Hírek : Dr. Eva Maria Barki felhívása a magyar politikusok számára |
Dr. Eva Maria Barki felhívása a magyar politikusok számára
2007.04.28. 19:08
Erdély Ma, 2007. április 28., 18:43 A szerb miniszterelnök Vojiszlav Kostunica az ENSZ Biztonsági Tanács küldöttsége elött jogosan vetette fel azt a kérdést, amivel a magyar politikának már 1990 óta foglalkoznia kellett volna. Az utolsó 17 év tapasztalatai az önrendelkezési jog területén és most a koszovói példa fájdalmasan mutatják a mindenkori magyar kormány mulasztását.
Remélem, hogy az illetékes magyar politikusok végre a kármentési politika és a kisebbségi jogok nem kielégítö követelése után, egy konstruktív politikára térnek át, mert a magyarság súlyos problémáit nem a szomszédos vagy más kormány tetszése szerint szabad kezelni, hanem a magyarság jogos érdekeit és követeléseit szem elött tartva, a nemzetközi jog alapján meg kell oldani.
Ha nem elöbb, akkor most a koszovói példa mutatja, hogy az önrendelkezési jog, amely számtalan ENSZ határozatban és más nemzetközi okmányokban mint alapvetö jog szerepel, és amely az ENSZ két emberi jogi Nemzetközi Egyezményokmány óta kodifikált, írásos normává vált, nem csak üres elv, hanem elérhetö cél.
Az önrendelkezés minden népnek jár. A magyarság a Kárpát-medencében is nép, és nem kisebbség – söt államalkotó nép ezeréves közös történelemmel és kulturával. Egy számszerüleg kisebbségbe került nép sem veszítheti el a jogi kvalifikációt mint nép.
Tehát a magyarságnak is jár az önrendelkezéshez való jog, mint a déltiroli népnek, vagy az észt, litván, lett, horvát, szlovén, szlovák, koszovóalbán - sorolhatnám tovább - népnek. Csak kérni és követelni kell.
A magyar politikában radikális irányváltozásra van szükség. A magyarok is megérdemlik, hogy a saját hazájukban méltó körülmények között, szabadságban és jogbiztonságban éljenek. Ez nem csak magyar, hanem európai ügy is.
Bécs, 2007 április 28.
Dr. Eva Maria Barki
Kapcsolódó cikk:
Erdély Ma 2007. április 26.

Ha a nemzetközi közösség elismeri a koszovói albánok jogát az önrendelkezésre, akkor a Romániában és Szlovákiában élő magyarok is követelhetik azt - mondta Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök az ENSZ Biztonsági Tanácsa 15 tagállamának képviselőiből álló tényfeltáró küldöttség előtt.
A magyar példát - amelyet a horvátországi szerbekével és a spanyolországi katalánokéval egészített ki - azért hozta fel, mert a francia ENSZ-nagykövet szerint Koszovó kérdésében két nemzetközi jogelv ütközik: a területi integritás tiszteletben tartása, és a független államok önrendelkezési joga.
Kostunica tagadta, hogy az önrendelkezés joga a nemzeti kisebbségekre is vonatkozna, márpedig az albánok Szerbiában azt alkotnak, miközben megvan a saját nemzeti államuk, Albánia.
A kormányfő az ENSZ Biztonsági Tanácsa 15 tagállamának képviselőiből álló tényfeltáró küldöttséget fogadta, amely szombatig a Belgrádban és Koszovóban uralkodó helyzetről tájékozódik azután, hogy a BT több tagállama nem fogadta el a Koszovónak ellenőrzött függetlenséget javasló, Martti Ahtisaari ENSZ-főmegbízott által készített javaslatot. A főleg ENSZ-nagykövetekből álló küldöttség szerdán Brüsszelben a NATO és az EU vezetőinek Koszovóra vonatkozó elképzeléseit ismerte meg, és látogatása végeztével Bécsbe utazik, hogy meghallgassa Martti Ahtisaarit is.
A szerb miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen felmerült, hogy ellenőrzött függetlenség helyett Koszovó kapjon ellenőrzött autonómiát. A kormányfő azzal érvelt, hogy a függetlenség - még ha ellenőrzött is - soha nem vonható vissza jogsértés nélkül, megadása végleges, megmásíthatatlan döntés, míg az autonómia biztosítása egy fejlődési folyamat kezdete. Abba mindig be lehet avatkozni anélkül, hogy az megsértené a nemzetközi jog előírásait.
stop.hu/mno.hu
|