Tőlünk mindenki jogosan elvárja, hogy lojálisak legyünk az állam iránt. Ezt már sokszor bizonyítottuk.

A másik oldalon miért ne jöhetne egy gesztus, amely politikailag és erkölcsileg is helyes? Nem kell emögött más összefüggéseket keresni" - nyilatkozta Csáky Pál.

A szlovákiai magyar politikus úgy véli, hogy ebben az ügyben is lehetséges "értelmes megoldást" találni. Példaként a szlovákiai zsidók kárpótlását említette, amelynek forgatókönyvét miniszterelnök-helyettesként saját maga dolgozta ki.

A kormány 700 millió koronás pénzalapot hozott létre a központi bankban, amelyet 15 évig használhat a zsidó hitközség. Ilyen megoldásra kerülhetne sor például a magyarok esetében is. A pénzalapot pedig a szlovákiai magyar közösség kulturális szükségleteire lehetne felhasználni - fejtette ki Csáky Pál, aki a közelmúltban került a felvidéki magyarok egyetlen politikai pártjának az élére az addig elnöklő Bugár Béla helyett.

Csáky Pál az interjúban visszautasította, hogy a felvidéki magyarok területi autonómiát akarnának, s hogy állítólag csak arra várnak, megszerzi-e Koszovó a függetlenségét, amit precedensnek lehetne tekinteni.

A politikus ugyanakkor úgy látja, hogy a felvidéki magyarok a Dzurinda-kormányok idején, amelynek az MKP is tagja volt, "nyugodtabbak" voltak, s jobbak voltak a magyar-szlovák kapcsolatok. Most Csáky szerint érezni, hogy a Szlovák Nemzeti Párt tagja az új kormánynak.

A cseh sajtó az MKP élén történt őrségváltással összefüggésben korábban úgy vélte, hogy most a párt radikálisabb szárnya került hatalomra.
A Právo című baloldali lap csütörtöki kiadásában tényszerűen arról tájékoztat, hogy Szlovákiában aláírásgyűjtés indult a Beneą-dekrétumok következtében meghurcolt magyarok kárpótlási követelésnek a támogatására.

http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=2682

nemzetidal.gportal.hu megjegyzés:

1.a kommunista időkben kialakult és elterjedt, a Kárpát-medencében élő őshonos, magyar nemzet egységét bomlasztó, helytelen "szlovákiai magyar" kifejezést felvidéki magyarra helyesbítette a szerkesztö

2. csöbörből -vödörbe került ismét a felvidéki magyrság Csáky Pállal, aki a nyilatkozata alapján kifejezett ellenzője és a jövőben kerékkötője lesz az MKP élén a felvidéki területi autonómi a- követelésnek

3.kettős mércét alkalmaz saját népével szemben - ugyanazon időszak különböző származású kárvallotjainak az egyik népcsoport számára pénzalapot hoz létre kártérítés, kárpótlás gyanánt, a saját nemzete számára megelégszik egy gesztussal, egy bocsánatkéréssel kártérítés nélkül

4. az MKP sokéves, gondos autonómia ellenes politizálásával,a felvidéki magyarságot egyedül képviselő pártként nem tájékoztatta az autonómia lehetőségeiről. Csáky úr sem használta ki a vezető beosztásából fakadó tájékoztatási lehetőségeket. Most Csáky úr a felvidéki magyarság nevében beszél. Feltehetjük a kérdést: honnan tudja azt ilyen biztosan, hogy mit szeretne a Felvidéken élő magyarság, hisz semmiféle hivatalos felmérés nem készült arról,hogy hogyan viszonyul az autonómiához? Talán helyesebb lenne, ha a saját maga nevében beszélne. Főleg azért lenne így tisztességesebb, mert manapság nem lehet teljesen naivnak tekinteni az embereket és azt gondolni, hogy a felvidéki magyar már annyira vak, hogy észre sem veszi miért küzdenek a székelyek és hogy hogyan élnek a dél-tiroliak. Nem is beszélve a nem manipulált internetes szavazásokról, ahol általában az autonómia mellett voksolnak az emberek.

Kapcsolódó hírek:

Commora Aula: Pozsonytól Királyhelmecig területi autonómia		2007.04.27. 09:25
2007.4.24 www.commora.hu nyomán nemzetidal.gportal.hu. A Commora Aula autonómia-tervezete szerint a "Felvidéki Autonómia Környék" Pozsonytól egészen Királyhelmecig egy egységes területet alkotna. Az autonóm tartomány területének a behatárolásához kiindulópontként az 1918. december 6-án aláírt Hodza-Bartha megállapodást tekintené, mely Milan Hodľa, a csehszlovák kormány megbízottja és Jászi Oszkár tárgyalásaiból jött létre. A benesi prágai vezetés ezt nem fogadta el, látva a Károlyi-kormány gyengeségét többet akart, ezért ejtette a Hodza-Bartha megállapodást. Ennek ellenére alaptételei, ami az etnikai határok megjelölését, behatárolását illeti ma elfogadható lenne. A Commora Aula álláspontja szerint ez az első olyan dokumentum, amely közös magyar-szlovák megállapodásnak tekinthető a szlovák-magyar etnikai határok vonatkozásában,melyre hivatkozni is lehet ( bár tudjuk voltak ezen a határon túl olyan vegyesen lakott területek, falvak, városok ahonnan a magyarságot a szlovákok asszimilálták és mára már magyar szót ezekben a helységekben nem hallhatunk és csak a megmaradt kulturális emlékeink utalnak a magyar múltra). Tovább >>

Aláírásgyűjtés a felvidéki autonómiáért		2007.04.23. 16:46
2007.04.23. www.commora.hu. "A jog nem az amit adnak, hanem amit nem vehetnek el ! "Commora Aula Tovább >>

Dr. Eva Maria Barki felhívása a magyar politikusok felé		2007.04.28. 19:08
Erdély Ma, 2007. április 28., 18:43 A szerb miniszterelnök Vojiszlav Kostunica az ENSZ Biztonsági Tanács küldöttsége elött jogosan vetette fel azt a kérdést, amivel a magyar politikának már 1990 óta foglalkoznia kellett volna. Az utolsó 17 év tapasztalatai az önrendelkezési jog területén és most a koszovói példa fájdalmasan mutatják a mindenkori magyar kormány mulasztását. Tovább >>

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés