Magyar Nemzet
Gyurcsány-dosszié 2. (a teljes cikk, dokumentumokkal)

Mottó: „Egyetlen ember sem elég gazdag ahhoz, hogy visszavásárolja a múltját.” (Oscar Wilde)

• A fattyú neve: Nomentana

Előző számunkban megírtuk: Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a közvélemény előtt leginkább ismert Altus Rt.-je nem a semmiből született. Ennek a ma is jól működő vállalkozásnak az alapjait az egykori ifjú kommunista a 90-es évek vadkapitalista időszakában építette ki az állami szférában dolgozó ismerőseivel. 1992-ben segítségükkel vásárolt meg egy már működő, a majdani cégbirodalmának felépítésében jelentős szerepet kapott vállalkozást, a – később Aldo névre keresztelt – Szenzor Kft.-t. A kormányfő elszántságát és módszereit jelzi, hogy a vásárlás vadkeleti körülmények között zajlott: miután hozzájutott a Szenzor többségi tulajdonához, a kisebbségbe szorult tulajdonostársaitól, azaz a dolgozók kezéből gyakorlatilag kicsavarta üzletrészüket. Tegnapi cikkünkből az is kiderült, hogy Gyurcsány a Szenzorhoz nem mint magánszemély jutott hozzá, hanem egy vállalkozásán, a Nomentana Kft.-n keresztül, amelyik így tulajdonossá vált a Szenzor (Aldo) Kft.-ben. A Nomentana Kft.-nek azonban volt egy kis „testi hibája”: a valóságban nem létezett.

Gál J. Zoltán: A bátorság próbája, hogy a Magyar Nemzet pert indít-e Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára szerint a bátorság próbája, hogy a miniszterelnököt szerdai számában bűncselekménnyel vádoló napilap a bírósághoz fordul-e. Mindenkinek vállalnia kell a felelősséget a kimondott szavakért és mondatokért – fogalmazott az államtitkár a szóvivői tájékoztatón újságírói kérdésre a Magyar Nemzet Nomentanával foglalkozó írása kapcsán. Az orgánum szerdai számában megjelent cikk szerint „a miniszterelnök egy nem létező céggel alapozta meg vagyonát”, „1993–1995 között egy olyan cég tulajdonosának és ügyvezetőjének adta ki magát, amelyik nem létezett, azaz illegálisan, fantomcégként működött”. „A havi szokásos rágalmat a havi szokásos per követi a miniszterelnök és a Magyar Nemzet hosszú évekre visszanyúló, bimbózó kapcsolatában” – mondta Gál J. Zoltán, aki közölte azt is: a tények az Altus honlapján olvashatók, „a rágalmazó, hamis állítások” a korabeli jogszabályok ismeretének hiányából fakadnak. (MTI) Gyurcsány Ferenc 1992 novemberében az Altus Rt. megalapítása mellett majdani cégbirodalmának másik, meghatározó alapkövét is lerakta. 1992. november 23-án kültagként belépett az 50 ezer forint alaptőkével rendelkező Nomentana Tanácsadó Betéti Társaságba. A Nomentana Bt.-t még 1991-ben hozta létre két magánszemély. Az alapítók közül a beltag személye már egy év elteltével megváltozott. A cég beltagja és képviselője Somorai László lett, aki a társaság vagyonából 20 ezer forintot mondhatott magáénak. A kistőkés Somorai feltehetően jó kapcsolatot ápolt a nagytőkéssé érlelődő, volt KISZ-titkár Gyurcsánnyal, hiszen 1992 novemberében az Altus alapításakor annak felügyelőbizottságában kapott helyet. Ugyanebben az időben azonban – feltehetően aki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli alapon – Gyurcsány is beszállt Somorai cégébe, és megszerezte a Nomentana Bt. 30 ezer forint értékű kültagi tulajdonrészét. A Nomentana Bt. székhelyét a tőkéstársak Somorai lakására, a XIII. kerületi Jéggyár utca 3. szám alá jelentették be. Gyurcsány és Somorai még az ünnepek előtt, 1992. december 23-án elhatározták, hogy megkezdik cégük bevezetését a pénzügyi nagytőke világába és így a társaságot egymillió forint törzstőkéjű, korlátolt felelősségű társasággá alakítják át Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. néven. A Nomentana Kft. 90 százalékos tulajdonosa és egyben ügyvezetője Gyurcsány lett, de a társaság székhelye változatlanul a Jéggyár utcai lakásban maradt. A kft.-vé alakulás iránti kérelmet benyújtották a cégbírósághoz, ahol a Nomentana Kft. a 01-09-261025 nyilvántartási számot kapta. 1993. április 22-én a cégbíróság hiánypótlásra szólította fel a Nomentana Kft. képviselőjét azzal, hogy amennyiben nem tesz eleget a bíróság előírásainak, úgy elutasítják a kft. cégbejegyzését. A társaság a felszólítást nem teljesítette, így a cégbíró a Nomentana Kft. bejegyzési kérelmét 1993. szeptember 17-én elutasította. A bíróság a cégnyilvántartásban is közzétette, hogy 01-09-261025 szám alatt a Nomentana Kft. cégbejegyzése nem történt meg. A cégbírósági határozat azt eredményezte, hogy a kérelem szerinti Nomentana Kft. soha nem jött létre, soha nem létezett. A Nomentana Kft. részére megküldött elutasító határozat felhívta a társaság figyelmét arra, hogy a továbbiakban változatlanul betéti társaság formájában működhet, és kizárólag a bt. képviselője írhat alá a cég nevében. A Nomentana Bt. esetében ez a személy Somorai László volt. 1992. december 23., a kérelem benyújtása és 1993. szeptember 17., a kft. bejegyzésének elutasítása közötti időszakban azonban a kft.-vé alakuláshoz félúton megrekedt Nomentana életében sok minden történt. Gyurcsány Ferenc a bt. és a kft. közötti lét határán tántorgó Nomentana ügyvezetőjeként ugyanis számos, számára rendkívül előnyös üzletet ütött nyélbe. Több adásvételi szerződés megkötésével megszerezte azt az Aldo (korábbi nevén Szenzor) Kft.-t, amely a miniszterelnök vagyonfelhalmozásának kulcsszereplőjévé vált. A Nomentana Kft. nevében Gyurcsány aláírta az Aldo Kft. társasági szerződésének módosítását is, amely aktussal jelentős döntéseket hozott az Aldo életében.

A Nomentana Kft. bejegyzését elutasító határozat után a Nomentana Bt. tagjainak, Somorainak és Gyurcsánynak – ha a törvények előírásait követik – a következőket kellett volna tennie. Az akkor hatályos, a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint a Nomentana a továbbiakban csak betéti társaságként működhetett volna tovább. Arra az időszakra vonatkozóan, amíg a kft.-vé alakulás iránti kérelme elbírálás alatt volt, éves beszámolót kellett volna készítenie, és feltüntetnie a cég vagyongyarapodását. Az elszámolási mérleg elkészülésével egyidejűleg az adóhatósággal is el kellett volna számolni a társasági adót és az egyéb adókat, valamint el kellett volna készítenie az adótörvény szerinti adóbevallásokat. A továbbiakban pedig kizárólag Somorai László írhatott volna alá dokumentumokat a Nomentana Bt. nevében. A jelenlegi miniszterelnök azonban nem a jogkövető magatartás mellett döntött, hanem a vagyonfelhalmozás útján átlépett egy olyan – a jogszabályok által tiltott – világba, ahová törvénytisztelő állampolgár soha nem követheti. Gyurcsány ugyanis, teljesen figyelmen kívül hagyva a cégbíróság döntését, a továbbiakban a nem létező Nomentana Kft. ügyvezetőjének adta ki magát, és illegálisan működtette a törvényen kívüli fantomcéget. Gyurcsány Ferenc ezzel a magatartásával több éven keresztül megtéveszthette a Nomentana Kft.-vel kapcsolatba kerülő üzleti partnereket. A folyamatos törvénysértések egyik legdurvább következménye azonban az lett, hogy a birodalom alapcége, az Aldo Kft. ebben az időszakban jogszabály-ellenesen működött, hiszen egyik tulajdonosa nem létezett. Ez abból a szempontból is súlyos, mert ebben a törvényen kívüli időszakban az Aldo komoly vagyongyarapodáson ment keresztül. A cégbe új tulajdonosként belépő Tervező, Tanácsadó és Információs Rt. például 2,4 millió forintos értéken apportálta a cégbe azt a balatonszemesi villát, amely korábban állami tulajdonban állt, és amelyet Gyurcsány tanácsadói közreműködésével privatizáltak. Természetesen az apportáláshoz szükséges társasági okiratokat Gyurcsány Ferenc fantomügyvezető is aláírta a nem létező Nomentana Kft. nevében. A további eseményekből kiderül, hogy a tervező rt. közreműködése az Aldo Kft.-ben az ingatlan átjátszására irányulhatott, hiszen az ingatlanapportálást követő 25 nappal a tervező rt. üzletrészét a nem létező Nomentana Kft. vásárolta meg. A törvénybe ütköző és így érvénytelen adásvétel alapján a miniszterelnök fantomcége már csaknem 40 százalékos arányban volt boldog és jogellenes tulajdonosa az Aldo Kft.-nek. Gyurcsány Ferenc fantomügyvezető – a félrevezetéshez elengedhetetlenül szükséges – körültekintő eljárását mutatja, hogy az üzletrész adásvételi szerződésben a nem létező Nomentana Kft. székhelyeként a létező Altus Rt. Budapest, Szt. István krt. 11. szám alatti székhelyét tüntette fel. A szemesi villa megszerzését követő 1994. év piros betűs dátum volt a nem létező Nomentana Kft. tulajdonlása alatt álló Aldo Kft. életében. A Miniszterelnöki Hivatal ugyanis futószalagon kötötte az Aldóval az állami tulajdonú ingatlanok eladására vonatkozó szerződéseket. 1994. január 26-án a balatonőszödi kormányüdülő lízingszerződését, 1994 májusában a Budapest, Szalay u. 4. szám alatti 319 négyzetméteres ingatlan lízingszerződését, valamint szintén a Szalay u. 4. szám alatti ingatlan több mint 500 négyzetméteres V.–VI. emeletének adásvételi szerződését írták alá. Ezeket a beruházásokat az Aldo Kft. taggyűlésének a társasági szerződés szerint határozattal kellett jóváhagynia. A taggyűléseken a nem létező Nomentana Kft. mint tulajdonos vélhetően aktívan részt vett a döntéshozatalban. Az állami ingatlanokat zsinórban értékesítő Miniszterelnöki Hivatal eljárása mellett sem lehet azonban szó nélkül elmenni. A privatizációs eljárásban a pályázó Aldo Kft.-nek nyilvánvalóan be kellett nyújtania elbírálásra a cég dokumentációit. Az állami szervnek ezek szerint „nem tűnt fel” az a – cégnyilvántartásból bár nehezen, de egyértelműen megállapítható – tény, hogy a pályázó Aldo Kft. egyik tulajdonosa, a Nomentana Kft. egész egyszerűen nem létezik. A Miniszterelnöki Hivatal tehát egy hang nélkül hozzájárult ahhoz, hogy a rendkívül értékes állami ingatlanok egy teljes mértékben törvényellenesen működő társasághoz kerüljenek. Az ingatlanok megszerzését követően a jelenlegi miniszterelnök elérkezettnek láthatta az időt arra, hogy a fantomcégét megpróbálja eltüntetni az Aldo Kft.-ből. Ehhez azonban még egy törvényellenes ügyletet végre kellett hajtania. 1994. november 22-én Gyurcsány a fantom Nomentana Kft. nem létező ügyvezetőjeként eladta az akkor már jelentős vagyonnal rendelkező, 2,9 millió forint névértékű Aldo-üzletrészt – mindössze kétmillió forintos vételáron – Molnár Attilának. Molnár Attila ebben az időben a miniszterelnök tulajdonostársa volt az Altus Rt.-ben. Gyurcsány a törvénytelen adásvételi szerződéshez mellékelte az ál-Nomentana Kft.-nek az ügylet megkötéséhez hozzájáruló hamis taggyűlési jegyzőkönyvét. A szerződő felek feltehetően amúgy is csak színlelték az adásvételi szándékot, hiszen az Aldo-üzletrészt röpke egy éven belül Molnár Attila már viszsza is adta Gyurcsány Ferencnek. Az üzlet igazi célja azonban megvalósult, a fantomcég kikerült az Aldo Kft.-ből. Azt, hogy az Aldóból eltüntetett, nem létező Nomentana Kft. milyen további illegális üzleti tevékenységet végzett, csak egy hatósági vizsgálat tudná kinyomozni. Egy profi módon végrehajtott megtévesztéssorozathoz azonban az üzletfelek félrevezetése még nem elegendő, ugyanis a hatóságokkal is kell valamit kezdeni. Ez okból történhetett meg, hogy a jelenlegi kormányfő – a nem létező cég illegális ügyvezetőjeként – a cégbírósághoz is rendszeresen nyújtott be hamis dokumentumokat.

AZ ALTUS CÁFOLATA A Magyar Nemzet „A fattyú neve: Nomentana” című írásában valótlan és rágalmazó megállapításokat közöl. A valós tények az alábbiak: 1. A cikkben megjelölt Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. nem bírósági bejegyzés nélkül alapított fantomcég. A társaságot a Nomentana Idegenforgalmi és Szállodaipari Tanácsadó Bt. tagjai a betéti társaság átalakításával hozták létre 1992. évben. A betéti társaság átalakításának bejegyzésére vonatkozó kérelmet a társaság még 1992-ben benyújtotta a cégbíróságnak. Az akkor hatályos törvényi előírás [1989. évi XIII. törvény 74. § (1) bek.] szerint a Nomentana Kft. a társasági szerződés aláírásának időpontjában, a későbbi cégbírósági bejegyzéstől függetlenül, jogszerűen létrejött, a társaság ügyvezetője a társaságot a Magyar Nemzetben közölt jogügyletek megkötésénél jogszerűen és korlátozás nélkül képviselhette. Nagy nyilvánosság előtti rágalmazás tehát az az állítás, hogy a lapban közölt szerződések, okiratok hamisak. Az a körülmény, hogy az átalakulás bejegyzését a cégbíróság közel egy év múlva – formai hiányosságra hivatkozva – elutasította, a jogszerűen megkötött korábbi ügyletek érvényességét, köztük a cikkben említett társaságokban szerzett részesedését, nem teszi érvénytelenné. Ezt a cégbírósági bejegyzés utólag is jogszerűnek ismerte el. 2. A betéti társaság átalakulásának cégbírósági elutasításáról – az akkori időszakra jellemző, igen elhúzódó cégbírósági ügyintézésre és székhelyváltozásra tekintettel – a Nomentana Kft. nem értesült. A társaság által megszerzett társasági részesedések esetében az ugyanezen cégbíróság által vezetett, akkor hatályos cégjegyzék maga is kft.-ként tüntette fel a céget, amely mérlegeit is ilyen cégformát megjelölve küldte be a cégbíróság részére. A betéti társaság tagjai 1995. évben észlelték a cégnyilvántartási adatok ellentmondásait, és 1996. januárban ismételten átalakulási kérelmet nyújtottak be, amelyet a cégbíróság ezúttal elfogadott. Az elutasító és az átalakulást bejegyző cégbírósági végzések közötti időpontban született jogügyletek érvényessége a PTK vonatkozó rendelkezései szerint (221. §) – miután azokat a betéti társaság tagjai sem akkor, sem később nem kifogásolták – polgári jogi szempontból sem vitathatóak. 3. A cikkben említett SZENZOR Információrendszer Szervezési Kft. többségi részesedésének átruházása évében korábbi veszteségeire tekintettel 5 M Ft-os jegyzett tőke mellett mindössze 134 E Ft-os saját tőkével rendelkezett, azaz a társaság üzletrészeinek értéke a törzstőke 3%-át sem érte el. A társaság korábbi tevékenysége és meglévő munkavállalói 1992. végével a cégcsoport más társaságaihoz kerültek, az 1993. márciusi vételi ajánlattétel időpontjában a társaságnak nem voltak alkalmazottai. Már csak emiatt sem igaz az újság azon állítása, mely Gyurcsány Ferencet úgy tünteti fel, mint aki nyomást gyakorolt volna az alkalmazottakra. Összegezve tehát, egy évek óta veszteséges társaságban meglévő, kisebbségi részesedés 20%-os névértéken történő megvásárlása tehát nem „zsarolás”, hanem üzletileg megalapozott ajánlat. Egy ilyen cég üzletrészeinek megvásárlását az indokolta, hogy a cégbejegyzési eljárások akkori időszakra jellemző elhúzódására tekintettel egy új többségi tulajdonos számára még az ilyen társasági üzletrész is képviselt minimális üzleti értéket. …ÉS AZ ALTUS CÁFOLATÁNAK CÁFOLATA A 01-09-261025 cégjegyzési számmal jelölt Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. cégbírósági bejegyzése soha nem történt meg, azaz jogi értelemben nem létező társaság. A megjelölt számú Nomentana Kft.-t a Nomentana Bt. átalakításával soha nem hozták létre. A cégbíróság 1993. szeptember 17-én utasította el a 01-09-261025 szám megjelölésű Nomentana Kft. cégbejegyzését, tehát ettől az időponttól kezdve kizárólag a Nomentana Betéti Társaság létezett. Cikkünkben azt közöltük, hogy a jelenlegi kormányfő 1993–1995 között olyan tevékenységet végzett egy nem létező cég ügyvezetőjeként, amellyel megtévesztette üzleti partnereit és a hatóságot. Az 1993. szeptember 17-ét követő időszak márpedig ebbe beleesik. Nem állítottuk, hogy a bejegyzés elutasításáig kötött, tegnapi lapszámunkban megjelent szerződések hamisak. Egyébként az Altus Rt. által hatályos törvényként meghivatkozott 1989. XIII. törvényt már a Nomentana Bt. 1992 decemberében elhatározott átalakulása előtt egy fél évvel, 1992. augusztus 28-ával hatályon kívül helyezték. Ezért teljesen értelmetlen és szakszerűtlen erre hivatkozni. Az Altus Rt. azt állítja, hogy a cégbírósági elutasításról a Nomentana Kft. a székhelyváltozásra való tekintettel nem értesült. Ezzel szemben tény: – az elutasító végzést a cégbíróság nem a kft. székhelyére, hanem a meghatalmazott jogi képviselője részére kézbesítette, aki azt, mint mai címlapunkon láthatják, okiratokkal bizonyíthatóan átvette, – a Nomentana Bt. székhelye – dokumentumokkal bizonyíthatóan – 1992 és 1996 között nem változott meg, a Budapest, XIII., Jéggyár utca 3. szám alatt volt található. Az Altus azt is állítja, hogy a cégbejegyzés elutasítását követően Gyurcsány Ferenc a Ptk. 221. §-a szerint álképviselőként járt el. Jelen esetben azonban az a sajnálatos tény, hogy a miniszterelnöknek nemhogy képviseleti joga nem volt, de még cége sem, amelyet képviseleti jog nélkül képviselhetett volna. A hatóságok megtévesztésének technikáit a következő számunkban olvashatják. (Folytatjuk) Forrás : (kattintson a képre , www.mno.hu )