|
II.rész
2012.01.12. 23:38
TrockijRománia, Szentpétervár, Románia, ismét Szentpétervár, de az orosz hatóságok kiutasítják. Párizsban találkozik Trockijjal, a Grand Orienthez tartozó szabadkőműves forradalmárral. Románia ismét: a Balkáni Szocialista Munkásföderáció titkára. Letartóztatják 1916-ban, 1917 májusáig Jasiban raboskodik, a szabadkőművesek elérik kiszabadítását. 1917-ben belép a bolsevik pártba,1918-ban Petrográdon találkozik a szintén szabadkőműves Leninnel. Az ukrajnai Cseka elnöke, kormányfő, a Katonai Tanács elnöke, a párt központi vezetőségének tagja, londoni nagykövet.
Sztálin ellen a Trockij-féle ellenzék egyik vezéralakja. Elutasította a szocializmus felépítését egy országban, továbbra is a világforradalom híve. Párizsi nagykövet. 1927-ben aláírta a trockista ellenzék azon nyilatkozatát, amelyben felszólították az európai proletariátust a kapitalizmus megdöntésére. Trockijjal együtt kizárták a Komintern VB-ből, majd a XV. pártkongresszus után kizárták a bolsevik pártból is. Asztrahányba száműzték, majd Szibériába. 1934-ben levonta a következtetést abból, hogy Németországban a nemzetiszocializmus és Hitler került hatalomra és ekkor önkritikát gyakorolt.
1934-ben Japánba küldik egy küldöttséggel a Nemzetközi Vöröskereszt tokiói konferenciájára. Egy japán titkosügynök közli vele: az orosz trockista mozgalom céljai egybeesnek a japán kormány céljaival. (Rakovszkíj tájékoztatja a szintén trockista Jurenyev nagykövetet.)
1937 nyarán letartóztatták, 1938 elején bíróság elé állították.
A koncepciós per előkészítése során Rakovszkíjt a Ljubljanka börtönben hallgatta ki Sztálin egyik bizalmasa, Gavril G. Kuzmin tábornok, aki Gabriellként is ismert volt.
A kihallgatás során Rakovszkíj egy meglepő tervet adott elő arról, miként kellene megindítani a II. világháborút úgy, hogy annak ne a SZU legyen a vesztese. Ezt a tervet Sztálin elfogadta, s cserébe nem végeztette ki Rakovszkíjt, később pedig szabadon is engedte. A kihallgatáson jelen volt dr. Josef Landovszkíj orvos, egy eloroszosodott lengyel, aki Moszkvában élt, de Párizsban tanult. A kihallgatás franciául folyt. Mindhárman anyanyelvi szinten tudtak franciául (Gavril Kuzmin alias René Duval).
A kihallgatásról készült jegyzőkönyv a második világháború tényleges forgatókönyve lett. A kihallgatási füzeteket a Leningrád körüli frontvonalon egy kunyhóban találta meg a spanyol önkéntes hadosztály egyik tagja dr. Landovszkij orvos holtteste mellett. Don Mauricio Carlavilla adta ki Madridban Egy vörös őrnagy szimfóniája címmel.
Landovszkíj a kábítószerek emberi szervezetre gyakorolt hatását vizsgálta. Kuzmin egy francia milliomos fia volt (René Duval), akit az NKVD Moszkvába csalt tanulni baloldali érdeklődése ürügyén. Hírszerző lett, tábornok, Sztálin személyes bizalmát élvezte.
Landovszkíj a francia nyelvű hangszalagot oroszra fordította, egy-egy példány Sztálinnak, s Kuzminnak, egyet pedig elrejtett magának.
A pénzhatalom HÁLÓZATA a német hadsereg segítségével akarta visszaszerezni a szovjet állam feletti ellenőrzést attól a Sztálintól, aki nem az ő internacionalista világforradalmi programját hajtotta végre, hanem a szabadkőművesek helyébe a saját maga vezette bolsevik pártot állította, s nem akarta átadni a hatalmat a trockista szabadkőműveseknek.
Az ötágú csillag, amely egész Európát beragyogta a fényével: az öt Rothschild-fivér a bankjaikkal. 2004-ben a Rothschild Ház együttes ellenőrzése alatt álló vagyontömeget 491 409 trillió amerikai dollárra becsülték (1 trillió: 1000 milliárd) A XXI. század elején a világ vagyonának kb. a felét ellenőrzik!
A bankok csaló módon a meglévő tőkének a sokszorosát kölcsönzik ki...
Az első internacionálé megalapítója - ismételjük meg - Adam Weishaupt volt, az illuminátus szabadkőműves páholy vezére.(Az illuminátus nevet a másik keresztényellenes és kommunista összeesküvés korától: a gnosztikától kölcsönözte.) Főnöke a nagy filozófus-bankár: Moses Mendelsohn volt. A szervezet célja: a francia forradalmat tovább kell fejleszteni olyan szociális forradalommá, amelynek célja a kommunizmus létrehozása. Ennek a titkos mozgalomnak a Rothschildok nemcsak kincstárnokai, hanem vezetői is voltak. Kinek engedelmeskedtek az Internacionalé vezetői, Heine és Herzen? Báró Lionel Rotschildnak, akinek egyéniségét Disraeli angol miniszterelnök írta meg regényében. (Főhősét, Szidóniát, Lionel Rothschildról mintázta, aki számtalan kémnek, szabadkőművesnek, titkos forradalmárnak, zsidónak és cigánynak parancsolt.)
Az öt Rothschild-fivér anyja mondta: "Ha a fiaim nem akarnák, nem lenne háború!"
Hogyan és miként emelkedett fel az ismeretlen Trockij a legtekintélyesebb forradalmárok közé? Úgy, hogy felesége, Szedova, annak a Javitovszkijnak a lánya, aki szoros összeköttetésben állt a Warburg bankárokkal, Jacob Schiff vagyonának résztulajdonosaival és rokonaival, vagyis azzal a pénzügyi csoporttal, amely Japánt is pénzelte és Trockijon keresztűl az 1905-ös forradalmat is finanszírozta. De az osztrák trónörökös elleni 1914-es merénylet mögött is ők álltak.
Az októberi forradalom valósága: a bolsevikok átvették a hatalmat, amelyet "Azok" (a zsidók) kiszolgáltattak nekik. Kerenszkij, Lenin és Trockij tettestársa volt Rakovszkíj - jobban mondva "Azoké!"
Rakovszkij Kuzminnak:
"... tudja, ki pénzelte az októberi forradalmat?" "Azok" pénzelték, pontosan azokon a pénzembereken keresztül, akik Japánt és az 1905-ös forradalmat is pénzelték. Jacob Schiff és a Warburg-fivérek, azaz a bankok nagy szövetsége. Köztük az öt Federal Reserve Bank egyike, valamint a Kuhn, Loeb és Társa Bank, amelyben más európai és amerikai bankárok is részt vettek, olyanok, mint Guggenheim, Hanauer és Aschberg, a stockholmi "Nya Banktól".
A német titkosszolgálat élén Max Warburg bankár állt, aki Lenint és társait átutaztatta a háborúban álló Németországban, hogy Helsinkin keresztül Szentpétervárra mehessenek Trockijjal, akit egy kanadai táborból hoztak ki. (A forradalom vezetőinek 90 százaléka ebből a körből nőtt ki.)
Rakovszkíj "Azok"-nak nevezi a nemzetközi pénzhatalom névtelenségbe burkolózó szupertitkos vezetőit, akik irányítják a szabadkőművesség különböző irányzatait, azok pedig a szocialista mozgalomban működőket.
Rakovszkíj: „AZOK”-hoz tartozom: zsidó vagyok
Rakovszkíj :
"ÉN ISMEREM A TITKOT. TERMÉSZETESEN NEM AZÉRT, MERT SZABADKŐMŰVES VAGYOK. AZ KEVÉS LENNE. HANEM AZÉRT, MERT SZÁRMAZÁSILAG "AZOKHOZ" TARTOZOM: ZSIDÓ VAGYOK."
Trockij lett volna Lenin utódja, de a döntő pillanatban, amikor Lenin meghalt, megbetegedett, és hónapokon keresztül képtelen volt bármilyen tevékenységet kifejteni.
A Wall Street olyan reprezentánsai, mint a Rockefellerek és a Warburgok támogatásaikkal hatalomra juttatták Hitlert és a náci pártot. Hjalmar Schacht, aki 1923-tól 1930-ig a Reichsbank elnöke volt a weimari korszakban, majd Hitler hatalomra kerülése után ismét a bank elnöke lett 1939-ig, közben egy ideig gazdasági csúcsminiszter - a Wall Streetmegbízottja Hitler mellett. Nyíltan vallotta magáról, hogy szabadkőműves. A nürnbergi perben csak tanúként hallgatták ki. Köztiszteletben álló személyként halt meg 1970-ben.
A nemzeti bolsevista rendszert kellett tehát igazi kommunizmussá változtatni. A folyamat végén pedig megszületett az internacionalista-globalista világ.
Rakovszkíj:
"...Hitler, ez a műveletlen, egyszerű ember... egy igen veszélyes gazdasági rendszert hozott létre. A gazdasági elméletek analfabétájaként - csupán a szükségszerűségnek engedelmeskedve - ugyanúgy, ahogy mi a Szovjetunióban csináltuk, kikapcsolta mind a nemzetközi, mind a privát pénzvilágot. Ez azt jelenti, hogy újra kiváltsága van arra, hogy pénzt teremtsen. Kisajátította nemcsak a kézzelfogható pénz, hanem a financiális pénz kibocsátását is. Magához ragadta a hamispénz-gyártás sértetlen gépezetét, és azt most már csak az állam számára működteti. Megelőzött bennünket, mert mi ezt másképp csináltuk. A magánpénzrendszert egy nagy apparátussal, az ún. államkapitalizmussal helyettesítettük."
"Hitler... pénze számára egyetlen biztosítékként csak a németek technikai tehetségét és hatalmas munkaerejét használhatta. A technika és a munka lett az aranyfedezet, ami annyira lényegbevágóan ellenforradalmi, hogy, mint ezt ön is tudja, mintegy varázsütésre megszüntette több mint hatmillió munkás és technikus munkanélküliségét."
"El tudja képzelni, mit jelentene, ha egy sor népet megfertőzne ez a rendszer, akik így gazdaságilag önálló kört képeznének?"
Rakovszkij:
" A maradék kereszténység leverése nélkül lehetetlen győzelemre vinni a kommunizmust. A forradalomnak tizenhat évszázadába került, amíg az első részeredményt el tudta érni, amikor is elő tudta idézni a kereszténység első szakadását: a protestantizmust. Valójában a kereszténység az egyetlen ellenségünk, mert a kereszténység következménye a polgári népeknél kialakult politikai és gazdasági berendezkedés."
Kuzmin:
"Azok" engedélyezték a német terjeszkedést és az újra felfegyverzést. Hitlernek és Sztálinnak egyezményt kellene kötnie és felosztania Lengyelországot."
"Rakovszkij:
"Azok" közül az egyik a rapallói Walther Rathenau volt. Aztán ott volt Lionel Rothschild. Mint egység, a Kuhn, Loeb and Co.bankház a Wall Streeten. E bankházon belül a Schiff család, a Warburg, a Loeb és Khun. Valamennyit házassági kapcsolatok kötik össze egymással. Baruch, Frankfurter, Altschul, Cohen, Benjamin, Straus, Steinhardt, Blum, Rosenman, Lippman, Lehman, Dreyfus, Lamont, Rothschild, Lord Mandel, Morgenthau, Ezechiel, Lasky..."
Összegezés:
A Pénzügyi Internacionálé, amit Rakovszkíj Kapinternek nevezett, azt akarta, hogy Lev Trockíj legyen Szovjet-Oroszország diktátora Sztálin helyett. Ez lehetővé tette volna, hogy a Pénzügyi Internacionalé közvetlenül is a nemzetközi kommunista mozgalom irányítója legyen. De a rendőrzseninek bizonyult Sztálin magához ragadta az abszolút hatalmat. Az ő egyszemélyi diktatúrája azonban már túl sok volt a Pénzügyi Internacionálénak. A Pénzügyi Internacionálé - amely ma nemzetközi pénzügyi közösségnek hívja magát - úgy gondolta, hogy Sztálin annyira a bonapartizmus útjára tért, hogy formálisan is Oroszország cárja lesz. A Pénzügyi Internacionálé szemében Sztálin legnagyobb bűne az volt, hogy a forradalmat (értsd: a nemzetközi bankárok világuralmának szervezett erőszakkal történő elősegítését) alárendelte az államnak ahelyett, hogy az államot állította volna a bankárok világuralmának szolgálatába. De a Pénzügyi Internacionálé attól is tartott, hogy ha Sztálint idő előtt elpusztítja, akkor azzal a kommunizmust - saját találmányát - is mint rendszert elpusztítja.
A pénzdiktatúra és a kommunista diktatúra ikertestvérek.
A pártállami diktatúra uralkodócsoportja az állampolgárok vagyonának elvételével együtt kisajátítja magának az egyes emberek életével való rendelkezést is az emberi jogok és a politikai szabadságjogok önkényes korlátozásával. A társadalom nyíltan a kommunista diktatúráé, ez utóbbi pedig álcázva a nemzetközi bankároké.
A globalizációnak nevezett pénzügyi forradalommal felszámolták a polgári demokráciák szociális piacgazdaságon alapuló jóléti államát, magukhoz ragadva a szuverén nemzetállamoktól a legfontosabb uralmi eszközt: a gazdasági és pénzügyi hatalmat. A kommunista forradalomtól a pénzügyi forradalom vette át a stafétabotot. A világforradalom győzelméhez, a globális pénzdiktatúra világállamához (Rakovszkíj szóhasználatával: a kommunizmushoz) vezető leghatékonyabb eszköz továbbra is a háború. Ez változatlanul megmaradt a történelem mozdonyának. A terrorizmus ellen meghirdetett örök háború is valójában az egy központból irányított világállam mielőbbi létrehozásáért, a globális pénzdiktatúra örök békéjéért folyik.
A Rakovszkíj által Pénzügyi Internacionálénak nevezett háttérhatalom csupán a kétpólusú uralom rendőri változatát cserélte le az uralom pénzügyi módszerekkel gyakorolt, álcázottabb változatára. Így válik érthetővé, hogy miért tudott a korábbi internacionalista-kommunista uralkodó réteg olyan simán átalakulni kozmopolita-globalista vezetőréteggé.
Az ország erőforrásait piócaként elszívó parazita adósságtömegtől a közpénzrendszer visszaállítása nélkül nem lehet megszabadulni, mert ekkora adósság nem fizethető vissza. Az adósságszolgálati terhek, a törlesztés és a kamatfizetés valójában örök szolgaságra kényszeríti a formailag szabad embereket. A magyar adós proletár így soha nem lehet önrendelkezéssel bíró szabad állampolgár, akinek van kellő anyagi bázisa és politikai befolyása ahhoz, hogy érvényt szerezzen saját akaratának.
Ma a világállamot alkotó világrégiók (pl. az Európai Unió, az egész amerikai földrészt tömörítő Amerikai Unió, az EU mintájára Ázsiai és Afrikai Unió) létrehozása és az ENSZ globális kormányzati intézménnyé való alakítása van folyamatban.) A tervezett világállam pénzdiktatúrájának nincs szüksége államokra (sem keleti diktatúrákra, sem nyugati demokráciákra), csak szuverenitás nélküli régiókra. Így már érthető, miért tartotta szükségszerűnek az állam elhalását a marxizmus a kommunizmus világméretű győzelme idején.
Az Európai Unió - a világállam régiója
Az EU-ról egyre inkább nyilvánvaló lett, hogy nem a benne társult népek szükségleteit és érdekeit képviseli, hanem az önös érdekeit hajszoló pénztőke engedelmes kiszolgálója. Az önrendelkezésüket megtartó, szociális piacgazdasággal rendelkező jóléti államok - amelyek azért társultak, hogy egyes termelési és kereskedelmi feladataikat optimálisabban láthassák el - helyét egy nemzetek feletti birodalmi struktúra és bürokrácia foglalta el, amely tervgazdasági technikákkal (kvótarendszerrel), valamint adminisztratív eszközökkel történő újraelosztással kormányoz. Ebben a konstrukcióban nem érvényesül az egyenlő elbánás, a kölcsönösség és a viszonosság, valamint a valódi szolidaritás elve. A nemzetek Európája helyére a pénzvagyonosok önző uralma került.
A nemzetközi pénzügyi közösség vezetői, vagyis "Azok" hozták létre az Európai Uniót a nagy hatalmú Bilderberg csoport segítségével. Irányítását pedig az Európai Üzletemberek Kerekasztala (European Round Table of Industrialists) nevű zárt társaság végzi, amely szintén "Azok" szervezetének tekinthető.
A Szovjetunió "Azok" világtörténelmi kísérlete volt.
A nemzetiszocialisták éveken át dollármilliókat kaptak a Cíty of London és a Wall Street vezető pénzembereitől, valamint sok millió márkát a német bankároktól és nagytőkésektől a Wall Street berlini megbízottján, Hjalmar Schachton keresztül. Hitler azonban „hatalmas bűnt” követett el a Pénzügyi Internacionaléval szemben, amikor, megszegve a megállapodást, magához vonta a pénz kibocsátásának előjogát, és nemcsak fizikai formát öltő pénzt bocsátott ki, de ún. számlapénzt is. Így Hitler lényegében támadást intézett a nemzetközi pénzügyi közösség gazdasági hatalmának legfontosabb pillére, a pénzkibocsátás-hitelezés és kamatszedés magánmonopóliuma ellen. Ezért a többi burzsoá állammal együtt az ő rendszerének is pusztulnia kellett.
Rakovszkij tehát úgy látta, hogy újabb nagyszabású háborúra van szükség a nemzetállamok felszámolására, valamint a kereszténység mint vallás- és értékrendszer eltörlésére. A kihallgatáson szó szerint ezt mondta:
"Valójában a kereszténység az egyetlen igazi ellenségünk." De figyelemreméltó az is, amit az illuminátus Rakovszkíj a háborúval kapcsolatban hangsúlyoz:
"Minden őszinte kommunista Lenint utánozza.” A bolsevik bálvány szerint a legnagyobb forradalmi stratégáknak mindig akarniuk kell a háborút. Semmi sem tudja olyan hatékonyan közel hozni a forradalom győzelmét, mint a háború. Ez alapvető marxista-leninista tanítás.
Rakovszkíj:
"Csak egy cél van, egyetlenegy: a kommunizmus győzelme. Nem Moszkva fogja rákényszeríteni ezt a demokratikus államokra, hanem New York. Nem a Komintern (Kommunista Internacionalé), hanem a Kapintern (Kapitalista Internacionalé) a Wall Streeten."
Az Egyesült Államok nyersanyagokkal, fejlett technológiával, s pénzügyi eszközökkel támogatta a Szovjetuniót, hogy fel tudja építeni hatalmas ipari és katonai gépezetét, több mint 11 milliárd dollár értékben szállított a Szovjetuniónak hadianyagokat, bombázó- és vadászrepülőgépeket, légvédelmi fegyvereket, olajfinomító berendezéseket, mozdonyokat, teherjárműveket, komplett gyárakat.
Rakovszkijt nem végezték ki, mint Buharint és társait, hanem húsz év lágerben letöltendő szabadságvesztésre ítélték 1938 márciusában. A Gulág-foglyokból szervezett egyik NKVD-s fekete hadosztály (fekete ruhások voltak) parancsnoka lett. Vagy a fronton halt meg, vagy 1941 nyarán, 68 éves korában nem tisztázott körülmények között a Gulágon vagy börtönben. Eddig egyetlen történésznek sem sikerült bizonyítania, hogy a Rakovszkij-jegyzőkönyvek nem hitelesek.
A történelem titkos erői és a geopolitika
Két történelemformáló erő geopolitikai irányultsága
Atlantizmus és eurázsizmus
Drábik megfogalmazásában:
Az atlantizmus: az individualizmus elsőbbségét érvényesíti, a gazdasági liberalizmust és a protestáns típusú demokráciát testesíti meg; a gazdaság elsőbbségét a politikával szemben. (A tengeri hatalmakból nőtt ki, ma az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szimbolizálja.)
Az eurázsizmus: a nagy eurázsiai népeket a keleti morál szellemében akarta egyesíteni, a nemzeti önállóság és a történelmi idealizmus közösségi szellemében - kontra: demokrácia, főniciai anyagiasság, individualizmus.
(A francia Jean Pervulesco adta át az orosz Alexander Duginnak a bizalmas dokumentumokat a világméretű geopolitikai összeesküvésről.)
Lenin és Sztálin: eurázsista. Az eurázsisták a hadsereget uralták, amelynek hírszerző szolgálata a GRU volt a Kontinentális Rend központja. Megszervezője Lenin megbízásából: Aralov cári tiszt, majd oly hírességek álltak mögötte, mint Tuhacsevszkij, Zsukov, Tyimosenko, Konyev, Stemenko, Ogarkov, Grecsko, Ahromajev, Jazov. Az eurázsisták egyik legnagyobb sikere a Ribentropp-Molotov paktum volt.
Az atlantisták a KGB-t vonták befolyásuk alá (Trockij, Rakovszkij, Jakovlev).
Az Új Világrend totális globalizációjával és a mindent átfogó amerikai univerzalizmussal mindenkor szembesíteni kell a nemzeti szükségleteket, érdekeket és értékeket. Amerika - a nemzetközi pénzügyi világ képviselője - a Szovjetunió felbomlásával behatolt az eurázsiai vákuumba, és azóta igyekszik megszilárdítani geopolitikai pozícióját, megakadályozva új geopolitikai erő létrejöttét.
A központilag kormányzott világállamban nem a választott vezetők irányítanak, hanem a pénzhatalom, amelynek igazi hatalma a pénzrendszer feletti ellenőrzésből ered. A demokrácia csak alibi, üres rituálé, a politikus kiszolgálók mozgatásának bábtechnikája.
Húzzuk alá hangsúlyosan:
A szabadkőművesség szerint nem a nemzeti uralkodó dinasztiáké, nem a születési arisztokráciáé a főhatalom, hanem a szabadkőműves pénzoligarchiák által kiválasztott elité, amely demokratikus technikákkal biztosítja a pénzarisztokrácia önkényes uralmát.
A magán pénzvagyonok rejtőzködő világrendszere a demokratikus államok ellenőrzése alól kivont központi bankok segítségével és titkos megállapodásokkal uralja az egyes államok gazdaságát és politikai rendszerét. A HÁLÓZAT nem tartozik felelősséggel a népnek és a népképviseletnek.
A Nemzetközi ValutaalapAz Egyesült Államok kincstárának 51 százaléka a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank tulajdonában áll. A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap a hitelek feltételei közt megkívánja a közművek, a víz-és energiaellátás, a telefonhálózat, az olajvezetékek stb. "privatizációnak" nevezett eladását nemzetközi vállalatoknak. Thomas Woodrow Wilson-t, a 28. amerikai elnököt 1913 és 1921 között a főtanácsadója, House ezredes mozgatta, akit az Inquiry (Kutatás) titkos kör küldte az elnök mellé (a kör tagjai Rockefeller, Morgan, Warburg, Davis,) tőlük eredt a Federal Reserve System és a Népszövetség létrehozásának gondolata. Sikeresen.
ENSZ, UNESCO, Környezetvédő Világalapítvány, A Világ Erőforrásainak Intézete, a Nem Kormányzati Szervek - ezek az "új House ezredesek". A hidegháború időszakában (1950-70): UNICEF, UNEPTA, Trilateriális Bizottság, stb.
A szabadság átértelmezése a globális környezetvédelmi katasztrófa veszélyével az Új Világrend-ben jelent meg.
Maurice Strong volt az ENSZ környezetvédelmi programjának első főtitkára, a Világgazdasági Fórum társelnöke, a Világ Jövő Társadalma igazgatója, a 72-es stockholmi konferencia, majd a '92-es riói konferencia főtitkára.
Maurice Strongról ma már tudjuk:
"... ő az egyik irányítója a háttérhatalom azon stratégiájának, hogy a környezetvédelemre hivatkozva rákényszerítsék a világ népeire a Nemzetközi Pénzügyi Közösség által kidolgozott világállam-elképzelést, és az ehhez az államhoz tartozó két pólusú társadalmat, amely a világkormányt a háttérből irányító nemzetközi bankárokból, a pénz, a termelő vagyon tényleges tulajdonosaiból, valamint az összes többi emberből áll, akik ezektől a vagyonnal és hatalommal rendelkező emberektől függenek." (Drábik)
A világkormányzat előkészítése 1990 után:
Agenda 21 és a Riói Deklaráció (klímaváltozás, biológiai sokféleség); "A fenntartható fejlődés"; ki felelős a társadalomnak és ki a magánhatalomnak, amely a fenntarthatóság minimumáig hajlandó finanszírozni a védelmet.
1995: a koppenhágai világ-csúcsértekezlet: út a világállam globális kormányzati rendszeréhez.
1995: a Gorbacsov által szervezett "Fórum a világ helyzetéről" San Franciscóban. "Kormányoznunk és szabályoznunk kell az emberi tevékenységet." - Jim Garrison. A fórum felszólította a világ államait: adják át fegyverzetüket az ENSZ-nek, kezdődjön meg a globális adófizetés, a népesedési program a népszaporodás korlátozásáért, a nemzetállamok és a nemzeti határok megszüntetéséért. (!) Együtt jelent meg Gorbacsov, G.Bush és M. Thatcher. Gorbacsov Maurice Stronggal számításba volt véve, mint az ENSZ főtitkára, de ezt 96-ban nem lehetett végrehajtani, mert ebben az időben egy afrikai politikusnak járt a főtitkári tisztség, így jött Kofi Annan.
A krematisztika: a pénzmonopolisták által erőltetett pénzgazdaság, amelyet a magánpénz-monopólium tart uralma alatt, s amely a szabadsággal való visszaélés szabadságát biztosítja a multinacionális vállalat birodalmaknak. A társadalmi szabadságot úgy határozzák meg, mint az állami szabályozástól és a kormányzati korlátozástól való függetlenséget. Az első számú közjónak a szakadatlan gazdasági növekedést tekintik és a pénzben kifejezett hasznot.
Nincs esélyegyenlőség, nincs alulról jövő, önrendelkezést biztosító demokratikus társadalom, nem a termelő gazdaságé az elsőbbség, a társadalom többségének nincs meg az a lehetősége, hogy ellenőrizze a pénzvagyonnal rendelkező kisebbséget.
A Nemzetközi Pénzügyi Közösségnek a korlátlan tulajdonlásról vallott nézete összeegyeztethetetlen az emberiség alapvető és közös érdekeivel.
Egyfajta kiút a neoliberális zsákutcából: a nemzeti érdekeket követő, a Nemzetközi Valutaalap diktátumaival szembeszegülő gazdaságpolitika. Az argentin elnök, Kirchner nem hagyta, hogy a hitelezők szabják meg a feltételeket, hanem ő kötötte ki, hogy csak az adósság 25 százalékát hajlandó kifizetni. Nagy fenyegetőzés fogadta a bejelentést a hitelezők részéről, de végül kénytelenek voltak elfogadni a 25 százalékot. A probléma gyökerét természetesen a kamatos kamat okozta.
Mi a baj a liberalizmussal?
A liberalizmus minden egyes egyén, polgár szabadságáról és autonómiájáról beszél, de ténylegesen csak az erősek, a vagyonosok és ezért hatalmasok korlátlan egyéni szabadságát és autonómiáját segíti érvényesülni a társadalmi, politikai és gazdasági élet gyakorlatában. Korlátozásra pedig nem hajlandó. Akinek van pénze, annak van szabadsága, akinek nincs pénze, annak ténylegesen szabadsága sincsen. Az állam szinte minden újraelosztó, a gyengéket védelmező szociális tevékenységét fel akarják számolni.
Ezért is a közpénzrendszer visszaállítása vagy a magánpénz-monopólium fenntartása jelenti a valódi alternatívák közötti választást.
2005 januárjában csaknem egy időben rendezték meg a brazíliai Porto Alegrében az ötödik Szociális Világfórumot és a svájci Davosban a hagyományos Világgazdasági Fórumot.
Egyik sem tudott mit kezdeni a szegénység és a gazdagság között egyre növekvő szakadékkal.
Porto Alegrében tehetetlenül nyugtázták a köztudott tényt: a nyugati világ pénzarisztokráciája egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe hozzá a világ nagyobbik részét. Nagy képmutatás, hogy a demokráciát és az emberi jogokért folytatott harcot használják fel további piaci stratégiai előnyök szerzésére. Pedig a demokrácia csak átlátszó technika a pénzhatalom bábfiguráinak mozgatására. Akik ténylegesen irányítják a világot, azokat senki sem választotta meg, ilyenek a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap és a Világkereskedelmi Szervezet, a WTO. Az utóbbiak neoliberális receptje szerint csökkenteni kell az állami kiadásokat, visszafogni a belföldi vásárlóerőt és az így megtakarított összegekkel törleszteni kell az ország adósságát, amiért aztán az újabb hitelekhez juthat. Ez a nemzetközi magánvagyonokra épülő globális pénzoligarchiák és titkos szervezeteik legfőbb eszköze: eladósítás kamattal, uzsorakamattal. A fizetésképtelen kis nemzetállamok szuverenitása, szabadsága, földje és kultúrája ettől kezdve már csak illúzió.
Davosban a nagykapitalista világ gazdasági és politikai elitje szabványosan megtárgyalta a szokásos témákat: szegénység, környezetpusztítás, a harmadik világ országainak reménytelen lecsúszása, a felzárkóztatás esélyeinek romlása. Kivitelezhetetlen bölcs ötletek hangzottak el, morzsák hullottak a kalapokba, s mintha dolgukat jól végezték volna, hazatértek az előkelőségek, s másnap kapitalistaként ott folytatták, ahol abbahagyták: piacvásárlás, elbocsátás, hitelnyújtás, az uzsorakamat behajtása. Ez a globalizáció, amelynek útjából állítólag nincs kitérés.
Nem lehet eléggé realisztikusan és eléggé gyakran hangsúlyozni, hogy a globalizáció nem más, mint a tőke és a szabadpiac korlátozatlan uralmából származó társadalmi, gazdasági, szociális és kulturális egyenlőtlenségek sora, mely következményeiben emberellenes, közérdekellenes, az életet piaci kérdéssé degradálja, elosztási viszonyaival sérti a társadalmi igazságosságot, megalázza a peremre szorult, versenyképtelen tömegeket.
A Rockefeller CenterValódi rendszerváltás akkor lesz Magyarországon, ha a pénzrendszer irányításának életbevágóan fontos közügye ismét a köz - azaz a demokratikus állam és társadalom - ellenőrzése alá kerül, ha áttér az ország a magánpénzrendszerről a közpénzrendszerre. Csak az uzsorajövedelmet biztosító magánpénzteremtés és kamatmechanizmus megszüntetésével lehet beindítani a tartós gazdasági növekedést, felszámolni a munkanélküliséget, az inflációt, és visszaállítani az értékteremtő munka és teljesítmény becsületét. Csak a pénzrendszer demokratizálásával lehet megszabadulni a ránk telepedett pénzmonopólium jelenlegi diktatúrájától, amely a demokratikus formák és látszatok mögé bújó arctalan uralom, de amely ugyanolyan könyörtelenül leigázza és megalázza az embereket, mint a nyílt - fizikai erőszakra - támaszkodó diktatúra.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Nagyon jó.