Hírek : Nem csupán a címerüket, hanem a himnuszuk dallamát is tőlünk lopták a tótok
Nem csupán a címerüket, hanem a himnuszuk dallamát is tőlünk lopták a tótok
2010.03.10. 12:00
Érdemes a Bartók Béla által gyűjtött, majd 1908-ban feldolgozott „Azt mondják, nem adnak engem galambomnak” kezdetű magyar népdalt meghallgatni és magunk eldönteni: vajon a tótok most énekelni kötelezővé tett himnusza tényleg magyar népdal-e? Mert ha az, egyetlen felvidéki magyarnak sem szabad sajnálnia rá az időt, hogy megtanulja, természetesen az eredeti dallammal és szöveggel. Nahát, akkor a magyar verziót kéne hétfőnként lejátszani tanítás előtt....ennél már csak az lenne a meghatóbb, ha kiderülne hogy Bartók-lobbi áll a hazafiság-törvény mögött. Apropó: a nemzetközi jog csak a Coca Cola-t védi!?
A tót himnusz dallama,a tokaji bor, Felvidék történelme, a lopott, átszínezett címer, ezek közül melyik nem magyar?! S ha nagylelkűek vagyunk – s miért ne lennénk azok, hisz’ a magyar mindig az volt – tudjuk be ezt a himnuszt annak, ami: közös örökségünk egy újabb szép példájának. Olyannak, mint a tótok címerében a kettős keresztet. Használják nyugodtan, csak fizessék meg érte a szerzői jogdíjat! A címer után is, ha már nem kértek engedélyt az átszínezésre. Egyébként az orosz zászló ellopása is elég sunyi módon történt, amelybe beillesztették V. István királyunk átszínezett címerét, de ez legyen az oroszok problémája. A pánszlávizmus mentén valószínűleg elnézőek velük szemben. Kimondhatjuk, hogy mi is elnézőek vagyunk lopásaikkal szemben nemcsak az oroszok, mert semelyik pártunk és kormányunk soha, sehol, semmilyen módon hivatalosan nem tiltakozott a címerlopás ellen, sőt még a fém eurókra biggyesztett magyar királyi címer ellen sem. Most már az is kiderült, hogy a himnusz sem teljesen saját szerzemény... A magyar történelem szabad préda, szabadon ellopható címerestül, mindenestül. Hivatalosan senki nem emeli fel a szavát ez ellen, pedig a közös békés múltra hivatkozva sok mindent meg lehetne beszélni. A tót nép lojális volt Rákóczihoz és Kossuthoz is, az hogy Stúr Lajos, 1847-ben még magyar országgyűlési képviselő ( hú de nagy volt az elnyomás...) maroknyi baráti köre 1848-ban már a jobbágyságot eltörölni akaró Szabadságharc ellen lépett fel,de attól még ő nem a tót népet képviselte,mert semmilyen tömegbázisa nem volt. A nem magyar honvédek közül a tótok voltak a legtöbben, akik Kossuth oldalán harcoltak.
A tótok himnuszának zenéje, eredetileg magyar népdal, 1908 Bartók Béla - Azt mondják, nem adnak (10 könnyű zongoradarab) A videón a 15.mp-ben látható kettóskereszt egy pajzson III.Béla címere. A fenti videora kattintva meghallgatható egyben az egész magyar népdal
Még Petőfi is megjegyzi, hogy amikor Debrecenben járt, alig tudott bejutni Kossuthoz, mert az őrt álló tót honvédekkel alig tudta megértetni magát. Ezt nem szívesen tanítják a tót iskolákban Felvidéken.
A tót himnusz szövegét Matuska János (Janko Matúąka) írta, dallamára pedig azt mondják, azt állítják hivatalosan a tótok, hogy a tót „Kopala studienku” kezdetű népdalból származik.
Ezen ugyan a magyar népdalkincset ismerők csak elnézően somolyognak, és soha nem mondták meg a tót atyafiaknak, hogy himnuszuk a Bartók Béla által is lejegyzett „Azt mondják, nem adnak…” kezdetű népdalból származik.
A hivatalos tót vélemény szerint a dallam az 1848/49-es forradalom és szabadságharccal szembeni "szlovák nemzeti felkelés" ( ami egy nagyon nagy túlzás, hisz felkelésről beszélni nem lehet, mert nem volt ilyen, egy maroknyi tót csoport által szervezett elvetélt Kossuth-ellenes kezdeményezés volt) vált népszerűvé. A Stúr-féle csapatról annyit érdemes megemlíteni, hogy tót honvédek ellen harcoltak, saját véreik ellen Nyitra alatt. Ennyit a tót nemzetmentőről, saját népe ellen harcolt fegyveres, idegen zsoldosokkal.
Azt is mondják, hogy 1851-ben publikálták először.
1920-ban első versszaka a hivatalos cseh-szlovák himnusz második strófája lett. (Az első rész a „Kde domov mùj” kezdetű vers mai napig is a hivatalos cseh himnusz.)
Ha elfogadjuk azt az alapelvet, hogy a himnusz maga a nép, akkor vannak bizony lenyúlós népek is. Vannak, akik ha nincs, csinálnak maguknak országot, címert, zászlót és himnuszt is – a máséból. De nem is baj ez – ezzel a cselekedetükkel saját magukról állítanak ki szegénységi bizonyítványt és bizonyítják a meglopott nemzet kultúrájának fölényét.
Mi inkább nevessünk rajtuk és énekeljük az eredeti dallamra az eredeti szöveget – ennél nagyobb fricskát nem is kaphatnak.
Végezetül alább olvasható a magyar népdalra illesztett tót himnusz és magyar népdal szövege is összehasonlításként:
Nad Tatrou sa blýska, hromy divo bijú?
Zastavme ich, bratia, veď sa oni stratia,
Slováci oľijú.
To Slovensko naąe, posiaµ tvrdo spalo.
Ale blesky hromu, vzbudzujú ho k tomu,
aby sa prebralo.
Azt mondják, nem adnak engem galambomnak,
Azt mondják, nem adnak engem galambomnak,
Inkább adnak másnak, annak a hatökrös
fekete subásnak.
Pedig az én rózsám oly szelíden néz rám,
Pedig az én rózsám oly szelíden néz rám,
Vagy ha csókot hint rám tizenkét ökörért,
Csakugyan nem adnám
Szövegét Janko Matúąka írta, dallama pedig a szlovák Kopala studienku... kezdetű népdalból származik. A dal az 1848/49-es szlovák nemzeti mozgalom során lett népszerű, bár csak 1851-ben publikálták először.
S hogy melyik népdal volt előbb erre semmilyen bizonyítékunk nincs, dehát joggal következtethetünk, hogy a szlovák népi világ a magyarból táplálkozott, s így lehetett ez ezzel a népdallal is, melyből aztán a szlovák himnusz dallama lett...
Nad Tatrou sa blýska,
hromy divo bijú,
Zastavme ich bratia,
veď sa ony stratia,
Slováci oľijú,
To Slovensko
naąe posiaµ tvrdo spalo,
Ale blesky hromu vzbudzujú
ho k tomu, aby sa prebralo.
Uľ Slovensko
vstáva putá si strháva,
Hej rodina milá,
hodina odbila,
ľije matka Sláva,
Eąte jedle rastú
na krivánskej strane,
Kto jak Slovák cíti,
nech sa ąable chytí
a medzi nás vstane.
Az első két versszak magyar fordítása
A Tátra fölött villám,
vad mennydörgés csattan,
Állj meg testvér elmúlik a veszély,
a szlovák újraéled.
A mi Szlovákiánk
oly sokáig aludt.
Villámok, dörgések ébresztik fel,
hogy felkeljen már.
Ezt akarják énekeltetni a magyar gyerekekkel is, amikor nekik azt kellene imádkozniuk, hogy Isten áldd meg a magyart! Énekelje minden szlovák nemzetiségű a himnuszát, de ne akarja azt senki rákényszeríteni a magyar gyerekekre is. Elég baj már, hogy a szlovák iskolapadokban sorvad egyre több magyar gyermekünk.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum