Főtisztelendő Plébános úr!

Tisztelt Egybegyűltek és Trianonról Megemlékezők!

Trianon a magyarság legnagyobb tragédiája. Trianon fel nem dolgozott trauma. Trianon a mai napig gyengíti nem csak a magyarságot, de a magyar államot is.

88 éve Trianon jelenti a szenvedést, 88 éve az igazságtalanságot és 88 éve a jogtalanságot.

A világon semmilyen jogtalanság sem tart örökké. Trianon óta változott a világ, változott Európa.

A vasfüggöny lebontása és a keleti blokk összeomlása után nemcsak a szovjet uralom és a totalitárius rendszer ért véget. Még valami talán sokkal fontosabb is történt. Feltört a népek öntudata és szabadságvágya. Önrendelkezést követeltek, és meg is kapták. Az első történelmi lépést a keletnémetek tették meg, amikor a magyar határnyitás után Lipcsében tüntetéssorozatba kezdtek, és minden hétfőn az utcára mentek, a végén 1 millió ember tüntetett. Nem csináltak mást, mint azt kiabálták: „Mi vagyunk a nép és nem megyünk el!” És nem is mentek el.

Ez a klasszikus kiállás az önrendelkezésért. Mint békés forradalom kerül be a történelembe, amely nemcsak a német egyesítést eredményezte, hanem impulzust adott egész Európában az eddig tabuként kezelt önrendelkezési jog érvényesítéséhez.

Egy Európában még soha nem látott diplomáciai aktivitás kísérelte meg a német egyesítést minden áron megakadályozni. Nem sikerült. A nép erősebb volt, mint a világ egész diplomáciája. A 4 + 2 tárgyaláson az akkori szovjet külügyminiszter, Eduard Schewardnaze jól értékelte a helyzetet, amikor azt mondta : „Egy új korszak kezdődött Európában, éspedig az önrendelkezés korszaka.“

Igaza lett. Az európai politikusok sokkot kaptak, és tehetetlenül nézték, hogy egy óriási önrendelkezési hullám kapta el a népeket és átsöpört a Baltikumtól a Balkánig. Az önrendelkezési jog alapján függetlenséget és szabadságot harcoltak ki magunknak az észtek, lettek, litvánok, szlovének, horvátok, bosnyákok, montenegróiak, és most a koszovoalbánok is. De a volt szovjet területen is az önrendelkezési jogra hivatkozva követelték jogukat, csak a – velünk rokon – komi népet Oroszországban vagy a krími tatárokat Ukrajnában említeném.

Ez a folyamat, amely még nem is ért véget - jövőre referendum lesz Skóciában, önrendelkezési megmozdulásokat lehet látni Dél-Tirolban, Katalóniában, Baszkföldön, de Belgiumban is –, világosan és félreérthetetlenül mutatja: a nemzetiségi problémákat nem lehet sem eltüntetni, sem elhallgatni, ezeket meg kell oldani. A megoldás csak az önrendelkezés alapján lehetséges: egy szilárd, igazságos és jogos megoldás.

Mindazok, akik a nemzetiségi problémákat letagadják, és azt gondolják, hogy idővel el fognak tűnni, nagyon tévednek.

Tévedett Gorbacsov, aki még 1988-ban úgy nyilatkozott, hogy a Szovjetunióban meg vannak oldva a nemzetiségi problémák, és ezért a peresztrojkának sikeres jövője lesz. Tévedett az amerikai elnök, Bush, aki az egységes Jugoszláviát támogatta és nagy anyagi segítséget ígért az egység fenntartásáért. Tévedett a francia államelnök, Francois Mitterand, aki a párizsi csúcsértekezleten 1990-ben nem engedte meg, hogy a baltikumi képviselők belépjenek a konferenciaterembe. És tévednek mindazok, akik azt gondolják, hogy nincs magyarkérdés Európa Közepén, mert a magyarság kérdése meg van oldva, illetőleg kisebbségi törvényekkel meg lehet oldani.

Nagyon tévednek: mert a kárpát-medencei magyarság nem kisebbség, hanem nép. Államalkotó nép, több mint 1000 éves közös történelemmel. Közös kultúrával, közös identitással. A Kárpát-medencében „mi vagyunk a nép“. A Kárpát-medencében a magyarságnak is jár a jog az önrendelkezésre, ugyanúgy mint az észt, lett, litván, szlovén, szlovák, horvát és még sok más népnek, amely már megkapta ezt a jogot. Az önrendelkezési jog 1966 óta nemzetközi egyezményekben lefektetett írásos jog, méghozzá olyan jog, amely kötelező, amelyről nem lehet lemondani és amelynek olyan hatása van, hogy minden intézkedés vagy szerződés, amely megszegi ezt a jogot, semmis.

A magyarság az egyetlen nép, amely nem követeli az őt megillető jogokat. Az egyetlen nép, amely nem él az önrendelkezési joggal. A magyarkérdés tehát az egyetlen megoldatlan nemzetiségi kérdés Közép-Európában.

Az igazi tragédia nem az, ami 1920-ban Trianonban történt. Az első világháború utáni békerend már nem is létezik.

Az igazi tragédia az, amit 1990 óta elmulasztottunk. Az igazi tragédia az az, hogy nem éltünk a jogunkkal, hogy nem követeltük az önrendelkezési jogot, hogy kisebbségi jogokkal akarjuk bebetonozni az igazságtalanságot és jogtalanságot. Az igazi tragédia az az, hogy nincsenek olyan politikusaink, sem Magyarországon, sem az elcsatolt területeken, akik az önrendelkezési jog alapján kezükbe vennék a magyarság sorsát, akik nem pártpolitikai motívumok alapján, nem saját karrierjük szem előtt tartásával, hanem államférfiként és előrelátóan kezelik a magyarság problémáit.

Az igazi tragédia tehát az, hogy Trianon még mindig a fejünkben, az agyunkban van.

Győzzük le Trianont a fejünkben. Szabaduljunk meg az agyunkba vésett határoktól. Nincs olyan jogtalanság a világon, amely örökké tartana.

De a jogokért valamit tenni kell. A jogokat követelni kell. A jogokért harcolni kell.

Ne gyászoljuk Trianont, ne sírjunk, ne jajgassunk, hanem tegyünk valamit ellene. Éljünk mi is az önrendelkezési joggal. Kérdezzük meg a kárpát-medencei magyarságot, hogy milyen politikai rendszerben akar élni! 18 év alatt már régen lehetett volna egy belső népszavazást rendezni.

Ne várjunk segítséget másoktól. Ne várjunk segítséget az Európai Uniótól. Az Európai Unió nem fog segíteni, mert nem tud és nem is akar önrendelkező népeket, hanem csak Brüsszelből irányított népeket.

Ne várjunk tovább, az asszimiláció folyamata rohamosan megy tovább és ez a folyamat megfordíthatatlan.

Trianon a mi kezünkben van. Csak rajtunk múlik, hogy legyőzzük, vagy tovább marad az igazságtalanság.

Nincs senki, aki megakadályozhatja az önrendelkezési jog követelését. Nincs hatalom, amely betilthatna egy belső népszavazást. Az egyetlen ellenségünk a félelem, a közömbösség és a kényelmesség.

Történelmi válaszút előtt állunk. Válasszuk a kárpát-medencei magyarság szabadságának útját!

Isten, áldd meg a Kárpát-medencei Magyarságot !

Budapest-Rákospalotai Magyarok Nagyasszonya templom

2008. június 1.

Eva Maria Barki

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés