokban törvényerőre emelt nemzetközi dokumentumok előnyt élveznek az ún. nemzeti jogalkotás törvényei előtt.
1. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (Koppenhága, 1990), 33. szakasz, 1. bekezdése:
„A nemzeti kisebbségnek és a hozzájuk tartozó személyeknek joguk van hazájukhoz, mint etnikai identitásuk elválaszthatatlan alkotórészéhez, elsősorban pedig hagyományos lakóterületeik és életkörülményeik védelméhez.”
2. Az ENSZ A Nemzeti Kisebbségek Jogairól Szóló Nyilatkozat-tervezete (1991. március 5.), 2. szakasz, 2. bekezdése:
„Az államok megóvják a kisebbségek létét és identitását azok mindenkori lakóterületén…”
3. Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről (Strasbourg, 1995. február 1.)
a) A Felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják, és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat és szabadságokat, melyek jelen Keretegyezménybe foglalt elvekből származnak.
b) Egy nemzeti kisebbség lakta terület demográfiai összetételét tilos szánt - szándékkal ennek a kisebbségnek rovására megváltoztatni.
4. A Népcsoportok Alapvető Jogairól Szóló Alapokmány Stauffenberg-féle tervezete az EK- hoz tartózó 12-ek körében (1998), 3. szakasz, b) pontja:
„A népcsoportoknak egyetemes joga, hogy hazájuk legyen, e jog tiltja a kényszer-áttelelpítéseket, illetve az elűzetést, valamint azokat az intézkedéseket, amelyek a népcsoportok régióinak a népcsoport terhére történő demográfiai megváltoztatására irányulnak”.
Bakk László, Katona Ádám,
Moldován Béla, Sántha Pál Vilmos , dr. Ujvári Ferenc
– az EMK elnöksége
4150 Székelyudvarhely – Odorheiu Secuiesc, Tamási Áron út 15.
tel/fax: 40-266-211 697, mobil: 40-722-790 924, e-mail: emkrmdsz@xnet.ro
htt://www.nexus.hu/erdelyimagyarkezdemenyezes
1. számú Melléklet az EMK 2003 pünkösdjén közreadott Állásfoglalásához
HÁROM ERDÉLYI NAGYVÁROS ETNIKAI ÖSSZETÉTELÉNEK MEGVÁLTOZÁSA 1880–1992 KÖZÖTT
2. számú Melléklet az EMK 2003 pünkösdjén közreadott Állásfoglalásához
A RENDŐRSÉG ROMÁN SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYÁNAK GYARAPÍTÁSA 1989 UTÁN A SZÉKELYFÖLD LEGMAGYARABB TÉRSÉGE, A HAJDANI UDVARHELY SZÉK TELEPÜLÉSEIN
Vissza az oldal tetejére és a forráshoz | | |
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum