Magyar összefogás, magyar igazság és egy nemzetben gondolkodás honlapja
Magyar összefogás, magyar igazság és egy nemzetben gondolkodás honlapja
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Honlap menü
 
Fórumok
 
Partner oldalak
 
Hasznos linkek
 
Trianon árnyékában
 
Tudatos asszimiláció

 
Mit adtunk a világnak?

 
Irodalom és Trianon

 
Összetartozunk
 
Szent Korona eszme és tan
 
Linkek
 
Aktuális és kiemelt fontosságú hírek
 
Egy nemzetben gondolkodás honlapja - Ajánljon minket !

  

 
Autonómiát a felvidéki magyarságnak is !

  

 
Testvéroldal

      

 

 
Rablóbéke (kattintson a képekre)

           

 

 
 
 
 
 
Látogatók

free counters

 
Történelem
 
Horthy Miklós
 
The Threaty Of Trianon In English
 
A magyar nyelv ősnyelv
 
Magyarellenesség
 
Hírek
Hírek : Körömi törvényjavaslatot nyújtott be az alvó állampolgárság újbóli elismertetéséért - Patrubány levele a képviselőknek

Körömi törvényjavaslatot nyújtott be az alvó állampolgárság újbóli elismertetéséért - Patrubány levele a képviselőknek

nemzetidal  2005.05.11. 13:50

A külhoni magyarok magyar állampolgársága nem a Kormány, nem az Országgyűlés, nem a pártok, nem a képviselők tulajdona. Történelmünk alapján arról mi nem rendelkezhetünk, hiszen az a külhoni magyarok lelkében lakozik, rejtőzködik. Kimondani mégis nekünk kell, mert a külhoni magyarok lelkében az igazság által hiába él saját állampolgárságuk, amíg néma marad az Országgyűlés, addig nincs magyar nemzet… A részletes törvényjavaslatot lásd bövebben az írásban.


Körömi törvényjavaslatot nyújtott be az alvó állampolgárság újbóli elismertetéséért - Patrubány levele a képviselőknek



"A külhoni magyarok magyar állampolgársága nem a Kormány, nem az Országgyűlés, nem a pártok, nem a képviselők tulajdona. Történelmünk alapján arról mi nem rendelkezhetünk, hiszen az a külhoni magyarok lelkében lakozik, rejtőzködik. Kimondani mégis nekünk kell, mert a külhoni magyarok lelkében az igazság által hiába él saját állampolgárságuk, amíg néma marad az Országgyűlés, addig nincs magyar nemzet…"
Ezekkel a gondolatokkal terjesztette az Országgyűlés elé az állampolgársági törvény módosítására vonatkozó indítványát Körömi Attila függettlen képviselő, aki egy „Wass Albert”-bekezdést is javasolt.

Az indítványt és annak indoklását alább közöljük.

Budapest, 2005. május 9.

MVSz Sajtószolgálat

ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ

Módosító javaslat


Dr. Szili Katalin,

az Országgyűlés elnöke részére

Helyben

Tisztelt Elnök Asszony!

A Házszabály 94. és 102. §-ának megfelelően „a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és a külföldiek beutazásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosításáról” szóló T/15818. számú törvényjavaslathoz az alábbi módosító javaslatokat terjesztem elő:





1./ A törvényjavaslat 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:



A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 4. § (3) bekezdése elmarad, a jelenlegi (4)-(7) bekezdések értelemszerűen (3)-(6) bekezdésekre sorolódnak át, és a 4. § a következő új (7)-(11) bekezdésekkel egészül ki:
„(7) A Magyar Köztársaság elismeri, hogy a visszafoglalt délvidéki területeknek a Magyar Szent Koronához visszacsatolásáról és az országgal egyesítéséről szóló 1941. évi XX. törvénycikk 4. §-a alapján a magyar állampolgárságukat visszaszerző személyek és leszármazottaik magyar állampolgársága – ellenkező jogszabályi rendelkezés hiányában – fennáll. Az érintettek magyar állampolgárságuk igazolását, a magyar útlevelet és a konzuli védelmet e törvény hatályba lépésének napjától írásbeli kérelemmel igényelhetik az illetékes hatóságoktól.
(8) A Magyar Köztársaság Elnökéhez címzett írásbeli nyilatkozatával – a nyilatkozattétel napjától – visszaszerzi magyar állampolgárságát:

a) az a személy, akinek magyar állampolgárságát a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a kettős állampolgárságú személyek állampolgárságának rendezéséről Prágában 1960. november 4-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló1961. évi 6. számú törvényerejű rendelet, a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya között a kettős állampolgárság eseteinek kiküszöbölése tárgyában Moszkvában, 1963. január 21-én létrejött egyezmény kihirdetéséről szóló 1963. évi 21. számú törvényerejű rendelet, valamint a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között a kettős állampolgárság eseteinek megoldásáról és megelőzéséről Bukarestben, az 1979. évi június hó 13. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1980. évi 2. számú törvényerejű rendelet előírásai alapján az aláíró államok később megszűntnek tekintettek;

b) az a) pontban felsorolt személyek leszármazottja;

c) az a magát magyar nemzetiségűnek valló – a (7) bekezdés és a (8) bekezdés a)-b) pontjának hatálya alá nem tartozó – nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt.

(9) Azokat az elhunyt személyeket, akiknek magyar állampolgársága a (8) bekezdés a) pontjában felsorolt törvényerejű rendeletek alapján megszűnt, úgy kell tekinteni, hogy e jogfosztó intézkedések következtében magyar állampolgárságukat nem veszítették el.
(10) A (8) bekezdés alapján tett nyilatkozat elfogadása esetén a belügyminiszter bizonyítványban igazolja az állampolgárság megszerzését.
(11) A belügyminiszter határozatban állapítja meg, ha a nyilatkozat elfogadásának feltételei hiányoznak, beleértve a 13-15. §-okban a kérelem benyújtására előírtakat. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Bíróságtól kérhető.”

2./ A törvényjavaslat 32. § (2) bekezdése a következőre módosul:

„(2) E törvény 1. §-a a kihirdetés napján lép hatályba, ezzel együtt az Ápt. 4. § (5) és (7) bekezdéseinek „(1)-(4)” szövegrészei „(1)-(3)” szövegrészekre módosulnak. E törvény 3-5. §-a, 7. § (2) bekezdése, 18. § (2) bekezdése, 21-27. §-a, valamint 29. §-a 2005. november 1-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Idtv. 40. § (5) bekezdésének második mondatában a „határozat” szövegrész helyébe a „végzés” szövegrész lép, valamint az Ápt. 24. § (2)-(3) bekezdése hatályát veszti.”

Indoklás
I.

Az első magyar állampolgársági kódex a magyar állampolgárság megszerzését, a kontinentális Európa országaira máig is jellemzően, elsődlegesen a leszármazás jogalapjára helyezte. Ez a jogalap a történelem folyamán nem változott, ám az első és második világháború után, a történelmi Magyarországtól elcsatolt területeken élő magyarok esetében a jogfolytonosság megszakadt. Ők akaratuk ellenére, kollektív módon fosztattak meg magyar állampolgárságuktól.

A kormány által benyújtott törvényjavaslat nem biztosítja a magyarságot ért egyedülálló történelmi viharok miatt igazságtalan és szenvedésekkel teli elszakítottságban élő nemzettársaink részére a szülőföldjükön, illetve a lakóhelyükön való megmaradásuk mellett a magyar állampolgárság megszerzésének lehetőségét. Mindannyian tudjuk, hogy a határainkon túl élő magyarok részére a magyar állampolgárság biztosítását, ezt az egész nemzet számára alapvetően erkölcsi és lelki szükségletet az európai uniós csatlakozás semmiképpen sem képes pótolni. Az egymásra talált magyarság gazdasági fölhajtó ereje is jóval nagyobb lehet, mint az uniótól remélt segítség eredménye.
Ezért a módosító javaslat, az előterjesztett törvényjavaslat szűkre szabott, a szülőföld elhagyására ösztönző, az asszimiláció veszélyét figyelmen kívül hagyó kormányzati szándékán jóval túlmutatva, az elszakított nemzetrészek jogfosztottságban élő tagjai részére a Magyar Országgyűlés által az anyagi támogatáson túl megadható legszélesebb körű lényegi rendezést, az emberiességből fakadó megoldást kínálja.

Azaz a történelmi jóvátétel szükségességét szem előtt tartva, az igazságosság és a méltányosság elvétől vezérelve és a határainkon túl élő magyarokat mai napig gyakran érő atrocitások megszüntetésének elősegítése érdekében a módosító javaslat a magyar állampolgárság alanyi jogi jellegét hangsúlyozva segíti helyreállítani annak jogfolytonosságát. Mindezt a jogszabályok széles körének áttekintése után, a lehető legegyszerűbb eljárásban.

II.
Európa és Magyarország szomorú történelmi öröksége és mai napig megoldatlan problémája, hogy az első világháborút követően a magyar államhatárok etnikai-történelmi-gazdaságföldrajzi-kulturális szempontokat figyelmen kívül hagyó, erőszakos megváltoztatásával a Magyar Királyságtól elcsatolt területen élő lakosság elveszítette magyar állampolgárságát.
Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés (becikkelyezte az 1921. évi XXXIII. törvénycikk) kollektív büntetéssel felérő 61. cikke szerint mindazok a személyek, akiknek illetősége olyan területen van, amely azelőtt a volt Osztrák-Magyar Monarchia területeihez tartozott, a magyar állampolgárság kizárásával jogérvényesen annak az államnak az állampolgárságát szerzik meg, amely az említett területen az állami főhatalmat gyakorolja, tehát az utódállamét. Lehetséges volt elméletben a magyar állampolgárság megtartása, azonban ehhez egy éven belül el kellett hagyni a szülőföldet, ezért ezt kevesen választották. Aki maradt az egy csapásra elvesztette magyar állampolgárságát.

A Magyar Királyság 1938 és 1941 között négy lépésben, gyakorlatilag békés úton visszavette elszakított területeinek mintegy 40%-át, és csaknem 5 millió lakost, amelynek többsége magyar nemzetiségű volt. A részleges terület-visszatéréseket a törvényhozás minden esetben törvénnyel szentesítette. Ezekben a törvényekben, az 1938. évi XXXIV., az 1939. évi VI., az 1940. évi XXVI. és az 1941. évi XX. törvénycikkekben a magyar állam érdemben visszaadta a visszatért területeken – a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és a Délvidéken – élőknek a magyar állampolgárságot. Ez az ország fennálló jogrendszerébe való beillesztés követelményéből fakadt, és azokat érintette, akik a trianoni békét követően az elcsatolt területen maradtak és magyar állampolgárságukat a szülőföldjükön való maradás miatt vesztették el.

A volt Jugoszláviához tartozó, volt magyar területek egy részének visszafoglalására 1941-ben került sor. A magyar vezetés azonban, tekintettel a két állam között nem sokkal korábban megkötött örökbarátsági szerződésre, úgy határozott, hogy csak akkor vonulnak be a magyar területekre, ha a délszláv állam felbomlik. Erre április 10-én került sor, amikor a horvátok kikiáltották az önálló Horvátországot. A magyar csapatok 1941. április 11-én lépték át a trianoni határt, és április 13-ig visszafoglalták a Bácskát, a Baranya-háromszöget és a Muravidéket.

A visszafoglalt délvidéki területeket az anyaországgal egyesítő 1941. évi XX. törvénycikk 4. §-a a magyar állampolgárság automatikus – tehát további hatósági intézkedés nélküli – visszaszerzésének három alapvető feltételét szabta:

- 1921. évi július hó 26. napján az akkor érvényes magyar jogszabályok értelmében kétségtelenül magyar állampolgárok voltak,

- az 1921. évi XXXIII. törvénycikkbe iktatott trianoni szerződés következtében váltak a Szerb-Horvát-Szlovén királyság állampolgáraivá,

- 1931. évi június hó 1. napja, és az 1941. évi június hó 1. napja közötti idő alatt állandóan a visszacsatolt délvidéki területen laktak.


Az 1921. június 26-i kezdő időpont oka az volt, hogy a trianoni békeszerződés ekkor lépett hatályba. Összességében elmondható, hogy a fenti három követelménynek az elcsatolt területeken az elcsatolástól a visszacsatolásig helyben maradó, volt magyar állampolgárságú, a magyar nemzeti közösséghez tartozó személyek teljes mértékben megfeleltek, tehát ők és leszármazottaik 1941. április 11-i hatállyal visszakapták magyar állampolgárságukat.

A magyar állampolgárságra vonatkozó szabályokat ebben az időszakban a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1879. évi L. törvénycikk tartalmazta. Ennek 3. §-a szerint leszármazás által megszerzik a magyar állampolgárságot a magyar állampolgár törvényes gyermekei és magyar állampolgárnő törvénytelen gyermekei mindkét esetben akkor is, ha a születés helye a külföldön van. Ez azt jelentette, hogy a visszatért délvidéki területeken magyar állampolgárrá vált magyarok leszármazottai is értelemszerűen magyar állampolgárságot szereztek a születéssel.

A második világháború elvesztése miatt a visszacsatolt területek elvesztek. A Moszkvában 1945. évi január hó 20. napján a szövetségesek és Magyarország között létrejött fegyverszüneti egyezmény (becikkelyezte: 1945. évi V. törvény, hatályba lépett: 1945. évi január hó 20. napján) szerint Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya elfogadta a Három Hatalom Kormányainak fegyverszüneti feltételeit.

A fegyverszüneti egyezmény 2. pontjában Magyarország kötelezte magát, hogy Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia általa megszállt területeiről visszavonja az összes magyar csapatokat és hivatalnokokat Magyarország 1937. december 31-én fennállott határai mögé, továbbá hatályon kívül helyez minden olyan törvényhozási és közigazgatási szabályt, amely a csehszlovák, jugoszláv és román területek Magyarországhoz csatolására vonatkozik.
A fegyverszüneti egyezmény 19. pontja szerint a bécsi döntőbíróság 1938. november 2-án kelt határozatai és az 1940. augusztus 30-i Bécsi Döntés érvénytelennek nyilváníttatnak. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. február 26-án kelt, 526/1945. M.E. számú rendeletében (hatályos: 1945. március 17-től) a Moszkvában 1945. január 20-án létrejött fegyverszüneti egyezmény 2. pontjának végrehajtásaként az ország területi változásaira vonatkozó, revíziós törvényeket hatályon kívül helyezte. Ezzel a rendelettel azonban több olyan probléma van, amely miatt az nem eredményezhette a revíziós törvények alapján visszaszerzett magyar állampolgárság elvesztését:

- 1. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. február 26-án valódi közjogi legitimációval nem rendelkező szervnek minősült, ezért közjogi hatállyal bíró jogi aktust nem hozhatott. Az ország megszállásával párhuzamosan, az egyes elfoglalt településeken a helyi ügyek intézésére többnyire nemzeti bizottságok jöttek létre. Összetételükre jellemző volt, hogy azokat a Magyar Frontban, illetve a „felszabadult” területeken először Szegeden létrejött Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban tömörült szervezetek alkották.
Észak-Magyarország, az Alföld, Dél-Dunántúl nagy részének megszállása után, 1944. december 14-én – a szövetséges nagyhatalmak hozzájárulásával és a Függetlenségi Frontban tömörült pártok megegyezése alapján – megtartotta alakuló ülését az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága. A bizottság felhívással fordult a felszabadult területek lakosságához az Ideiglenes Nemzetgyűlés küldötteinek megválasztására.

December 15-e és 20-a között – a nemzeti bizottságok részvételével – bonyolították le ezeket a „választásokat”, általában népgyűléseken, közvetlenül és nyílt szavazással. Ez a nemzetgyűlés „választotta” meg az ideiglenes nemzeti kormányt, amely a fegyverszüneti egyezményt aláírta és a revíziós törvényeket hatályon kívül helyező rendeletet hozott.

A fentiekből látható, hogy az akkor hatályos közjogi szabályokkal (választójogi törvény, törvényhozó testületekről szóló törvények) ellentétes „választások” zajlottak le, ezért illegitim törvényhozó és végrehajtó hatalmi szervek (Ideiglenes Nemzetgyűlés, Ideiglenes Nemzeti Kormány) jöttek létre. A „választások” a „kiírást” követő 1-5 napon belül zajlottak le vonatkozó szabályok nélkül, spontán népgyűléseken, nyílt szavazással, előre leosztott jelöltekkel.

Ebből a legitimációs vákuumból fakadóan ezek a szervek joghatályos jogi normákat nem alkothattak meg.

- 2. Feltéve, de meg nem engedve, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány legitim hatalmi szervnek volt tekinthető, a jogforrási hierarchia már akkor is hatályos szabályai szerint törvényt egy alacsonyabb szintű jogforrás, tehát egy kormány rendelete nem helyezhetett érvényesen hatályon kívül. Ezt a döntést utóbb egyetlen törvényalkotásra jogosult szerv sem erősítette meg. Később, 1946. február 20-án hatályba lépett ugyan a nemzeti kormány részére rendeletek kibocsátására adott felhatalmazásról szóló 1946. évi VI. törvény, amelyben a Nemzetgyűlés a kormány részére felhatalmazást adott arra, hogy az állam gazdasági, pénzügyi és közigazgatási rendjének biztosítása érdekében rendelettel megtehet a rendkívüli helyzetben szükséges bármely magánjogi, büntetőjogi, közigazgatási és a törvényhozás hatáskörébe tartozó egyéb rendelkezést, és evégből – a Nemzetgyűlés által alkotott törvények kivételével – a fennálló törvényektől eltérő rendelkezéseket állapíthat meg. Ez a törvény azonban az 1945-ben hozott M.E. rendeletekre már nem terjedhetett ki visszaható hatállyal.

- 3. Feltéve, de meg nem engedve, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány legitim hatalmi szervnek volt tekinthető, továbbá esetlegesen mégis jogosult lett volna törvényhozó hatalom által hozott törvényeket saját rendeletével hatályon kívül helyezni, a revíziós törvényeket hatályon kívül helyező 526/1945. M.E. számú rendelet nem tartalmaz utalást arra, hogy a hatályon kívül helyezés visszaható hatályú volna. Ennek hiányában az rögzíthető, hogy a visszatért területek a magyar impériumból kikerültnek nyilváníttattak ugyan, de nem fosztotta meg a magyar állampolgárságtól azokat, akik azt ezen indoklás II. pontjának második bekezdésében említett négy törvény erejénél fogva visszakapták, illetve azokat sem, akik a magyar állampolgárságot visszakapott személyek gyermekeiként születtek meg.

Az állampolgársági jogban minden törvényi szabályozásnak – akár az állampolgárság megszerzéséről, akár elvesztéséről van szó – csak jövőre szóló hatálya lehet. Aki már egy törvény erejénél fogva magyar állampolgár lett, azt nem lehet csupán azzal megfosztani állampolgárságától, hogy a magyar állampolgárságát visszaadó törvényt hatályon kívül helyezik.

Ezt az álláspontot erősíti az ebben az időszakban még hatályos, magyar állampolgárságról szóló 1879. évi L. törvény, amelynek hatályba léptető rendelkezése úgy szólt, hogy nem érintetik a jelen törvény által azok magyar állampolgársága, akik ezen törvény hatályba léptéig honosítási okiratot nyertek.

A fentiek következtében, tehát a revíziós törvényekben jóvátétel útján megszerzett magyar állampolgárság nem veszett el a visszacsatolt, majd ismét elvesztett területek magyarsága számára.
Mivel az Ideiglenes Nemzeti Kormány szerint nagyszámú személy jogi helyzete vált kérdésessé, 1945. június 18-án megalkotta az 5.070/1945. M.E. számú rendeletet a magyar állampolgárság ideiglenes igazolása tárgyában. Eszerint azok a személyek, akik az 526/1945. M.E. számú rendelettel hatályon kívül helyezett revíziós törvények alapján szerezték meg annak idején a magyar állampolgárságot, és állandó lakhelyük Magyarországnak 1937. december 31-én fennállott határain belül volt, a magyar hatóságok előtti eljárás során állampolgárságuk szempontjából további rendelkezésig a magyar állampolgárokkal egy tekintet alá esnek. Az igazolványt kérelemre adták ki az illető állandó lakóhelye szerinti önkormányzatok.

Ez a „jogszabály” tehát nem tartalmaz állampolgárságtól való megfosztást, csupán azt, hogy további rendelkezésig a magyar állampolgárokkal egy tekintet alá esnek azok, akik a revíziós törvények alapján szerezték meg annak idején a magyar állampolgárságot és állandó lakhelyük 1945. június 18-a után Magyarországnak 1937. december 31-én fennállott határain belül volt.

A trianoni békeszerződésből eredő állampolgársági problémákat átfogó jelleggel a magyar állampolgárságról szóló 1948. évi LX. törvény szabályozta, amely a korábbi állampolgársági törvényt váltotta fel. A törvény 26. § (1) bekezdése szerint, akik a terület-visszacsatolások következtében szereztek állampolgárságot és azt az 526/1945. M.E. számú rendelet következtében elvesztették, azok 1945. január 20-tól kezdődő hatállyal magyar állampolgárnak ismertetnek el, ha állandó lakhelyük mind 1948. január elsején, mind a törvény hatálybalépésének napján (1949. február 1.) Magyarország területén volt.

Itt jogszabályba emelve ismét megjelenik az a téves kiindulópont, miszerint, a terület-visszacsatolások következtében magyar állampolgárságot szerzők, a revíziós törvényeket hatályon kívül helyező 526/1945. M.E. számú rendelet következtében az állampolgárságukat elvesztették volna.

Holott az 1948. évi LX. törvény 11. §-a pontosan rögzíti, hogy miként veszítheti el valaki magyar állampolgárságát, úgy mint: házasságkötés, törvényesítés, atyai elismerés vagy atyaság bírói megállapítása, elbocsátás vagy egyedi aktussal eszközölt megfosztás következtében. A törvény 23. §-a ráadásul megállapítja, hogy azt a magyar állampolgárt, aki egyszersmind más állam állampolgára is, magyar állampolgárnak kell tekinteni mindaddig, amíg magyar állampolgárságát a jelen törvény értelmében el nem vesztette. Az 1948. évi LX. törvény tehát nem rendelkezik a jelen módosításban érintett személyi kör magyar állampolgárságától való megfosztásáról.

Az 1945-ben hatályos állampolgársági törvény (1879. évi L. tv.) alapján is az állampolgárság elvesztésére csak elbocsátással, hatósági határozattal, távolléttel, törvényesítéssel és házasság által kerülhet sor.

Az 526/1945. M.E. számú rendelet egyik fenti megfosztási követelménynek sem felel meg, tehát emiatt nem volt alkalmas arra, hogy bárkit is a megszerzett állampolgárságától megfosszon.

A II. világháborút lezáró, a trianoni békeszerződést felülíró, „a Párizsban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában” született 1947. évi XVIII. törvény meg sem említi az állampolgárság kérdését.

A Budapesten, az 1947. évi december hó 8. napján aláírt magyar-jugoszláv barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés becikkelyezéséről szóló 1948. évi IV. törvényben, csakúgy mint magában a szerződésben az állampolgárság kérdésköre szintén nem került szóba.
A szocialista internacionalizmus leple alatt teljesítette be a kommunista párt a nemzetárulást, amikor 1958 és 1979 között az itt felsorolt egyezményekkel zárta ki a kettős állampolgárságot az akkori keleti blokk más országaiban élő magyarok magyar állampolgárságától való megfosztása érdekében: Bulgáriával 1958. június 27. napján, Csehszlovákiával 1960. november 4. napján, Lengyelországgal 1961. július 5. napján, Szovjetunióval 1963. január 21. napján, az NDK-val 1969. december 17. napján, Mongóliával 1977. augusztus 15. napján és Romániával 1979. június 13. napján írt alá a Magyar Népköztársaság ilyen kétoldalú egyezményeket.

Ezek alapján, ha valaki nem nyilatkozott a megadott – általában egy éves időtartam alatt –, elveszítette azt az állampolgárságot, ahol éppen nem élt. A szerződések hasonlóak voltak: a nyilatkozattétel után a másik állampolgárság elveszett. Rendszerváltás után minden ilyen egyezményt felmondtunk. Ilyen, állampolgárságtól megfosztó szerződést kizárólag a szovjet-blokk országaival kötöttünk és egyetlen demokratikus országgal sem.
Különösen figyelemre méltó az, hogy milyen szövegezés szerepelt ezen egyezmények bevezető rendelkezéseiben. Lássuk példaként a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a kettős állampolgárságú személyek állampolgárságának rendezéséről Prágában 1960. november 4-én aláírt Egyezmény preambulumát:

„A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Elnöke tekintettel arra, hogy a Szerződő Felek területén olyan személyek is laknak, akiket jogszabályai alapján mindkét Fél saját állampolgárának tekint, attól az óhajtól vezetve, hogy az érdekelt személyek kettős állampolgársága megszűnjék azáltal, hogy e személyek az egyik Szerződő Fél állampolgárságát önként választják, elhatározták, hogy a jelen Egyezményt megkötik, és e célból meghatalmazottaikat kinevezték, akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben állapodtak meg:”

Szinte szó szerint ez a szövegezés szerepel a Romániával és a Szovjetunióval kötött egyezményekben is.

Mindez leleplezi azt, hogy a revíziós törvényekkel magyar állampolgárságot szerzett személyekre vonatkozó korábbi jogi szabályozás (526/1945. M.E. számú rendelet, 5.070/1945. M.E. számú rendelet és 1948. évi LX. tv.) ellenére az érintett személyek ténylegesen nem vesztették el magyar állampolgárságukat, kettős állampolgárságuk fennállt, ezért volt szükség az úgynevezett baráti államokkal a tömeges kettős állampolgárságot megszüntető kétoldalú egyezményekre.

Egyedül Jugoszláviával nem került sor ilyen egyezmény megkötésére. Ez azt jelenti, hogy a fentiekben részletesen kifejtett okok alapján a Délvidék 1941-ben visszatért területein (a mai Szerbia-Montenegro, Horvátország és Szlovénia 1941-es terület-visszaszerzéssel érintett részein) 1941-ben élő magyarok, illetve ezen személyek leszármazottai magyar állampolgárságukat nem vesztették el, mai napig is magyar állampolgárok, tehát joggal igényelhetik mindazon jogosítványokat (pl. útlevél, konzuli védelem), amelyek a magyar állampolgárokat megilletik.
III.

Európa számos országa, a szomszédos országok közül Románia, Szerbia és Montenegró, valamint Horvátország már megoldotta a saját országhatárain kívül élő övéi részére az állampolgárság széleskörű biztosítását. Ezt az Európai Unió is a tagállamok belügyének tekinti.

A módosító javaslat nem kollektív módon javasolja kiterjeszteni a magyar állampolgárságot, hanem egyedi nyilatkozatokkal induló eljárásokban javasolja biztosítani azt, a nyilatkozatot benyújtók részére.

A magyarságot érintő tömeges állampolgárság-vesztés gyökere a trianoni békeszerződésig nyúlik vissza. Ettől függetlenül mégis indokolt a módosító javaslatban szereplő (7), (8) és (9) bekezdésekben külön-külön körülírni a módosító javaslattal érintettek körét aszerint, hogy milyen különböző jogi környezetben veszítették el magyar állampolgárságukat. Azonban a magyar állampolgárság visszaszerzésének lehetőségét csak egyazon elv alapján ajánlhatjuk fel, hiszen az érintett magyarság mindvégig szülőföldjén maradva szenvedte el a történelmi folyamatokat a Kárpát-medence bármely szegletében.

Ez az elv pedig már nem a honosítás. A fentiek megismerése alapján az egyoldalú nyilatkozattétellel, illetve az egyoldalú igazolás-kéréssel történő állampolgárság szerzés jelenti az igazságos és méltányos megoldást a határainkon túl élő magyarok XX. századi kálváriájára, szenvedéseire. Ezzel a megoldással, itt, az anyaországban élők saját magunknak is tartozunk.

A módosító javaslattal a jelenleg hatályos állampolgársági törvény 5/A. §-ában foglaltakat egészítjük ki, azaz szüntetjük meg annak diszkriminatív jellegét. Hiszen a jogalkotó a hatályos törvény szerint a diktatúra éveiben a magyar állampolgárságuktól megfosztottaknak a törvényben említett köre részére már korábban biztosította, és ma is biztosítja a jogfosztottság felszámolását azzal, hogy egyoldalú nyilatkozattal visszaszerezhetik magyar állampolgárságukat.

Azonban a diktatúra éveiben az azóta már megszűnt Csehszlovákiával, a szétesett Szovjetunióval, valamint Romániával kötött kétoldalú szerződések alapján a magyar állampolgárságuktól megfosztott, határainkon túl élő magyarok részére a jogalkotó még nem biztosította ugyanezen lehetőséget. Még annak ellenére sem, hogy az elszakított országrészekben élők jellemzően nem hagyták el szülőföldjüket, és a fent említett szerződéseket „az emberi jogok jobb érvényesülése érdekében” a magyar állam felmondta az 1992. évi VII. és az 1999. évi LXI. törvényekben.
Az indoklásban kifejtettekkel összhangban, a történelmi okok és az érintettek többszázezres száma miatt indokolt és helyénvaló a fenti (7) bekezdésnek a törvény szövegébe való beemelése. Ezzel, az egyedi kérelmek benyújtását elősegítve a törvény kiszámíthatóságot, jogbiztonságot és biztatást is nyújt a délvidéki magyarok lappangó állampolgárságának akadálymentes élővé tétele érdekében.

A (8) bekezdés, a három határos állammal, Csehszlovákiával, Szovjetunióval és Romániával kötött, a magyar állampolgárságot jogfosztó módon megszüntető szerződések Magyarország részéről történő felmondása következtében a felvidéki, a kárpát-aljai és az erdélyi magyar nemzetiségűek megjelent, alvó magyar állampolgárságát hivatott élővé segíteni.
Az elhunyt személyek magyar állampolgársága elismerésének is van előzménye, hiszen a hasonló kérdést szabályozó 1990. évi XXXII. törvény szellemében fogalmazódott a módosító javaslat (9), „Wass Albert”-bekezdése.

IV.

Azt kérem minden képviselőtársamtól, hogy ha a szíve nem tudta felismerni a külhoni magyarok állampolgársági kérelmének jogosságát, most legalább eszével fogadja be a tényeket, és szavazatával ismerje el e történelmi jóvátétel jogosságát.

A külhoni magyarok magyar állampolgársága nem a Kormány, nem az Országgyűlés, nem a pártok, nem a képviselők tulajdona. Történelmünk alapján arról mi nem rendelkezhetünk, hiszen az a külhoni magyarok lelkében lakozik, rejtőzködik. Kimondani mégis nekünk kell, mert a külhoni magyarok lelkében az igazság által hiába él saját állampolgárságuk, amíg néma marad az Országgyűlés, addig nincs magyar nemzet…


Budapest, 2005. május 9.

Körömi Attila

független országgyűlési képviselő


Országgyűlés



Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselő Úr!



Április 22-én Budapesten ülésezett a Magyarok Világszövetségének legfelső szerve, a Küldöttgyűlés.



Az MVSZ Küldöttgyűlése előterjesztést hallgatott meg a Restitutio in integrum konferencia során és azt követően feltárt tényállásról – a Kárpát-medencében élő, külhoni magyarok 'alvó' és lappangó magyar állampolgárságáról –, majd ellenszavazat nélkül és egyetlen tartózkodással hozta meg alábbi határozatát:

"Az MVSZ Küldöttgyűlése követeli a magyar illetékesektől, hogy azonnal kezdjék meg – első lépésként – a volt Jugoszlávia területén született magyar nemzetiségűek magyar állampolgárságának azonnali rendezését, és tegyenek lépéseket a többi utódállammal kötött, az állampolgárságtól megfosztó, de azóta megsemmisített megállapodások jogkövetkezményeinek felszámolására és a magyar állampolgárság visszaadására."

Tekintettel arra, hogy a T. Ház megnyitotta a vitát a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítására, nincs alkalmasabb idő és mód arra, hogy az Országgyűlés végre rendezze a külhoni magyarok által egyhangúan kért kettős állampolgárság ügyét. A népszavazás óta eltelt idő jogi vizsgálódásai kiderítették, hogy a volt Jugoszlávia területén élő magyarok zöme mai napig magyar állampolgár, és a Kárpát-medence többi országában élő magyarokat is olyan jogszabályok fosztották meg magyar állampolgárságuktól, amelyeket azóta a magyar állam – az emberi jogok jobb érvényesüléséért – hatályon kívül helyezet. Amennyiben az Országgyűlés most sem oldaná meg ezt a magyar nemzet élete szempontjából megkerülhetetlen kérdést – nehéz

lesz a történelem színe előtt elszámolnia mulasztásával. Kérem, cselekedjenek!



Az MVSZ Küldöttgyűlése egyhangú szavazattal ajánlja a Magyar Köztársaság elnöki tisztére Rácz Sándort, az 1956-os forradalom legendás alakját, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnökét, akinek életútját mellékelten elküldöm. Rácz Sándor fölényesen vezeti azokat a közvélemény kutatás jellegű szavazásokat, amelyeken a neve egyáltalán szerepel. Levelem hátlapján látható a www.nemzetihirhalo.hu által folyatatott szavazás állása, melyből kiderül, hogy Rácz Sándor több szavazatot kapott, mint az őt követő két jelölt Dr. Mádl Ferenc és Dr. Sólyom László együttvéve.



Bízva a T. Ház bölcsességében búcsúzom, és maradok tisztelettel és szeretettel.





Budapest, 2005. május 8-án Patrubány Miklós



Forrás: (MVSZ)
 

Kérdések a kettős állampolgársággal kapcsolatban:itt.
Kérdések a honlap szerkesztőihez:itt.

  További félreértések elkerülése végett közöljük, hogy a
www.kettosallampolgarsag.hu
sem az MVSZ tulajdona és nem is áll MVSZ felügyelet alatt.
Ez az IGEN-nel szavazott civilek felülete.

Te a: 252276-ik látogató vagy 2004-11-03 -óta.
A számláló hibásan működik, csak a kb. értéket mutatja, a valós adatok itt megtekinthetőek..
Jelenleg 9 látogató tartózkodik a honlapon!

A szavazás eredménye tovább >>

 
A honlap látogatottsága
Indulás: 2005-04-08
 
Jelenlegi látogatók száma

  látotagó olvassa a lapot.

 
Magyar helységnévkereső
 
Az andocsi Máriához
     
 
Ismerős Arcok

             

 

     Tovább >>kapcsolódó I.        

     Tovább >>kapcsolódó II   

 
Trianon himnusz - Csík zenekar

Tartsd magad, nemzetem !

 
Égi Élő Igazság- A Szent Korona Tana

A Szent Korona misztériuma és tana

 
Segítse a Trianon Kutató Intézetet

 
Üzenet az MSZP szavazóknak

      

 
El kell ismertetnünk Trianon igazságtalanságát!

    

 
Vérző Magyarország

      

 
Csevegő - regisztráltaknak

 
Jobbik

 

 

 

 



 




       A Jobbik nemzedék című dokumentumfilm letölthető:

  Jobbik kiskáté: 

 
Hozzászólások a cikkekhez
Friss bejegyzések
2011.01.08. 10:19
2010.07.26. 18:16
2010.07.20. 16:34
2010.02.09. 11:11
2009.12.17. 20:40
2009.08.31. 16:34
2009.08.02. 13:52
2009.07.29. 09:31
2009.06.20. 09:42
2009.06.20. 08:53
2009.06.18. 15:04
2009.06.09. 17:06
Friss hozzászólások
 
Kérjük szavazzon !
Lezárt szavazások
 
Szavazás
Eva Maria Barki:"az autonómiánál többet kell követelni !"”

Igen
Nem
Nem tudom
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Szavazás
Az agresszív magyarellenes tót politika ellen mit tehetünk?
A magyarság asszimilációját célzó tót törvényhozást csak úgy állíthatjuk meg,

ha népszavazással revíziót követelünk (nemzetközi ügyet csinálunk)
ha az autonómiát támogatjuk (mely belügynek minősül, kisebb az esély a megvalósításra)
ha petíciózgatunk az EU-nak,hogy helyettünk oldja meg a kérdést
Nemzetközi bíróság vizsgálja felül a Párizsi békeszerződést és döntsön a revízióról/autonómiáról
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Szavazás
Lezárt szavazások
 
Az Erdély Ma honlap legfrissebb hírei
 
Amit az autonómiáról tudni érdemes

Példák Európában és világszerte:

Erdély, Délvidék, Felvidék, Kárpátalja:

 Nyugat Európa: 

 
Amit az állampolgárságról tudni érdemes

 Érvek a kettős állampolgárság mellett tovább >>

  Frissítések a témában:

 

 

Te mennyire vagy képben a kódolásban? Tudod, mire jó a td.modtitle? Akkor írd meg nekünk! =)    *****    Ujjé! Játszóház nyílt a Mesetárban! Kicsik és nagyok, gyertek, készítsetek tojástartókat és repülõ nyuszikat húsvétra!    *****    Blog tabuk nélkül.Vigyázat, sok(K) lehet,ez itt nem egy mainstream cukormázas valami:)Folytatásos sztori,furcsa írások..    *****    Brutal Wonderland~ Álarcoshölgy blogja. #kritika #graphics #cikkek #filmek #webkritika #érdekességet katt katt    *****    Meg van írva a csillagokban    *****    ketkes.com    *****    húsvéti receptek, ételek, sütemények    *****    Húsvéti receptek    *****    LUCY HALE MAGYARORSZÁG - ISMERD MEG A HAZUG CSAJOK TÁRSASÁGÁNAK FÕSZEREPLÕJÉT, ARIÁT - LUCY HALE MAGYARORSZÁG    *****    citylifebygirl - városi élet egy lánytól - blog és extra    *****    NaNoWriMo - avagy hogyan írok meg 1 hónap alatt 1 könyvet? Nézz be, és megtudod! :) Még sok más írásom is vár! :)    *****    Leighton Meester - Tudj meg te is mindent a Gossip Girl sikeres színésznõjérõl - Leighton Meester - Interjúk - Cikkek -    *****    Aktív szerepjáték várja folyamatosan az érdeklõdõket! SZEREPJÁTÉK!    *****    citylifebygirl - városi élet egy lánytól - blog és extra    *****    Élõ asztrológiai tanácsadás a SKYPE-on, BECSÜLET KASSZÁS alapon. Fordulj hozzám bizalommal!    *****    "Kedves naplóm... a mai nap más lesz. Ma van az a nap, amikor újra élni fogok." Elena    *****    "- Kell lennie valaminek, amit nem vettünk észre. - Nem. Katherine gyõzött. Hosszú játékot játszott és végül nyert."    *****    "You are my always. And i just want the chance to be yours" A Zöld Íjász imádott álompárja! Ha te is imádod õket katt!    *****    NÕNAPI AKCIÓ! CSAK MA! AKCIÓ! NÕNAPI AKCIÓ! CSAK MA! AKCIÓ! NÕNAPI AKCIÓ! CSAK MA! AKCIÓ!NÕNAPI AKCIÓ! CSAK MA! AKCIÓ!    *****    NÕNAPI AKCIÓ! CSAK MA! AKCIÓ! NÕNAPI AKCIÓ! CSAK MA! AKCIÓ! NÕNAPI AKCIÓ! CSAK MA! AKCIÓ!NÕNAPI AKCIÓ! CSAK MA! AKCIÓ!