A Benesi politika I. menüpont folytatása:
Bővebben itt megtalálható az IPHJ beadványa: http://www.nemzetor.hu/cikk.php?cid=286 , http://www.communio.hu/hitvallas/hitv0311/hitv031130.htm
Azért nem tudunk róla ,mert a magyar kormány ezt nem támogatta. Egy katolikus lap is közölte a beadvány hitelességét ,ez a Hitvallás című lap ( a második link) úgyhogy nem bulvársajtó vagy a nemzeti öntudatot ébreszteni kívánó médai kitalált szüleménye az írás. Érdemes belenézni mit tart igazságtalannak a magyarokkal szemben 2002-ben a UNY szervezete: http://web.cetlink.net/~szittya/ENSZ%20hatarrevizio.htm
Benesi politika II.
1. Benes és Masaryk és a velük kapcsolatos idézetek kortárs politikusoktól:
Masaryk emlékirataiból tudjuk, hogy Párizsban szemérmetlenül kijelentette : "Választanunk kellett Csehszlovákia megteremtése vagy a népszavazás között"Az is kiderül ,hogy Masaryk szerint az Osztrák-Magyar Monarchiát az antant eredetileg nem szándékozott szétrombolni, de az ő improvizációi és az "osztrák-magyar kegyetlenkedésekről" szólő rémhírei hatásosan befolyásolták az amerikai közvéleményt.
Benes : "Mivel láttam a veszélyeket,Párizsban egyedül láttam hozzá a jövő békéjének megalkotásához.Majdnem mindent improvizálva források és bibliográfia nélkül készítettem " Részlet az emlékiratokból.
A francia Yves de Daruvar szerint: Az amerikai segítséggel győzelemre segített antant hatalmak gyűlöletet és kisebbségi érzést éreztek a legyőzöttekkel szemben...Benes már 1919.december 2-án közölte Tempsben,hogy majdan az összeülő konferencia határozata a magyar állam határaira végleges, azon semmmit nem fognak változtatni "
Megjegtyzés: tehát az egész trianoni tárgyalás csak szánalmas, tragikomikus színjáték volt, ezzel magyarázható az,hogy meg sem hallgatták a magyarok érveit, meg sem nézték az Apponyiék által átadott dokumentumokat. Ez praejuditium, a tárgyalás előtt előre eldöntött határozat,mely a jogszerűtlen és érvénytelen tárgyalást jelent. Az előre eldöntött tény mellett szól az is, hogy már 1917.június 28-30-án még jóval a háború befejeződése előtt a Szabadkomuves Kongresszus megrajzolta Magyarország trianoni határait..Eduard Benes a cseh szabadkomuves nagypáholy nagymestere ( azaz legelső embere) volt, feltehetően itt is latba vetette befolyását vágyálmainak létrehozása érdekében.Megálmodott országának határait itt kijelöltek ,ezeket a határokat húzták meg Trianonban is. Tehát jog szerint ez egy praejuditium, előre eldöntött tény,a jogi gyakorlat az így lefolytatott színlelt tárgyalás határozatát semmisnek nyilvánítja,de ez mégsem történt meg.Nem valószínű,hogy véletlen egybeesésről van szó a határokat illetően ( ugyanaz 1917.június 28-30-án a szabadkőművesek kongresszusán, 1919.december 2-án Tempsben és 1921.június 4-én Trianonban- mindenütt ott volt Benes ! )
Robert Grower az angol alsóház tagja írja ,hogy a csehek követeléseit a nagyhatalmak titkos tárgyalásokon már 1918 nyarán eldöntötték.Hiába készült tanulmány a francia külügyminisztériumban,melyben 1918.november 20-án a szakemberek figyelmeztették : " Szlovákia létezése nem egyéb, mint mítosz.Észak-Magyarország szlovák törzsei soha nem alkottak államot.. Az általuk meghúzott etnikai vonal sehol nem érinti a Dunát, nem foglalja magába Pozsonyt sem, ahol 14 szlovákra 86 magyar és 86 német jut...ha lehet szlovák főváros, úgy az csak Túrócszentmárton lehet ". Az 1916.augusztus 16-i titkos szerződésben a nagyhatalmak Romániának ígérték egész Erdélyt, sőt a magyar Alföld nagy részét is egészen a Tiszáig "
Pozzi a béketárgyalás résztvevője írja: "Az Európa sorsát eldöntő politikusok annyit tudtak Magyarország földrajzáról és történelméről,mint az a 10 éves kisdiák, akinek bizonyítványába a magyarországi tanítónő nem írja bele ezt a mondatot: a felsőbb osztályba léphet.. Köztük is a legnagyobb tekintély az önmaga által meghirdetett elvekkel is gyakran ellentmondásba keveredő Wilson amerikai elnök volt, aki rendszeresen összetévesztette a szlovákokat a szlovénekkel, s akin az egyre súlyosabb jelekben megnyilvánuló elmebaj ekkorra már annyira elhatalmasodott,hogy ezt diplomatái alig bírták mások előtt titkolni,majd fél év múlva meg is halt.Ezt a beteg Wilsont Masaryk könnyen tudta befolyásolni koholmányaival."
Ezeknek a politikusoknak a saját lelkiismerete annyira nem volt tiszta,hogy a Versailles-Trianoni békerendszerhez kapcsolódó iratokat hatvan évre titkosnak minősítették és elzárták a világ szeme elől. A közelmúltban azonban lehullott a fátyol az indexre tett írások előtt és Trianon titkaira fény derült. A cseh, román és szerb diplomaták Trianonban meghamisított tájékoztatásokat terjesztettek.Ezt a félrevezetést leghatásosabban a cseh Benes művelte.Gátlástalanságát megkönnyítette a nagyhatalmak tárgyalóinak szégyenteljes középszerűsége.
Veterlé abbé 1921.június 17-én a francia képviselőházban kijelentette : "Bizonyos vagyok benne, hogy népszavazás esetén sem a csehek, sem a románok ,sem a szerbek nem kapták volna meg a szükséges szavazatok egyharmadát sem"
Dél -Afrika küldötte Smuts tábornok követelte a népszavazást Erdély,Felvidék,Kárpátalja és Délvidék vonatkozásában.azzal érvelt,hogy ezt a jogot Németországnak is megadták Holstein,Szilézia és Kelet-Poroszország esetében.A javaslatot az angol domínium valamennyi képviselője támogatta valamint,Japán, Lengyelország és Olaszország képviselői is. A népszavazást azonban a nagyhatalmak által vezérelt tanácskozás nem merte elrendelni a cseh,román és szerb tiltakozás miatt a népszavazás magyar győzemétől való félelemükben.
Mattisone lord miniszter mondta később az angol felsőházban mentegetőzésként :"Uraim! Én vagyok az egyetlen miniszter, aki részt vettem a békeszerződések tárgyalásánál és aláírásánál.Foch francia tábornagy győzött meg mindannyiunkat, hogy Csehszlovákia határait így kell meghúzni,mert ez erős németellenes bástyát jelent Európa szívében.Ezért a nagy érdekért,nagy igazságért kellett tisztán magyar területeket adni Csehországnak, és ezért kellett megbocsátani Románia árulását." Trianon diktátuma, tehát nem a "magyar bűnök" miatti büntetés volt.
Masaryk emlékirataiban írja:"nagyon nehéz volt meggyőzni a nyugatiakat arról,hogy Ausztria-Magyarországot le kell rombolni. "
Benes 1920.január 25-én egy interjúban kijelentette:"A csehek nem politikai szabadságért vagy gazdasági jólétért harcoltak. Ez nekik már megvolt". Az interjúból kiderül, hogy ő a pánszláv eszme megvalósításáról álmodott noha a lengyelek,magyarok, románok,ruszinok,horvátok és szlovének ezt nem akarták. Ő szerb összefogással Oroszország közép-európai bástyáját akarta kiépíteni.
Asquit angol miniszterelnök a lordok házában 1925.július elején azt mondta: "Célszerü lenne a békeszerzödéseket felülvizsgálni. Az Osztrák-Magyar-Monarchia romjain új államok létrehozásával súlyos és végzetes tévedés történt, revízió szükséges". Nitti olasz miniszterelnök 1925-ben könyvében leírta: "Eddig egyetlen vegyes nemzetiségü állam volt Kárpát-medencében, most lett belöle négy-öt. Magyarország soha nem fogja elismerni erkölcstelen szétbontását...soha nem fog lemondani Erdélyröl...az igazságot helyre kell állítani..., nincs béke amíg a hazugságok érvényben vannak, a revízió elöbb-utóbb elkerülhetetlenné válik."
Llwellyn angol képviselő: " Ma már az egész brit közvélemény tudja, hogy az angol államférfiak nagy mulasztást követtek el akkor,amikor 1919-ben Magyarország meghallgatása nélkül ítélkeztek.A magyar revízió a világon az egyik legelsőrangúbb érdek. "
Pezel francia képviselő: " a magyar békerevízió nélkül nincs lehetősége az európai békének. "
Desbons francia megfigyelő publicista: "A béketárgyalásokon a tudatlanság, a lelkiismeretlenség és az elfogultság uralkodott".
Masaryk párizsi előadása szerint azonban újabb hazugsággal lett gazudagabb a tisztelt békeosztó ítélőszék." Pozsony német és zsidó város ,ahol jelentős szlovák lakik' Azt ,hogy a szlovákokkal szemben jelentős többségű magyar város ezt meg sem említi. Masaryk nemzetközi méretű szélhámosságát az is hirdeti az érvelése is: " Csehszlovákiának azért kell Pozsony,mert az kikötőváros a Dunán és általa kijárata legyen a tengerre.Cserébe ezért nagyszámú CSEH község kerül Magyarországhoz".A földrajzban és történelemben járatlan,lelkiismeretlen békedlegátusok bedőltek minden ilyen és hasonló buta beszédnek, hiszen ellenválemény nem volt, mert a magyarokat nem hívták meg a tárgyalásra,.
Wilson amerikai elnök 1918 elején kijelentette:"Nincs szándékában Ausztria-Magyarország felosztása. A 14 pontban csak arról van szó,hogy Ausztria-Magyarországnak a nemzetek közötti helyét megtartani óhajtjuk.Megadjuk neki a lehetőséget,hogy autonómiák alapján tovább fejlődjék "
Llolyd George brit miniszterelnök a béketárgyalások végső stádiumában meglehetősen kemény szavakkal fejezte ki kétségeit a leendő határokal kapcsolatban: "Nem lesz béke Közép-Európában, ha utólag kiderül, hogy Magyarország igényei jogosak, és hogy egész magyar közösségeket úgy adtak át Csehszlovákiának és Erdélynek, mint egy marhacsordát csak azért, mert a konferencia elutasította a magyar ügy megvitatását".
Lloyd George angol miniszterelnök 1936-ban mondta: "Trianonban azon statisztikák alapján ítélkeztünk, amelyeket a csehek elébünk tettek,mi inkább hittünk nekik,mint az ellenünk harcolóknak..Még drágán megfizetünk ezért. A Dunatáj nagyszerű gazdasági és katonai egység volt a természeti erők hozták létre ezt a birodalmat.Mindez a magyar mag körüli összefogásra int.Ennek a birodalomnak megvolt a létjogosultsága európai szempontból,melyet a kelet-nyugat közti úthálózat ellenőrzésével betöltött."
A szlovákokat nem kérdezték meg Trianonban, hogy akarnak-e a csehekkel közös államban élni. Hlinka szlovák nacionalistát, a legnagyobb tót párt vezérét idézem, amikor 1919-ben nem hivatalosan Trianonban járt, megkerülve Benest és Masarykot, hogy a szlovákok érdekében lépéseket tegyen, ekkor ezt mondta Bonsal amerikai ezredesnek: "Magyarországon kívül nincsen élet vagy ha van , az nem az ". Ezután Franciaországból kiutasították és a csehek hazaérkezése után bebörtönözték. Hlinka 1925-ben is visszasírta a magyar fennhatóságot és ennek megfelelően hirdette is ezt a szlovákok körében: " Mindannyiunk lelkében lobogjon a magyar haza emléke,mert ezer esztendös magyar uralom alatt nem szenvedtünk annyit mint a cseh uralom hat éve alatt" .
Pozzi írja : "Az Európa sorsát eldöntő politikusok annyit tudtak Magyarország földrajzáról és történelméről,mint az a 10 éves kisdiák, akinek bizonyítványába a magyarországi tanítónő nem írja bele ezt a mondatot: a felsőbb osztályba léphet.. Köztük is a legnagyobb tekintély az önmaga által meghirdetett elvekkel is gyakran ellentmondásba keveredő Wilson amerikai elnök volt, aki rendszeresen összetévesztette a szlovákokat a szlovénekkel, s akin az egyre súlyosabb jelekben megnyilvánuló elmebaj ekkorra már annyira elhatalmasodott,hogy ezt diplomatái alig bírták mások előtt titkolni,majd fél év múlva meg is halt.Ezt a beteg Wilsont Masaryk könnyen tudta befolyásolni koholmányaival."
." Pozzi a "Századunk bűnösei " c. könyvében leírta,hogy a volt angol miniszterelnök- Lloyd George- lelkében később megrendült,amikor rádöbbent, hogy a csehekTrianonban mennyire becsapták őket.Ekkor az ő 1923-i beszédében már a csehektől féltette Európa egyensúlyát: "Oroszország föl fog támadni, de addig a kis Benes képvisli helyette a szlávságot, a cárizmus régi álmának megvalósítását, a szlávság kiterjesztését a szerbekre támaszkodva a Földközi-tengerig. Nem adok tíz évet és a csehek a szerbekkel szövetségre lépnek...Őrültség volt eltávolítani a szlávellenes Magyarországot az útból...A Duna táj nagyszerű gazdasági és katonai egység volt.A természet erői, a történelem logikája hozta létre ezt a nagyszerű brodalmat. mindez a magyar mag körüli összefogásra int. Ennek a birodalomnak megvolt a létjogosultsága európai szempontból,melyet a kelet-nyugat közti úthálózat őrzésével betöltött...Párizsban akkor valami fantasztikus dolog történt.Néhány ember összeült,hogy megcsinálja a békét. hatalmuk olyan nagy volt,amilyenre példa még soha nem akadt..Kedvük szerint teremtettek vagy tüntettek el államokat . A leghatalmasabb közöttük Wilson volt, aki hasonlóan az ókori istenekhez,mindenki neki engedelmeskedett.Azt gondolták, ő százmillió ember nevében beszél,pedig akkor már a szenátusaq is megtagadta és saját elméjének sem volt ura.Visszatérve a fővárosba a diktátor összeomlott...ha ez a szélütés fél évvel előbb következik be,másképpen alakult volna Európa jövője "
Benes : "Csallóköz küldöttség útján kérte tőlem Csehszlovákiához csatolását a népek önrendelkezési joga alapján " .A Magyarországtól elszakadási alapként emlegetett "sokadalom" annyira kicsi volt, hogy nemcsak a 19 megye szlovákjai, haenem a Felvidék lakosságának 52%-át kitevő magyar,német és rutén lakosság képviselői is hiányoztak. A párizsi békedelegátusok mégis bedőletek ennek a "népakaratnak".Benes később bevallotta: "majdnem mindent improvizáltam, források, bibliográfia nélkül készítettem el a már ismert memorandumot.
Szlovák Nemzeti Tanács 1933-ban beadványt nyújtott be a Nemzetek Szövetségéhez ( ma ENSZ): "Csehszlovák nemzet soha nem volt. Ez csak a csehek kitalálása,hogy elvehessék a tótok földjét...A légkör a köztársaságban annyira tűrhetetlen,hogy a szlovák nép kész bárki alatt csoportosulni a csehek ellen " Idézem Benes egy korábbi felszólalását Trianonban, az 1933-as követelés válasz volt Benes 1919-ben előhozott "létező ősi csehszlovák nemzet" teóriájára:Benes felszólalása a Tízek tanács ülésén a csehszlovák területi igények tárgyában (Párizs ,1919.február 5.) : ..."Szlovákia hajdanán a Csehszlovák állam részét képezte, amíg a magyarok a 10. század folyamán le nem rohanták. A hódítók sikertelenül próbálták elmagyarosítani az országot .A lakosság mindmáig cseh érzelmű, s az új államhoz kíván csatlakozni.Szlovákiában sohasem volt példa szeparatista próbálkozásra."
Pozzi francia politikust idézem, aki személyesen részt vett a béketárgyalásokon :"Benes a legszörnyűbb földrajzi,néprajzi és történelmi ostobaságokat is könnyed nyugodt mosollyal adta elő.Még önmagával is többször ellentmondásba keveredett.A nagyhatalmak képviselőinek egyike sem mert tiltakozni ellene.Mindenki félt ,hogy felszólalása a kérdésben való kétségbeejtő tájékozatlanságát bizonyítaná...Trianon a szabad zsákmány vásártere volt. Trianonban nem arról volt szó,hogy kinek van igaza,hanem arról kinek érdeke,hogy igazat adjanak neki..A nagy békebírók még elemi szinten sem ismerték azon nemzetek földrajzát,néprajzát és történelmét,amelyek sorsát intézték.Ez nemcsak Wilsonról mondható el.Lyold George se volt tájékozottabb.Clemenceau elképesztően tudatlan volt mindennel kapcsolatban,a ami Franciaország határain kívül esett ".
" Pasics, Masaryk, Benes és Bratianu de különösen Wilson és Clemenceau olyan játékot játszottak, mely a világtörténelem szégyene lesz. Térképek meghamisításával,okmányok megcsonkolásával és városi lócsiszárhoz illő fogásokkal operáltak. A tisztelt grémium volt annyira agyalágyult ,hogy így rá lehetett szedni. A trianoni békeszerződés revíziója elől nem lehet kitérni"... "A románok a fronton és a tűzvonalban úgy viselkedtek ,mint a nyulak,harctéri vereségük után pedig mint az árulók: miután kivívatták másokkal a győzelmet, a békekonferencián a fizetségüket követelték ".
Lloyd George a trianoni békediktátum egyik megalkotója utólag beismerte: " A trianoni békeszerződés elfogadásakor megtévesztés áldozata lettem. A német békeszerződés elfogadásakor megállapítása után a vezető államférfiak már fáradtak voltak.a magyar ügyek eldötnését másodrangú emberekre bízták.Ezekhez Benesék könnyebben hozzáférhettek ,mint a fődelegátusokhoz." Pozzi a "Századunk bűnösei " c. könyvében leírta,hogy a volt angol miniszterelnök- Lloyd George- lelkében később megrendült,amikor rádöbbent, hogy a csehekTrianonban mennyire becsapták őket.Ekkor az ő 1923-i beszédében már a csehektől féltette Európa egyensúlyát: "Oroszország föl fog támadni, de addig a kis Benes képvisli helyette a szlávságot, a cárizmus régi álmának megvalósítását, a szlávság kiterjesztését a szerbekre támaszkodva a Földközi-tengerig. Nem adok tíz évet és a csehek a szerbekkel szövetségre lépnek...Őrültség volt eltávolítani a szlávellenes Magyarországot az útból...A Duna táj nagyszerű gazdasági és katonai egység volt.A természet erői, a történelem logikája hozta létre ezt a nagyszerű brodalmat. mindez a magyar mag körüli összefogásra int. Ennek a birodalomnak megvolt a létjogosultsága európai szempontból,melyet a kelet-nyugat közti úthálózat őrzésével betöltött...Párizsban akkor valami fantasztikus dolog történt.Néhány ember összeült,hogy megcsinálja a békét. hatalmuk olyan nagy volt,amilyenre példa még soha nem akadt..Kedvük szerint teremtettek vagy tüntettek el államokat . A leghatalmasabb közöttük Wilson volt, aki hasonlóan az ókori istenekhez,mindenki neki engedelmeskedett.Azt gondolták, ő százmillió ember nevében beszél,pedig akkor már a szenátusaq is megtagadta és saját elméjének sem volt ura.Visszatérve a fővárosba a diktátor összeomlott...ha ez a szélütés fél évvel előbb következik be,másképpen alakult volna Európa jövője "
Lloyd Georgnak igaza lett,nem kellett tíz év sem ahhoz, hogy a csehek (csehszlovákok) megkössék a szerbekkel és románokkal is a magyarellenes "kisantant" szerződést, de 1935-ben elsőként Európában Csehszlovákia szövetséget kötött a bolsevik Szovjetúnióval mindenki megdöbbenésére.
Pozzi írja : "Az Európa sorsát eldöntő politikusok annyit tudtak Magyarország földrajzáról és történelméről,mint az a 10 éves kisdiák, akinek bizonyítványába a magyarországi tanítónő nem írja bele ezt a mondatot: a felsőbb osztályba léphet.. Köztük is a legnagyobb tekintély az önmaga által meghirdetett elvekkel is gyakran ellentmondásba keveredő Wilson amerikai elnök volt, aki rendszeresen összetévesztette a szlovákokat a szlovénekkel, s akin az egyre súlyosabb jelekben megnyilvánuló elmebaj ekkorra már annyira elhatalmasodott,hogy ezt diplomatái alig bírták mások előtt titkolni,majd fél év múlva meg is halt.Ezt a beteg Wilsont Masaryk könnyen tudta befolyásolni koholmányaival."
Maniu román miniszterelnök, az erdélyi románok vezére az 1920-as évek végén kijelentette" ...az úgynevezett magyar elnyomás alatt nekünk erdélyi románoknak jobb dolgunk volt mint most ". Stipics , a magyarországi szerbek vezére 1925-ben röpiratban tette közhírré:" Az elmúlt hat esztendös jugoszláv uralom a mi szerbjeinkben kiváltotta a régi magyar uralom utáni vágyakozást ".
Frank D.Simonds amerikai pulbilcista: "Csehszlovákia földrajzi abszurdum, a természet törvényeinek kigúnyolása, a nemzetiségi káosz földje, ahol nincs nemzeti többség."
Roosewelt amerika elnök, 1933-ban mondta: "Amikor Wilson elnök látta a békeszerződések igazságtalanságát,bizonyára csak azért fogadta el,mert meg volt győződve arról,hogy ezeket a hibákat néhány éven belül kijavítják ". A Törökországét kijavították.
H.A Heydt mondta New Yorkban: "ha még hiszünk az igazságban, a jogban és szent nekünk a keresztény erkölcs, akkor kötelességünk harcolni Trianon ellen.
W.Churchill mondta az angol alsóházban : "Új európai háborút készítenek elő azok,akik nem akarják revidiálni a trianoni sérelmeket."
Mitterand francia államelnök azt mondta 1979-ben Illés Gyulának, 1990-ben Antall József miniszterelnöknek, 1991-ben a Lipcsei Egyetem előadásán is: " Ami Trianonban történt, az mocskos dolog volt".
Lansing ameriakai államtitkár Trianonról :"ezek a békeszerződések cselszövések és rablások eredményei,megalázóak és tarthatatlanok "
Borah amerikai szenátor: ""magyarország földarabolása képtelenség,mert lehetetlen a nemzeti érzést feldarabolni. Én úgy is, mint magánember, úgy is mint politikus mindnet meg fogok tenni Amerika és az egész világ véleményének megváltoztatására ezekről a békeszerződésekről ".
Ausztrália miniszterelnöke jelentette ki 1992-ben: "Mindenki tudja ,hogy Trianon óriási csalás volt".
Barnes angol miniszter: "Elismerem,hogy a területi elosztások jó részéről nem voltak ismereteim".
Ma is megfontolandók J.M. Keynes szavai,aki a Cambridge-i egyetem professzora, aki az I.világháború alatt a brit pénzügyminiszter tanácadója és ebben a minőségben részt vesz a párizsi békekonferencián, de 1919 júniusában az erkölcstelen,kivihetetlen és a legyőzött országokat kifosztó békeszerződés ellen tiltakozva lemond állásáról.Lépése okait még abban az évben az olvasóközönség elé tárja "A békeszerződés gazdasági következményei"-ben,amely világsikert arat.Idézet a könyv bevezetőjéből ,mely ma is megfontolandó a mai helyzetre alkalmazva : "Az emberiség jellegzetes tulajdonsága ,hogy hozzászokik a környezetéhez. Alig néhányan ismerjük csak fel és valljuk meggyőződéssel ,hogy az elmúlt fél évszázadban milyen hallatlanul szokatlan, ingatag, bonyolult, megbízhatatlan és ideiglenes jellegű volt a Nyugat-Európa létét biztosító gazdasági szervezet. Néhány legújabb kori, roppant sajátos és ideiglenes előnyünket magától értetődőnek, állandónak és megbízhatónak tartjuk, és ennek megfelelően készítjük terveinket. Erre a csalóka futóhomokra alapozzuk társadalomjavítási terveinket, erre építjük és ezen díszítjük fel politikai platformjainkat, folytatjuk ellenségeskedéseinket és kíséreljük meg valóra váltani egyéni becsvágyunkat, s úgy érezzük, elegendő játékterünk van, hogy szítsuk, ne pedig csillapítsuk az európai családon belül dúló polgári konfliktust. " J.M. Keynes, King's College, Cambridge 1919.november
De Ambrosi Mario nápolyi képviselő írta: " Mik voltak a Trianonban írt szerződés úgynevezett gyümölcsei? A kisantantnak nevezett magyarellenes és olaszellenes szláv szövetség megteremtése, valamint Közép-Európa egyetlen szilárd államának Magyarországnak meggyengítése és lerontása...magyarország nem tekintheti másnak a trianoni szerződést, mint ideiglenes kálváriának a végleges összeforrásra törekvésben...Nem értem, hogy a Nemzetek Szövetsége, melyet a népek legfelső igazságügyi ítélőszékének is neveznek,miért nem tartotta szükségesnek azoknak a magyar panaszoknak a megtárgyalását, amelyeket az anyaországtól elszakított területek lakosságának rabszolgasorsba süllyesztéséről terjesztettek elő.El kell érkezni a revízió megvalósításához. "
Benes felszólalása a Tízek tanács ülésén a csehszlovák területi igények tárgyában (Párizs ,1919.február 5.) : ..."Szlovákia hajdanán a Csehszlovák állam részét képezte, amíg a magyarik a 10. század folyamán le nem rohanták. A hódítók sikertelenül próbálták elmagyarosítani az országot .A lakosság mindmáig cseh érzelmű, s az új államhoz kíván csatlakozni.Szlovákiában sohasem volt élda szeparatista próbálkozásra."
Robert Grower az angol alsóház tagja írja ,hogy a csehek követeléseit a nagyhatalmak titkos tárgyalásokon már 1918 nyarán eldöntötték.Hiába készült tanulmány a francia külügyminisztériumban,melyben 1918.november 20-án a szakemberek figyelmeztették : " Szlovákia létezése nem egyéb, mint mítosz.Észak-Magyarország szlovák törzsei soha nem alkottak államot.. Az általuk meghúzott etnikai vonal sehol nem érinti a dunát.nem foglalja magába Pozsonyt sem, ahol 14 szlovákra 86 magyar és 86 német jut...ha lehet szlovák főváros, úgy az csak Túrócszentmárton lehet ". Az 1916.augusztus 16-i titkos szerződésben a nagyhatalmak Romániának ígérték egész Erdélyt, sőt a magyar Alföld nagy részét is egészen a Tiszáig "
Chamberlain angol külügyminiszter mondta: " a trianoni szerződés eredménye Európában nem a béke,hanem az új háborútól való félelem".
Nicholson angol békeküldött emlékiarataiban leírta: "Akik a magyar határokat elfogadták már fáradtak voltak és fogalmuk sem volt hol van Kassa, Arad, Temesvár, Nagyvárad. Inkább valósnak fogadták el a szerbek, a csehek és románok adatait,semhogy vitatkozás miatt lekéssenek az ötórai teáról".
Tardieu volt francia miniszterelnök a La pix könyvében leírta,melyhez magyarellenességéről hírhedt Clemenceau írt előszót :" azért nem lehetett a magyaroktól elszakított Felvidéken népszavazást tartani,mert akkor nem jött volna létre Csehszlovákia a lakosság ellenszavazata következtében ".
2. A mai valóság Benes megítéléséröl:Tovább >>
3. Nem benesi elképzelések Csehországban:
Egy erős Duna-menti országok szövetsége volt a cél- egyébként Kossuth is ezt akarta annak idején és a monarchiában élö szlávok céljai is ezek voltak még 1917.május 30-án, akkor amikor I.Károly császár összehívta a Birodalmi Tanácsot, a megnyitó ülésszakon Frantisek Stanek képviselő a csehek nevében kijelentette,hogy az Osztrák-Magyar Monarchiának föderatív állammá kellene átalakulnia a Habsburg -ház uralma alatt és ebben az államalakulatban a cseh korona országai a szlovák területtel együtt egy szövetségi államegységet képeznének,jóllehet a szlovákokat egyáltalán nem kérdezték meg erről, de figyeljük meg a dátumot, mindez akkor történt,amikor még nagyban zajlott az I.Vil.háború, tehát ebben az időszakban nem feltétlenül csak Benes elképzelések voltak ), tehát egy erős Duna-menti országok szövetsége ezeken belül az egymás kölcsönös elismerésén és megbecsülésén alapuló, egy tömbben élő nemzetrészek teljes önrendelkezési jogának biztosítása volt a cél.
4. A cseh-magyar kapcsolatról és a pánszlávizmusról :
Ha belegondolunk a sokévszázados szomszédságra, igazából a huszita zsoldosok felvidéki tobzódásitól a lakosság kifosztásától (Giszkra zsoldosvezérrel az élen ) Benes és Masaryk színrelépéséig - semmi problémánk nem volt nekünk magyaroknak a csehekkel. Mátyás király még cseh király is volt, közös egyetértéssel és virágzó kultúra megteremtésével, jóllehet halála után a jagellók uralkodtak. Mátyás után a cseh igen gyenge kezű Ulászló került a trónra, ami az ország erkölcsi-gazdasági-hadászati zülléséhez ( a Fekete Sereget pénzhiány miatt feloszlatták, ezután jött a mohácsi vész stb.) vezetett, de erről nem a gyengekezű cseh király tehetett, hanem a magyar főurak akartak egy gyengekezű uralkodót maguk fölé Mátyás keménysége után . Mátyás fiát Corvin Jánost mellőzni akarták ( sajnos Mátyás 3 felesége ellenére fiú utód hiányában szenvedett, János egy bécsi középnemes lánytól született, sajnos nem uralkodói házból így királlyá koronázása problémás volt). A trónviszályok eredménye az lett ,hogy az ország úgy ahogy van a jagellók után Habsburg kézre került,három részre szakadt. Ezt követte a 400 éves Habsburg uralom. Tehát a csehekkel sem lett volna bajunk,ha nem élt volna két pánszlávista, nagyravágyó, hazudozó, kígyó, soviniszta gazember Benes és társa Masaryk. A pánszlávizmus eszméjét 1812-ben hirdette meg az orosz cár, egész Európát akarta bekebelezni egy nagy pánszláv birodalomba, mondjuk úgy hogy a világ első etnikai-nemzeti felsőbbrendűségen alapuló birodalmát akarta létrehozni, mai szóval élve a világ első szláv nemzeti elnyomáson nyugvó szláv birodalmának létrehozását tervezték. Erre legjobban a szerbek és a csehek hajlottak.
Voltak szlovák pánszlávisták is, akik megpróbálták aláásni Kossuth Szabadságharcát, ilyenek voltak Hurbán, Stúr de sem az egyszerű jobbágy nép, sem a parasztság, sem a nemesség nem volt vevő ezekre az eszmékre, akármennyire is magasztalják Stúr "mozgalmát" és akármennyire is túlozzák el a tót önállósulási törekvéseket, az nem volt mozgalom, mert egyszerűen az emberek egyetértettek Kossuth eszméivel és Stúrnak nem volt támogatója, egyszerűen a régi oltalmazó oldalán akartak maradni, ez pedig a Magyar Királyság volt. Mi a fenét tudott volna csinálni a maroknyi tót nép egymagában szövetséges nélkül az akkori birodalmak világában ( egyébként ma is a birodalmak világát éljük akármit is mondnak a kortárs történészek csak éppen USA-nak, EU-nak, Oroszoszágnak, Kínának hívják). Képzeld el azt a leégést, nem kellett a népnek Stúr bujtogatása, még akkor sem, ha a bécsi udvar is hozzájárult a magyarellenes megmozdulások szításához. Egyszerűen nem volt követője Stúrnak, bár ezt nem így tanítják a tót - bocsánat most már szlovák nebulóknak-, de lényegében a tótok kiálltak Kossuth eszméi mellett. Egyes hőbörgő és Kossuth eszméinek helyt adó szlovák utódok- lásd a szélsőségek hová vezetnek- Kossuthot szlováknak tartják (Kosuty) !??! Idézem Kossuth Lajos nyilvános kinyilatkoztatását erről a kérdésről , az agg kormányzó maga tette közzé a család IV.Béla királytól kapott nemeslevelét,melynek címerében kos van és ezt írta az Egyetértés című lap 1892.évi 276.számában: "Ezzel igazolom elődöm ősszittya származását".
Kossuth ezt mondta:" hazánk határa között sokféle nyelvű népek laknak, de van egy alap, melyen ha a monarchia hatalmának feltételét, mely Magyarország erejében áll-elismerve,nemzetünket új viszonyai megszilárdításában őszintén gyámolítandja: és álbuzgalmú bujtogatások veszélyes zavarokat nem készítenek, ezen különböző nyelvű népek érdekeit talán egyesíteni lehet: ez az alkotmányos szabadság,mely a különböző nyelvű népfajokat a polgárzati közös nemzetiségben egymás között egyesítheti, ez alapon egyek lehetünk az Adriai tengerig "(1848.április 10.) Kossuth abban reménykedett, hogy az 1848. áprilisi törvényekben az ország lakosságának egészére kiterjesztett polgári szabadságjogok, a népességet érintő jobbágyfelszabadítás olyan alapot fog képezni, amelyen az ország népei egymással vállvetve építhetik fel a polgári Magyarországot. A Habsburg - háznak sikerült felszítania eddig nem létező nemzetiségi ellentéteket a Szabadságharccal szemben így főleg a szerbeket, románokat és a horvátokat (jóllehet ez utóbbiak teljesen önkéntes és önálló közigazgatású részei voltak a Habsburg Császárságnak és Magyar Királyságnak igen nagy függetlenséggel, önálló autonóm bánsággal, önkormányzással rendelkeztek- a felszítás lényegi alapja Bécsből az volt, hogy a magyarok majdan csorbíthatják a Horvát Bánság függetlenségét ezért kell harcolni ellene-Jelassics ezt elhitte, egyébklént Dalmácia a hosszú tengerparttal már Bécs irányítása alá tartozott ).Az áprilisi nemzetiségi törvények,de a Deák Ferenc által fémjelzett Nemzetiségi Törvény elfogadtatása 1868-ban akkor a világ legszabadabb, mai szóval élve legdemokratikusabb ,legpolgáribb "nemzetiségi törvénye" volt. Sem az USA-ban,sem Franciaországban, sem Angliában, sehol nem volt ilyen törvény elfogadtatva, írásba fektetve. Ez a törvény ma is megállja a helyét és sokkal több jogot biztosít minden nemzeti kisebbségben élő nép számára mint a mai törvények Szlovákiában, Romániában, Szerbiában, Ukrajnában vagy még sorolhatnék több országot is. Nem akarom idézni szószerint, de
tényleg minden benne van, ami ma is elkélne.Ezen törvény ékes bizonyítékai az akkori többnyelvű hivatalos okmányok.
Márai Sándor
|
Márai Sándor publicisztikája, 1938. szeptember 25.
A világsajtó bizonyos patetikus hangsúllyal közölte a hírt, hogy Osusky, a párizsi cseh nagykövet, megrendülten és könnyes szemekkel távozott a francia külügyminiszter szobájából, s izgalmaktól elcsukló hangon mondta a várakozó külföldi újságíróknak: "Önök látni akarják azt az embert, akinek hazáját feldarabolták anélkül, hogy megkérdezték volna stb." Ezt a híradást követte a másik, még az elsőnél is megrendítőbb, mely hírül adta, hogy Beneą elnök valósággal belesírt a rádióba, mikor közölte népeivel, hogy az angolok és a franciák nem támogatják, s kénytelen elfogadni az ultimátumot. Állítólag Vavrecska, a cseh propagandaminiszter is izgalomtól fátyolos hangon magyarázta a rádióban a cseheknek a tragikus eseményeket. A hét komor és súlyos történelmi tartalmából különösen hangzik ki ez az érzelmes közjáték: a síró Osusky, a könnyes Beneą és az izgalomtól érzelmesen remegő hangú Varecska szereplése.
A csehek kétségtelenül nemzeti létük egyik legtragikusabb fejezetét élik át e napokban, s egy nemzet vezető államférfiainak kétségbeesését nem erkölcsös, nem is jó modorú dolog kigúnyolni, még akkor sem, ha ez a nemzet ellenség. De a síró Osusky és a könnyes meghatottságtól fátyolos hangú Beneą, ez a két érzelmes szereplője a hét drámájának, különös jelenségek, s nem lehet egészen szótlanul elhaladni a szentimentális közjáték mellett. Nem vagyok politikus, csak szerény újságíró, aki a világ hatalmasait legfeljebb fényképről ismeri; de Beneąt és Osuskyt láttam Genfben, amikor egyáltalán nem voltak érzelmesek. Inkább jókedvűek voltak.
Soha nem felejtem el a két urat, éppen Beneą és Osusky urakat, amint megjelentek a régi népszövetségi palota üvegfolyosóján, sugárzóan és derűs elégedettséggel. Akkor láttam Beneąt életemben először és valószínűleg utoljára. Elment előttem, közvetlen közelben. Benn a teremben éppen Apponyi utasította vissza, kézmozdulattal, csodálatos méltósággal Titulescu tiszteletlen és hisztérikus közbeszólásait. Nyolc évvel Trianon után volt ez. S ekkor lépett ki a termeből Beneą, a Népszövetség csillaga, Csehszlovákia külügyminisztere, a csehszlovák állam megalkotója, az ember, aki a béketárgyaláson egyszerűen elrajzolta a térképen Pozsonyt, Komáromot és Kassát. Jól megnéztem Beneą Eduardot és hűséges munkatársát, Osusky urat, aki már akkor is párizsi követ volt. Jól megnéztem, s nem tudom, az élet mit tartogat, hosszú lesz-e, vagy rövid, de amíg élek, nem felejtem el ezt az arcot, s az érzést, mellyel a távolodó után néztem.
"Ez az ember -gondoltam- okozta, hogy Kassán, ahol gyermekkoromban egyetlenegy cseh volt csak, egy Novák nevű szabó, ma tízezer vagy még több cseh él, odatelepített hivatalnokok, akik barátaimat, rokonaimat, családtagjaimat válogatott hivatalos és félhivatalos zaklatásokkal gyötrik, elviszik adóba minden maradék vagyonukat, idegen hadseregbe kényszerítik fiaikat, nem adnak nekik helyet az államélet semmilyen posztján, a gyermekektől elveszik a magyar nyelvet, a felnőttektől elveszik a magyar könyvet, börtönbe visznek embereket, akik a rádiónál a magyar Himnuszt hallgatják. Ez az ember okozta, hogy nyolc éve nem mehetek haza a városba, ahol születtem, ahol egy csodás és színes gyermekkor minden élményét megéltem, s ahol olyan kevés volt a szlovák, vagy éppen a cseh, hogy én, aki gyermekségemet e vársoban töltöttem el, egyetlen szót sem tudok szlovákul; ami egyébként sajánlok, mert jobb lett volna, ha akad egy szlovák pesztra, aki megtanít az idegen nyelvre. De nem akadt, mert nem volt sehol; Kassán gömöri lányok szolgáltak a házakban, a kavecsáni, miszlókai szlovákok már Eperjes felé éltek, dolgoztak. Ez az ember az oka, hogy nem mehetek el a városba, amelynek minden kövét ismerem, ahol mentem a menetben, mikor Rákóczit temették, ahol a temetőben, a Rozálián és a Kálvárián, őseim csontjai enyésznek. Ez az ember az oka, hogy nem láthatom Eperjest, a Tátrát, Podolint, Lőcsét, Késmárkot, ifjúságom bolsogságának és emberiességének csodálatos díszleteit, ezt a nemes, ezt az egyetlen, ezt a legvárosibb, legcsöndesebb, legeurópaibb színterét a magyarságnak. Ez az ember az oka, hogy évek óta csak álmodom e tájakkal, s reggel néha arra ébredek, hogy kimerült vagyok és csapzott a párnám, mintha csakugyan jártam volna a Hradován vagy az Ottilián. Ez az ember az oka, hogy a legbecsesebbet, amit megismertem, a hazán belül a másik, a kisebb, az ismertebb hazát nem láthatom; hogy mindenütt a világban hontalannak érzem magam, hogy utazom Európa városaiban, s olyan honvágy kínoz, melyet szégyellek, melyről nem beszélek senkivel, de ezt a honvágyat nem tudom feloldalni semmiféle látnivalóval vagy élménnyel. Ez az ember az okda, hogy a karácsonyt is megutáltam, mert idegenben miféle értelme nincs a karácsonynak; értelme csak otthon volt, Kassán, a bolthajtásos szobákban, a nagy, hasábfákkal megrakott kandalló előtt, mikor a szobák megteltek a tátrai fenyő szagával. Ez az ember az oka..." -de aztán már nem gondoltam tovább, mert a folysó végében hirtelen eltánt Beneą Eduard és Osusky úr alakja.
De most, mikor e hajdan oly népszerű genfi és európai sztárok belekönnyeznek a rádióba és a világsajtóba, megint gondolnom kell e jelenetre. Érdekes fejű ember Beneą, szó se róla, ravasz és energikus szláv koponya. Nagy államférfi? Nem tudom. A nagy államférfit mindig csak az eredmények igazolják. Beneą minduntalan ott ült Genfben, óriási estélyeket adott a diplomatáknak és az újságíróknak, a cseh propaganda nyájas volt, nagyvilági és bőkezű. Akkoriban soha nem sírtak sem Beneą, sem Osusky. A politika kemény dolog, érzelmes ember nem való hozzá.
Beneą jókedvű volt, a nagy diplomata mozdulataival, otthonosan járt és kelt Genfben, kissé Talleyrand volt és kissé Iswolsky. A nagyhatalmak képviselői, a fagyos és kimért Chamberlain, a joviális Briand mellett Beneą és Titulescu voltak az elégedett és örökké izgékony, jókedvű új nemzedék -egy árnyalattal talán hangosabbak és izgékonyabbak, mint Nyugaton szokás. S most, amikor a nyugati sajtóban egykori barátaik, a franciák és az angolok olvassák, hogy a két cseh államférfi érzelmes megrendüléssel adja a világ tudtára a fájdalmas meglepetést, melyet a nyugati hatalmak döntése jelentett számukra, szeretném megkérni minden külföldi barátomat, hogy ne érzékenyüljenek el túlságosan a fátyolos szemű Beneą és a síró Osusky láttán. Volt húsz év, mikor egy magyar nemzedék élt a Felvidéken összeszorított ököllel, munka nélkül, magyar kultúra, magyar levegő, magyar életlehetőségek nélkül; s ebben a húsz évben Beneą és Osusky nem érzelegtek. Szeretném megkérni a tájékozatlanabb külföldieket, akik elhiszik Beneąnek és Osuskynak, hogy az érzelmesség jogos és igaz: ne törölgessék könnyeiket az ellágyult Beneą és Osusky láttán. Ismerjék meg a valóságot, ismerjék meg e húsz év igazi történetét, s kérem őket, ne legyenek túlságosan szentimentálisak. Beneą sem volt szentimentális, mikor utoljára láttam. Nem volt szentimentális, mikor ezt mondta Eckhardtnak: "Én önöket, magyarokat, a pokolra fogom küldeni."
A pokol nem érzelmes embereknek való hely. Ez minden, ami eszembe jutott, mikor Beneą belesóhajt a mikrofonba. ( a Márai idézet internetes forrása: www.irredenta.lapja.hu )
|
A Kárpátia 2005.júliusi számában megjelent egy írás, ifj. Szőcs György tollából,
Magyar holokauszt címmel
letöltés
|