Pénteki sajtóhírek szerint az ENSZ helyét az EU venné át Koszovóban; az uniós misszió élén - Boszniához hasonlóan - különmegbízott állna. A jogállami keretek létrehozását 1000 rendőr, 200 bíró és ügyész delegálásával segítené az Európai Unió. Képviselői nemcsak tanácsadói, de végrehajtó szerepkört is betöltenének - először a de facto protektorátus létrejötte óta.
Miközben az Egyesült Államok diplomatái már tavaly nyáron elkönyvelték a zömmel albánok lakta dél-szerbiai tartomány függetlenségét, Oroszország váltig ellenzi ezt. Az 1877/78-as törökellenes felszabadító háború eredményeként (a szláv népeket Oroszország 160 ezer katonával támogatta!) Bulgária autonómiát kapott, Szerbia, Románia és Montenegró pedig független állammá vált; az Oszmán Birodalom kiszorult a Balkán nagy részéről.
A fenti háború óta Szerbia patrónusának számító Moszkva több ízben értésre adta: Koszovó státusát illetően csak olyan megoldást fogadna el, amely találkozik Belgrád egyetértésével. Oroszország nem támogat olyan döntést, amely elfogadhatatlan Szerbia számára - fogalmazott Vlagyimir Putyin elnök abban a telefonbeszélgetésben, amelyet január közepén folytatott Vojislav Kostunica szerb kormányfővel. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter másnap leszögezte: nem lehet szó "Belgrádra ráerőltetett" megoldásról. Márpedig a szerb kormányok (összetételüktől függetlenül) váltig ellenzik Koszovó elszakadását. A helyi lakosság 95 százalékát kitevő albánok viszont csak a függetlenséget hajlandók elfogadni.
Az Egyesült Államok szemében Koszovó már 1999 óta független - a küszöbönálló döntés tétje a szuverenitás, azaz az állami hatalom gyakorlásának a monopóliuma. Koszovóban a NATO Szerbiára mért légi csapásai nyomán megszűnt a szerb hatalmi, közigazgatási szervek és fegyveres erők működése; a tartomány 8 éve ENSZ-igazgatás alatt áll, a rendről, biztonságról NATO-erők gondoskodnak. A helyi lakosság saját (albánokból álló) parlamentet és államfőt választott, miközben rendre bojkottálta a Szerbia által kiírt választásokat - azokon csak a százezer fősre zsugorodott koszovói szerb kisebbség tagjai vettek részt.
Washington képviselői nem titkolják, hogy pártolják Koszovó szuverenitását, ugyanakkor annak is tudatában vannak, hogy Moszkva nem híve Szerbia megcsonkításának, az államhatár módosításának. A BT márciusi döntését várhatóan a két hatalom (színfalak mögötti) erőpróbája fogja megelőzni a testületben. Frank Wisner, az amerikai kormány koszovói különmegbízottja nemrég arra célzott, hogy hazája "diplomáciai eszközökkel meg fogja tudni akadályozni" Moszkva vétóját egy Koszovó szuverenitását kimondó BT-határozat ellen.
Az orosz stratégia kettős: Moszkva egyrészt a szerb érdekek kemény védelmezőjének a szerepét játssza, nyilván balkáni befolyása megőrzésének a céljával. Másrészt - ez Putyin célzásaiból jól kivehető volt az utóbbi időben - arra is felkészül, hogy játékba hozza a maga érdekszférájába eső, vitatott európai területek státusának a kérdését. Mi másként volna értelmezhető az orosz elnöknek az a - legutóbb Szocsiban, a német kancellár előtt megismételt - kijelentése, miszerint ha a jogilag Szerbiához tartozó Koszovó területén az albánok önálló államot kiálthatnak ki, akkor nem tagadható meg az önállóság (a grúziai) Abházia és Moldova Dnyeszteren túli területének a lakosságától sem.
Az amerikai-orosz erőpróba mellett az sem mellékes körülmény, hogy amennyiben Koszovó kiválik Szerbiából, úgy 1945/46 (a II. világháborút lezáró párizsi békeszerződés) óta első ízben kerül sor az európai államhatárok módosítására, leszámítva a többnemzetiségű, az I. világháború nyomán létrejött államok etnikai határok mentén történt felbomlását a 90-es években. Kérdés, milyen hatással lenne egy ilyen precedens a nemzeti hév, helyenként a nacionalizmus újjáéledését átélő földrész népeire, az autonómiát vagy akár önállóságot követelő nemzeti kisebbségekre?
Albán politikusok manapság nem győznek hitet tenni a független Koszovó mellett. Pár napja éppen Agim Ceku, Koszovó miniszterelnöke vizionált erről egy német napilapban, "demokratikus, többnemzetiségű, jólétben élő államként" írva le a hazáját, amely "békében él szomszédaival, és maradéktalanul beilleszkedik az Európai Unióba". A szerb kisebbség biztonságának, békés életének szavatolásához ez bizonyára kevés lesz: ehhez kőkemény nemzetközi garanciákra, ellenőrzésre és szankcionálási lehetőségre lenne szükség.
Emlékezetes, hogy az I. világháború után létrejött új közép-európai államok sok mindent megígértek Párizsban a területükön élő kisebbség jogainak védelmében. Hogy ebből mi valósult meg, arról a felvidéki és erdélyi magyarok, a csehországi németek előző nemzedékei sokat tudnának mesélni...
A washingtoni Wodroow Wilson Center kelet-európai tanulmányokkal foglalkozó osztályának vezetője, Martin Sletzinger "korlátozott függetlenséget" vár Koszovó számára. Ennek értelmében Koszovó csatlakozhatna bizonyos nemzetközi szervezetekhez (IMF,Világbank), de nem válhatna az ENSZ tagállamává. A kisebbségek (a szerbek mellett a romák) védelméről pedig a jövőben is nemzetközi felügyelet gondoskodna.
Dorogman László (MTI)

Ahtisaari Koszovó-tervének fő pontjai

Az ENSZ koszovói különmegbízottja, Martti Ahtisaari által összeállított, a többségében albánok lakta szerb tartomány jövőjével kapcsolatos Koszovó-terv fő pontjai a következők:
- Koszovó nemzetközi egyezményeket köthet, illetve felvételét kérheti nemzetközi szervezetekbe, köztük az ENSZ-be, a Nemzetközi Valutaalapba és a Világbankba.
- Biztosítja a kettős állampolgársághoz való jogot, és szorgalmazza, hogy Pristina jó kapcsolatokat ápoljon Szerbiával és a többi szomszédos állammal.
- Koszovó rendelkezhet a volt Jugoszlávia és Szerbia révén ráeső vagyon felett, illetve magára vállalja a ráeső adósságokat.
- Széles körű önkormányzatot és a helyi rendőrség feletti jelentős ellenőrzési lehetőséget biztosít a Koszovó területén élő 100 ezres szerb közösségnek, valamint lehetővé teszi, hogy az közvetlen kapcsolatokat tartson fenn Belgráddal.
- Szerbia pénzügyileg támogathatja a koszovói szerb területeket, azzal a feltétellel, hogy a pénzt Pristinán keresztül juttatja el.
- Védelmi zónák kialakításáról rendelkezik a legértékesebb, több évszázados szerb ortodox templomok körül.
- A Koszovóban állomásozó NATO-katonák száma változatlanul 16 500 lesz 2008-ig.
Ahtisaari pénteken ismertette elképzeléseit a nemzetközi kontaktcsoport képviselőivel, akiknek jóváhagyása után lehet hivatalosan nyilvánosságra hozni a dokumentumot. A több mint egy évig tartó diplomáciai közbenjárás és közvetlen szerb-albán tárgyalások eredményeként megszületett tervezet életbe lépéséhez új ENSZ-határozatra lesz szükség.
(MTI/Reuters)

http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=tukor&id=1090

2007. január 28. Vajdaság Ma

Financial Times: Koszovó néhány hónap múlva kihirdeti függetlenségét

Koszovó az EU és a NATO hallgatólagos támogatásával néhány hónapon belül kihirdeti függetlenségét - írta magas rangú nyugati diplomatára hivatkozva a hétvégi Financial Times.
A londoni üzleti napilap diplomáciai forrásai szerint a tartomány azután nyilvánítja magát függetlenné, hogy megszületik az ENSZ-határozat jövőbeni kormányzati rendszeréről. A Financial Times szerint ezután az EU és a NATO tagállamai is függetlenként fogják elismerni Koszovót.
Az egyik név nélkül idézett nyugati diplomata megfogalmazása szerint "egy adott államra tartozik annak meghatározása, hogy állam-e, és a többiek dolga eldönteni, hogy ezt elismerik-e ... és itt ez fog történni".
Az illető hozzátette, hogy jóllehet az EU el fogja ismerni Koszovót független államként, Szerbia nem.
Nyugati diplomaták szerint azonban Koszovó függetlenségének kétoldalú elismerése az egyetlen kiút a jelenlegi viszályból. Elismerik ugyanakkor: kemény munkával lehet csak megakadályozni, hogy Szerbia ellenállása megingassa a térség stabilitását - áll a Financial Timesban.
A brit lap szerint az EU és az Egyesült Államok Koszovót tartja a legfőbb instabilitási tényezőnek Európa legkevésbé stabil térségében, és mindenképpen szeretnék elejét venni a 2004. márciusihoz hasonló, újabb koszovói albán zavargásoknak, vagy a tartomány felosztására irányuló esetleges belgrádi kísérletnek.
(MTI)

http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=szerbia&id=6002

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés