Fidesz sajtótájékoztató a Gyurcsány dossziéról: Forrás:Magyar Nemzet

Mikor szándékozik visszaadni a magyar államnak Gyurcsány Ferenc a törvénytelenül privatizált vagyontárgyakat? – tette föl a kérdést Répássy Róbert (Fidesz) szombati sajtótájékoztatóján. Az országgyűlési képviselő lapunk múlt heti cikksorozatának közhiteles dokumentumokkal alátámasztott állításait ismertetve elmondta, a miniszterelnök érdekeltségébe tartozó Nomentana Bt. kft.-vé alakítását a cégbíróság 1993. szeptember 17-én elutasította, az erről szóló határozatot a Magyar Nemzet által bemutatott tértivevény tanúsága szerint a társaság jogi képviselője 1993. október 11-én átvette. Azonban Gyurcsány Ferenc a bírósági határozatot és a jogszabályokat figyelmen kívül hagyva több mint két éven keresztül egy jogi értelemben nem létező gazdasági társaság tulajdonosaként és ügyvezetőjeként járt el – mutatott rá az ellenzéki politikus, aki szerint a kormányfő ezzel a magatartásával törvénysértések sorozatát követte el. Répássy Róbert bemutatott néhányat azon közhiteles cégbírósági dokumentumok közül, amelyeket a Magyar Nemzet nyilvánosságra hozott. Ezekből kiderül, hogy a jogilag nem létező Nomentana Kft. képviseletében Gyurcsány Ferenc 1994. november 22-én például aláírásával hitelesített egy taggyűlési jegyzőkönyvet, majd 1995-ben szintén az ő szignójával ellátva nyújtották be a cégbíróságra az előző évi mérlegbeszámolót. A fideszes képviselő kiemelte, a nem létező Nomentana Kft. révén Gyurcsány Ferenc privatizáción alapuló vagyongyarapodásában egy olyan társaság – az Aldo Kft. – játszott meghatározó szerepet, amely 1993 és 1995 között törvénytelenül működött, hiszen egyik tulajdonosa – a Nomentana Kft. – nem létezett, annak Gyurcsány Ferenc képviselője sem lehetett. Répássy emlékeztetett: a törvénytelenül működő Aldo ebben az időszakban kötött lízingszerződést a balatonőszödi kormányüdülő egyik villájának, illetve a Szalay utca 4. szám alatti ingatlan földszinti, valamint V–VI. emeleti, MeH-tulajdonban lévő részeinek privatizálására. – A jogszabályba ütköző szerződés a polgári törvénykönyv szerint semmis, függetlenül attól, mikor kötötték azt – szögezte le a politikus. Arra az újságírói kérdésre, a Fidesz indít-e pert a miniszterelnök ellen, azt válaszolta, egyelőre megvárják, Gyurcsány Ferenc hajlandó-e a törvénysértő módon megszerzett ingatlanokat visszaadni az államnak. Répássy Róbert utalt a Nomentana jogutódja, az Altus Rt. által kiadott közlemények egymásnak ellentmondó állításaira is, hiszen múlt szerdán a cég még arra hivatkozott, hogy a cégbejegyzési kérelem elutasítását tartalmazó végzésről a társaság székhelyváltozása és az elhúzódó cégbírósági ügyintézés miatt nem értesültek, de egy nappal később már úgy fogalmaztak, hogy a hivatkozott iratok közel tizenhárom év után sem a jogutód társaságnál, sem a cégbíróságon nem lelhetők fel teljeskörűen. Ezzel szemben ezek az iratok éppen a cégbíróságról származnak – fűzte hozzá a politikus. – Nincs határa a személyes bántásnak és a rágalomnak, de ehhez már hozzászoktam – nyilatkozta a TV2 Tények című műsorában szombaton Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök azt mondta, rágalomra nem szabad rágalommal, hazugságra pedig hazugsággal válaszolni. Gyurcsány azt állította, „soha senkinek: államnak, banknak, vevőnek, szállítónak, tulajdonosnak, sem előnye, sem hátránya nem származott azokból a jogi pontatlanságokból, hát amelyet aztán később, talán egy év alatt sikerült rendbe tennie a társaságnak”. (Gyurcsány 1993 szeptemberétől 1995 decemberéig használta a fantomvállalkozást.) A kormányfő hozzáfűzte, „mivel engem bűnnel vádolnak, hát nincs nagyon más lehetőségem, mint perelni; ezt a jövő héten megteszem”. Nyakó István, az MSZP szóvivője kijelentette, ha olyan tény vagy körülmény van a Fidesz birtokában, amely vádjaikat alátámasztja, forduljanak bírósághoz. Nyakó szerint a vádaskodás azt bizonyítja, hogy az ellenzéki párt szándéka nem az igazság kiderítése, hanem a politikai ellenfél lejáratása. Eközben Somorai László, aki azokban az években, amikor Gyurcsány Ferenc a fantomtársaságként működő Nomentana Kft. képviseletében üzleteket kötött, mindvégig a valódi Nomentana Bt. beltagja volt, a Magyar Hírlapnak kifejtette: „nem emlékszem, mikor és hogyan, de egyszer csak valahogyan rájöttünk, hogy az egész átalakulás még nem történt meg”. Arra a felvetésre, hogy akkor a cég ügyvédje „vezette-e meg őket”, azt mondta: miért tette volna? Somorai szerint senkinek semmilyen kárt nem okoztak a jelenlegi miniszterelnökkel, aki szintén „abban a hiszemben volt”, hogy kft.-ként működnek. A kérdésre, hogy 1996-tól, amikor már a cégbíróság is engedélyezte a bt. kft.-vé alakulását (ez a kft. azonban nem azonos a nem létező Nomentana Kft.-vel, bár a neve ugyanaz), miért nem lett tagja a társaságnak, Somorai elmondta: „másfelé vitt az utam, akkoriban én már közalkalmazott voltam”. A kancellária is felelős a fantomcég miatt? Mint az tényfeltáró cikksorozatunkból kiderült, Gyurcsány Ferenc 1993 szeptemberétől 1995. december végéig egy nem létező társaság, a Nomentana Kft. ügyvezetőjeként eljárva alapozta meg cégbirodalmát. Futó Barnabás ügyvédtől aziránt érdeklődtünk, hogy egy ehhez hasonló esetben egy vállalkozás pénzügyi tranzakcióinak lebonyolításáért kit, kiket terhelhet felelősség. A jogász közölte: a nem létező társaság nevében szerződéseket aláíró személy okirat-hamisítást követ el. Amennyiben egy ilyen társaság ügyletekbe kezd, a felelősöket elsősorban a számlákat kibocsátó jogi személynél kell keresni, ám a számlákat befogadó féltől is elvárható, hogy körültekintően járjon el. A nem létező Nomentana Kft. résztulajdont szerzett egy másik Gyurcsány-érdekeltségben, az Aldo Kft.-ben, amely több értékes állami ingatlan privatizációjában is részt vett. Ezek közül a budapesti képviselői klubot a Miniszterelnöki Hivatal visszabérelte, tehát 1995 áprilisától számlákat fogadott be az Aldo Kft.-től. Futó erről úgy nyilatkozott, hogy az adózás rendjéről szóló törvény szerint akár szankciókkal is sújthatták volna azt az állami szervet, amely egy fantomcég tulajdonolta társaságtól fogad be számlát, bár büntetőjogi felelősség itt nem merül fel.