|
Gyurcsány dosszié III. Nomentana Kft.: a cégbíróság fantomja
2006.01.22. 16:11
Gyurcsány megismételt átalakulással akarta a múltat végképp eltörölni
2006. január 21. magyar nemzet, Forrás: MNO
Magyar Nemzet
Gyurcsány-dosszié 3. (a teljes cikk, dokumentumokkal)
„Minden történetnek három oldala van, a tied, az enyém és a tények.”
(F. M. Russel)
• A fattyú neve: Nomentana
• Futószalagon készültek a hamis iratok
 Előző számainkban megírtuk: a jelenlegi miniszterelnök leginkább ismert cégét, az Altus Rt.-t a 90-es évek vadkapitalista időszakában alapozta meg. 1992-ben az állami szférában dolgozó ismerősei segítségével megvásárolt egy már működő, a cégbirodalmának felépítésében később jelentős szerepet játszó vállalkozást, a – később Aldo névre keresztelt – Szenzor Kft.-t. A vásárlás körülményei jelzik a baloldaliságát mindig is hangsúlyozó miniszterelnök módszereit: miután névértéken hozzájutott a Szenzor többségi tulajdonához, a kisebbségbe szorult tulajdonostársainál, azaz a dolgozóknál kikényszerítette, hogy potom pénzért adják el neki üzletrészüket.
Cikkeinkből az is kiderült, hogy Gyurcsány egy vállalkozásán, a Nomentana Kft.-n keresztül vásárolt be a Szenzor (Aldo) Kft.-be, a Nomentana Kft. azonban a valóságban egyáltalán nem is létezett.
|
A kormánypártok legyintenek
Az SZDSZ nem foglalkozik a lapunk írásaival – nyilatkozta Pető Iván. A politikust Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kilencvenes évek elején folytatott bűncselekménygyanús vagyongyarapodásáról szerettük volna kérdezni. A politikus úgy fogalmazott: a témában több jogi szakvélemény is nyilvánosságra került, mindemellett lapunk írásait kétkedéssel kell fogadni, hiszen számos sajtópert elvesztett. (P. G.)
Nem kívánok a Fidesz kampányeszköze lenni – így utasította el a miniszterelnök korábbi cégügyeivel kapcsolatos megkeresésünket Nyakó István, az MSZP szóvivője.
A kormányszóvivői iroda cáfolta, hogy Batiz András kormányszóvivő helyett azért nyilatkozott Gál J. Zoltán a kormányfő cégügyeiről szóló cikkünkről, mert képviselői mentelmi joga van – olvasható a stop.hu internetes lapon. A hírportál úgy tudja, hogy Batiz már azelőtt szabadságra ment, hogy lapunkban elindult volna a cikksorozat. | Az Aldo Kft. komoly vagyongyarapodásnak indult. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) futószalagon kötötte az Aldóval az állami tulajdonban lévő ingatlanok eladására vonatkozó szerződéseket. 1994-ben pedig a MeH és Gyurcsány érdekeltsége, az Aldo két olyan lízingkonstrukciós ügyletet kötött meg, amelyek a magyarországi privatizáció legsötétebb korszakát idézik. Gyurcsány ezen időszakban figyelmen kívül hagyta a cégbíróság jogerős határozatát, amelynek értelmében a Nomentana Kft. nem jött létre. A jelenlegi miniszterelnök a fantomcéget ugyanúgy tovább működtette, önmagát pedig törvényes ügyvezetőnek adta ki. Ezzel nemcsak üzleti partnereit és a hatóságot tévesztette meg, hanem a törvényellenes állapot miatt az Aldo Kft. privatizációs vagyonszerzéseinek jogszerűsége is megkérdőjeleződik.
|
 |  A 01-09-261025 számmal jelölt Nomentana Kft. még a cégbírósági bejegyzésének elutasítása előtt lett az Aldo Kft. tulajdonosa. Az átalakulás alatt álló Nomentana Kft.-t az Aldo tagjaként abban az időpontban a cégbíróság jogszerűen jegyezte be. Az elutasító határozatot követően Gyurcsánynak haladéktalanul közölnie kellett volna ezt a tényt az Aldo Kft. ügyvezetőjével, akinek jogszabályi kötelessége lett volna írásban bejelenteni a cégbírósághoz, hogy a Nomentana Kft. nem jött létre. A cégiratokból megállapítható, hogy a cégbíróság felé ilyen intézkedés nem történt, így az Aldo cégbírája – aki nem volt azonos a Nomentana Kft. ügyeiben eljáró bíróval – nem észlelte, hogy a nem létező Nomentana Kft. 1993. szeptember 17-től már nem lehetett jogszerűen az Aldo Kft. tagja. Gyurcsányéktól nemhogy bejelentés nem érkezett a kft. bejegyzésének elutasításáról, hanem ezzel éppen ellentétes tartalmú iratokkal próbálták alátámasztani a fantom-kft. létezését.
 Gyurcsány Ferenc tehát annak érdekében, hogy egy törvényesen működő társaság látszatát keltse, attól sem riadt vissza, hogy a nem létező Nomentana Kft. nevében rendszeresen hamis papírokat nyújtson be a hatóságnak. Ennek bizonyítékai a cégbírósági iratok között érhetők tetten. 1994. május 30-án a fantomügyvezető Gyurcsány aláírta és leadta nem létező cégének 1993. évre vonatkozó mérlegét a cégbíróságon. A mérlegbeszámoló kiegészítő mellékletében rögzítette, hogy a társaságnak sem fő-, sem mellékfoglalkozású alkalmazottja nincs, ami egy nem létező cég esetében egyáltalán nem meglepő. Az már annál inkább, hogy a miniszterelnök írásbeli nyilatkozata szerint a fantomcég költségeinek 98 százalékát alvállalkozói díjak alkották, továbbá az, hogy a nem létező társaság könyvelésében jelentős tételt tett ki egy külföldi ügylettel kapcsolatos áfa-visszaigénylés. A következő évi mérlegleadási időszakban szintén megérkezett az illegális cég mérlege a cégbíróságra. A mérlegben – a korábban szerződéskötésnél már bevált módszer szerint – a nem létező Nomentana Kft. nem létező székhelyét Gyurcsány másik cégének, a létező Aldo Kft.-nek Budapest, Havanna u. 18. szám alatti székhelyével helyettesítették. A mérleg szerint a kft.-nél 1994-ben minden rendben ment, a cég folyamatosan működött, árbevétele volt, kötelezettségeket vállalt és követelései voltak, csak éppen mindehhez maga a valóságos cég hiányzott, mivel nem létezett. Vajon a cégbíróság miért nem észlelte mindezt? A válasz az iratkezelési rendben rejlik. Amikor egy társaság leadja az éves mérlegét, akkor azt a kezelő irodán automatikusan hozzáteszik a cég aktáihoz, de ha nincs módosítás a társaság ügyeiben, az akta nem kerül bíróhoz, aki ellenőrizhetné azt, hanem az irattárban marad. A Nomentana Kft. esetében is ez történhetett. Gyurcsány – egyéb módosítás hiányában – évekig nyugodtan küldözgethette az álmérlegeket a cégbírósághoz, mivel az akta nem került bíróhoz, így a törvénytelenséget sem lehetett észrevenni. A beküldött ál-mérlegbeszámolókat szép sorban lerakták az elutasított Nomentana Kft. lezárt aktájába. Kizárólag arra az egyre kellett Gyurcsányéknak ügyelni, hogy semmilyen módosítás ne történjen az álcégben, és így elkerülhessék a cégbíróval történő, nagyon komoly következményekkel járó találkozást.
 A Nomentana Kft. még a bejegyzése elutasítását megelőzően, 1993-ban a hatóságoktól adószámot, társadalombiztosítási törzsszámot és statisztikai számot is igényelt. Miután a Nomentana Kft. bejegyzését elutasította a cégbíróság, Gyurcsánynak kérnie kellett volna az adó- és tb-szám törlését. A miniszterelnök nem létező cége azonban valószínűleg ezeket a hatósági azonosítószámokat használta tovább.
 A fantom Nomentana Kft. napjai zavartalanul teltek, mígnem 1995. december 30-án váratlan fordulat következett be a cég megszokott illegális életében. Gyurcsányék feltehetően nagyobb méretű tranzakcióra készültek a Nomentanával, így megpróbálták valamilyen formában kezelni a törvénytelen helyzetet, és vállalták annak a veszélyét, hogy előbújnak az illegalitásból. A megoldást a törvényesen létező, de sehol meg nem jelenő alvó cégükben, a Nomentana Betéti Társaságban vélték megtalálni. A Nomentana Bt. három év elteltével egy elutasított átalakulással a háta mögött ismét elhatározta, hogy Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. néven korlátolt felelősségű társasággá alakul át. A betéti társaság tagjai, Somorai László és Gyurcsány Ferenc úgy tüntették föl, mintha három éven keresztül nem is működtettek volna illegálisan ugyanezen a néven egy nem létező céget. Az 1995. decemberi átalakulási tervben Gyurcsány és Somorai írásbeli nyilatkozatban kijelentették, hogy az eddig betéti társaságként működő céget kft.-vé kívánják alakítani. A miniszterelnök, aki 1993– 1995-ben fantomtulajdonosként tagja volt a nem létező Nomentana Kft.-nek, 1995 decemberében – mintha addig mi sem történt volna – írásban benyújtotta a cégbírósághoz azon szándékát, hogy a létrehozandó Nomentana Kft. tagja kíván lenni. Az 1995. év végi átalakulás során a betéti társaság másik tagja, Somorai László azonban kijelentette, hogy az igazi Nomentana Kft.-ben már nem kíván tagként részt venni. Somorait feltehetően megviselte az illegalitásban töltött, hamisításokkal terhes három év, és minél messzebb kívánt kerülni a törvénysértő eseményektől.
 Gyurcsánynak Somorai pánikszerű távozása nem jelentett gondot, hiszen kéznél volt a jó öreg Altus Rt. Az igazi Nomentana Kft.-be Somorai helyett tehát az Altus Rt. lépett be tagként. A legális Nomentana Kft. ügyvezetője azonban nem az ál-Nomentanát képviselő Gyurcsány lett, hanem Földi Tibor magánszemély. A cégbíró, akinek fogalma sem volt róla, hogy egy ál-Nomentana Kft. működött az elmúlt évek alatt, jóváhagyta a Nomentana Betéti Társaság átalakulását, és az 1996. január 1-jén létrejövő Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft.-t a cégnyilvántartásba a betéti társaság jogutódjaként bejegyezte. Gyurcsány tehát annak érdekében, hogy elleplezze azt a tényt, hogy három éven keresztül egy nem létező kft.-t működtetett, annak fantomügyvezetőjeként különböző hivatalos dokumentumokat írt alá, ugyanazon a néven létrehozott egy másik kft.-t. Ezzel az akcióval azt a látszatot próbálta kelteni, hogy az illegálisan működő fantom-kft. és a később törvényesen létrehozott cég egy és ugyanazon társaság. Ennek érdekében az érintettek még attól sem riadtak vissza, hogy a cégbíróságnak a nem létező Nomentana Kft. – törvényellenesen megtartott 1993-as – adószámát jelentsék be a valódi Nomentana Kft. hatósági azonosítószámaként. A cégbíróság megtévesztésén kívül ezzel a jogellenes lépéssel még azt is sikerült elérniük, hogy sem az adóhivatali, sem a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem tűnhetett fel, hogy kétféle – egy fantom és egy törvényes – Nomentana Kft.-ről van szó. Mivel a cégbíróságon a Nomentana Betéti Társaság aktáit elkülönítve kezelték az 1993-ban elutasított Nomentana Kft. dokumentumaitól, az 1995. decemberi átalakulás során a cégbíró nem észlelhette, hogy megtévesztés áldozata lett. Ugyanakkor az ál és az igazi Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. cégbejegyzési száma, székhelye, ügyvezetője és tulajdonosi köre is eltérő volt. A két cég neve, az adószáma, társadalombiztosítási törzsszáma és statisztikai azonosítószáma megegyezett, tehát egy külső szemlélő a két társaságot azonosnak hihette. Az viszont már kivitelezhetetlen volt Gyurcsányék számára, hogy az igazi Nomentana Kft. ugyanazt a cégjegyzékszámot kapja, mint amivel fantomtársa rendelkezett. Mint utóbb kiderült, a félrevezetés sikeréhez erre már nem is volt szükség. Gyurcsányék eljárása nem csak a cégbíróságnál működhetett hatékonyan. A jelenlegi miniszterelnök – még fantomügyvezetőként – feltehetően azt is el tudta érni, hogy nem létező cége éveken keresztül bankszámlát tartson fent Magyarországon, anélkül, hogy az adott pénzintézet bekérte volna a cég bejegyző végzését. Mert vagy ez történt, vagy pedig a cég bankszámla nélkül kizárólag házipénztárból működött. Ez mára valószínűleg kideríthetetlen.
|
A tegnapi cikkünkre érkezett Altus-cáfolat
1. A Magyar Nemzet előző napi számában a Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft.-t fantomcégként, ügyvezetőjét nem létező cég ügyvezetőjeként mutatta be. Elhallgatta azt a valós tényt, hogy a társaságot egy létező betéti társaság átalakításával, szabályszerűen megalapították, cégbejegyzését határidőben kérelmezték. Megnyugtató, hogy a cikkben leírt, állítólagos törvénysértések illusztrálására a tegnapi lapszámban közölt szerződésekről ma már a Magyar Nemzet is beismeri, hogy jogi szempontból vitathatatlanok. Helyreigazításukat e tekintetben elfogadjuk, de a valótlan közlésért bocsánatkérésük elmaradt.
2. A társaságok átalakulására vonatkozó rendelkezések 1992. év során valóban változtak, de az új szabályozás (a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi törvény 367. §-a) tartalma – a Magyar Nemzet szempontjából sajnos – megegyezik az általunk idézett korábbiéval.
3. Az 1993. szeptember 17-ei végzés jogerőre emelkedését és a jogi képviselővel történt közlését annak ellenére nem vitattuk, hogy a lap által hivatkozott iratok közel tizenhárom év után sem a jogutód társaságnál, sem a cégbíróságon nem lelhetők fel teljes körűen, sőt az ügy a cégbírósági iratok között ma is folyamatban levőként szerepel. A lap által vitatott cégbejegyzés ügye tíz évvel ezelőtt a társasági jogi szabályoknak megfelelően rendeződött.
4. A Magyar Nemzet „szakértői” maguk is belezavarodnak valótlan állításaikba. A lap egyszer – helyesen – megállapítja, hogy a Nomentana Betéti Társaság a kft. cégbejegyzésének elutasítása esetén változatlanul létezett, sőt közli, hogy abban Gyurcsány Ferenc 90 százalékos tulajdonos volt, másutt pedig azt írja, hogy cége sem volt, amit képviseleti jog nélkül képviselhetett volna.
5. Az Aldo Kft.-t illetően valótlanul állítja a lap, hogy a Miniszterelnöki Hivatal a társasággal a balatonszemesi üdülőt érintően lízingszerződést kötött volna.
6. A lap az Altus Befektetési Rt.-be beleolvadt, egyes jogelőd társaságok működését érintő súlyosan rágalmazó ismételt és új állításai miatt a szükséges jogi lépéseket a magunk részéről haladéktalanul megtesszük.
És a cáfolat cáfolata, újra
1. és 2.: A Magyar Nemzet tegnapi cikkében nem beismerte, hanem tényként közölte: szerdai lapszámában nem állította, hogy az illusztrált szerződések hamisak. Ezért a tegnapi Altus cáfolatára írt reagálásunk nem helyreigazítás. A gazdasági társaságokról szóló 1988. VI. törvény 367. szakasza kimondja, hogy átalakulás esetén a gazdasági társaság a társasági szerződés aláírásával jön létre, és a korábbi társaság megszűnésének is ez az időpontja. Az átalakulást 30 napon belül be kell jelenteni bejegyzés és közzététel végett a cégbírósághoz. Amennyiben az Altus Rt.-nél továbbolvasták volna a jogszabályt, úgy a 369. szakasz 1. bekezdése alatt megtalálták volna ezen rendelkezést: ha a cégbíróság a bejegyzést megtagadja, akkor az átalakulni kívánó gazdasági társaság a korábbi formájában működik tovább. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a Nomentana Kft. attól az időponttól kezdve, hogy a cégbíróság elutasította a bejegyzését, jogi értelemben nem létezett.
3. Az Altus Rt. azt állította tegnapi cáfolatában: a bejegyzés elutasítását a cég székhelyváltozása miatt nem kapták meg. A mai cáfolatukban rögzítetteket, amely szerint az elutasító végzés kézbesítését már nem vitatják, megnyugtatónak értékeljük. Értelmezhetetlen az Altus azon állítása, hogy az általunk meghivatkozott iratok sem náluk, sem a cégbíróságon nem lelhetők fel teljes körűen. Lehetséges, hogy az Altus Rt.-nél nem találják azokat, de az egészen biztos – tekintettel a nálunk lévő hiteles másolatokra –, hogy a cégbíróságon a hivatkozott iratok fellelhetők.
4. Végig azt állítottuk, hogy a Nomentana Bt. létező cég, és abban Gyurcsány Ferenc tulajdonos volt. Olyat soha nem állítottunk, hogy 90 százalékban, hanem – a cikkekből olvashatóan – 60 százalékban. Gyurcsány Ferenc nem ennek a cégnek volt nem létező ügyvezetője, hanem az 1993 szeptember 17-ét követően jogilag nem létező Nomentana Kft.-nek.
5. Nem állítottuk azt, hogy Gyurcsány Ferenc a Nomentana Bt.-t képviseleti jog nélkül képviselte, hanem azt, hogy az 1993. 09. 17-ét követően jogilag nem létező Nomentana Kft. jogi értelemben szintén nem létező ügyvezetője volt. A hiteles cégbírósági nyilvántartás szerint mind a 01-09-261025 jelölésű Nomentana Kft. ügye (jogerős elutasítással), mind a Nomentana Bt. átalakulása lezárult, azaz nincs folyamatban. |  A valódi Nomentana Kft. végül 2002-ben – éppen úgy, mint az adócsalásgyanús Fittelina Kft. – beolvadt a Gyurcsány-birodalom nagy olvasztótégelyébe, az Altus Rt.-be, és ezáltal eltűnt a kíváncsi szemek elől. A cég a beolvadásig azonban számos nagy értékű ügylet lebonyolításában vett részt úgy, hogy végig a jogilag nem létező, Gyurcsány Ferenc fantomügyvezetése alatt álló Nomentana Kft. jogellenesen megtartott adószámát és társadalombiztosítási törzsszámát használta. Az 1993–1995 között illegálisan működő Nomentana Kft. végérvényesen köddé vált.
|
„Nem hivatkozási alap”
Senki sem hivatkozhat arra, hogy a nyilvános cégnyilvántartásban feltüntetett valamely adat, jog vagy tény fennállásáról nem tudott – így szólt a bírósági cégnyilvántartásról szóló, 1989-es törvényerejű rendelet – vélik az Info Rádió által megkérdezett jogi szakértők. Vagyis amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 1993 októberétől 1996 januárjáig egy be nem jegyzett kft. nevében írt alá dokumentumokat, törvénysértően járt el.
A kereskedelmi rádió felidézte a lapunk által publikált tényeket: eszerint Gyurcsány Ferenc cégcsoportja egy jogilag nem létező vállalkozás, a Nomentana Kft. közreműködésével alakult. A Nomentana Kft.-t a hasonló nevű Nomentana Bt. átalakításával kívánták létrehozni a betéti társaság tulajdonosai, Gyurcsány Ferenc és Somorai László. Az átalakulás bejegyzését azonban a cégbíróság elutasította. Dokumentumok bizonyítják, hogy Nomentana Kft.: a cégbíróság fantomja
Gyurcsány megismételt átalakulással akarta a múltat végképp eltörölni
2006. január 21. 12:00
Magyar Nemzet
Gyurcsány-dosszié 3. (a teljes cikk, dokumentumokkal)
„Minden történetnek három oldala van, a tied, az enyém és a tények.”
(F. M. Russel)
• A fattyú neve: Nomentana
• Futószalagon készültek a hamis iratok
Előző számainkban megírtuk: a jelenlegi miniszterelnök leginkább ismert cégét, az Altus Rt.-t a 90-es évek vadkapitalista időszakában alapozta meg. 1992-ben az állami szférában dolgozó ismerősei segítségével megvásárolt egy már működő, a cégbirodalmának felépítésében később jelentős szerepet játszó vállalkozást, a – később Aldo névre keresztelt – Szenzor Kft.-t. A vásárlás körülményei jelzik a baloldaliságát mindig is hangsúlyozó miniszterelnök módszereit: miután névértéken hozzájutott a Szenzor többségi tulajdonához, a kisebbségbe szorult tulajdonostársainál, azaz a dolgozóknál kikényszerítette, hogy potom pénzért adják el neki üzletrészüket.
Cikkeinkből az is kiderült, hogy Gyurcsány egy vállalkozásán, a Nomentana Kft.-n keresztül vásárolt be a Szenzor (Aldo) Kft.-be, a Nomentana Kft. azonban a valóságban egyáltalán nem is létezett.
|
A kormánypártok legyintenek
Az SZDSZ nem foglalkozik a lapunk írásaival – nyilatkozta Pető Iván. A politikust Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kilencvenes évek elején folytatott bűncselekménygyanús vagyongyarapodásáról szerettük volna kérdezni. A politikus úgy fogalmazott: a témában több jogi szakvélemény is nyilvánosságra került, mindemellett lapunk írásait kétkedéssel kell fogadni, hiszen számos sajtópert elvesztett. (P. G.)
Nem kívánok a Fidesz kampányeszköze lenni – így utasította el a miniszterelnök korábbi cégügyeivel kapcsolatos megkeresésünket Nyakó István, az MSZP szóvivője.
A kormányszóvivői iroda cáfolta, hogy Batiz András kormányszóvivő helyett azért nyilatkozott Gál J. Zoltán a kormányfő cégügyeiről szóló cikkünkről, mert képviselői mentelmi joga van – olvasható a stop.hu internetes lapon. A hírportál úgy tudja, hogy Batiz már azelőtt szabadságra ment, hogy lapunkban elindult volna a cikksorozat. | Az Aldo Kft. komoly vagyongyarapodásnak indult. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) futószalagon kötötte az Aldóval az állami tulajdonban lévő ingatlanok eladására vonatkozó szerződéseket. 1994-ben pedig a MeH és Gyurcsány érdekeltsége, az Aldo két olyan lízingkonstrukciós ügyletet kötött meg, amelyek a magyarországi privatizáció legsötétebb korszakát idézik. Gyurcsány ezen időszakban figyelmen kívül hagyta a cégbíróság jogerős határozatát, amelynek értelmében a Nomentana Kft. nem jött létre. A jelenlegi miniszterelnök a fantomcéget ugyanúgy tovább működtette, önmagát pedig törvényes ügyvezetőnek adta ki. Ezzel nemcsak üzleti partnereit és a hatóságot tévesztette meg, hanem a törvényellenes állapot miatt az Aldo Kft. privatizációs vagyonszerzéseinek jogszerűsége is megkérdőjeleződik.
|
| A 01-09-261025 számmal jelölt Nomentana Kft. még a cégbírósági bejegyzésének elutasítása előtt lett az Aldo Kft. tulajdonosa. Az átalakulás alatt álló Nomentana Kft.-t az Aldo tagjaként abban az időpontban a cégbíróság jogszerűen jegyezte be. Az elutasító határozatot követően Gyurcsánynak haladéktalanul közölnie kellett volna ezt a tényt az Aldo Kft. ügyvezetőjével, akinek jogszabályi kötelessége lett volna írásban bejelenteni a cégbírósághoz, hogy a Nomentana Kft. nem jött létre. A cégiratokból megállapítható, hogy a cégbíróság felé ilyen intézkedés nem történt, így az Aldo cégbírája – aki nem volt azonos a Nomentana Kft. ügyeiben eljáró bíróval – nem észlelte, hogy a nem létező Nomentana Kft. 1993. szeptember 17-től már nem lehetett jogszerűen az Aldo Kft. tagja. Gyurcsányéktól nemhogy bejelentés nem érkezett a kft. bejegyzésének elutasításáról, hanem ezzel éppen ellentétes tartalmú iratokkal próbálták alátámasztani a fantom-kft. létezését.
Gyurcsány Ferenc tehát annak érdekében, hogy egy törvényesen működő társaság látszatát keltse, attól sem riadt vissza, hogy a nem létező Nomentana Kft. nevében rendszeresen hamis papírokat nyújtson be a hatóságnak. Ennek bizonyítékai a cégbírósági iratok között érhetők tetten. 1994. május 30-án a fantomügyvezető Gyurcsány aláírta és leadta nem létező cégének 1993. évre vonatkozó mérlegét a cégbíróságon. A mérlegbeszámoló kiegészítő mellékletében rögzítette, hogy a társaságnak sem fő-, sem mellékfoglalkozású alkalmazottja nincs, ami egy nem létező cég esetében egyáltalán nem meglepő. Az már annál inkább, hogy a miniszterelnök írásbeli nyilatkozata szerint a fantomcég költségeinek 98 százalékát alvállalkozói díjak alkották, továbbá az, hogy a nem létező társaság könyvelésében jelentős tételt tett ki egy külföldi ügylettel kapcsolatos áfa-visszaigénylés. A következő évi mérlegleadási időszakban szintén megérkezett az illegális cég mérlege a cégbíróságra. A mérlegben – a korábban szerződéskötésnél már bevált módszer szerint – a nem létező Nomentana Kft. nem létező székhelyét Gyurcsány másik cégének, a létező Aldo Kft.-nek Budapest, Havanna u. 18. szám alatti székhelyével helyettesítették. A mérleg szerint a kft.-nél 1994-ben minden rendben ment, a cég folyamatosan működött, árbevétele volt, kötelezettségeket vállalt és követelései voltak, csak éppen mindehhez maga a valóságos cég hiányzott, mivel nem létezett. Vajon a cégbíróság miért nem észlelte mindezt? A válasz az iratkezelési rendben rejlik. Amikor egy társaság leadja az éves mérlegét, akkor azt a kezelő irodán automatikusan hozzáteszik a cég aktáihoz, de ha nincs módosítás a társaság ügyeiben, az akta nem kerül bíróhoz, aki ellenőrizhetné azt, hanem az irattárban marad. A Nomentana Kft. esetében is ez történhetett. Gyurcsány – egyéb módosítás hiányában – évekig nyugodtan küldözgethette az álmérlegeket a cégbírósághoz, mivel az akta nem került bíróhoz, így a törvénytelenséget sem lehetett észrevenni. A beküldött ál-mérlegbeszámolókat szép sorban lerakták az elutasított Nomentana Kft. lezárt aktájába. Kizárólag arra az egyre kellett Gyurcsányéknak ügyelni, hogy semmilyen módosítás ne történjen az álcégben, és így elkerülhessék a cégbíróval történő, nagyon komoly következményekkel járó találkozást.
A Nomentana Kft. még a bejegyzése elutasítását megelőzően, 1993-ban a hatóságoktól adószámot, társadalombiztosítási törzsszámot és statisztikai számot is igényelt. Miután a Nomentana Kft. bejegyzését elutasította a cégbíróság, Gyurcsánynak kérnie kellett volna az adó- és tb-szám törlését. A miniszterelnök nem létező cége azonban valószínűleg ezeket a hatósági azonosítószámokat használta tovább.
A fantom Nomentana Kft. napjai zavartalanul teltek, mígnem 1995. december 30-án váratlan fordulat következett be a cég megszokott illegális életében. Gyurcsányék feltehetően nagyobb méretű tranzakcióra készültek a Nomentanával, így megpróbálták valamilyen formában kezelni a törvénytelen helyzetet, és vállalták annak a veszélyét, hogy előbújnak az illegalitásból. A megoldást a törvényesen létező, de sehol meg nem jelenő alvó cégükben, a Nomentana Betéti Társaságban vélték megtalálni. A Nomentana Bt. három év elteltével egy elutasított átalakulással a háta mögött ismét elhatározta, hogy Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. néven korlátolt felelősségű társasággá alakul át. A betéti társaság tagjai, Somorai László és Gyurcsány Ferenc úgy tüntették föl, mintha három éven keresztül nem is működtettek volna illegálisan ugyanezen a néven egy nem létező céget. Az 1995. decemberi átalakulási tervben Gyurcsány és Somorai írásbeli nyilatkozatban kijelentették, hogy az eddig betéti társaságként működő céget kft.-vé kívánják alakítani. A miniszterelnök, aki 1993– 1995-ben fantomtulajdonosként tagja volt a nem létező Nomentana Kft.-nek, 1995 decemberében – mintha addig mi sem történt volna – írásban benyújtotta a cégbírósághoz azon szándékát, hogy a létrehozandó Nomentana Kft. tagja kíván lenni. Az 1995. év végi átalakulás során a betéti társaság másik tagja, Somorai László azonban kijelentette, hogy az igazi Nomentana Kft.-ben már nem kíván tagként részt venni. Somorait feltehetően megviselte az illegalitásban töltött, hamisításokkal terhes három év, és minél messzebb kívánt kerülni a törvénysértő eseményektől.
Gyurcsánynak Somorai pánikszerű távozása nem jelentett gondot, hiszen kéznél volt a jó öreg Altus Rt. Az igazi Nomentana Kft.-be Somorai helyett tehát az Altus Rt. lépett be tagként. A legális Nomentana Kft. ügyvezetője azonban nem az ál-Nomentanát képviselő Gyurcsány lett, hanem Földi Tibor magánszemély. A cégbíró, akinek fogalma sem volt róla, hogy egy ál-Nomentana Kft. működött az elmúlt évek alatt, jóváhagyta a Nomentana Betéti Társaság átalakulását, és az 1996. január 1-jén létrejövő Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft.-t a cégnyilvántartásba a betéti társaság jogutódjaként bejegyezte. Gyurcsány tehát annak érdekében, hogy elleplezze azt a tényt, hogy három éven keresztül egy nem létező kft.-t működtetett, annak fantomügyvezetőjeként különböző hivatalos dokumentumokat írt alá, ugyanazon a néven létrehozott egy másik kft.-t. Ezzel az akcióval azt a látszatot próbálta kelteni, hogy az illegálisan működő fantom-kft. és a később törvényesen létrehozott cég egy és ugyanazon társaság. Ennek érdekében az érintettek még attól sem riadtak vissza, hogy a cégbíróságnak a nem létező Nomentana Kft. – törvényellenesen megtartott 1993-as – adószámát jelentsék be a valódi Nomentana Kft. hatósági azonosítószámaként. A cégbíróság megtévesztésén kívül ezzel a jogellenes lépéssel még azt is sikerült elérniük, hogy sem az adóhivatali, sem a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem tűnhetett fel, hogy kétféle – egy fantom és egy törvényes – Nomentana Kft.-ről van szó. Mivel a cégbíróságon a Nomentana Betéti Társaság aktáit elkülönítve kezelték az 1993-ban elutasított Nomentana Kft. dokumentumaitól, az 1995. decemberi átalakulás során a cégbíró nem észlelhette, hogy megtévesztés áldozata lett. Ugyanakkor az ál és az igazi Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. cégbejegyzési száma, székhelye, ügyvezetője és tulajdonosi köre is eltérő volt. A két cég neve, az adószáma, társadalombiztosítási törzsszáma és statisztikai azonosítószáma megegyezett, tehát egy külső szemlélő a két társaságot azonosnak hihette. Az viszont már kivitelezhetetlen volt Gyurcsányék számára, hogy az igazi Nomentana Kft. ugyanazt a cégjegyzékszámot kapja, mint amivel fantomtársa rendelkezett. Mint utóbb kiderült, a félrevezetés sikeréhez erre már nem is volt szükség. Gyurcsányék eljárása nem csak a cégbíróságnál működhetett hatékonyan. A jelenlegi miniszterelnök – még fantomügyvezetőként – feltehetően azt is el tudta érni, hogy nem létező cége éveken keresztül bankszámlát tartson fent Magyarországon, anélkül, hogy az adott pénzintézet bekérte volna a cég bejegyző végzését. Mert vagy ez történt, vagy pedig a cég bankszámla nélkül kizárólag házipénztárból működött. Ez mára valószínűleg kideríthetetlen.
|
A tegnapi cikkünkre érkezett Altus-cáfolat
1. A Magyar Nemzet előző napi számában a Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft.-t fantomcégként, ügyvezetőjét nem létező cég ügyvezetőjeként mutatta be. Elhallgatta azt a valós tényt, hogy a társaságot egy létező betéti társaság átalakításával, szabályszerűen megalapították, cégbejegyzését határidőben kérelmezték. Megnyugtató, hogy a cikkben leírt, állítólagos törvénysértések illusztrálására a tegnapi lapszámban közölt szerződésekről ma már a Magyar Nemzet is beismeri, hogy jogi szempontból vitathatatlanok. Helyreigazításukat e tekintetben elfogadjuk, de a valótlan közlésért bocsánatkérésük elmaradt.
2. A társaságok átalakulására vonatkozó rendelkezések 1992. év során valóban változtak, de az új szabályozás (a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi törvény 367. §-a) tartalma – a Magyar Nemzet szempontjából sajnos – megegyezik az általunk idézett korábbiéval.
3. Az 1993. szeptember 17-ei végzés jogerőre emelkedését és a jogi képviselővel történt közlését annak ellenére nem vitattuk, hogy a lap által hivatkozott iratok közel tizenhárom év után sem a jogutód társaságnál, sem a cégbíróságon nem lelhetők fel teljes körűen, sőt az ügy a cégbírósági iratok között ma is folyamatban levőként szerepel. A lap által vitatott cégbejegyzés ügye tíz évvel ezelőtt a társasági jogi szabályoknak megfelelően rendeződött.
4. A Magyar Nemzet „szakértői” maguk is belezavarodnak valótlan állításaikba. A lap egyszer – helyesen – megállapítja, hogy a Nomentana Betéti Társaság a kft. cégbejegyzésének elutasítása esetén változatlanul létezett, sőt közli, hogy abban Gyurcsány Ferenc 90 százalékos tulajdonos volt, másutt pedig azt írja, hogy cége sem volt, amit képviseleti jog nélkül képviselhetett volna.
5. Az Aldo Kft.-t illetően valótlanul állítja a lap, hogy a Miniszterelnöki Hivatal a társasággal a balatonszemesi üdülőt érintően lízingszerződést kötött volna.
6. A lap az Altus Befektetési Rt.-be beleolvadt, egyes jogelőd társaságok működését érintő súlyosan rágalmazó ismételt és új állításai miatt a szükséges jogi lépéseket a magunk részéről haladéktalanul megtesszük.
És a cáfolat cáfolata, újra
1. és 2.: A Magyar Nemzet tegnapi cikkében nem beismerte, hanem tényként közölte: szerdai lapszámában nem állította, hogy az illusztrált szerződések hamisak. Ezért a tegnapi Altus cáfolatára írt reagálásunk nem helyreigazítás. A gazdasági társaságokról szóló 1988. VI. törvény 367. szakasza kimondja, hogy átalakulás esetén a gazdasági társaság a társasági szerződés aláírásával jön létre, és a korábbi társaság megszűnésének is ez az időpontja. Az átalakulást 30 napon belül be kell jelenteni bejegyzés és közzététel végett a cégbírósághoz. Amennyiben az Altus Rt.-nél továbbolvasták volna a jogszabályt, úgy a 369. szakasz 1. bekezdése alatt megtalálták volna ezen rendelkezést: ha a cégbíróság a bejegyzést megtagadja, akkor az átalakulni kívánó gazdasági társaság a korábbi formájában működik tovább. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a Nomentana Kft. attól az időponttól kezdve, hogy a cégbíróság elutasította a bejegyzését, jogi értelemben nem létezett.
3. Az Altus Rt. azt állította tegnapi cáfolatában: a bejegyzés elutasítását a cég székhelyváltozása miatt nem kapták meg. A mai cáfolatukban rögzítetteket, amely szerint az elutasító végzés kézbesítését már nem vitatják, megnyugtatónak értékeljük. Értelmezhetetlen az Altus azon állítása, hogy az általunk meghivatkozott iratok sem náluk, sem a cégbíróságon nem lelhetők fel teljes körűen. Lehetséges, hogy az Altus Rt.-nél nem találják azokat, de az egészen biztos – tekintettel a nálunk lévő hiteles másolatokra –, hogy a cégbíróságon a hivatkozott iratok fellelhetők.
4. Végig azt állítottuk, hogy a Nomentana Bt. létező cég, és abban Gyurcsány Ferenc tulajdonos volt. Olyat soha nem állítottunk, hogy 90 százalékban, hanem – a cikkekből olvashatóan – 60 százalékban. Gyurcsány Ferenc nem ennek a cégnek volt nem létező ügyvezetője, hanem az 1993 szeptember 17-ét követően jogilag nem létező Nomentana Kft.-nek.
5. Nem állítottuk azt, hogy Gyurcsány Ferenc a Nomentana Bt.-t képviseleti jog nélkül képviselte, hanem azt, hogy az 1993. 09. 17-ét követően jogilag nem létező Nomentana Kft. jogi értelemben szintén nem létező ügyvezetője volt. A hiteles cégbírósági nyilvántartás szerint mind a 01-09-261025 jelölésű Nomentana Kft. ügye (jogerős elutasítással), mind a Nomentana Bt. átalakulása lezárult, azaz nincs folyamatban. | A valódi Nomentana Kft. végül 2002-ben – éppen úgy, mint az adócsalásgyanús Fittelina Kft. – beolvadt a Gyurcsány-birodalom nagy olvasztótégelyébe, az Altus Rt.-be, és ezáltal eltűnt a kíváncsi szemek elől. A cég a beolvadásig azonban számos nagy értékű ügylet lebonyolításában vett részt úgy, hogy végig a jogilag nem létező, Gyurcsány Ferenc fantomügyvezetése alatt álló Nomentana Kft. jogellenesen megtartott adószámát és társadalombiztosítási törzsszámát használta. Az 1993–1995 között illegálisan működő Nomentana Kft. végérvényesen köddé vált.
|
„Nem hivatkozási alap”
Senki sem hivatkozhat arra, hogy a nyilvános cégnyilvántartásban feltüntetett valamely adat, jog vagy tény fennállásáról nem tudott – így szólt a bírósági cégnyilvántartásról szóló, 1989-es törvényerejű rendelet – vélik az Info Rádió által megkérdezett jogi szakértők. Vagyis amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 1993 októberétől 1996 januárjáig egy be nem jegyzett kft. nevében írt alá dokumentumokat, törvénysértően járt el.
A kereskedelmi rádió felidézte a lapunk által publikált tényeket: eszerint Gyurcsány Ferenc cégcsoportja egy jogilag nem létező vállalkozás, a Nomentana Kft. közreműködésével alakult. A Nomentana Kft.-t a hasonló nevű Nomentana Bt. átalakításával kívánták létrehozni a betéti társaság tulajdonosai, Gyurcsány Ferenc és Somorai László. Az átalakulás bejegyzését azonban a cégbíróság elutasította. Dokumentumok bizonyítják, hogy Gyurcsány Ferenc a bejegyzési kérelem elutasítását követően több ügyletet bonyolított le a nem létező kft. képviselőjeként.
Az Info Rádió összefoglalója rámutat: az Altus Rt., amelynek része az Aldo Kft. is, szerdán azt közölte, hogy az akkor hatályos törvény szerint a Nomentana Kft. a társasági szerződés aláírásának időpontjában, a későbbi cégbírósági bejegyzéstől függetlenül, jogszerűen jött létre, így a cég nevében kötött ügyletek is jogszerűek. A szerdai közlemény szerint az, hogy az átalakulás bejegyzését a cégbíróság nagyjából egy év múlva formai hiányosságokra hivatkozva elutasította, nem teszi érvénytelenné a kft. nevében az elutasítás előtt kötött üzleteket. Az Altus Rt. szerdán még úgy fogalmazott, hogy a cég az elutasításról – az elhúzódó ügyintézés és székhelyváltoztatás miatt – nem értesült, és az akkor hatályos cégjegyzék is kft.-ként tüntette fel a Nomentanát. A lapunkban tegnap közölt postai tértivevény-másolat azonban azt bizonyítja, hogy a cég jogi képviselője 1993 októberében átvette a cégbejegyzés elutasításáról szóló értesítést. | (Folytatjuk)
| Gyurcsány Ferenc a bejegyzési kérelem elutasítását követően több ügyletet bonyolított le a nem létező kft. képviselőjeként.
Az Info Rádió összefoglalója rámutat: az Altus Rt., amelynek része az Aldo Kft. is, szerdán azt közölte, hogy az akkor hatályos törvény szerint a Nomentana Kft. a társasági szerződés aláírásának időpontjában, a későbbi cégbírósági bejegyzéstől függetlenül, jogszerűen jött létre, így a cég nevében kötött ügyletek is jogszerűek. A szerdai közlemény szerint az, hogy az átalakulás bejegyzését a cégbíróság nagyjából egy év múlva formai hiányosságokra hivatkozva elutasította, nem teszi érvénytelenné a kft. nevében az elutasítás előtt kötött üzleteket. Az Altus Rt. szerdán még úgy fogalmazott, hogy a cég az elutasításról – az elhúzódó ügyintézés és székhelyváltoztatás miatt – nem értesült, és az akkor hatályos cégjegyzék is kft.-ként tüntette fel a Nomentanát. A lapunkban tegnap közölt postai tértivevény-másolat azonban azt bizonyítja, hogy a cég jogi képviselője 1993 októberében átvette a cégbejegyzés elutasításáról szóló értesítést. | (Folytatjuk)
www.mno.hu |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum