„A Magyar Koalíció Pártjának stratégiai alelnöke és a párt főideológusa Duray Miklós újra a széles szlovákiai közvélemény elé tárta az MKP radikális vezetésének valódi politikai céljait, amelyek közé semmiképpen sem tartozik a szlovákok és a magyarok harmonikus együttélése, hanem a nemzetiségi feszültség és gyűlölet szítása, akár hazugságok árán is” – áll abban a nyilatkozatban, amellyel Caplovics reagált kedden Duraynak a nagygyűlés 15. évfordulóján mondott beszédére, illetve a komáromi megemlékezésen elhangzott nyilatkozatokra. A magyarellenes politikus szerint csak így lehet minősíteni az olyan állításokat, hogy az utóbbi 15 évben romlott a szlovákiai magyarság helyzete, illetve hogy nem biztosítják jogaikat.

 Nem különleges jogokat akarnak

Trianon óta a felvidéki magyarság első önmeghatározó önrendelkezési kísérlete az 1994. január 8-án megtartott "komáromi nagygyűlés" volt - jelentette ki a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának stratégiai alelnöke szombaton este Révkomáromban. Duray Miklós azon a rendezvényen beszélt, amelynek résztvevői a 15. évvel ezelőtti politikai-társadalmi eseményre emlékeztek. „Sajnos a kitűzött célokból csak az általánosakat tudtuk elérni. A magyarok számára nem tudtunk kiharcolni olyan jogokat, amelyek 1989-hez viszonyítva bármiféle előrelépést jelentettek volna" - nyilatkozta az MTI tudósítójának Duray. "Magyar szempontból azért volt rendkívül fontos a komáromi nagygyűlés, mert szinte az egész felvidéki magyar társadalmat mozgósította. Kimondtuk, hogy nem különleges jogokat, hanem a szubszidiaritás érvényesülését kívánjuk. A közigazgatásban pedig három olyan területi egységet szeretnénk, ahol többségben vagy nagy arányban élnek a magyarok, és ezeken a területeken legyen biztosítva a magyar identitás megőrzésével összefüggő összes jog" - fejtette ki Duray.

„Ma elsősorban emlékezünk mindezekre és megpróbálunk szembenézni önmagunkkal. Azzal, hogy 1994 óta mennyiben voltunk képesek a szlovákiai magyar politikában tartani magunkat a komáromi nagygyűlésen elfogadott elvekhez, illetve tudunk-e úgy szembenézni magunkkal, hogy a hibáinkat is beismerjük, s ezeket a jövőben megpróbáljuk kijavítani" - mondta az MTI tudósítójának a politikus, akit a 80-as években a szlovákiai magyarok nemzeti jogainak határozott védelme miatt felforgatónak minősített és börtönbüntetésre ítélt a csehszlovák kommunista hatalom. Az évforduló alkalmából a résztvevők leleplezték a 15 évvel ezelőtti gyűlésre emlékeztető táblát a komáromi Csemadok-Ház falán.

Ezer éve

A komáromi nagygyűlést a Csallóközi Városok és Falvak Társulása, valamint a két korabeli szlovákiai magyar parlamenti párt kezdeményezte. Meghívásukra mintegy 3500 polgármester, önkormányzati képviselő, felvidéki magyar parlamenti képviselő és közéleti személyiség jelent meg Révkomáromban. A fórum három dokumentumot fogadott el. A magyarok alkotmányos jogállásáról szóló állásfoglalás megállapította: a felvidéki magyarság az addigi jogkorlátozások, a háború utáni üldöztetés, a totalitárius rendszer alatti elnyomás és minden beolvasztási igyekezet ellenére is megtartotta azt a képességét, hogy újra kifejezze politikai alanyiságát, s ott, ahol ezer éve őshonosként él, újra megszervezze társadalmát. A nagygyűlés résztvevői nélkülözhetetlennek ítélték meg a felvidéki magyarok anyanyelvhasználathoz való jogát. Kimondták, hogy a polgári jogegyenlőség elvét követve a szlovák nemzettel egyenrangú közösségként kívánják építeni a Szlovák Köztársaságot, és politikai alanyiságukat demokratikus választások útján létrehozott saját képviseleti testületeik révén kívánják kifejezni. Végezetül leszögezték, hogy a magyarság önazonossága védelmének érdekében az általa jelentős számban lakott régióknak különleges jogállást igényel.

(MTI korrigálva)

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés