2005. június 22. [23:57:32]
Élő állampolgárság

A Magyar Polgári Szövetség felkérésére és szervezésében ma délután Zentára látogatott Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Körömi Attila, a Magyar Köztársaság független országgyűlési képviselője és Rácz Sándor, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke, hogy tanácskozást folytassanak a kettős állampolgárság ügyében. Mint ismeretes, a Magyarok Világszövetsége a tavaly decemberi népszavazás után kétnapos konferenciát szervezett Restitutio in integrum avagy törvényt a külhoni magyarok magyar állampolgárságáról címmel, amely konferencián esett szó először arról, hogy a délvidéki magyarok zöme magyar állampolgársága jog szerint él és érintetlen, viszont az érintetteknek erről nincs tudomása.
A zártkörű délutáni tanácskozás után a zentai városháza dísztermében tartottak sajtótájékoztatóval egybekötött lakossági fórumot. Az előzetes bejelentéssel szemben a tanácskozáson nem vett részt Gaudi-Nagy Tamás, MVSZ-tag és Európa-jogi szakjogász, aki kidolgozta a tanácskozás alapjául szolgáló tanulmányt.
Az érdeklődőket először a szervezők nevében Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke köszöntötte, aki röviden elmondta, hogy a tanácskozás sikeres volt, és a végkövetkeztetése az, hogy tovább kell előre haladnunk, ki kell tartanunk az igazunk mellett a kettős állampolgárságot illetően. Őt Patrubány Miklós követte. Patrubány köszöntőjében elmondta, hogy bár rengeteg támadás éri a szövetséget, ők kitartanak, és támogatják a határon túli magyarok állampolgársági ügyét, ameddig csak kell. Sajnálatosnak nevezte, hogy még meg sem érkeztek a tanácskozásra, már akkor eljutottak hozzá a VMSZ támadásáról szóló hírek, melyek szerint az MVSZ csak hiú ábrándot ébreszt a délvidéki magyarokban.
A szerző Gaudi-Nagy Tamás helyett Körömi Attila ismertette a jelenlévőkkel a tanulmány keletkezési körülményeit és röviden összefoglalta annak tartalmát is. A tanulmány lényege, hogy a délvidéki magyarság az 1941-ben visszatért területeken (a mai Szerbia és Montenegró, Horvátország és Szlovénia 1941-es terület-visszaszerzéssel érintett területei) 1941-ben élő tagjai, vagyis ezek a személyek leszármazottai a mai napig magyar állampolgárok, magyar állampolgárságukat nem vesztették el, és igényelhetik mindazon jogosítványokat (útlevél, személyi igazolvány, konzuli védelem) amelyek a magyar állampolgárokat megilletik. A tanulmány időrendi sorrendben mutatja be a különböző években kiadott törvények rendelkezéseit. A sort a trianoni rendelkezéssel kezdi, amely során azok a személyek, akik olyan területen éltek Magyarország feldarabolása után, amely az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területeihez tartozott, de az újonnan megállapított országhatáron kívül esett, elveszítették magyar állampolgárságukat, és az utódállam állampolgárságát kapták meg. Elméletileg megtartható volt a magyar állampolgárság is, de csak akkor, ha ezek a személyek egy éven belül az új országhatáron belüli területre települnek, vagyis elhagyják szülőföldjüket. A Magyar Királyság azonban a sikeres revíziós politikájának köszönhetően 1938 és 1941 között részlegesen vissza tudta szerezni elszakított területeinek 40%-át, amely visszaszerzéseket minden esetben törvénnyel szentesítette, és visszaadta a területeken élők magyar állampolgárságát. Ezek gyakorlatilag Bácska, Baranya és Muraköz területei. A második világháborút vereséggel záró Magyarország ismét elvesztette ezeket a területeket, de az állampolgárság nem veszett el. Magyarország a moszkvai egyezményben 1945 januárjában arra lett kötelezve, hogy Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia által megszállt területeiről visszavonja a csapatait az 1937. december 31-én fennállott határai mögé és hatályon kívül helyez minden olyan törvényhozási és közigazgatási szabályt, amely az annekszióra vagy csehszlovák, jugoszláv és román területek Magyarországhoz történő csatolására vonatkozik. A fegyverszüneti egyezmény értelmében a bécsi egyezmény határozatai és a Bécsi Döntés érvénytelenné vált. A revíziós törvényeket Magyarországon a moszkvai fegyverszüneti egyezmény 2. pontjának végrehajtásaként az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945 februárjában hatályon kívül helyezte, ez alapján tehát az állampolgárság is elveszett. Gaudi-Nagy Tamás Európa jogi szakjogász szerint azonban ez nem teljesen így van. Véleménye szerint ugyanis az Ideiglenes Nemzeti Kormány nem rendelkezett valódi közjogi legitimációval, ezért közjogi hatállyal bíró jogi aktust nem hozhatott. A megszállt Magyarországon a helyi ügyeket akkor intéző nemzeti bizottságok felhívást intéztek az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívására, amely hivatott volt az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakítani. . Ezután a megyeszékhelyeken bonyolították le a demokratikusnak nem nevezhető választásokat a nemzeti bizottságok részvételével, közvetlenül és nyílt szavazással. Ez ellentétes volt az akkori hatályos közjogi szabályokkal, ezért az Ideiglenes Nemzeti Kormány nem volt legitim hatalmi szerv. Azonban, még ha annak is lehetne tekinthető, a jogforrási hierarchia már akkor is hatályos szabályai szerint törvényt egy alacsonyabb szintű jogforrás, vagyis egy kormány rendelete nem helyezhet hatályon kívülre. Ráadásul a revíziós törvényeket hatályon kívül helyező rendelet nem tartalmaz arra vonatkozó utalást, hogy visszaható hatályú lenne. Ezt követően a kommunista hatalom is tett kísérletet a magyar állampolgárságtól történő megfosztásra, méghozzá kétoldalú kétoldalú egyezmények aláírásával. Az akkori keleti blokk országai közül a következőkkel írt alá Magyarország kétoldalú megállapodást a kettős állampolgárság megszüntetéséről: Lengyelország, NDK, Szovjetúnió, Csehszlovákia, Bulgária, Mongólia és Románia. Jugoszláviával is aláírásra került egy kölcsönös segélynyújtási szerződés, de ebben az állampolgárság kérdéskörét nem érintették. Ezek alapján tehát joggal fordulhatnak a délvidéki magyarok a magyar belügyminiszter felé, magyar állampolgárságukról szóló bizonylatért. Körömi Attila képviselő hangsúlyozta, hogy december ötödikére pozitív szemszögből kell tekinteni, hiszen Magyarország akkor szembesült a betegségével, és ez még mindig jobb, mintha rossz betegként, mindenkitől titkolva betegségét tovább halogatta volna a szembesülést.
A felszólalást Rácz Sándor, az MVSZ tiszteletbeli elnöke folytatta, aki azt hangsúlyozta, hogy mindenképpen minden idelátogató külföldi, de főleg magyarországi politikusnak meg kell említeni az állampolgárság ügyét, és meg kell kérdezni tőle, ő mit tett annak érdekében, hogy ez a dolog rendeződjön. A témát nem szabad elsüllyeszteni.
A lakossági fórumon több vajdasági politikus és közéleti személyiség is megjelent, köztük Ágoston András a VMDP elnöke, Tari István, a VMDK alelnöke, Dr. Ribár Béla, Dr. Szalma József, Papp Ferenc. Ágoston, Tari és Szalma fel is szólaltak, támogatásuknak adtak hangot mind az ügynek, mind pedig az MVSZ nek.
A tájékoztató végén Patrubány Miklós tájékoztatta az érdeklődőket arról, hogy mi módon kell a magyar hatóságokhoz eljuttatni a kérelmeket. Azt is elmondta, hogy amennyiben valaki elindítja az eljárást, az MVSZ segíteni fogja az egyént a jogi eljárás során és jogi szakértői vállalják az egyén képviseletét, amennyiben ezt írásban kéri a szövetségtől, természetesen ingyen. A kérvény beadásához szükséges nyomtatványt is átvehették a fórum végén azok, akik úgy ítélték meg, hogy bele akarnak vágni ebbe az eljárásba.
Danyi Szilvia

http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=vezer&id=379

Vajdaság ma

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.