Magyar összefogás, magyar igazság és egy nemzetben gondolkodás honlapja
Magyar összefogás, magyar igazság és egy nemzetben gondolkodás honlapja
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Honlap menü
 
Fórumok
 
Partner oldalak
 
Hasznos linkek
 
Trianon árnyékában
 
Tudatos asszimiláció

 
Mit adtunk a világnak?

 
Irodalom és Trianon

 
Összetartozunk
 
Szent Korona eszme és tan
 
Linkek
 
Aktuális és kiemelt fontosságú hírek
 
Egy nemzetben gondolkodás honlapja - Ajánljon minket !

  

 
Autonómiát a felvidéki magyarságnak is !

  

 
Testvéroldal

      

 

 
Rablóbéke (kattintson a képekre)

           

 

 
 
 
 
 
Látogatók

free counters

 
Történelem
 
Horthy Miklós
 
The Threaty Of Trianon In English
 
A magyar nyelv ősnyelv
 
Magyarellenesség
 
Korszakalkotó magyar tudósok II.

EÖTVÖS LORÁND
(1848 - 1919)

Budán született, fizikus. Egyetemi tanulmányai során Pesten Jedlik Ányos, Heidelbergben Kirchhoff, Bunsen és Helmholtz tanítványa volt. Doktorátusát is itt szerezte 1870-ben. Elméleti munkássága jelentős volt: a kapilláris jelenségekkel és a gravitációval foglalkozott behatóan. Megalkotta az ún. Eötvös-szabályt, mely szerint a tiszta folyadékok felületi feszültsége és a hőmérséklet változása között összefüggés van. Mozgó testek súlyának változásával foglalkozó törvényét Eötvös-hatásnak nevezték el. Kimutatta a súlyos és tehetetlen tömeg azonosságát, amely alapot adott Einstein általános relativitás-elméletéhez. 1888-ban fel-találta az Eötvös-ingát, de tudományszeretetre hivat-kozva nem szabadalmaztatta. 1873-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja, majd 1889 - 1905 között ennek elnöke lett. 1871-től a budapesti tudomány-egyetem tanára, majd rektora volt. 1878-tól a Kísérleti Fizikai Intézet vezetőjeként tevékenykedett.

1894 - 1895 között még vallás- és közoktatásügyi miniszteri posztot is betöltött.1895-ben édesapja emlé-kére megalapította az Eötvös Kollégiumot.

A nemzetközi tudományos élet képviselői máig a klasszikus fizika mesterének tekintik. Gravitációs méréseiért 1909-ben neki ítélték a göttingeni egyetem Benecke-pályadíját, két évvel később a Porosz Királyi Tudományos Akadémia, majd a krakkói Jagelló Egyetem és az oslói Norvég Királyi Egyetem díszdoktorává avatták.

Torziós inga (1906)

A gravitációs erő változásának kutatása során találta fel Eötvös Loránd a torziós ingát. Első változata 1891-ben készült el, ez embernagyságú mérőműszer volt.

Működésének lényege, hogy a föld belsejében jelen lévő anyagok eltérően vonzzák az inga nehezékeit, amelyeket Eötvös egy kétkarú emelőn helyezett el. Az egyik súly 20 cm-rel mélyebben állt a másikhoz képest. Az inga nehezéke aranyból vagy platinából készülhetett, ugyanis a méréshez nagy sűrűségű anyagra volt szükség.

A torzió mértékét egy skála előtt elmozduló jel mutatta. A műszert kezdetben egy-, két-, majd háromfalú tokkal védte, hogy kizárja a légmozgások és a fémalkatrészek mozgása közben létrejövő villamos hatásokat és a hőmérséklet-ingadozásokat.

Alkalmazása kezdetben általános volt, majd az 1930-as évekig az olajkutatásban alkalmazták. Első gyakorlati eredményként a Kolozs megyei Kis-Sármás közelében gazdag földgázlelőhelyet fedeztek fel az Eötvös-inga segítségével. Rövid időre kiszorították a modernebb műszerek, de 1950-től a geofizikai kutatásban ismét előtérbe került.

Többen tökéletesítették, ennek következtében az eredetileg ötórás mérési idő negyven percre rövidült.

JENDRASSIK GYÖRGY
(1898 - 1954)

A pesti József Műegyetemen végezte tanulmányait, majd a berlini egyetemen híres fizikusok, Einstein és Planck előadásait hallgatta. Gépészmérnöki oklevelét Budapesten 1922-ben szerezte meg. 1927-től dolgozott a Ganz Részvénytársaságnál, ahol a dízelmotorok fejlesztésébe kapcsolódott be. ő szerkesztette a világhírű Jendrassik-motort, melynek első darabjai egy- és kéthengeresek voltak, később alakult ki a négy- és hathengeres, négyütemű, kompresszió nélküli, előkamrás motor.

Következő lépésként a gázturbina továbbfejlesztésével foglalkozott. A kutatások előmozdítása érdekében 1936-ban megalakította a Találmánykifejlesztő és Értékesítő Kft.-t. Tekintélye egyre növekedett, 1942 - 45-ig ő volt a gyár vezérigazgatója. Tudományos érdemei elismeréseképpen 1943-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. A háború után gázturbinás fejlesztő tevékenységét nem tudta folytatni, bizalmatlanság vette körül, ezért egy külföldi útjáról nem tért vissza. Argentínában élt egy ideig, majd Angliában telepedett le, ahol saját üzemet alapított. Magyarországon hetvenhét találmányát tartják számon. Utolsó nagy jelentőségű találmánya a nyomáscserélő volt.
Gázturbina (1938)

Az első önálló tűztérrel rendelkező, kis teljesítményű (73 kW-os), jó hatásfokú 21,2%-os turbina. Ez is belső égésű hőerőgép, a tüzelőanyag termokémiai energiáját alakítja át hő-, majd mechanikai energiává. A motorokkal ellentétben itt a munkafolyamat stacionáriusan megy végbe, és minden fázisa más és más géprészben történik (kompresszor, hőcserélő, tüzelőtér, turbina). A gázturbinában nincsenek nagy, alternáló tömegek, áramlástechnikai előnye, hogy könnyebb súlyú gépek készíthetők.

Jendrassik nagy érdeme, hogy világosan látta a gázturbina jövőjét a repülésben, ami nélkül távolsági vagy katonai repülőgépeket ma már el sem tudnánk képzelni.

Jendrassik György szabadalmai
www.hpo.hu/feltalalok/jendrass.html
(a szabadalmak száma: 60

IRINYI JÁNOS
(1817 - 1895)

Nagylétán született, kémiai ismereteit a bécsi Politechnikumban szerezte. Egyik professzorának kísérlete kapcsán jött rá a zajtalan gyufa megoldásának gondolatára. Hosszú kísérletsorozat után, 1836-ban szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufára vonatkozó újítását. A gyufa fejében a foszfort nem káliumkloráttal, hanem ólomdioxiddal keverte. Talál-mányát eladta egy gyufagyárosnak, a kapott összegből külföldre ment tanulmányútra. Berlinben a híres hohenheimi Mezőgazdasági Főiskola hallgatója volt. Hazatérve megalapította Pesten az első "gyújtófák gyárá"-t, mely a város több pontján működött. Sorra írta kémiai tárgyú cikkeit, és megjelent tankönyvének első kötete: A vegytan elemei.

Az 1848 - 49-es szabadságharcban jelentős politikai szerepet játszott, Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, és megbízta az állami gyárak felügyeletével. A szabadságharc bukása után börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után visszavonult a politikai élettől, tudományos munkásságának élt. A köztudatban csak a gyufával kapcsolatos tevékenysége ismert, pedig az új szemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője volt, valamint jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításában.

PUSKÁS TIVADAR
(1844 - 1893)

Pesten született, műegyetemi tanulmányait Bécsben végezte. Több európai városban járt, majd Amerikába ment, ahol megismerkedett a vezetékes távíróval és Edison találmányával, a szénmikrofonnal. Már itt felvetődött benne a gondolat egy olyan központ létreho-zására, amely alkalmas több vonal összekapcsolására.

Két évig dolgozott Edison laboratóriumában, annak munkatársaként, majd Párizsba ment, ahol villamos hajtású fiákert és léghajót tervezett. Hosszú ideig és makacsul foglalkoztatta az emberi hang és a zene továbbításának megoldása. 1879-ben Párizsban építette fel Európa első telefonközpontját. A budapesti, 1881-ben, a világon negyedikként kezdte meg működését.

Másik nagy találmánya a vezetékes rádió ősének, a telefonhírmondónak a megalkotása volt. 1882-ben Pesten a "dalműtelefon"-on keresztül már a Bánk bánt közvetítették az Operaházból. Ugyancsak a telefonhírmondó közölte a kiváló műszaki és gazdasági szakember negyvenkilenc éves korában bekövetkezett halálát is.

CSONKA JÁNOS
(1852 - 1939)

A szegedi születésű feltaláló a magyar technikatörténet kiemelkedő alakja. Autodidakta módon gyűjtötte az ismereteket, jól beszélt latinul, németül és franciául. 1874-ben Párizsba ment, ahol tanulmányozta a Lenoir-motort, és ennek hatására ismerte fel a belső égésű motorok jelentőségét. Huszonöt éves korára a Műegyetem tanműhelyének vezetője lett. Saját költségére szakmunkásokat alkalmazott, ennek fejében az egyetem engedélyezte, hogy saját kísérleteire is felhasználhassa a tanműhely gépeit.

Maga készítette eszközökkel 1879-ben megszerkesztette az első magyar gázmotort, majd 1882-ben a vegyesüzemű gáz- és petróleummotort. Bánki Donáttal sok közös találmányuk született. Legjelentősebb a karburátor, amelyet 1990-ban a Párizsi Világkiállításon is bemutattak. Ezen már tűszabályozást, féklevegő-bevezetést és pillangószelepet alkalmaztak. Nagy sikerű közös találmányuk volt még többek között a gázkalapács és az automatikus csőgyújtású motor.

Számtalan önálló találmány tulajdonosának mondhatta magát. Különböző mérőműszereket, motoros triciklit és 1905-ben egy postai szállítóautót is tervezett. Terve lehetőséget teremtett a magyar autógyártás megszületéséhez. Hetvenhárom évesen ment nyugdíjba, utolsó találmányát nyolcvannégy éves korában nyújtotta be.

Munkásságát nagyra becsülték, 1924-ben a Mérnöki Kamara feljogosította a gépészmérnöki cím használatára.
Csonka-féle egyhengeres motorral készült személyautó (1909)

1909-ben egyhengeres, 4 LE-s kisautót tervezett.

A motor hengerfurata 90 mm, lökete 100 mm volt, a sebességváltóval egy tömböt alkotott, és termoszifon hűtést használt. Elhagyta a lánchajtást és kardánhajtást alkalmazott. Csonka maga gyártotta a motort, a hajtóművet, az alvázat és a kocsiszekrényt is.

Ebből az év során három darabot készített, ezek voltak az első kardános gépkocsik hazánkban.

HELLER LÁSZLÓ
(1907 - 1980)

Nagyváradon született, 1931-ben szerzett gépész-mérnöki diplomát a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule-n, majd két évig volt kutató az egyetemen, ahol a szilárdságtan speciális területeit tanulmányozta. Hazatérve gépipari és energetikai problémákkal foglal-kozott. A negyvenes években az ő tervei alapján épült az első nagynyomású ipari hőerőmű Ajkán. Ekkor dolgozta ki a világhírű ún. Heller-System eljárást, amely az ipari megvalósításban tevékenyen közreműködő Forgó László neve alapján Heller - Forgó rendszerként ismert. A II. világháború után megalapította az Egart Rt.-t, amely az államosítás után az ő vezetése alatt előbb Hőterv, majd Energiagazdálkodási Intézet néven ismert irodává fejlődött. 1951-től a Budapesti Műszaki Egyetem tanára lett, ahol megszervezte az energia-gazdálkodási tanszéket. Jelentős tevékenységet fejtett ki az entrópia fogalmának a technikai-tervezői gyakorlatban történő bevezetése kapcsán.

1954-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1962-től rendes tagjává. 1951-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.

Heller - Forgó-féle hűtőtorony (1958)

Az elvet Heller László dolgozta ki, a berendezést Forgó László szerkesztette. Rendszerükkel az erő-művek fontos problémáját, a takarékos vízfelhasználást oldották meg. Találmányuk lényege az volt, hogy a vákuum-gőzt hideg víz befecskendezésével kondenzálták, cseppfolyósították. A még meleg víz az apróbordás hőcserélőbe került, ott lehűlt, és újból haszno-síthatóvá vált a folyamat ismétlődésekor. Az egész világon ismerik és alkalmazzák rendszerüket.


RYBÁR ISTVÁN
(1886 - 1971)


A pesti Tudományegyetemen szerzett fizika-matematika szakos tanári oklevelet 1909-ben. 1908-ban már Eötvös Loránd tanársegéde, később adjunktusa volt. 1915-től egyetemi magántanár lett.

Tudományos munkásságának középpontjában kezdetben a spektrálanalízis és fényvisszaverődés kérdései álltak, majd a torziós inga korszerűsítésével és tovább-fejlesztésével kezdett foglalkozni.
Nevét és munkásságát széles körű nemzetközi elismerés kísérte, számos európai ország vendége volt, 1930-ban pedig a houstoni egyetemen töltött több hónapot.
Hazatérve munkatársa lett az Eötvös Loránd Geo-fizikai Intézetnek, az itt kifejlesztett E 54 torziós inga elnyerte az 1958-as Brüsszeli Világkiállítás nagydíját.

1931-től a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották

PATTANTYÚS ÁBRAHÁM GÉZA
(1885 - 1956)


Budapesten érettségizett a katolikus főgimnáziumban, majd 1907-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett a József Műegyetemen. Ezután Zipernowsky professzor mellé került tanársegédnek az elektrotechnikai tanszékre. 1910-ben tanulmányutat tett Európában és az Egyesült Államokban, hazatérte után folyamatosan oktatott a József Műegyetemen. 1912-től a II. Gépszerkezettani Tanszék adjunktusaként tevékenykedett, majd 1930-ban kinevezték műegyetemi nyilvános rendes tanárnak a III. Gépszerkezettani Tanszékre. A tanszéket később Vízgépek Tanszékének nevezték el.

Pattantyús Ábrahám Géza mérnökgenerációk nevelője, a "Pattantyús-iskola" megteremtője volt. Számos tankönyvet írt, legjelentősebb a Gépek üzemtana, amely tizennégy kiadást ért meg.

Tudományos munkáját a gyakorlattal való szoros kapcsolat jellemezte. A dugattyús szivattyúk légüstjének méretezésére kidolgozott eljárását az egész világon Pattantyús-módszerként ismerik.

KÁRMÁN TÓDOR

(1881 - 1963)

Elemi iskoláit magánúton végezte, majd az édesapja, Kármán Mór által alapított egyetemi gyakorló gimnáziumban érettségizett. Gépészmérnöki diplomáját a budapesti Műegyetemen szerezte. Katonai szolgálatának letöltése után egy ideig tanársegéd volt Bánki Donát mellett a Műegyetemen, és mérnöki állást vállalt a Ganz

Rt.-nél. Németországba került ösztöndíjasként, majd 1912-től rövid ideig Selmecbányán tevékenykedett, de itt nem tudta tehetségét kibontakoztatni. Még ez évben elfogadta az aacheni egyetem meghívását professzori állásra. Az I. világháború alatt katonai szolgálatot teljesített. Egy év után a ruharaktárból, ahol addig dolgozott, áthelyezték Bécs mellé, az Aerodinamikai Laboratóriumba, ahol tehetségének és képzettségének megfelelően kísérletezhetett. Itt fejlesztette ki munkatársaival együtt a világ első forgószárnyas katonai repülőeszközét, a PKZ-típusú helikoptert. A háború befejeződése után hazatért, majd 1919-ben emigrált, újra az aacheni egyetem professzoraként tanított, de az USA-ban is dolgozott egyetemi oktatóként. 1933-ban végleg az USA-ban telepedett le, ahol a Guggenheim-laboratóriumban bekapcsolódott a rakétakutatásba. Több nagy rakéta, és az első ballisztikus rakéta létrehozásában volt nagy szerepe. Munkássága elismeréseként a Holdon és a Marson krátert neveztek el róla.
Katonai célú helikopter (1917)

A megfigyelő léggömbök helyettesítésére szolgáló forgószárnyas katonai helikopter, kifejlesztésében Kármán Tódor mellett Petróczy István, Zurovetz Vilmos és Asbóth Oszkár működött közre.

SZILÁRD LEÓ
(1898 - 1964)

Budapesten született, a pesti majd a berlini Műegye-temen tanult. Igen sokoldalú egyéniség volt: fizikus és biológus, tudós és feltaláló, mindig az átfogó nagy összefüggések keresése foglalkoztatta.

Berlinben Einstein és M. Planck hatására lett fizikus, 1929-ben Einsteinnel közösen szabadalmaztatta a forgórész nélküli speciális hűtőszekrényt.

Angliában Rutherford egyik előadása keltette fel érdeklődését az atomenergia iránt. 1938-ban az Egyesült Államokban az urán maghasadására vonat-kozó kísérleteket folytatott, amelyeket Enrico Fermivel is elvégeztetett. Azonos eredményre jutottak és mindketten felismerték a felhasználás katonai lehetőségét, egyszersmind veszélyét is. Hamarosan megindult az atombomba kifejlesztésének programja. A Japán elleni támadást követően szakított a radioaktivitás kutatásával, és ismét a biológia felé fordult. Új tudományágat teremtett, a biofizikát. Kidolgozta a rák radioterápiáját, saját rákbetegségének sugárkezelését is ő irányította.
La Jollában, Kaliforniában halt meg, 1964-ben.

Fermi - Szilárd-féle atomreaktor (1955)

1942-ben indították be az első nukleáris láncreakciót. Az atomreaktor az urán maghasadása révén termelt energiát. A reaktor grafittéglákból állt, amelyek a fékezőanyag - a moderátor - szerepét töltötték be. A reaktoron átvezetett kadmiumrudakkal a hasadás sebességét lehetett szabályozni.

A Chicagóban létrehozott és beindított első atomreaktorra Enrico Fermi és Szilárd Leó 1955-ben kaptak szabadalmat, amelyet az Egyesült Államok kormánya jelképes egy dollárért vett meg a feltalálóktól.

TIHANYI KÁLMÁN
(1897 - 1947)

Üzbégen született, szaktanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte. Legfontosabb találmányai - melyeket az RCA, Loewe és Fernseh AG cégek vásároltak meg és fejlesztettek ki - a korszerű televizió alapelvére és felépítésére vonatkoztak.

1926-ban szabadalmazta teljesen elektronikus televizió rendszerét. Ez bár felületesen nézve hasonló a korábban javasolt katódsugárcsöves megoldásokhoz, valójában radikális változást jelentett. Mint később, 1928-ban szabadalmazott televiziója, már ez is arra a merőben új szerkezeti és működési koncepcióra épült, mely később a töltéstárolás elve néven vált híressé.

A találmányt, bár a Telefunken és Siemens cégek igen lelkesen fogadták, végül mégis a mechanikus televizió továbbfejlesztése mellett döntöttek.

Az RCA 1930-ban, angol és francia szabadalmainak közzétételét követően kereste meg Tihanyit. Tárgyalásai 1934-ben sikerrel zárultak. Ekkor a cég az ő találmányai alapján szerkesztett új televizió rendszerét készülvén nyilvánosságra hozni, megvásárolta szabadalmait. Az Amerikai Szabadalmi Hivatal elbírálói Tihanyi elsőbbségére hivatkozva utasították el Zworykin 1930-ban és 1931-ben bejelentett hasonló tárgyú megoldásait. Tihanyi két amerikai szabadalmat kapott 1928-as elsőbbséggel. Manapság mindinkább nyilvánvaló, hogy ez a döntő jelentőségű találmány tőle származik.

1929-től televizió irányítású légvédelmen dolgozott. Londonban az angol Légügyi Minisztérium részére készítette el robotrepülőgépének prototípusát, majd adaptálta azt az olasz haditengerészet céljaira. 1935-1940 között dolgozta ki 5-8 km hatótávolságúra tervezett ultrahang sugárzó készülékét; 1940-ben visszatért Magyarországra, hol ennek prototípusát elkészítette.

Televízió (1926, 1928)

Az ötletet a katódsugárcsőnek mint adó oldali képbontónak alkalmazására először 1908-ban vetette fel, majd 1911-ben cikkben részletezte A.A. Campbell Swinton. A '20-as években ennek változataira vonatkozó javaslatokat szabadalmaztak Zworykin, Schoultz, Sabbah és mások. Mindezek a mechanikus képbontók analógjai voltak, amelyeknél elektron emisszió a fotocella egyes pontjaiból csak a pásztázó katódsugár pillanatnyi érintésére történt. Zworykin 1925-ben tartott bemutatója után az ilyen irányú kísérletezés évekig szünetelt.

A döntő megoldást - olyan televíziót, amely a letapogatás ideje alatti folyamatosan kilépő elektron töltések felhalmozását és tárolását valósította meg - Tihanyi Kálmán először 1926-ban, ennek továbbfejlesztett változatait 1928-ban szabadalmazta.

MIHÁLY DÉNES
(1894 - 1953)

Tanulmányait Budapesten a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban végezte, majd a Műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. Középiskolás korában könyvei jelentek meg az automobilról és a motorkerékpárokról. Az egyetem elvégzése után a Telefongyárban kezdte meg a távolbalátással kapcsolatos kísérleteit. Legelső távolbalátó elgondolása az 1919-ben megszületett "Telehor" volt, amely képes volt állóképek közvetítésére több kilométeres távolságra. 1924-től a berlini Allgemeine Elektrizitäts-Gesellschaftnál folytatta kutatásait az állóképek, majd később a mozgóképek átvitelére vonatkozóan. 1929. március 8-án sikerült először a világon mozgó televíziós közvetítést adnia. A televíziós készülékek gyártására vállalatot alapított "TELEHOR AG" néven.

1935-ben született meg a Mihály - Traub-féle vevőkészülék, melyet E. H. Traub fizikussal fejlesztett ki. Mihály Dénes egyik legjelentősebb találmánya az 1922-ben szabadalmaztatott "Projectophon", amely a hangosfilm területén nyert elismerést.

Élete során még számos jelentős szabadalmat alkotott a távolbalátás témakörében


SZENT-GYÖRGYI ALBERT
(1893 - 1986)

Budapesten született, itt végezte tanulmányait és kapott orvosi diplomát 1917-ben. Több mint tíz évig járta a világot, Cambridge-ben kémiai doktorátust szerzett.
Hazatérve a szegedi egyetemen lett tanszékvezető professzor, ahol rövid idő alatt biológiai kutatóbázist hozott létre.

A sejtlélegzés tanulmányozása során bizonyos növényekből - narancs, citrom - sikerült izolálnia egy redukáló "ágens"-t, amely blokkolja a peroxidáz típusú enzimek hatását. Ezt a hezuronsavval azonos anyagot nevezte el, utalva az anyag skorbutot megszüntető hatására, aszkorbinsavnak, vagyis C-vitaminnak. Előállításához bőséges forrást jelentett a Szeged környéki paprika.

1937-ben fiziológiai, illetve orvostudományi Nobel-díjat kapott a "biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéseiért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársavkatalízis vonatkozásában".

A háború után aktívan bekapcsolódott a magyar tudományos élet és az Akadémia újjászervezésébe, de 1947-ben a politikai terrortól tartva külföldre távozott.

Közel negyven évig élt Amerikában. Elsősorban az izomkutatás és a sejtszabályozás problémái foglalkoztatták, továbbá igen jelentős rákkutatási tevékenységet folytatott.

Több mint kétszáz tanulmányt és számos jelentős könyvet írt.

Élete, tudósi és emberi tevékenysége a pusztítással szemben az élet igenlését szolgálta.

 
A kémia nagyjai:

Müller Ferenc (1740-1825)-mineralógus, bánymérnök,botanikus, Kitaibel
Pállal egyidőben fedezte fel a tellúr nevű kémiai elemet.

Hevesy György ( 1885-1966)- felfedezte a hafnium nevű elemet.
A radioaktív idzotóp nyomjelzés módszerét 1913-ban találta fel és három évtizedre rá kémiai Nobel-díjat kapott.
Úttörője volt az izotópok fogalmának tisztázásábanés alkalmazásának a biológiai, metallurgiai és botanikai kutatásokban.
Három alapviszgálati módszert talált fel amit ma is mindenütt használnak a világon: a röntgen-fluoreszcenciás (1932), az izotóphígításos (1931), és a neurtonaktivációs (1934) analitikai módszereket. Az "Atoms of peace" díjat az USA-ban 1957-ben adták ki először Niels Bohr-nak, 1958-ban ezt Hevesi kapta.Több mint 400 tudományos közleménye sé könyve jelent meg, töb tudományos akadémia tagja volt és közel 20 egyetem díszdoktora.Nevét számos tudományos díj őrzi.

Than Károly (1834-1908) az analitikus kémia minden ágával foglalkozott, igen jelentősek a forrásvíz kutatásai: világszerte az ő általa létrehozott mértékegységet használják a gyógyvizek minőségének meghatározására .Ez az ú.n. Than - féle egyenérték.

Zsolnay Vilmos (1828-1900) kikísérletezett egy különleges kerámia mázat, az eozinmázat,amelyet azóta is a Zsolnay kerámiák díszítésére használnak.ezek a kerámiák több mint 100 éve világkiállítások.bemutatók,vásárok nagydíjakkal jutalmazott szenzációi.

Sigmond Elek ( 1873-1939) a műegyetem mezőgazdasági ,kémiai technológia professzora, arról lett híres, hogy 1929-1933 között végzett szikjavítási akciója során nagy kiterjedésű szikes területet alakított át termőfölddé. A szikesek javításáról írt munkáit külföldön is nagy érdeklődéssel fogadták.

Szebellédy László (1901-1944) nevét az tette híressé, hogy egy új kémiai analitikai eljárást fejlesztett ki az ú.n. coulombmetriát.

Buzágh Aladár ( 1895-1962)- a magyarországi kolloidkutatások elindítója.Lipcsében Wolfgang Oswald intézetében vizsgálta a gélek peptidizációját. Közös munkájuk eredményeként született meg 1929-ben az Oswald-Bzágh-féle üledékszabály . A kolloidokról írt monográfiáját töb nyelven is kiadták ( 1931-ben magyarul, 1936-ba németül, 1937-ben angolul).Könyve válozatlanul a mai napig alapmű a világ kolloidikával foglalkozó intézményei részére.

Varga József ( 1891-1956)- a szenek hidrogénezésének elismert szaktekintélye volt, a szenek nagynyomású hidrogénezésénél felszabaduló kénhidrogén katalizálja és nem csökkenti a folyamatot. Ezt a kénhidrogén-hatást róla nevezte el a szakirodalom , ez a Varga-effektus.
Szintén alaptétel a kémiában.

Oláh György ( 1927)-korábban már volt róla szó, 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott egy rendkívüli felfedezése miatt. felfedezte az ún.szupersavakat,melyek a kénsavnál sokmilliószor erősebbek,melyek a reakcióképtelennek tartott metánt is át tudják alakítani pozitív töltésű részecskévé,mely már könnyedén tovább tud reagálni.E felfedezés nyomán kitárult egy új világ,megnyílt egy olyan ipari potenciál, amely nagyon olcsó alapanyagokból teljesen új termékek előállítására ad lehetőségeket. Felfedezése hopzzájárult az ólommentes benzin és a magas oktánszámú benzin ipari méretű előállításához. Kb 1200 publikációja jelent meg 24 különböző területen. Jelenlegi fő kutatási témája: hogyan lehet az atmoszférában felhalmozódott szén-dioxidot kivonni az atomszférából és- a ma meglévő kémiai tudásunkkal- visszaalakítani alapvető üzemanyagokká és termékekké. Az eljárás laboratóriumi körülmények között már jól működik, de még a gyakorlati alakalmazásért sokat kell dolgozni.
 
 
Magyar tudóslexikon
 
 
 
 
Híres magyar biológusok:

BEYTHE ISTVÁN (1532-1612)-botanikus adta közre az első magyar növényjegyzéket, amely többek között 400 magyar népi növénynevet is tartalmaz,abban az időben egyedülálló gyűjtemény volt.

HERMAN OTTÓ (1835-1914) -világszerte ismert pókmonográfiája és madártani tevékenysége.Ennek köszönhetően Magyarországaon a világon az elsők között indult el a a madárátvonulás tudományos kutatása.

KITAIBEL PÁL ((1757-1817), orvos, természettudós, polihisztor,egyetem tanár.A hazai flórakutatás legnagyobb eredményi mindmáig neki köszönhetők. Mint botanikus adjunctus a pesti egyetemen rendszerezte a herbáriumot.Vizsgálta az ország ásványvizeit, ennek eredményei halála után 1829-ben jelentek meg két kötetben Hydographia Hungariae címmel. Kitaibel tevékenyen részt vett a pesti botanikus kert fejlesztésében ( melyet ma a megszűnés fenyeget),majd 1792-től megkezdte a hazai flórakutatást,de kémiai ténykedését sem hagyta abba.
Többféle felfedezést tett, köztük például a Semmelweis Ignác által használt klórmeszet, a tellurt-ezt még M.H. Klaproth előtt publikálta.
Saját vízanalitikai ljárást dolgozott ki a helyszínen tudta meghatározni a gázok mennyiségét.Beszámolt timsógyártásról is.
Kutatóútjain Horvát-Szlavóniát, a tengermelléket, a Bánátot és Erdély egy részét tanulmányozta. Eredményeit 280 színes rézmetszettel illusztrált három kötetben tette közzé (Descriptiones et Icones Plantarum Rariorum Hungariae.1799-1812). Akkoriban a Kárpát-medencéből 3060 növényfajt ismertek,ebből 1959 fajt a svéd Carl von Linné fedezett fel, s a fennmaradó 1109 leírásán 268 szerző osztozik, közülük Kitaibel Pál messze kiemelkedik 146 növényfaj megismertetésével. ERedményeiért 10 rangos külföldi tudományos társaság választotta tiszteletbeli tagjává.Méltán kapta a "magyar Linné" nevet.
1810 -ben a móri földrengést tanulmányozta.A földrengés irodalmában ő adta az első tudományos leírást : különösen értékes az a térkép,amely az izoszeizmának az első tudatos használatát bizonyítja.
Tiszteletére egy májvanemzetség- és egy botanikai szaklap- a KITAIBELIA nevet viseli.

Két kiváló magyar botanikus szintén említést érdemel:
DIÓSZEGI SÁMUEL (debreceni prédikátor, 1760-1813) és a Lúdas Matyi szerzője ,FAZEKAS MIHÁLY ( 1766-1828).
Az 1807-ben Debrecenben megjelent MAGYAR FÜVÉSZ KÖNYV című közös munkájuk- alcíme szerint- " A két magyar hazában található növényeknek megesmerésére vezet a Linné alkotmánya szerént" az elős tudományos igénnyel megírt,magyar nyelvű rendszerező növénytan.

A genetika tudománya valójában a VILÁGON a magyar FESTESICS IMRE gróf (1764-1847) kutatásaival vette kezdetét .Egyik 1819-ben megjelent cikksorozatában a szakirodalomban elsőként használta a "természet genetikai törvényei" kifejezést, melyből később a "genetika" szó képződött.
Festesics - a keszthelyi Georgikont,Európa első mezőgazdasági egyetemét megalapító Festesics György gróf testvére a Prágába megjelent " Ökonomische Neuigkeiten und Verhandlungen" című szaklap hasábjain már negyvenhét évvel Mendel előtt felhívta a figyelmet arra, hogy az öröklődés szabályait a beltenyészet segítségével ismerhetjük meg. Mendel kísérleteihez nem véletlen tehát, hogy az öntermékenyítő borsót használta a Festesics elmélete szerint.

Két nemzetközileg elismert, iskolateremtő botanikus neve
is megemlítendő: SOÓ Rezső (1903-1980) és ZÓLYOMI Bálint (1908-1997).Az ő tevékenységük nélkül elképzelhetetlen lenne a modern flórakutatás.


NOPCSA FERENC báró (1877-1933) geológust, paleontológust kezdettől fogva az őshüllők rendszertana érdekelte. Elméleteivel megtalapozta az ősélettan tudományát .Tanulmányai közül kiemelkedik az őshüllők repülésével foglalkozó műve, melyet Londonban jelentetett meg ( "Ideas on the Origin of Flight (London ,1907)). Továbbá a dinoszauruszokról írt német nyelvű cikksorozata is ismert ,amellyel megalapozta az ősélettani szemléletet.A kihalt őshüllők világszerte elismert szakértőjének tekintik.
Balkáni kutatóútjai során a vidék geológiáját, néprajzát,népszokásait is leírta.Tagja volt a londoni geológiai társulatnak, 1925-1929 között itthon az Állami Földtani Intézet igazgatójaként új nyersanyagforrások feltárására vállalkozott.

Paleontológiai témákkal foglalkozott a híres természetkutató PETÉNYI SALAMON JÁNOS (1799-1855),majd az ő nyomdokaiban haladva MÉHELY LAJOS (1862-1953), aki az ízeltlábúak, a hüllők és emlősök számocs csoportját tanulmányozta kiemelkedő színvonalon növelve a magyar paleontológia hírnevét a világban.

BALOGH JÁNOS (1913-2002) zoológus,ökológus, egyetemi tanár,akadémikus,pályáját Budapesten kezdte. DUDLICH ENDRE (1895-1971) - aki az állatrendszertan és állatföldrajz egyetemi oktatásának meghonosítója volt- munkatársaként már fiatalon feldolgozta a Sashegy pókfaunáját és Magyarország páncélosatkáit-ezekről írt könyvei elismert alapvető állatani szakkönyveknek minősülnek, majd kutatócsoportjával elsők között foglalkozott az erdőtalajok szervesanyag lebontásának állattani tényezőivel.
Ökológiai vizsgálatai alapozták meg nemzetközi hírnevét és tették lehetővé, hogy az UNESCO ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA támogatásával mind az öt völdrészen-de főleg a trópusi vidékeken- expedíciós vizsgálatokat végezzen. meggyőző érveléssel hívta fel a figyelmet a trópusi őserdők pusztításának a veszélyeire, a biodiverzitás csökkenésének lehetséges következményeire, amelyek a földi létet alapjaiben fenyegetik.
A környezetvédelem egyik legtekintélyesebb és legszenvedélyesebb szószólója volt-szóban, írásban, mozgóképben egyaránt.
 
Orvostudomány:
 
Most a közvélemény előtt egy kevésbé ismert orvost említenék meg, akinek igen nagy szerepe volt a vitaminok felfedezésében és kutatásában. Nem olyan ismert személyiség a magyar köztudatban mint Szent-Györgyi Albert, Szentágotai János, vagy Korányi Frigyes, Semmelweis Ignác és még sorolhatnám tovább a neveket, de munkássága, felfedezései szintén korszakalkotóak voltak az orvostudományban. Főleg a B,D,E vitaminnal és a csecsemők táplálkozástudománával foglalkozott.

GYÖRGY PÁL (1893-1976)

Gerald Ford az Egyesült Államok elnöke a legmagasabb rendü kitüntetésben részesitette György Pált három vitamin a Riboflavin ,a Pyridoxin és a Biotin előallitása, valamint az emberi táplálkozás terén végzett kutatásai jutalmául- Az érdem neve "National Medl of Science "amit ünnepélyes keretek között nyujtott át az elnök a nevezett özvegyének.,mivel Prof.György néhány hónappal előbb távozott az élök sorából. György Pál Nagyváradon született .Apja általános orvosként dolgozott a városban s fiát a pesti egyetemre iratta be ahol 1915 -ben promovált.A háboru után Németországba utazott továbbképzés céljából és Heidelbergben a hires Moro gyerek- osztályán lett asszisztens.A fiatal orvos hallatlan energiával rendelkezett ,nagyon szorgalmas és törekvő volta ki már Pesten kezdte el tudományos cikkeinek közlését. 1923-ban magántanári és főorvosi kinevezést kapott és elkezdhette egyetemi előadásait..Ezt követte 1927 ben a professzori rang. A korai heidelbergi korszakban érdeklődésének középpontjában a csecsemőkor táplálkozási problémái állottak.Sokat foglalkozott a különböző vitaminhiány okozta betegségekkel,.hangoztatta az anyatej fontosságát a csecsemőkorban valamint a béltractus flórájának jelentöségét különösen a Staphylococcus okozta betegségek megelözésében. Az elso könyve, amit W.Stepp társaságában szerkesztett "Avitaminosen und verwandte Krankheitszustande "már 1927 ben jelent meg Berlinben és amint a cime is mutatja a hiánybetegségekkel foglalkozik.Röviddel ezután a Pfaundler-Schlossmann féle gyermekgyogyaszati tankönyvben irt fejezeteket a gyermek fejlödéséről és táplálkozásáról.1933-ban egy uj tankönyvben volt társszerző.Ugyancsak abban az évben fejezeteket ir két könyvben a Vit D jeletőségéröl. Heidelbergben Prof,György együtt dolgozott korának nagy nagy kutatóival:a biológus Wagner Jaureggel és a Nobel dijas kémikussal Richard Kunnal..Közös tevékenységük igen jelentős eredményekre vezetett:Mindenekelőtt felismerték ,hogy az u.n .Vitamin B komplex két különböző alkotó elemből áll:a melegben labilis neurotic factor a thiamine,ami aztán a VitB1 nevet kapott.Továbba a melegnek ellenálló Vit B2 ami további részekre oszlott fel.Ezek között izolálták először a Riboflavin-t amiről bebizo- nyosodott ,hogy szükséges a növekedéshez és a fejlődéshez.A Riboflavint először a tojás feherjéből ,késöbb pedig az élesztőből állitották elő. 4O éves korában ,egyetemi és tudományos kutatói munkásságának a delén,György jogfosztott és hontalan lett származása miatt.Menekülnie kellett Németországból ahol olyan sok fenyt és sikert hozott annak az országnak.,Családos ember volt .feleége a weimari Margaret Johann segitötársa a laboratóriumban,gyermekei pedig iskolások. 1933-ban Cambridgben telepedett le ahol ay egyetem táplálkozási laboratóriumában dolgozott mint Research Fellow Prof.Barcroft és Harris társaságában. Ez a rövid mindössze két évig tartó cambridgei munkásság is eredményes volt.: A Vit B komplex egy másik elemét sikerult elkülönitenie amit Pyridoxinnak vagy Vit B 6 neven ismerunk.Anglia nem nyujtott megfelelő lehetőséget a náci ualom miatt menekült tudósnak és Prof .György ,mint sokan mások az Egyesült Államokban találta meg helyét.Angliában megszokta a nyelvet de Amerika uj világ volt számára. Magyar -német kulturával rendelkezett,európai szokásokban nevelkedett ember volt, akinek be kellett illeszkednie az uj világ törvényaibe.Clevelandban azonban szivesen fogadták ,mivel jól ismerték és becsülték multját. Könyveken kivül már 16O közleményröl számolhatott be. kórházban nevezték ki Associate Professzornak.Egyik a Babies and Children 's Hospital Ezen clevelandi korszakban sikerült izolálnia a harmadik vitamint a Biotin-t .amit ő vitamin H-nak nevezett el a német Haut szóról ,mivel az a bőr betegségek megelőzésében és gyógyitásában játszik szerepet.Továbba tanulmányozta a panthoten acid,nicotinic acid,és a cholin jelentőségét is.Harry Goldblattal dolgozott együtt ,aki vese élettanának volt a szakértője,.Sikerült kimutatnia a vese károsodását táplálkozási hiányok következtében.9 éves clevelandi tevékenységével ismert személyiség lett az amerikai tudományos világban.Felesége ,aki Európában még laboratoriumi segitség volt,itt már az anya és a háziasszony szerepét töltötte be. 1944-ben a pensylvaniai egyetem hivja meg ahol uj távlatok nyilnak meg előtte.és az 51 éves György életének rendkivüli termékeny ,produktiv korszaka érkezett el. Először Assiociate Research Professzor majd késöbb, 1946 tól Prof. of Clinical Pediatrics a pensylvaniai egyetemen.György ünnep és szünnap nélkül nélkül dolgozott .Munkaereje és energiaja közismert lett. Mindenekelőtt visszatért fiatalkori hobby -jára:A csecsemő béltractus flóráját kutatta ismét.Azt találta ,hogy hogy az anyatejjel szoptatott csecsemők bele majdnem teljes egészében Lactobacillus bifidus-t tartalmaz mig a tehéntejjel tapláltaknál hiányzik az Ay anyatejben felfedezett egy mucopolysacharidat ,amit " Bifidus factor"-nak nevezett el,mivel véleménye szerint az volt az előfeltétele a Lactobacillus szaporodosának. Állitotta,hogy ez a factor fokozza a csecsmö ellenállását a Staphylococcus ellen.Minden tőle telhető eszközzel propagálta az anyatejet:"Tehéntejet a borjuknak,anyatejet a csecsemöknek"Ez volt a hires mondása.Ellenörizte a mesterséges táplálásra szánt tej készitmények osszetételét.Az amerikai tudományos élet érdeklödéssel és tisztelettel figyelt fel munkásságára :1954 ben a Borden dijjal tüntették ki a gyermekek táplálkozásánal javitása érdekében kifejtett tevékenysége jutalmául.1956 ban a Modern Medicine Award of Distinction megtiszteltetése éri. Catherine Rose társaságában demonstrálta a Vit E jelentőségét a haemolyzisben Tanitványa ,Lewis A..Barness aki az amerikai gyermekgyogyaszat egyik neves alakja a következőket irta rola":Majdnem 1O évig dolgoztam együtt Dr,Györggyel végtelen stimuláló didactikus orvost ismertem meg benne akinek fantasztikus volt a tudása pediatriában és a laboratóriumban is."1957 és 1958 ujabb elismeréseket hozott számára .Elöször a Goldberg -dij majd az Osborne Mendel Award.Mindezek a táplálkozás és az emberi élelmezés terén vegzett munkásságának elismerései.A régi Alma Mater-Heidelberg is jelentkezett és tiszteletbeli doktorátust ajándékozott az egykori kiutasitott professzorának.A philadelphiai General Hospital-ban Chief of Pediatrics rangot kapta.A csecsmők táplálkozásán kivül az ovodás kor gyermekeinek protein ellátását ismertetteElöadásokban és füzetekben hangoztatta annak fontosságát.Az ő elöadásai vezettek a "Protein Advisory Group felállitására a WHO és az UNICEF keretein belül.Ezen szervezeteknek ő volt a vezetö egyénisége.Az amerikai orvosszövetség 1O pályadijat tüzött ki nevére azok számára a kik a legjobb munkát nyujtanak a táplálkozás terén végzett kutatásban.1962 ben a torontói egyetem Mickle -dijában részesült-Ezekben az években ő elnökölt az American Institute of Nutrition Intézetben..Életének utolsó évtizedében önkéntes csoport élén járta a távolkeleti országokat,és a szegény, elmaradott népek táplálkozását javitotta.. 1963-ban a Como to melleti nemzetközi konferencián ismertette ajánlatait.Késöbb ugyancsak ay olasz Bellagioban beszél :" Malnutrition is a Problem of Ecology" cimen..1974 -ben La Leche League tüzött ki pályadijat nevére azon medikusok számára akik a legjobb tanulmányt irnak az anyatejről.
 
A honlap látogatottsága
Indulás: 2005-04-08
 
Jelenlegi látogatók száma

  látotagó olvassa a lapot.

 
Magyar helységnévkereső
 
Az andocsi Máriához
     
 
Ismerős Arcok

             

 

     Tovább >>kapcsolódó I.        

     Tovább >>kapcsolódó II   

 
Trianon himnusz - Csík zenekar

Tartsd magad, nemzetem !

 
Égi Élő Igazság- A Szent Korona Tana

A Szent Korona misztériuma és tana

 
Segítse a Trianon Kutató Intézetet

 
Üzenet az MSZP szavazóknak

      

 
El kell ismertetnünk Trianon igazságtalanságát!

    

 
Vérző Magyarország

      

 
Csevegő - regisztráltaknak

 
Jobbik

 

 

 

 



 




       A Jobbik nemzedék című dokumentumfilm letölthető:

  Jobbik kiskáté: 

 
Hozzászólások a cikkekhez
Friss bejegyzések
2011.01.08. 10:19
2010.07.26. 18:16
2010.07.20. 16:34
2010.02.09. 11:11
2009.12.17. 20:40
2009.08.31. 16:34
2009.08.02. 13:52
2009.07.29. 09:31
2009.06.20. 09:42
2009.06.20. 08:53
2009.06.18. 15:04
2009.06.09. 17:06
Friss hozzászólások
 
Kérjük szavazzon !
Lezárt szavazások
 
Szavazás
Eva Maria Barki:"az autonómiánál többet kell követelni !"”

Igen
Nem
Nem tudom
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Szavazás
Az agresszív magyarellenes tót politika ellen mit tehetünk?
A magyarság asszimilációját célzó tót törvényhozást csak úgy állíthatjuk meg,

ha népszavazással revíziót követelünk (nemzetközi ügyet csinálunk)
ha az autonómiát támogatjuk (mely belügynek minősül, kisebb az esély a megvalósításra)
ha petíciózgatunk az EU-nak,hogy helyettünk oldja meg a kérdést
Nemzetközi bíróság vizsgálja felül a Párizsi békeszerződést és döntsön a revízióról/autonómiáról
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Szavazás
Lezárt szavazások
 
Az Erdély Ma honlap legfrissebb hírei
 
Amit az autonómiáról tudni érdemes

Példák Európában és világszerte:

Erdély, Délvidék, Felvidék, Kárpátalja:

 Nyugat Európa: 

 
Amit az állampolgárságról tudni érdemes

 Érvek a kettős állampolgárság mellett tovább >>

  Frissítések a témában:

 

 

Te mennyire vagy képben a kódolásban? Tudod, mire jó a td.modtitle? Akkor írd meg nekünk! =)    *****    Ujjé! Játszóház nyílt a Mesetárban! Kicsik és nagyok, gyertek, készítsetek tojástartókat és repülõ nyuszikat húsvétra!    *****    Blog tabuk nélkül.Vigyázat, sok(K) lehet,ez itt nem egy mainstream cukormázas valami:)Folytatásos sztori,furcsa írások..    *****    Brutal Wonderland~ Álarcoshölgy blogja. #kritika #graphics #cikkek #filmek #webkritika #érdekességet katt katt    *****    Meg van írva a csillagokban    *****    ketkes.com    *****    húsvéti receptek, ételek, sütemények    *****    Húsvéti receptek    *****    LUCY HALE MAGYARORSZÁG - ISMERD MEG A HAZUG CSAJOK TÁRSASÁGÁNAK FÕSZEREPLÕJÉT, ARIÁT - LUCY HALE MAGYARORSZÁG    *****    citylifebygirl - városi élet egy lánytól - blog és extra    *****    NaNoWriMo - avagy hogyan írok meg 1 hónap alatt 1 könyvet? Nézz be, és megtudod! :) Még sok más írásom is vár! :)    *****    Leighton Meester - Tudj meg te is mindent a Gossip Girl sikeres színésznõjérõl - Leighton Meester - Interjúk - Cikkek -    *****    Aktív szerepjáték várja folyamatosan az érdeklõdõket! SZEREPJÁTÉK!    *****    citylifebygirl - városi élet egy lánytól - blog és extra    *****    Élõ asztrológiai tanácsadás a SKYPE-on, BECSÜLET KASSZÁS alapon. Fordulj hozzám bizalommal!    *****    "Kedves naplóm... a mai nap más lesz. Ma van az a nap, amikor újra élni fogok." Elena    *****    "- Kell lennie valaminek, amit nem vettünk észre. - Nem. Katherine gyõzött. Hosszú játékot játszott és végül nyert."    *****    "You are my always. And i just want the chance to be yours" A Zöld Íjász imádott álompárja! Ha te is imádod õket katt!    *****    NÕNAPI AKCIÓ! CSAK MA! AKCIÓ! NÕNAPI AKCIÓ! CSAK MA! AKCIÓ! NÕNAPI AKCIÓ! CSAK MA! AKCIÓ!NÕNAPI AKCIÓ! CSAK MA! AKCIÓ!    *****    NÕNAPI AKCIÓ! CSAK MA! AKCIÓ! NÕNAPI AKCIÓ! CSAK MA! AKCIÓ! NÕNAPI AKCIÓ! CSAK MA! AKCIÓ!NÕNAPI AKCIÓ! CSAK MA! AKCIÓ!