Magyar összefogás, magyar igazság és egy nemzetben gondolkodás honlapja
Magyar összefogás, magyar igazság és egy nemzetben gondolkodás honlapja
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Honlap menü
 
Fórumok
 
Partner oldalak
 
Hasznos linkek
 
Trianon árnyékában
 
Tudatos asszimiláció

 
Mit adtunk a világnak?

 
Irodalom és Trianon

 
Összetartozunk
 
Szent Korona eszme és tan
 
Linkek
 
Aktuális és kiemelt fontosságú hírek
 
Egy nemzetben gondolkodás honlapja - Ajánljon minket !

  

 
Autonómiát a felvidéki magyarságnak is !

  

 
Testvéroldal

      

 

 
Rablóbéke (kattintson a képekre)

           

 

 
 
 
 
 
Látogatók

free counters

 
Történelem
 
Horthy Miklós
 
The Threaty Of Trianon In English
 
A magyar nyelv ősnyelv
 
Magyarellenesség
 
Korszakalkotó magyar tudósok I.
Az emberiség és tudomány számára a legtöbbet adó magyar tudósokról érdemes megemlékeznünk, sajnos sok magyar ember még a nevüket sem ismeri:

Jedlik Ányos ( 1800-1895)- bencés szerzetes, a legjelentősebb magyar kísérleti fizikus,Jacobit hat évvel megelőzve a világon először ő készített villanymotort ( 1826-1828).Az ő forgókészüléke valósította meg a világon először a tisztán elektromágneses forgást és ennek az elvnek az alapján készült az első villanymotor ,amivel már 1838-ban csónakot hajtottak a Néván.Jedlik Ányos a MTA tagja volt ,1839-78 között a fizika professzora volt a pesti tudományegyetemen.Négy alaptankönyvet írt,köztük van az akadémiai nagyjutalommal elismert Súlyos testek természettana (1850) és a Hőtan ( 1847-51). 1861-ben feltalálta az egysarki, öngerjesztő dinamót, amely mechanikai munkavégzés révén alkalmas villamos áram előállítására.Mintegy negyven évvel később J.Noegerrath ilyen elven működő,megawattos teljesítményű unipoláris generátort hozott létre, az ipari alkalmazása Siemens nevéhjez fűződik, 6 évvvel Jedlik kísérleti berendezése alapján.Siemens is elismerte, hogy a kísérleti berendezés megalkotója Jedlik volt. Jedlik 76 alkotása, találmánya-újítása érdemel említést,köztük a csöves villámfeszítőé.Párhuzamosan kapcsolt üvegcső -kötegekből kialakított nagy kapacitású kondenzátorok soros összekapcsolásával 30-50 cm-es szikrákat lehetett előállítani.ezt a kaszkád-kondenzátoros feszültségnövelést később a részecskegyorsítók építésénél alakalmazták és nagyfeszültségű laboratóriumokban mindfmáig használják nag yenergiájú impulzusok gerjesztésére.
Ezen kívül előadásaihoz kiváló segédeszközöket készített melyek igen nagy elismerést szereztek neki, ilyenek pl: galvánelemek ,közöttük a kor legjobb minőségű áramforrásai, osztógépek, melyeken kiváló mionőségű optikai rácsokat készítettek, ívlámpa -szabályozók, áram és feszültségmérők, villamos gépkocsi, mechanikus hullámgép stb.

Tehát mégegyszer ki is volt ő? Egy bencés szerzetes tulajdonképpen.Az elektromos gépkocsit mikor találta ki? 1839 és 1878 között. Gondoljunk bele abba, hogy még ma is aktuális kérdés például az, hogy hogyan lehetne elterjeszteni az elektromos árammal működő gépkocsik használatát, amikor már régen elfelejtették, hogy az első ilyen kísérleti járművet már az 1800-as évek közepén egy magyar bencés szerzetes és fizikus kitalálta és megépítette.
Mit adtunk a világnak?! Mit adott a világ , a XX. század nekünk?!
A magyar matematika megszületését a két Bolyai, Bolyai Farkas (1775-1856) és fia Bolyai János ( 1802-1860) tevékenységéhez lehet kötni.Előttük csak két magyar matematikus-Csenák László (1740-1816) és Segner János András (1704-1777) nevét ismerték Európa -szerte.
Csernák kora legjobb prímtáblázatát állította össze,Segner a sokoldalú tudós-akit négy rangos akadémia ( Berlin, Göttingen, London, Szentpétervár) választott tagjának- feltalálta a Segner-kereket és elsőként bizonyította be a magasabb fokú egyenletek Descartes- féle előjelszabályt.
A két bolyai élete és tevékenysége Erdélyhez kötődött.Bolya Farkas a jénai és göttingeni egyetemen tanult ,ahol kapcsolatba került a nála fiatalabb K.f. Gauss-szal.Mindkettőjüket foglalkoztatta a párhuzamosok problémája,aelyet végülis nem ők, hanem Bolyai János- és tőle függetlenül az orosz N. I. Lobacsevszkij oldott meg. A nem euklédeszi geometria felfedezését sokan tatják hatásaiban a legjelentősebbnek a görögök óta.Felszabadította a gondolkodást nemcsak az egyfajta geometria, hanem az egyfajta analízis és algebra kötelékei alól. Egyszerűen nélkülözhetetlené vált a modern fizikában, sajnos mégis ú.n. Gauss-görbeként és nem Bolyai-görbeként került a köztudatba, annak ellenére, hogy már 1832-ben megjelent a Tentamen függelékeként ( A Tentamen Bolyai Farkas műve volt, a nevezetes függelék az Appendix tartalmazza bolyai János "új világát") Később erről így ír " a probláma lényegét először 1823-ban láttam át teljesen,utána már csak kiegészítések köbvetkeztek...atyám javaslatára lefordítottam a szöveget latinra,amely szöveg 1832-ben megjelent a Tentamen függelékeként".
A kortársak értetlenséggel fogadták, de az appendixet R.H.Baltzer (1818-1887) lipcsei professzor geometriakönyve mentette meg a feledéstől, Hoüel bordeaux-i tudós volt a zAppendix első fordítója, az amerikai Halsted (1853-1922) angol fordítása számos kiadást megért.az első idegen nyelvű Bolyai -monográfia Stackel (1862-1919) nevéhez fűződik).
A Bolyaiak kultusza a 19.század végére teljesedett i magyarországon, hozzájárult az 1867-es Kiegyezés után a nemzeti céllá vált magyar oktatás fejlesztéséhez. Új egyetemek nyíltak,megreformálták a tanárképzést, megalakult a Matematikai és Fizikai Társulat ( 1891), amely országos tanulóversenyt szervezett matematikából a végzős középiskolásoknak elsőként a világon. Az 1894-benindított Középiskolai Matematikai lapok a világon a második ilyen jellegű lap volt egy francia után. A reformok eredményeként megjelent a 20. század elején egy matematikusgeneráció, melynek két legkiemelkedőbb alakja Fejér Lipót ( 1880-1959) és Riesz Frigyes (1880-1956) volt.Köerülöttük alakult ki a magyar matematikai iskola,amely azután matematikusok,elméleti fizikusok, informatikusok sokaságát adta a világnak, az ő tanítómestereik Kőnig Gyula (1849-1913) és Beke Manó (1862-1946) voltak.

Neumann Jánost ( 1903-1957) nem lehet semmilyen iskolához sorolni vagy valaki tanítványának nevezni. Az ő tudományos munkássága olyan széles körű ,hogy nem lehet egyik tudományágba sem bersorolni.Elsősorban matematikus volt, első fontos eredménye a halmazelmélet egyik axiómarendszerének kidolgozása volt, a halmazelmélet bizonyos alapokra helyezése után a kvantummechaniak matematikai alapjait dolgozta ki az 1932-ben megjelent a Kvantummechanika matematikai alapjai című művében. a jétékelmélet eredetileg olyan úgynevezett stratégiai játékok matematikai elemzésével foglalkozott,amelynek kimenetele csak részuben függhet a v életlentől.Később az elméletet kiterjesztették a konfliktushelyzetek elemzésére a gazdaságban, a hábrorúban és az élet egyéb tetrületén.Neumann János Oscar Morgenstern osztrák közgazdásszal írta meg a játlékelmélet első monográfiáját 1944-ben Játékelmélet és gazdasági magatartás címmel ( Game theory and economic behavior). A mű megjelenésének ötvenedik évfordulóján 1994-ben adtak először közgazdasági Nobel-díjat játékelméleti kutatásokért: a magyar Harsányi János kapta ( 1920-2000)megosztva a német Rochard Seltenel és az amerikai John Nashel-el.
Neumann János volt a megalapozója a számítógép-tudománynak is. Kidolgozta az elektronikus számítógépek működésének alapelveit.Legfontosabb újítása a tárolt program elve, vagyis a programozhatóság volt. a programokat ( szoftvert) a gép legfontosabb hardveregysége a processzor tárolja és dolgozza fel.Az első Neumann-féle számítógép öt v alatt készült el Princetonban és az alkotó tiszteletére Johniacnak ( Jancsinak) nevezték el.
A számítógépek továbbfejlesztésében az egyik döntő lépést Kemény János ( 1926-1992) tette meg, akinek tanára Neumann János is volt. Egy ideig Albert Einstein matematikus asszisztense is volt az ő ajánlására lett a Dartmouth College professzora.Ahhoz, hogy a számítógépen egyszerre többen tudjanak dolgozni kidolgozta az időosztásos rendszert: a felhasználók a saját termináljukon dolgoznak a processzor pedig felosztja munkaidejét közöttük Kemény János és Thomas Kurz nevéhez fűződik a BASIC programozási nyelv megalkotásais. Kemény egyébként a ma közkedvelt elektronikus levelezés ( e-mail ) úttörője volt.Felesége egy 200 km távolságban lévő főiskolán dolgozott. A két főiskola központi gépének összekapcsolásával létrejött az első "internet",amelyen keresztül levelezhettek. A számítógépek elterjedésének ezután már csak a nagy méretük állt az útjában a bennük alkalmazott sok elektroncső miatt. Ezen részben segített a tranzisztor,amit Wigner Jenő egyik tanítványa John Bardeen talált fel. A következő lépést Gróf András tette meg az egyetlen integrált áramkörből álló memória, a mikrochip megalkotásával. Gróf András mikrochipjei megváltoztatták a világot és a világgazdaságot.A számítógéphazsználók neki köszönhetik az egyre kisebb gépeket, a mobiltelefonokat és egyéb mikroprocsessorokat. 1956-os menekült!
Ausztriába majd az USA-ba menekült 56-ban, vegyészdoktorátust az USA-ban szerzett. Az INTEL vállalat,melyet 1968-ban alapítottak neki köszönheti világhírét.Kezdetben csak szilicium mikrochip-eket gyártott, de ajapán konkurencia miatt átértek mikroporcesszorok gyártására.Kiemelkedő tudományos mű
A félvezető eszközök fizikája és technológiája című könyve is. A mai számítógépekben túlnyomó részt Intel processzorokat, valamint a Microsoft cég Windows operációs rendszerét találjuk. Ma szinte mindenkinek ismerős Bill Gates-nek a Microsoft elnökének a neve, de aki a Microsoft-ot óriásvállalattá tette az magyar volt ifj.Simonyi Károly.Amikor a Microsoft cég még kis cég volt Simonyi felkereste bill Gatest és meigsmertette vele a billentyűzetet helyettesítő grafikus menü használatát.Ennek alapján dolgozta ki Simonyi a jól ismert windows operációs rendszert.Simonyi fejlesztette ki többek közt az Excel és a World programot.Simonyi a Microsopft fő szoftverfejlesztőjeként Az USA egyik leggazdagabb embere lett. Kéd díjat is alapított a magyar kutatók támogatására-kutatói ösztöndíjat, melyet évente három kutató kaphat meg és édesapja id. Simonyi Károly a neves fizikus emlékét őrző díjat.
ifj.Simonyi Károlyról ( szül.: 1949-ben) még kiegészítésképpen illik anyit elmondani, hogy nem csupán zseniálisan tehetséges ember, hanem tanult ember is, tehát megküzdött azért amit elért.
Simonyi már budapesti középiskolás korában megismerkedett a számítógépekkel, későb Dániában majd az Egyesült Államokban tanult. 1972-ben végzett a Berkeley Egyetemen , öt évvel később pedig ledoktorált Stanfordban, mindkét helyen számítógép-tudományból.
A nevezetes Szilícium-völgyben kezdett dolgozni a Xerox-nál.Ott tervezte meg az első olyan szövegszerkesztőt, amely a képernyőn mutatta a kinyomtatandó szöveg képét. Bevezette a programozásba az úgynevezett "magyar kódolást" az adatblokk elnevezésére. Értelmetlen betűsorok vagy hosszú értelmező mondatok helyet olyan szót javasolt,amelynek első része az adatblokkra a második része pedig a konkrét adat jelentésére utal.

Tehát ,ha újra felteszem a kérdést, hogy mit adtunk a világnak azt lehet válaszolni, hogy a számítógépet, a mikroprocesszort, a mikrochipet a mobiltelefon elméleti működésének alapjait, a Windows operációs rendszert,World, Excel programot, az első működő internetet és e-mail-t és még sok mást is mi adtunk.
Mit adott nekünk ezért cserébe a Világ, Európa ? Trianont és 56-ot a 20. században, magyarveréseket a 21. században.

Akik rászolgáltak a Nobel-díjra
( a teljesség igénye nélküli felsorolás):


Eötvös Loránd (Buda, 1848. VII. 27. - Budapest, 1919. IV. 8.)

A heidelbergi egyetemen végezte tanulmányait, itt is doktorált. 1872-tôl a budapesti egyetemen elôször az elméleti, majd a kísérleti fizika tanára volt. A folyadékok felületi feszültségével és a gravitációval kapcsolatban alapvetô törvényszerûségek felfedezése fûzôdik nevéhez. Az Eötvös-inga mind a tudományos kutatásban, mind pedig a kôolajlelôhelyek felderítésében rendkívüli szerepet játszott, a Nobel-díjra három évben is felterjesztették.

Polányi Mihály (Budapest, 1891. III. 11. - Oxford, 1976. II. 22.)

A Trefort utcai Mintagimnáziumban érettségizett, a budapesti egyetemen szerzett orvosdoktori diplomát, majd a Karlsruhei Egyetemen doktorált kémiából. 1919-ben Németországba, onnan 1933-ban Angliába ment, a Manchesteri Egyetemen volt a fizikai kémia, majd 1949 után a filozófia professzora. A kémia három területén, az adszorpció elméletének kidolgozásában, a makromolekulák röntgendiffrakciós szerkezetvizsgálatában és a kémiai reakciók mechanizmusának felderítésében is rendkívüli jelentôségû eredményeket ért el.

A magyar kultúrához és a magyar tudományhoz sok szállal kapcsolódott. Berlini intézetében több magyar kutató, köztük Wigner Jenô is dolgozott.

Szilárd Leó (Budapest, 1898. II. 11. - La Jolla, 1964. V. 30.)

Budapesten, a VI. kerületi Reálgimnáziumban érettségizett, egyetemi tanulmányait a Budapesti Mûegyetemen végezte. A berlini egyetemen doktorált. Doktori értekezésében az entrópia és az információ kapcsolatát értelmezte. A század egyik legjelentôsebb és legsokoldalúbb tudósa. Ô fedezte fel a nukleáris láncreakció lehetôségét, és kapott szabadalmat az atomreaktorra. Az elemi részek gyorsítására szolgáló berendezés elvét is ô fedezte fel. (Lényegében a ciklotron felfedezésért kapott Nobel-díjat 1939-ben Lawrence.) Alapvetô eredményeket ért el a biológiai folyamatok értelmezése terén is. Többször jelezte, hogy gondolatainak alakulásában meghatározó szerepe volt Az ember tragédiájának. (Madách neve így került be egy, az atombomba kifejlesztésével foglalkozó könyvbe!)

Kármán Tódor (Budapest, 1881. V. 11. - Aachen, 1963. V. 7.)

Budapesten, az édesapja, Kármán Mór alapította Trefort utcai Mintagimnáziumban érettségizett, mérnöki oklevelet a Budapesti Mûegyetemen szerzett. Elôbb a göttingeni egyetemen dolgozott, az aacheni mûegyetemen, majd az Egyesült Államokban, a CalTech-en volt professzor, és számos állami és magánmegbízás alapján is végzett kutatómunkát. Meghatározó szerepe volt a modern aerodinamika, a hangsebességnél gyorsabb repülôgépek és a rakéták kifejlesztésében. Elsôként kapta meg a legnagyobb amerikai tudományos kitüntetést, a National Medal of Science-t. Mint az önéletrajzából is kiderül, a magyar kultúrához és irodalomhoz ezernyi szállal kötôdött egész életében. E könyvében egy teljes fejezetet szentel gimnáziumának és a magyar iskolarendszernek. E fejezet címe az angol kiadásban is The Minta!

Goldmark Péter Károly (1906-1977) mérnök, szintén úttörő munkát végzett a televízió fejlesztése és alkalmazása területén.1935-től az amerikai CBS hírközlési társaságnál dolgozott, 1952-től mint igazgató. Kidolgozta a színes televízió első, gyakorlatban használható elektromechanikus megoldását- ezt 1940 augusztusában mutatta be a CBS-, majd a tévé orvosi alkalmazásának számos lehetőségét. 1948-ban kifejlesztette a "hosszan játszó" (LP),népszerű nevén a mikrobarázdás hanglemezt. Az 1960-as években kidolgozta azt a távközlési rendszert,amely lehetővé tette a Holdról készített képek továbbítását a Földre.
A magyar Nobel-díjasok
 
Röviden azokról akik megkapták ezt az elismerést:
Annak megítélése, hogy ki a magyar, illetve magyar származású a legfontosabb elem - legalábbis véleményem szerint - az, hogy valaki milyen mélyen gyökerezik a magyar kultúrában, és mennyire tekinti magát magyar származásúnak.

Lénárd Fülöp (Pozsony, 1862. VII. 7. - Messelhausen, 1947. V. 20.)
Pozsonyban jár gimnáziumba. Kiváló tanárával Klatt Virgillel, késôbb tudományos kérdésekben is együttmûködött. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Berlinben és Heidelbergben végezte. Rövid ideig Eötvös Loránd tanársegédje volt, ezt követôen haláláig Németországban élt. A Magyar Tudományos Akadémia 1897-ben választotta levelezô tagjává, ekkor még biztosan magyar állampolgár volt. 1901 és 1905 között minden évben javasolták a díjra, melyet 1905-ben ítélték oda a katódsugárzással kapcsolatos munkáiért. 1907-ben az Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. Köszönôlevelét "hazafias üdvözlettel" fejezi be, de ekkor már valószínûleg nem magyar állampolgár. Lénárd a századforduló és a századelô kétségkívül egyik legjelentôsebb fizikusa.
Einstein 1922-ben az 1921. évi Nobel-díjat a fényelektromos hatás kvantitatív értelmezéséért kapta bár magát a fényelektromos hatást pedig Lénárd fedezte fel.

Bárány Róbert (Bécs, 1876. IV. 22. - Uppsala, 1936. IV. 8.) Magyar származása kétségtelen, apja vándorolt ki Rohoncról Bécsbe, ma is élnek rokonai Magyarországon. Valószínûleg ô köszönhetett a legtöbbet "a vesztibuláris apparátus (azaz az egyensúly-szerv) élettanával és kórtanával kapcsolatos munkáiért" neki ítélt 1914-es Nobel-díjnak, mert az elsô világháborúban orosz hadifogságba került, és onnan, mint Nobel-díjas, a svéd kormány közbenjárására szabadult. A háború után Bécsbe ment, de nem kapott egyetemi tanszéket. Ezután Svédországban telepedett le, az Uppsalai Egyetemen kapott katedrát.

Zsigmondy Richárd (Bécs, 1865. IV. 1. - Göttingen, 1929. IX. 23.) Szülei mindketten magyarok.Amikor az 1925. évi Nobel-díjat 1926-ban neki ítélték "a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért, és a kutatásai során alkalmazott, a modern kolloidkémiában alapvetô jelentôségû módszereiért" (az ultramikroszkóp felfedezésért), a Természettudományi Közlöny meg sem emlékezett az eseményrôl.

Szent-Györgyi Albert (Budapest, 1893. IX. 16. - Woods Hole, 1986. X. 22.)
A Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1917-ben nyert orvosdoktori diplomát. Ezután hollandiai, németországi, angliai és amerikai egyetemeken dolgozott. 1928-ban hívta meg Klebelsberg Kúnó kultuszminiszter a szegedi egyetemre. Katedráját 1930-ban foglalta el, és folytatta korábban megkezdett kutatásait a biológiai oxidációs folyamatok mechanizmusával és az általa felfedezett C-vitaminnal kapcsolatban. Nagyon jelentôs volt annak a felfedezése, hogy a szegedi zöldpaprikában különlegesen nagy az aszkorbinsav koncentrációja. Ez lehetôvé tette, hogy addig elképzeléhetetlenül nagy mennyiségben állítsák elô, és mind biológiai, mind pedig kémiai szempontból sokoldalú kísérleteket végezzenek vele.
A fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat 1937-ben ítélték neki oda "a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért". Szent-Györgyit már 1934-ben is jelölték, akkor a kémiai Nobel-díjra, de ez a jelölés érvénytelen volt, mivel megosztva javasolták mellette Haworthnak, Reichsteinnek és Karrernek. A statútumok szerint pedig, legfeljebb háromfelé lehet megosztani a díjat. Haworth és Karrer megosztva nyerték el ugyancsak 1937-ben a kémiai, Reichstein pedig 1950-ben a fiziológiai Nobel-díjat.
Az MTA levelezô tagjává elôször 1931-ben jelölték, de nem kapta meg a szükséges támogatást. 1935-ben nyerte el a levelezô, majd 1938-ban a rendes tagságot.
Még szegedi évei alatt kezdett el az izommozgás biokémiájával foglalkozni. Ezen a területen a Nobel-díjjal értékelt munkájával egyenértékû eredményeket ért el.
Elkötelezett humanista polgár volt. A szovjet-finn háború idején Nobel-érmét a finneknek ajánlotta fel. Szerencsére az érmet egy gazdag finn kiváltotta, és a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. A Kállay kormány idejében titkos diplomáciai küldetése volt a háborúból való kiugrás elôkészítésére. 1944. március 19-e után ezért illegalitásba vonult. A háború után a budapesti egyetemre nevezték ki. A Magyar-Szovjet Társaság elsô elnöke lett. Magyarországról, politikai okok miatt, 1947-ben elôször Svájcba, majd az Egyesült Államokba távozott. Itt rákkutatással kezdett el foglalkozni. Ezek a munkái igen vitatott értéküek.

Hevesy György (Budapest, 1885. VIII. 1. - Freiburg, 1966. VII. 5.)
Egyetemi tanulmányait Budapesten és több külföldi egyetemen végezte, Freiburgban doktorált. Korának legjelentôsebb tudósaival (Lorenz, Haber, Rutherford, Bohr) volt szoros munkakapcsolata. 1918-ban a Budapesti Tudományegyetem tanárává nevezték ki, de katedrájától 1919-ben megfosztották. Koppenhágába ment, ahol Costerrel felfedezte a hafniumot. Ezután a Freiburgi Egyetem professzora 1933-ig, amikor is visszatér Bohr intézetébe. Dánia német megszállásakor Svédországba menekül. 1924 és 1936 között hét alkalommal javasolták Nobel-díjra, melyet 1943-ban nyert el "a radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért a kémiai kutatásban". Az MTA 1945-ben tiszteleti tagjává választotta. Számos magyar kémikussal (Gróh Gyula, Zechmeister László, Putnoky László, Róna Erzsébet) volt kapcsolatban, és közölt velük társszerzôségben dolgozatokat.

Békésy György (Budapest, 1899. VI. 3. - Honolulu, 1972. VI. 13.) Mind középiskolai, mind egyetemi tanulmányait több országban végezte (mint diplomata fia sok országban töltött rövidebb-hosszabb idôt), a Budapesti Egyetemen doktorált. A Postakísérleti Állomáson végezte a hallással kapcsolatos alapvetô fontosságú, különlegesen pontos kísérleteit, az általa kifejlesztett módszerekkel. 1939-ben átvette a Kísérleti Természettani Tanszék vezetését, de továbbra is dolgozott a Postakísérleti Állomáson. Az MTA 1939-ben választotta levelezô tagjává. 1946-ban külföldre távozott, elôször Stockholmba, majd a Harvard Egyetemre. Élete utolsó szakaszában a Hawaii Egyetemen dolgozott, ott is halt meg. Az élettani Nobel-díjat 1961-ben kapta, lényegében még Budapesten végzett kísérletei alapján, "a fül csigájában létrejövô ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért".

Wigner Jenô (Budapest, 1902. XI. 17. - Princeton, 1995. I.3.) A Fasori Gimnáziumban tett érettségi után a berlini Technische Hochschulén folytatta vegyészmérnöki tanulmányait. Itt doktorált 1925-ben. Rövid idôre hazatért Budapestre, ahol bôrgyári vegyészmérnökként dolgozott. Ezután németországi egyetemeken, 1930-tól pedig a princetoni egyetemen mûködött. Meghatározó jelentôségû volt a szerepe az atombomba kifejlesztésében. A Nobel-díjat 1963-ban - Maria Goeppert Mayerrel és J.H.D. Jensennel megosztva - kapta meg "az atommagok és az elemi részek elmélete terén, különösen pedig az alapvetô szimmetriaelvek felfedezésével és alkalmazásával elért eredményeiért". Az MTA 1988-ban választotta tiszteleti tagjává.

Gábor Dénes (Budapest, 1900. VI. 5.-London, 1979. II. 5.) Egyetemi tanulmányait a BM-en kezdte és 1924-ben a charlottenburgi Mûszaki Egyetemen fejezte be, és itt doktorált 1927-ben. 1933-ig a Siemens-Halske, 1933 és 1948 között a British Thomson-Houston cégnél volt kutatómérnök, 1949-tôl nyugalomba vonulásáig a londoni Imperial College professzora volt. Rövidebb ideig az Egyesült Izzóval is kapcsolatban állt. Az 1971. évi Nobel-díjat "a holográfia módszerének felfedezéséért és fejlesztéséért" kapta. Megjegyzendô, hogy a holográfia elvét már évtizedekkel elôbb felfedezte, de a módszer gyakorlati megvalósítását csak a lézerfényforrások koherens fénynyalábja tette lehetôvé. A mérnöki fizika területén sok más alapvetô jelentôségû eredményt is elért, és sokat foglalkozott a tudomány társadalmi hatásaival. Az MTA 1964-ben választotta tiszteleti tagjává.

Polányi János  (John,Charles (Berlin, 1930. I. 23.) Polányi Mihály és Kemény Magda fia. Egyetemi tanulmányait Manchesterben végezte, ezt követôen angliai, amerikai és kanadai egyetemeken dolgozott, 1962 óta a Torontói Egyetem professzora. Az 1986. évi Nobel-díjat - D.R. Herschbachhal és Yuan T. Leevel megosztva - "az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos felfedezéseiért" nyerte el.

Wiesel, Elie (Máramarossziget, 1928. IX. 30.) Középiskoláit magánúton végezte, de Debrecenben is vizsgázott. Családjából egyedül élte túl a deportálást. Elôször Párizsban telepedett le, 1963 óta amerikai állampolgár. Széleskörû irodalmi tevékenységet folytatott, az 1986. évi Nobel békedíjat azért kapta "mert egyik legfontosabb vezéralak és szellemi vezetô volt azokban az idôkben, amikor az erôszak, az elnyomás és a fajgyûlölet rányomta bélyegét a világ arculatára".

Oláh György (Budapest, 1927. V. 29.) A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett, a BME-n szerzett vegyészmérnöki oklevelet. Ott is kezdte kutatói pályáját Zemplén Géza munkatársaként. 1956-ban elôször Kanadába, majd az Egyesült Államokba ment, ott elôbb a Case Western Reserve University, majd a University of Southern California professzoraként dolgozott. Szerteágazó a munkássága a modern szerves kémia területén. Legfontosabb eredménye kétségkívül az 1994. évi Nobel-díjjal jutalmazott "hozzájárulása a karbokationok kémiájához". Ebbôl a néhány szóból még a szakember számára sem derül ki munkájának jelentôsége. Többet mond, hogy lényegében az ô munkái döntötték meg a szén négyvegyértékûségének dogmáját, és új utakat nyitottak a szénhidrogének elôállítására. Állandó a kapcsolata a hazai kutatókkal. Az MTA 1990-ben választotta tiszteleti tagjává.

Harsányi János (Budapest, 1920. V. 29.) A Fasori Gimnáziumban érettségizett, gyógyszerészi oklevelet a Budapesti Tudományegyetemen szerzett 1942-ben. 1947-ben filozófiai doktorátust nyert. 1950-ben Ausztráliába ment, a Sidneyi Egyetemen közgazdászként végzett. Különbözô amerikai és ausztráliai egyetemeken, 1961-tôl nyugdíjazásáig a Berkeleyi Egyetemen dolgozott. Az 1994. évi közgazdasági Nobel-díjat "a nem-kooperativ játékok elméletében az egyensúly elemzés terén végzett úttörô munkásságáért", John Nashsel és Reinhard Seltennel megosztva kapta.

Folytatva a kiemelkedő magyar egyéniségek sorát, akiknek igen sokat köszönhet a világ és megérdemeltek volna Nobel-díjat a korszakalkotó felfedezéseikért:

Mihály Dénes (1894-1953)-sok minden iránt érdeklődött, de valójában a mozgófilmek hangrögzítését és a távolbalátás problémáját akarta megoldani.Már 1916.június 7-én készített hangosfilm-felvételt 1938.április 30-án pedig Projectophon néven szabadalmi bejelentést tett hangosfilm készítésére. Eljárása 35 mm széles normálfilmre optikai megoldással (!), jó hangrögzítést biztosított, ezért őt tekinthetjük a mai hangosfilm feltalálójának.A szabadalmi leírás 1922.október 18-án nyomtatásban is megjelent. MIhály az 1910-es évek végétől foglalkozott a távolbalátás kérdésével.Találmányai kivitelezését Budapesten kezdte,majd Berlinben folytatta.Működő berendezésének kezdeti változatát- a Telehor készüléket- 1919-ben mutatták be, a továbbfejlesztett változatot pedig 1928-ban. 1929.március 8-án a berlin-witzlebeni rádióállomás-Európában először (!) filmről érzékelt mozgó televíziós közvetítést adott Mihály Dénes rendszerével.
Jó megoldás volt, de mégsem az igazi, mert azt Tihanyi Kálmán (1897-1947) találta meg.
1926.március 20-án adta be szabadalmát, amely új irányt adott a televíziós technikának. A Radioskop elnevezésű magyar szabadalom a televízió rendszerek fényérzékenységét növelő töltéstárolás és az ezen alapuló adóvevő rendszer leírása. Ez teszi lehetővé a mozgó alkatrészek nélküli, tisztán elektronikus televíziózást. Tihanyi 1928-as elsőbbségű magyar, német,angol,francia, amerikai stb. szabadalmaiban a gyakorlati megoldások több változatát írta le mind a képcső, mind a képfelvevőcső vonatkozásában.Szabadalmait az amerikai RCA cég megvásárolta és ezek alapján fejlesztette ki az Ikonoszkop néven ismert és 1934-től sorozatban gyártott berendezéseket.
Tihanyi Kálmánnak a Magyar Országos Levéltárban őrzött 1926-os magyar szabadalmi bejelentését az UNESCO 2001-ben a SZELLEMI VILÁGÖRÖKSÉG RÉSZÉNEK NYILVÁNÍTOTTA.
Tihanyi szinte egész Európában dolgozott, 1929-ben speciális, infraérzékelő tévékamerát fejlesztett ki és szabadalmaztatott repülőgépek és más harci eszközök, járművek irányítására.
1938-ban pedig lapos tévéképernyőre nyújtott be szabadalmat.

Bay Zoltán (1900-1992)- fizikus,akadémikus az Eötvös kollégium tagjaként a pesti egyetem matematika-fizika szakán végzett,majd Berlinben közel három véet töltött el aktivált gázok ( hidrogén ,nitrogén) fizikai tulajdonságainak vizsgálatával. Új spektroszkópiai módszert dolgozott ki ( 1929-ben),amelynek segítségével kimutatta az aktív nitrogénben a szabad N-atomok jelenlétét. hazatérését követően a szegedi egyetem tanáraként a Compton-szórást ( a rtg sugarak szórását) kutatta.Eszközök híján csak terveket készíthetett pontosabb mérésekhez a foton-elektron egyidejűségének kimutatására. 1936-ban az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában már erre a célra az elektronsokszorozót próbálta tökéletesíteni. A kísérletek sikerrel jártak,1943-ban munkatársaival VILÁGELSŐKÉNT több nagyságrenddel megjavította a részecskék kimutatásának időfelbontását. 1942-ben megbízást kapott hírközlési és légvédelmi felderítő eszközök kidolgozására, a lokátor már 1943 áprilisában elkészült a 40 tagú munkacsoport az ú.n. "Bay csoport" által.1944-ben már a gyakorlatban használták a repülőgépek felderítéséhez. A Holdvisszhang kísérletnek ( a Holdra irányított radarhullámok visszaverődésének) ötlete a munka során vetődött fel. 1945 augusztusában m egkezdték egy 2,5 m hullámhosszon dolgozó radarberendezés összeállítását.ennek segítségével jeleket sugároztak a Holdra. 1946.február 6-án a radarvevőjük felfogta a Holdról visszavert jeleket a a "radarvisszhangot" VILÁGON ELŐSZÖR. Bay Zoltán ezzel megalapozta a CSILLAGÁSZAT ÚJ ÁGÁT , a radarcsillagászatot.
Bay Zoltán 1948-ban elhagyta Magyarországot és az USA-ban a George Washington Egyetem professzoraként folytatta a gyors koincidencia- kutatásait. A Compton-szórásnál szereplő részecskék kilépésének egyidejűségét 10 a mínusz tizenegyediken pontossággal igazolta. 1972-től J.A. White amerikai fizikus professzorral bebizonyította, hogy a fény vákuumbeli sebessége tíz a mínusz huszadikon hibahatáron belül a hullámhossztól független.Ez szintén korszakalkotó felfedezés mivel ennek alapjám LEHETETT KÉSŐBB A FÉNY SEBESSSÉGÉT A HOSSZÚSÁG ALAPEGYSÉGEKÉNT felhasználni, a "fényre szabott méter"-t megalkotni.

A lista még folytatódik:Ziperowsky Károly,Déri Miksa, Bláthy Ottó,Mechwart András,Kandó kálmán,Jendrassik György,Bánki Donát,Csonka János,Galamb József,Járay Pál,Berényi Béla, Zsélyi Aladár,Melczer Tibor,Fonó Albert és még sok más kiváló feltalálóval.

Zipernovszky Károly (1853-1942),Déri Miksa (1854-1938) és Bláthy Ottó (1860-1939) a Ganz gyár mérnökei 1885-ban feltalálták ( és ezzel a névvel jelölték)a TRANSZFORMÁTORT , vagyis a zárt vasmagú, mindkét oldalán párhuzamosan kapcsolt, tetszőleges áttételű indukciós készüléket és az ilyen készülékek felhasználásán alapuló VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ energiaelosztó rendszert. Az elektromos áram gyakorlati felhasználásában a VILÁGON ez egy MÉRFÖLDKŐ, úgy a felfedezés mint a gyakorlati alkalamazás.
Ez abban az időben történt ,amikor Edison és Siemens is még az egyenáramú megoldások feltétlen híve volt. Az elektromosság széles körű felhasználásának legfőbb akadálya az volt, hogy a megtermelt villamos energiát nem tudták nagy távolságra szállítani.A problémát Budapesten a Ganz gyár mérnökei oldották meg. Az új rendszer bemutatása nagyszerűen sikerült,hiobátlanul,folyamatosan világítást szolgáltatott a budapesti 1885.májusától novemberig nyitva tartó Országos Általános Kiállításon.
A szabadalmat 1885.január elején nyújtották be és az ipari megoldás négy hónap múlva a gyakorlatban vizsgázott. A következő évtizedekben világszerte több száz Ganz-rendszerű energetikai létesítményt építettek a gyár által szállított berendezésekkel. Néhány város ahová szállítottak: Bécs, Grenoble, Harkov, Innsbruck, Luzern , Lyon ,Melbourne, MIlánó, Montevideo, Moszkva, Nápoly, Odessza, Palermo, Sao Paolo, Stockholm, Szentpétervár, Torino, Valparaiso, Velence, Zürich...stb.

1886-ban helyezték üzembe a Róma-Cerchi gőzerőművet: az első erőmű a világon, ahol- Bláthy javaslatára- váltakozó áramú generátorok egymással párhuzamosan kapcsolva dolgoztak,közös hálózatot tápláltak.
A transzformátor magyar találmány, 1964-ben a találmány 80. évfordulója alkalmából emlékkiállítást rendeztek a washingtoni Smithsonian Institution-ben.

Évtizedekig Róma város villamosberendezéseit a Ganz gyár szállította. 1892-ben helyezték üzembe Róma környékén Tivoliban a Ganz gyár válalkozásában létrehozott VÍZIERŐMŰVET, amely akkor Európa legnagyobb ilyen létesítménye volt. A termelt energiát 5000 voltos légvezeték vitte Rómába- ez az ELSŐ olyan denergiaátvitel, amely városi opsztóhálózatot nagyobb távolságból közvetlenül nagyfeszültségű generátorokból tábplált. Ennél a rendszernél valósult meg ELŐSZÖR AZ ELEKTRONIKA TÖRTÉNETÉBEN ,hogy gőzgépekkel ( Róma-Cerchi) és vízturbinákkal (Tivoli) hajtott generátorok üzemszerűen, párhuzamosan dolgoztak. Tehát a vízierőmű és az itt megtermelt elektromos energiának nagy távolságokra való átvitele is MAGYAR TALÁLMÁNY, első a világon.

KANDÓ KÁLMÁN (1869-1931)
Aranybetűkkel írta be a a nevét a vasútvilamosítás történetébe. A Ganz gyár fiatal mérnöke, aki mind gépészeti, mind mind a villamos tervezéshez kiválóan értett, már a 19.század utolsó éveiben felismerte egyrészt a vasútüzem villamosításának fontosságát,másrészt azt, hogy egyenáram helyett erre a célra is VÁLTAKOZÓ ÁRAMOT kell használni. Elgondolását először Olaszországban válthatta valóra- az észak-olaszországi Valtelllina -vasút 106 km-es szakaszának villamosításánál.
1902. szeptemberében indult meg a forgalom A VILÁG ELSŐ, NAGYFESZÜLTSÉGŰ VÁLTAKOZÓ ÁRAMMAL VILLAMOSÍTOTT vasúti fővonalán Lecco-tól Sondrino-ig. Szinte minden lényeges elemet - a mozdonyokat, a motorkocsikat, a transzformátorállomásokat és a hálózati berendezések zömét is- a budapesti Ganz-gyárban fejlesztették, gyártották kandó irányításával , és a szerelést is a gyár végezte.
A válalkozás és a műszaki megoldás sikerét jelzi, hogy az olasz kormány további 2000 km vonalat villamosított ezzel a rendszerrel.Kandót meghívták vezetőnek és tervezőnek Olaszországba a Vado Liguréban létesített villamosmozdony- gyárba.
Tervei alapján 1908 augusztusában itt készült el a "CINQUANTA ", a világhírű mozdonytípus, amelyből összesen 369 darabot gyártottak.Megbízhatóságára jellemző,hogy az utolsó példányokat az 1960-as években vonták ki a forgalomból.
Kandó további zseniális, korát évtizedekkel megelőző és napjainkig érvényes elgodolása,hgy a vasút villamosítását az ORSZÁGOS VILLAMOSENERGIA-ELOSZTÓ HÁLÓZATRÓL kell megoldani.Egyik lehetséges műszaki megoldásként kidolgozta a FÁZISVÁLTÓS RENDSZERŰ MOZDONYT, amelynek próbapályás kísérletei 1923-ban kezdődtek.
1932. szeptember 12-én idnult el az első ilyen menetrendszerű vonat a Keleti pályudvarról a Budapest-Hegyeshalom vasútvonalon.
1926-ban állították forgalomba a Párizs-Orleans vonalon azt a két 4000 lóerős egyenáramú mozdonyt, amelyek ugyancsak Kandó irányításával Budapesten, a Ganz Villamossági Gyárbanés a MÁVAG-ban ( Európa egyik vezető mozdony és acélszerkezeti gyárában) készültek, és akkoriban Európa LEGNAGYOBB EGYENÁRAMÚ MOZDONYAI voltak.

Jendrassik György (1898-1954), fiatal mérnökként került a Ganz-gyárba, s egészen a vezérigazgatóságig ívelt pályája.Nem siokkal a belépése után adta be zseniális DÍZELMOTOR TALÁLMÁNYÁT. Erre alapozva 1927-ben készültek el a nemzetközi sikert aratott Ganz-Jendrassik motorok első példányai. A folyamatosan továbbfejlesztett, egyre növekvő hengerszámú,különböző teljesítményű motorokat önálló hajtógépként, illetve közlekedési eszközökbe építve értékesítették. A motorcsalád gyártási jogát nyolc külföldi cég is megvette.
1934.december 15-én indult első útjára,Bécsbe, a magyar vasúti járműgyártás egyik legkiválóbb terméke a Ganz-Jendrassik motorral működtetett "Árpád" típusú sínautóbusz. Az ilyen rendszerű motorvonatokat a Ganz-gyár-Egyiptomtól Argentínáig-sok országba szállította.
Jendrassik György a gázturbina fejlesztésében is nemzetközileg elismert eredményekt ért el.

Amint a 19.században megváltoztatta az emberek és az egész világ életét a vasút megjelenése és általános elterjedése, a 20.században hasonló hatást gyakorolt az életünkre a gépkocsi, majd a repülés és a számítógépek elterjedése.

A magyar szakemberek mindhárom területen igen jelentős mértékben hozzájárultak a nemzetközi fejlődéshez, mondhatni korszakalkotó felfedezéseikkel (üzemanyag porlasztó azaz a karburátor felfedezése, tömlő nélküli (belső gumi nélüli) gumiabroncs, turbófeltöltéses motorok, ideális áramvonalas járműalak, a gépkocsik biztonságtechnikai megoldásainak felfedezései stb., az informatikában az alapfelfedezések és fejlesztések is magyarok nevéhez fűződnek ).
Ezért nem szabad elfeledkeznünk Bánki Donát, Csonka János,Galamb József,Hercegh Ferenc,Barényi Béla,Járay Pál,Anisits Ferenc,Svachulay Sándor, Zsélyi Aladár, Melczer Tibor,Fonó Albert, Rotter Lajos, Kármán Tódor,Izsák Imre, Szebehely József és még sok más híres ember nevéről és munkásságáról.
Ők mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy a magyarság szellemi nagyhatalom lett a világon csak ezt manapság sokan megpróbálják bagatellizálni és lehorgasztott fővel kis és lényegtelen népnek beállítani minket.

BÁNKI DONÁT- (1859-1922) és Csonka János (1852-1939) 1893.február 11-én szabadalmi bejelentést tett Újítások petróleumokon címmel.Ennek egyik igénypontja az üzemanyag prolasztó megfogalmazása.EZ A VILÁG ELSŐ OLYAN PORLASZTÓJA, mely egyszerűen, üzembiztosan és maradéktalanul megoldja a készülék számára előírt feladatot. Bánki 1898-ban feltalálta a KETTŐS PORLASZTÁSOS (üzemanyag és vízporlasztásos),nagy kompressziójú BÁNKI-MOTORT, amely az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert. A nyagy nyomást úgy éri el,hogy hűtővízzel csökkenti a keverék hőmérsékletét,módosítva ezzel a robbanáspontját- ezt az elvet alkalmazzák NAPJAINKBAN IS a gépkocsikban és más járművekben.1917-ben ismertette újabb találmányát ,a később róla elnevezett Bánki-turbinát.bánki találmányára alapozva, ezt a turbinát továbbfejlesztve több országban még ma is gyártják!

A világ első népautója a Ford T-modell,amelyet 1908-tól gyártottak.A kocsi tervezésében és a tömeggyárás megszervezésében elengedhetetlen és MEGHATÁROZÓ SZEREPE VOLT GALAMB JÓZSEFNEK (1881-1955), aki Detroitban Henry Ford főkonstruktőreként dolgozott. A T-modellt, amelyből mintegy 25 millió darab készült- az "évszázad autójá"-nak minősítették. Galamb József a Fordson traktor prototípusának tervezésével is maradandót alkotott.

Ugyancsak a közúti járműgyártás fejlődését szolgálták egy magyar származású feltaláló Hercegh Ferenc eredményei.Szinte egész életében a gumiiparban dolgozott az akroni Goodrich cégnél.száznál több találmánya volt, többek között 1943-ban az első működőképes TÖMLŐ NÉLKÜLI GUMIABRONCS, ami 1947-től került kereskedelmi forgalomba.A feltaláló életművéért 1978-ban megkapta a gumiipari kémia legrangosabb amerikai kitüntetését.

JÁRAY PÁL (1889-1974), gépészmérnök,már a 20.század elejénm repülőgép-tervezéssel, a légellenálás csökkentését szolgáló profilok kialakításával foglalkozott. Munkássága nyomán a Zeppelin -léghajók hatásfoka lényegesen javult.Az I.világháború után Berlinben megépítette a világ akkor legnagyobb szélcsatornáját.1920-ban szabadalmaztatta a legkisebb örvényleválást okozó léghajóalakot.Kutatásait kiterjesztette a talaj közelében mozgó testekre és 1920 októberében majd továbbfejlesztve 1921 márciusában és szeptemberében szabadalmaztatta a legkisebb légellenállást adó IDEÁLIS JÁRMŰALAKOT , AZ ÁRAMVONALAST. Ő volt az első aki szélcsatornában mért autókarosszériát. Az áramvonalas alak használata a gépkocsiiparban azóta napjainkra érte el a csúcsát, a gépkocsi formatervezés és biztonsági megfontolások (útfekvés) miatt alapvető fontosságú lett VILÁGSZERTE AZ AUTÓIPARBAN. Közkincs.

BARÉNYI BÉLA (1907-1977). A világ talán legtermékenyebb feltalálója volt a mintegy KÉTEZER-ÖTSZÁZ SZBADALMAT jegyző ,magyar származású Barényi Béla.
Az autó- és motoripar kimagasló személyisége, a bogárhátú autótipus megalkotója. Közel negyven évig a Mercedes-Benz cénél dolgozott. Sok találmánya,elgondolása évtizedekkel megelőzte korát. Neki köszönhető autóink számos,ma már természetesnek tartott, alapvető biztonságtechnikai megoldása. Ő dolgozta ki az utasvédelem, a passzív biztonság (a baleseti következmények minimalizálása) alapelveit és a megvalósítás műszaki eszközeit: biztonsági kormányoszlop,oldlsó ütközésvédelem,,formatartó utastér, tervezett deformációjú ütközési zónák stb. Ő vezette be a rendszeres töréspróbákat is. Szilárdan képviselte azt az elvet,hogy a műszaki alkotásokat az őket használó ember érdekei szerint kell kialakítani. Nem véletlen, hogy még életében bekerült az autóipar halhatatlanjainak csarnokába ( Automotive Hall of Fame,Detroit ) Utcát nevztek el róla Terracinában továbbá Sindelfingerben és Stuttartban.

A budapesti Autóipari Kutató Intézetben Cser Gyula és munkatársai feltaláltá és 1968-ban szabadalmaztatták az úgynevezett kombinált feltöltést, ami a turbófeltöltés továbbfejlesztése.Ezt az új műszaki megoldást a világ SZÁMOS JELENTŐS AUTÓGYÁRA ÁTVETTE.

A világhódító BMW dízelmotorok egyik igen jelentős kifejlesztője ANISITS FERENC gépészmérnök. Az ő nevéhez fűződik a BMW dízelfejlesztő központjának felépítése.A nemzetközileg elismert motorfejlesztőt 1980-ban hívták meg a BMW Steyr-ben (Ausztria) akkor épülő új dízelmotor fejlesztő részlegének vezetésére. Az ő irányítása alatt készült hat -és nyolchengeres dízelmotorok 1999-ben és 2000-ben is elnyerték A VILÁG LEGJOBB MOTORJA minősítést.

Élt a középkorban egy kiváló tudós-feltaláló, aki nagyon érdekes egyéniség volt, mert sok mindennel foglalkozott.
Ő Verancsics Fausztusz (1550-1617) volt, aki Dalmáciában született, Magyarországon nevelkedett, Páduában járt egyetemre, Pozsonyban tudományos kérdésekkel foglalkozott, Veszprémben várkapitány volt, később egyházi pályára lépett. Élete utolsó másfél évtizedében szerzetesként élt Rómában és Velencében, ahol műveit is megjelentette. Akkoriban egyedülálló ötnyelvű -latin, olasz, német, horvát, magyar szótárt szerkesztett és adott ki 1595-ben.
Egész életében foglalkoztatták a műszaki problémák és megodlásuk: ezek összefoglalását adja az 1616-ban megjelent Machinae Novae című munkája ,amellyel beírta nevét a technikatörténetbe.
A könyv hatvannál több találmányt ismertet, melyek témaköre rendkívül változatos, az alkalmazott megoldások zöme példmutatóan jó, napjainkig helytálló. Érdemes felsorolni néhány alkotását, amelyeket ma is használunk a midennapi életben: darálók, szélkerekek, ár-apály vízimalom, présgép, többféle hídszerkezet, köztük lánchíd, ejtőernyő ( a napjainkban használt ú.n.paplanernyő változat), markológép, kötélfonógép, acél kocsirugó, súrlódásos kocsifékezési módszer stb.

Szilárd Leó,Wigner Jenő.

GÁBOR DÉNES (1900-1979) Az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában hosszabb-röidebb időre a korszak csaknem minden jelentős magyar kísérleti fizikusa megfordult.Egy évig itt kísérletezett plazmalámpájával Gábor dénes, aki a budapesti kezdés után a berlini műegyetemen folytatta tanulmányait,de közben Einstein szemináriumokra járt,ahol nyolc Nobel-díjas ült a Physikalisches Colloquium első padjában. Doktori munkája a katódsugár oszcillográf nagy sebességű alkalmazásáról szólt, ami a kiindulást jelentette az ELEKTROMIKROSZKÓP megszerkesztése felé. 1927-ben Szilárd Leóval való beszélgetései során felvetődött az ötlet, hogy miért ne lehetne mikroszkópot készíteni fény helyett elektronokkal. 1934-től tizennégy éven át Gábor Dénes a British Thomson Company- BTH Co.-kutatólaboratóriumában folytatta munkáját.Megalkotta az elektronmikroszkópot és elsősorban az elektronmikroszkóp olyan fokú felbontását akarta elérni, hogy az egyes atomok megkülönböztethetők legyenek. E cél érdekében megszületett a hologram ötlete.A módszert először a látható fény tartományban próbálta ki.1948 közepére megvoltak a szemmel látható bizonyítékok a módszer működőképességéről. Az Imperial Colege 1958-ban kifejezetten Gábor Dénes számára hozta létre az alkalmazott elektronfizika tanszéket, ahol a holográfiával foglalkozott. Írásainak nagy visszhangja volt, a Jövő feltalálása (1963) hét nyelven jelent meg, a Tudományos ,technikai és társadalmi újítások ( 1970)a hátralévő évtizedek fejlődését elemezte. A Növekedés határai című könyve az uralkodó ipari és pénzügyi körök régen tapasztalt dühét váltotta ki.
1963-tól Gábor Dénesnek köszönhetően a LÉZEREK segítségével a holográfia divatba jött és néhány év alatt a tudományos és ipari alkalmazások sora fejlődött ki.A roncsolásmentes anyagviszgálat is új eszközöz jutott a holográfiával, az orvostudományban is fontos szerephez jutott a későbbiekben. Gábor dénes 1971 után, immár Nobel-díjasként foglalkozott a holografikus betűfelismeréssel, a lencse nélküli holográfiával, az asszociatív alkalmazásokkal és az asszociatív holografikus memóriákkal.
Gábor Dénes történelmet írt:felfedezte és megalkotta az elektronmikroszkópot ,mely a mai orvostudományban a gyakorlatban is nem csak tudományos szinten rutinszerűen használt diagnosztikai módszer a szövettani vizsgálatok során , bizonyos esetekben a diagnózis felállításához és a beteg kezelésének megválasztása szempontjából nélkülözhetetlen vizsgálat .
A másik óriási felfedezése a lézer. A lézertechnika elterjedése szintén korszakalkotó az orvostudományban ( cukorbetegek lézeres szemműtétei a látásmegőrzés szempontjából ma maár nélkülözhetetlenek), de egyéb területen is elterjedtek pl. a híradástechnikában (CD olvasás és írás stb.)

Bay Zoltán Hold -radar mérései, Gábor Dénes optikai hologramjai ugyanúgy nem szerepeltek intézményük kutatási programjában, mint
BÉKÉSY GYÖRGY ( 1899-1972) akusztikai kísérletei. Békési 1926-1940 között mérési módszereket dolgozott ki és az emberi hallás mechanikai-fizikai folyamatait kutatta. Számos felismerése a belső fül működéséről korszakalkotó volt,mely később az örvényelméletben kulminált, ma már az orvostudományban és biofizikában tankönyvi anyag világszerte.
Békésy akusztikai berendezéseket is készített ( az 1928-ban avatott Magyar Rádió önálló stúdiójának akusztikai terveit is ő készítette), számos cikket publikált rangos folyóiratokban.
A II.világháború után ösztöndíjjal a svéd Karolinska Intézetbe ment, majd 1947 szeptemberétől a Harvard Egyetemen 17 évi munkával nagyszerű laboratóriumot hozott létre.Közben a belső fül csigán belüli ingerlés fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéséért 1961-ben megkapta az orvosi-élettani Nobel-díjat.Az emberi hallás mechanizmusát fedezte fel és ezzel nagyban hozzájárult a fül betegségeinek és halláskárosodás megértéséhez és gyógyításához is. Békésy az emberi hallószerv működésére vonatkozó kutqtások jelentős részét Magyarországon végezte az 1930-1940-es években. Az USA-ban kiszélesítette kutatási területét: először csak a hallás és és a bőrérzékelés közti hasonlóságot vizsgálta, végül pedig már a látás és általában minden érzékelés közös tulajdonságait. 1966-tól az érzékszervi tudományok professzoraként az emberi érzékelés általános törvényszerűségeit , a különböző érzékszervek idegi működésének hasonlóságát kutatta.
Békésy György felfedezéseinek köszönhető a mai hallókészülékek kifejlesztése és széles körű alkalmazása .

WIGNER JENŐ (1902-1995), aki szintén a híres fasori evagélikus gimnáziumban Rácz tanár úrnál gtanulta a matematikát, vegyésznek készült Berlinben. Itt találkozott a vegyész, filozófus Polányi Mihállyal, akinek kezedeményezésére egy kristálytani feladathoz jutott.Ennek általánosításához a szintén Rácz -tanítvány Neumann János segítségét kérte. Neumann eslőssorban matematikus volt,de hatalmas tehetsége folytán mással is foglalkozott, többek között kvantummechanikával.Ennek eredménye a Akvantummechanika matematikai alapjai című monográfiája. Wigner, hogy másokat is segítsen 29 évesen megírta a Csoportelméleti módszerek a kvantummechanikában című könyvét.
A VILÁG ELSŐ ATOMREAKTORÁT 1941-ben kezdték építeni és 1942 decemberében készen állt a beindításra. Az urán-grafitmáglya minden rétegének felrakása után mért neutronsugárzási adatokból WIGNER SZÁMÍTOTTA KI,HOGY MIKORRA VÁRHATÓ A LÁNCREAKCIÓ ÖNFENNTARTÓVÁ VÁLÁSA. Sokak szerint ő volt AZ ELSŐ REAKTORMÉRNÖK E SZAKMA MEGALAPÍTÓJA.
1963-ban ( M.Goeppert-Mayer és H.D: Jensen társaságában) megosztott FIZIKAI NOBEL-DÍJAT kapott az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért,kivált az alapvetőszimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért. Egyik tanítványa a Wignernél töltött doktori évei után két Nobel-díjat is szerzett ( John Bardeen).
 

FONÓ ALBERT
(1881 - 1972)

A budapesti születésű gépészmérnök 1903-ban szerzett oklevelet a Műegyetemen. Elméleti munkássága sokoldalú volt, fő szakterülete az energetika. Német, belga, svájci, francia gyárakban szerzett tapasztalatok után hazatérve külföldről 1909-ben műszaki doktori vizsgát tett, majd önálló tanácsadó és tervező-mérnökként tevékenykedett.
Fő szakterülete az energetika volt.

Technikatörténeti jelentőségűek sugárhajtómű találmányai. Ezek előremutatóak voltak, ám feltalálásuk idején mégsem válhattak valóra, korát megelőzte a találmány.Később Fonó Albert tervei alapján hozták létre ezeket a hajtóműveket.

Első találmánya, mely a sugárhajtás elvét alkalmazza az első világháború kezdeti szakaszából, 1915-ből származik.
Ezzel a légi torpedónak nevezett eszközzel a tüzérségi fegyverek hatótávolságát akarta megnövelni. Alapelve az volt, hogy a lövegből indított lövedéket egy vele összekapcsolt hajtómű tovább gyorsítja. Ily módon viszonylag kis kezdősebességgel is lehet nagy távolságra lőni és nehéz lövedéket kis tömegű ágyúból indítani. A feltaláló egy olyan megoldást dolgozott ki, mely a mai torló-sugárhajtóművek szinte minden lényeges elemét magába foglalja.
A légi torpedóra vonatkozó javaslatot az osztrák-magyar hadvezetőséghez nyújtotta be, ott azonban - nem ismerve fel a találmány műszaki és katonai jelentőségét- a fejlesztést elutasították.
Korát megelőző jelentős műszaki találmány volt, de érdektelenség fogadta.

Ezzel szemben a kor technikai színvonalához igazodó találmányai sikeressé váltak. Találmányai közül említést érdemel az 1923-ban kidolgozott gőzkazán , valamint az 1928-ban szerkesztett új típusú bányászati légsűrítő berendezés,melyet szabadalmaztatott. Szállítógépek és vasúti járművek önműködő fék- és menetszabályozójának a szabadalmát 1924-ben a német Siemens-cég vásárolta meg. 1926-ban az elsők között dolgozott ki egy szárnyashajót,amelynek kísérleteibe Kármán Tódor is bekapcsolódott.

1928-ban foglalkozott ismét a sugárhajtással. Kidolgozta a nagy magasságban hangsebességnél gyorsabban haladó repülőgép számára alkalmas hajtóművet, amelyet légsugármotornak nevezett el. Találmányára német szabadalmat kért, ezt rövidesen kiegészítette egy pótszabadalmi bejelentés,mely lényege az volt,hogy a sugárhajtóművet egy külön erőforrásból hajtott kompresszor segítségével alkalmassá teszi a hangsebesség alatti működésre is. A két szabadalomban a feltaláló a sugárhajtómű négy változatát írta le. Az igen szigorú rendkívül alapos német szabadalmi vizsgálat négy évig , 1932-ig tartott. A megadott szabadalmak egyértelműen bizonyítják, hogy a repülőgép-sugárhajtómű feltalálásában Fonó Albert mindenkit megelőzött és új korszakot nyitott a repüléstechnika történetében. Ma is az ő általa megtervezett sugárhajtású motorok találhatók a repülőgépekben.

1954-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett, 1956-ban Kossuth-díjat kapott, 1968-tól pedig a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia levelező tagja volt.
Sajnos az emberiség a hasznos találmányt nem csak a jóra fordítja. Ez már viszont egy másik, egy filozófiai kérdés.
 
A XIX-XX. század legnagyobb magyar felfedezői és tudósai

JEDLIK ÁNYOS
(1800 - 1895)

A komárom megyei Szimő községben született, tanulmányait a nagyszombati és a pozsonyi gimnáziumban kezdte. 1817-től Szent Benedek-rendi szerzetes volt, ettől az időtől kezdve tanulmányait rendjének iskoláiban folytatta. 1839-ig a rend iskoláiban, majd negyven éven át a budapesti Tudományegyetem fizika-mechanika tanszékén tanított. Ekkor még kevesen sejtették, hogy az ő áldásos tevékenységének döntő szerepe lesz a fizikusok új generációjának felnevelésében. 1845-ben latin helyett magyarul kezdte oktatni hallgatóit. Tankönyvei révén a fizika magyar szókincsének egyik megalkotójaként tartják számon. 1848-ban a bölcsészkar dékánja, 1863-ban az egyetem rektora volt. 1858-ban a Magyar Tudo-mányos Akadémia levelező, majd 1873-ban tiszteletbeli tagja lett.

Tudományos munkásságában megelőzte kortársait, de legfontosabb találmányáról, az ősdinamóról csak 1856-ban beszélt, az első írásos dokumentum erről az egyetem 1861-ben összeállított leltárkönyve volt. Az írásos bizonyíték egyértelmű ugyan, de mivel találmánya nem vált ismertté, a dinamó feltalálása Siemens nevéhez fűződik. 1827-ben kezdett elektro-mágneses forgókészülékkel kísérletezni, amelyet "villámdelejes forgony"-nak nevezett. Ebben az álló- és forgórész egyaránt elektromágnes volt. 1873-ban a bécsi világkiállításon mutatta be "csöves villamos-szedőkből alkotott villámfeszítő"-jét. Nyugdíjba vonulása után tovább dolgozott, utolsó éveit teljes visz-szavonultságban töltötte a győri rendházban.

Az egysarki villanyindító, az ősdinamó (1861).

Jedlik Ányos legismertebb felfedezése az öngerjesztés elve volt, illetve az ezt demonstráló egysarki villany-indító, ebben fogalmazta meg legalább hat évvel Siemens és Wheatstone előtt a dinamó elvét. A megoldás lényege, hogy az állandó mágnesek helyett két, egymással szemben lévő elektromágnes kelti a mágneses mezőt a forgórész körül. Amikor a tekercs egyik oldala elhalad az északi pólus előtt, metszi az erővonalakat, és áram indukálódik benne. A keret továbbfordulásával az áram elenyészik, majd a déli pólus elé érve feltámad, de az előbbivel elllentétes irányba folyik. A keret a kommutátorhoz csatlakozik, így a külső áramkörben mindig egy irányban folyik az áram.

BLÁTHY OTTÓ TITUSZ
(1860 - 1939)

Tatán született, iskoláit is itt, illetve Bécsben végezte. 1882-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet a Bécsi Műegyetemen. 1883-ban lépett a Ganz-gyár kötelékébe, mint gépszerkesztő. Munkássága egész életére a gyárhoz kötötte. Kiemelkedő képességű ember volt. Gyorsan átlátta a problémákat, rendkívüli emlékezőtehetség jellemezte. Elsőként ismerte fel a mágneses Ohm-törvény gyakorlati alkalmazásának lehetőségét.

Legjelentősebb találmánya az 1885-ben Zipernowskyval és Dérivel közösen megalkotott transzformátor. A transzformátorokat Bláthy javaslatára zárt vasmaggal készítették. Közös munkájuk a korabeli elektronika egyik legfontosabb találmányát eredményezte. Száznál is több szabadalma főleg a villamos gépek területére vonatkozott.

1887-től a váltakozó áramú generátorok párhuzamos kapcsolásával kísérletezett, amelyet rá egy évre egy olaszországi erőműben valósítottak meg. Világszenzációt jelentett, hogy elsőként kapcsolt össze hőerőművet vízierőművel. 1889-ben megszerkesztette a róla elnevezett fogyasztásmérőt. Több hasonló szerkezet is ismert volt, de csupán Bláthyé vált be a gyakorlatban. 1912-ben tökéletesítette, így mérése pontosabb lett. A ma használatos fogyasztásmérők is az általa feltalált készülék elvén működnek. 1927-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Budapesti és Bécsi Műegyetem tiszteletbeli doktora volt, számos kitüntetésben részesült.
Mag- és köpenytranszformátor (1885)

Az elektromos ipar fejlődését gátolta, hogy a dinamó csupán közeli helyekre tudta zavartalanul átadni az áramot, nagyobb távolság esetén az energia túlnyomó része a vezeték felmelegedése miatt "elveszett". A kor elektrotechnikusai tisztában voltak azzal, hogy olcsó áramátvitelt csak feszültségnövekedéssel lehet elérni. Az egyenáramú kísérletek azonban sorozatosan kudarcba fulladtak.

1884 - 1885 között a Ganz-gyár három mérnöke, Bláthy Ottó Titusz, Déri Miksa és Zipernowsky Károly új áramelosztási rendszert dolgozott ki, amely a transzformátornak elnevezett indukciós készülékek alkalmazásán alapult. Hármójuk közös szabadalma a sarknélküli transzformátorra vonatkozott és annak két kivitelét a "magtranszformátort" és a "köpenytranszformátort" tartalmazta.

A magtranszformátornál a vastest önmagában zárt gyűrű, területén a két tekercselés egyenletesen elrendezett. A köpenytranszformátornál a belső mag indukált vörösréz huzalokból állt. Burkolatát vashuzalok vagy lemezek adták.

Ez a találmány volt az alapja az ipar és a háztartás gazdaságos és olcsó világítással való ellátásának.
Bláthy Ottó Titusz 1895 után megadott szabadalmai
www.hpo.hu/feltalalok/blathy.html


BÁNKI DONÁT
(1859 - 1922)

A Veszprém megyei Bánk községben született. A Műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet, majd 1899-től - 1922-ben bekövetkezett haláláig - ugyanitt oktatott.
Csonka Jánossal együtt a magyarországi motorgyártás megteremtője. Együttműködésük különösen a Műegyetem tanműhelyében volt sikeres, ezt közös szabadalmaik bizonyítják. 1888-ban a benzinmotort, 1893-ban pedig a karburátort szabadalmaztatták. A Bánki - Csonka-féle motorokat a Ganz és Társa Vasöntő- és Gépgyár gyártotta sorozatban, ahol Bánki Donát tizenhat éven át, 1882 - 1899-ig szerkesztőmérnökként, majd főmérnökként tevékenykedett. Ebben az időszakban kezdte önálló találmányainak kidolgozását is. 1894-ben szabadalmaztatta nagynyomású robbanómotorját, amit már vízbefecskendezéses hűtéssel tökéletesített. Ezt követte 1902-ben az elsőkerékhajtású autó, 1903-ban a gőzturbina, 1917-ben pedig a vízturbina, amely törpe vízierőmű fejlesztését tette lehetővé. A legyártott több száz példányból néhány még ma is működik.

1911-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Műszaki érdeklődése szerteágazó és sokoldalú volt. Cikkei jelentek meg pl. a szabadalmi törvényjavaslatról is.

1891 - 1919 között a Szabadalmi Tanács ülnökei közé tartozott. 1887-ben és 1892-ben a Magyar Mérnök és Építész Egylet Hollán-díjjal tüntette ki, amellyel mindig az év legjelentősebb műszaki tárgyú tanulmányának szerzőjét jutalmazták.

A Bánki - Csonka-féle porlasztó
www.hpo.hu
(a szabadalmak száma: 96)

DÉRI MIKSA
(1854 - 1938)

A Bácson született Déri Miksa 1877-ben szerzett vízépítő-mérnöki oklevelet a Bécsi Műegyetemen. 1878 - 1882 között a Duna és a Tisza szabályozási munkáinak tervezésével foglalkozott. Ezzel párhuzamosan elektrotechnikai tanulmányokat is folytatott. 1882-ben a Ganz-gyár mérnöke, később pedig igazgatója lett, ahol ebben az időben rendkívül tehetséges szakemberek dolgoztak együtt. Zipernowskyval közösen, még ebben az évben kidolgozott egy öngerjesztésű váltakozó áramú generátort, amelyet 1883-ban kezdtek gyártani. 1883-tól Déri Miksa Bécsben dolgozott a Ganz-gyár villamos osztályának ausztriai képviselőjeként.

1885-ben Bláthy Ottóval és Zipernowsky Károllyal megalkották a transzformátort. A kísérleti munka oroszlánrészét Déri végezte. 1889-től megszervezte és berendezte a bécsi villamos erőművet.

1898 - 1902 között kompenzált egyenáramú gépén dolgozott. Két év múlva megalkotta a később róla elnevezett repulziós motort. A Déri-féle repulziós motor nagy hiányt töltött be, a felvonókat ugyanis a használatban lévő egyetlen motortípussal sem tudták biztonságosan üzemeltetni. Keferendszerű motorját sorozatban gyártották és az egész világon használták.
Déri Miksa 1895 után megadott szabadalmai
www.hpo.hu
(a szabadalmak száma: 15)

ZEMPLÉN GÉZA
(1883 - 1956)

Trencsénben született. 1904-ben a pesti Tudomány-egyetemen avatták bölcsészdoktorrá, majd 1905-ben természetrajz-kémia szakos tanári oklevelet szerzett.

A selmecbányai főiskola vegytani katedráján lett tanársegéd, majd adjunktus. Ezután hosszú külföldi tanulmányút következett, elsősorban a szénhidrát-kutatások témakörében.

1912-ben tanári képesítést szerzett a szénhidrátok, fehérjék és enzimek kémiájából. 1913-ban kinevezték az ország első szerves kémiai tanszékére, amelyet több mint negyven éven át vezetett. 1927-től a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett, 1948-ban Kossuth-díjat kapott.
Számos szerves kémiai tárgyú monográfiában ő írta a szénhidrátokról szóló fejezetet, egyik legjelentősebb munkáját "Az enzimek és gyakorlati alkalmazásuk" címmel adta közre. Róla nevezte el a szakirodalom a "Zemplén-féle elszappanosítás" módszerét.

EÖTVÖS LORÁND
(1848 - 1919)
Budán született, fizikus. Egyetemi tanulmányai során Pesten Jedlik Ányos, Heidelbergben Kirchhoff, Bunsen és Helmholtz tanítványa volt. Doktorátusát is itt szerezte 1870-ben. Tovább lásd a II.részben. 
 
A honlap látogatottsága
Indulás: 2005-04-08
 
Jelenlegi látogatók száma

  látotagó olvassa a lapot.

 
Magyar helységnévkereső
 
Az andocsi Máriához
     
 
Ismerős Arcok

             

 

     Tovább >>kapcsolódó I.        

     Tovább >>kapcsolódó II   

 
Trianon himnusz - Csík zenekar

Tartsd magad, nemzetem !

 
Égi Élő Igazság- A Szent Korona Tana

A Szent Korona misztériuma és tana

 
Segítse a Trianon Kutató Intézetet

 
Üzenet az MSZP szavazóknak

      

 
El kell ismertetnünk Trianon igazságtalanságát!

    

 
Vérző Magyarország

      

 
Csevegő - regisztráltaknak

 
Jobbik

 

 

 

 



 




       A Jobbik nemzedék című dokumentumfilm letölthető:

  Jobbik kiskáté: 

 
Hozzászólások a cikkekhez
Friss bejegyzések
2011.01.08. 10:19
2010.07.26. 18:16
2010.07.20. 16:34
2010.02.09. 11:11
2009.12.17. 20:40
2009.08.31. 16:34
2009.08.02. 13:52
2009.07.29. 09:31
2009.06.20. 09:42
2009.06.20. 08:53
2009.06.18. 15:04
2009.06.09. 17:06
Friss hozzászólások
 
Kérjük szavazzon !
Lezárt szavazások
 
Szavazás
Eva Maria Barki:"az autonómiánál többet kell követelni !"”

Igen
Nem
Nem tudom
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Szavazás
Az agresszív magyarellenes tót politika ellen mit tehetünk?
A magyarság asszimilációját célzó tót törvényhozást csak úgy állíthatjuk meg,

ha népszavazással revíziót követelünk (nemzetközi ügyet csinálunk)
ha az autonómiát támogatjuk (mely belügynek minősül, kisebb az esély a megvalósításra)
ha petíciózgatunk az EU-nak,hogy helyettünk oldja meg a kérdést
Nemzetközi bíróság vizsgálja felül a Párizsi békeszerződést és döntsön a revízióról/autonómiáról
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Szavazás
Lezárt szavazások
 
Az Erdély Ma honlap legfrissebb hírei
 
Amit az autonómiáról tudni érdemes

Példák Európában és világszerte:

Erdély, Délvidék, Felvidék, Kárpátalja:

 Nyugat Európa: 

 
Amit az állampolgárságról tudni érdemes

 Érvek a kettős állampolgárság mellett tovább >>

  Frissítések a témában:

 

 

SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - TUDJ MEG TÖBBET SELENA GOMEZ MAGÁNÉLETÉRÕL, SZERELMÉRÕL, CSALÁDJÁRÓL, KARRIERÉRÕL!    *****    HA TE IS IMÁDOD A ZÖLD ÍJÁSZ VILÁGSIKERÛ SOROZAT ELBÛVÖLÕ SZERELMESPÁRJÁT AKKOR ITT A HELYED! MAGYAR OLICITY SITE    *****    The Vampire Diaries & The Originals szerepjáték - ha kedveled a sorozatokat és írni is szeretsz, ne habozz!    *****    Rendhagyó kedvezményt ajánlok Nektek, Te monhatod meg, hogy mi legyen az ára. Pl.: Születési, párkapcsoklati, horoszkóp.    *****    KÖNYVismertetõk, kötelezõ olvasmányok    *****    BOOKFANCLUB -> A könyvek birodalma elvezet a képzelet csendes világába!<<-BOOKFANCLUB    *****    Ingyenes, korlátlan képfeltöltés!!! www.kepfeltolto.eu    *****    Autista - Állatbarát - Homoszexuális - Intelligens - Kívülálló - Mûvészlélek - Segítõkész - Toleráns    *****    Portálépítés és portáldíszítés kezdõknek és haladóknak! Rengetek leírás, JavaScriptek , CSS ,HTML kódok,Design!    *****    HAT ÉVE ONLINE! - LÁTOGASS EL MAGYARORSZÁG EGYETLEN MÛKÖDÕ SELENA GOMEZZEL FOGLALKOZÓ OLDALÁRA! - HAT ÉVE ONLINE!    *****    A SZULTÁNA: HÍREK - KÉPEK - SOROZATISMERTETÕK - TÖRTÉNELMI INFÓK - ÉRDEKESSÉGEK MINDEN MENNYISÉGBEN A SOROZATRÓL    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed - Charmed -Játékok    *****    Itt a nyár! Kivirágzott a mályva és a pipitér! Hogy mit szólt ehhez a két virágmanó? Gyere, és olvasd el a Mesetárban!    *****    STITCHERS - Magyarország egyetlen oldala a természetfeletti krimi-drámasorozatról! A Stitchers sorozatot megéri nézni!    *****    Nézz Élõ live filmet gportalon. Klikk klikk klikk.    *****    Gréti. 23. Egyetemista. Chevelle. Rap. Jégkorong. Ottawa Senators. Jean-GabrielPageau. Írás. Olvasás. Blog. (:    *****    Élõ live mozifilmek. Ha szereted a filmeket, sorozatokat, meséket akkor itt a helyed!    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    ARIANA GRANDE TODAY - MAGYARORSZÁG EGYETLEN ARIANA GRANDÉVAL FOGLALKOZÓ HONLAPJA - TUDJ MEG RÓLA MINDENT    *****    KOSEMBLOG.GP//A MAGYAR "A SZULTÁNA" RAJONGÓI OLDAL//BY: KÖSEM// KOSEMBLOG.GP//MINDEN, AMI KÖSEM...