Magyar Nemzet

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tévedett, amikor a fantomcégbotrányának kipattanása után egy tévéinterjúban azt mondta: „ha voltak is jogi pontatlanságok, azok sem az államnak, sem az adófizetőknek, sem szállítónak, tulajdonosnak, banknak semmilyen módon nem okoztak kárt”. Egy, még 2002-ben született adóhatósági–pénzügyminisztériumi általános érvényű állásfoglalásból ugyanis az a következtetés vonható le, hogy a kormányfő által képviselt Nomentana Kft. azokban az években, amikor fantomcégként működött, jogtalanul igényelhette vissza az általános forgalmi adót az APEH-től. Az állásfoglalást a süttői székhelyű India Gránit Galéria Kft. kérésére hozta meg a pénzügyi tárca és az adóhivatal. A kft. egy, a Magyar Nemzethez eljuttatott dokumentumcsomag tanúsága szerint 2000 decemberében alakult meg, s még előtársaságként nagy menynyiségű márványt importált Indiából. A vállalkozás az importáru után a jogszabályoknak megfelelően több millió forintos forgalmiadó-előleget fizetett az esztergomi vámhivatalnál, majd nem sokkal később – élve az áfatörvényben rögzített jogával – megkísérelte visszaigényelni az előzőleg lerótt adót. Csakhogy időközben a Komárom-Esztergom Megyei Cégbíróság elutasította az India Gránit Galéria Kft. bejegyzését – Gyurcsány Ferenc esetéhez hasonlóan – formai okokra hivatkozva. A süttői vállalkozásnak azonban nem volt olyan szerencséje, mint a kormányfőnek, aki a cégbíróság elutasító határozatának kézhezvétele után még éveken át képviselhette hamisan az immár nem létező Nomentana Kft.-t az adóhatóság és más hivatalok előtt. A Komárom-Esztergom Megyei APEH ugyanis felfigyelt a cégbíróság végzésére, és arra hivatkozva 2001. augusztus 30-án megállapította: az India Gránit Galéria Kft. nem jogosult az amúgy megalapozottan visszaigényelt forgalmi adó felvételére, mert az áfatörvény alapján az adó-visszatérítési jog csak „adóalanyt illet meg”. A kft.-t azonban megszüntették, tehát nem tekinthető adóalanynak. Holdampf Lajos, a kőkereskedő vállalkozás ügyvezetője nem hagyta annyiban a kedvezőtlen adóhatósági döntést, s később minden fórumot végigjárt a hivatalnál ragadt adó visszaszerzéséért. A megyei APEH döntése ellen fellebbezést nyújtott be, de az adóhivatal másodfokon is megerősítette a határozatot. Később az APEH központi igazgatóságához és a Pénzügyminisztériumhoz fordult útmutatást kérve az ügyben. Így született meg a Pénzügyminisztérium általános érvényű állásfoglalása, amelyet Mészáros Gyuláné, az APEH adónemek főosztályának vezetője ismertetett levélben az érintettekkel 2002 augusztusában. Ebben felidézte a pénzügyi tárca véleményét – rögzítve, hogy azzal maga is egyetért –, miszerint a megszüntetett társaság számára az adó visszaigénylése nem teljesíthető, mert esetében nem teljesülnek az áfatörvény feltételei. A kormányfő fantomcégbotrányáról szóló tényfeltáró cikksorozatunkban írtunk arról, hogy Gyurcsány Ferenc a cég bírósági bejegyzésének elutasítása után is a Nomentana Kft. ügyvezetőjének adta ki magát, s 1993-ról és 1994-ről is mérlegbeszámolókat nyújtott be a cégbírósághoz. Emlékezetes, hogy a különféle hivatalokat a miniszterelnök sikerrel tévesztette meg, az APEH-nál és a cégbíróságnál is a megszokott módon iktatták a beérkezett anyagokat. Gyurcsányék a 1993-as (tehát részben már fantomcégként eltöltött) esztendőről sok minden mellett azt írták a mérlegbeszámolóban, hogy „az egyéb követelések között a külföldi szállítóval kapcsolatos áfa-visszaigénylés a jelentős tétel”. Emellett a 1993-as és 1994-es beszámolóban is hivatkoznak rá, hogy a kft. kiadásainak többségét alvállalkozói díjak alkották. Ezekről pedig tudjuk, hogy néhány ritka kivételtől eltekintve áfa-visszaigénylést tesznek lehetővé a megbízó társaság – esetünkben a fantom-Nomentana Kft. – számára. Mindezekből bátran levonható a következtetés: ha Gyurcsány Ferenc jogkövető állampolgárként járt el, az áfatörvény – a Pénzügymisztérium állásfoglalásában is megerősített – rendelkezései alapján nem igényli vissza a forgalmi adót. A miniszterelnök tehát nem mondott igazat, amikor kijelentette, hogy a „jogi pontatlanságok” sem az államnak, sem az adófizetőknek nem okozhattak kárt. Futó Barnabás ügyvéd lapunknak úgy nyilatkozott: a Pénzügyminisztérium megállapítása analóg, így a Nomentana Kft. ügyére is vonatkoztatható. Gyurcsányéknak jogtalan forgalmiadó-visszaigénylése esetén vissza kellene fizetniük a pénzt az államkasszába. – Az elévülés miatt kétséges, hogy visszakövetelheti-e az állam a kifizetett adóforintokat, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a miniszterelnök vállalkozása jogsértő eljárásával jelentős kárt okozhatott az adófizetőknek – tette hozzá. Nagy József, az APEH titkárságvezetője, bár ígéretet tett rá, lapzártáig nem adott választ lapunknak arra a kérdésére, hogy ilyen esetekben az adóhatóság elrendeli-e a jogtalanul visszaigényelt áfa megtérítését, illetve indít-e eljárást akkor, ha az érintettek nem fizetik vissza a pénzt. Huth Gergely