Az El País, a legnagyobb példányszámú spanyol napilap is beszámolt a vezető spanyol és baszk lapokon kívül a Batasuna dél-franciaországi baszk területen tartott gyűlésén tett javaslatáról. Xabi Larralde, a Spanyolországban 2002 nyarán betiltott párt helyi szóvivője a Bayonne-hoz közeli Utzáritzében keret-autonómiát kért a három dél-franciaországi terület – Lapurdi, Zuberoa és Alsó-Navarra – számára. Felszólalt Joseba Álvarez is, a Batasuna nemzetközi kapcsolataiért felelős vezetője is. Álvarez szerint azért nem lehetetlen a három franciaországi baszk megye keret-autonómia igénye, mert az Európai Unió államainak tulajdonképpeni szervezeti felépítése a decentralizációt vagy a föderális modellt követi. A francia állam kétféleképpen szokott válaszolni az ETA-tól vagy a Batasunától kapott ajánlatokra: kurta nemmel vagy sehogy. Tavaly novemberben a Madridba látogató Nicolas Sarközy, a magyar származású francia belügyminiszter is csak annyit felelt az ETA akkori ajánlatát firtató egyik újságírói kérdésre: „spanyol belügy”. Az ETA tavaly március 22-én ajánlott tűzszünetet a spanyol szocialista kormányfőnek, amelynek előzetes egyeztető tárgyalásai egyelőre válságba kerültek az ETA két halálos áldozatot követelő tavaly december 30-i madridi reptéri merénylete miatt. Azóta az ETA és a politikai szárnyának tekintett Batasuna is azt állítja, még nincs vége a tűzszünetnek, de a spanyol baloldali kormány nem adott érdemi választ a két szervezet megismételt tárgyalási szándékára, mert évtizedek óta egy mondat az érdemi tárgyalások alapfeltétele: mind az ETA-nak, mind a Batasunának ki kell jelentenie, hogy elítéli a fegyveres harcot vagy feloszlatják önmagukat. Az 1959. július 31-én a bilbaói Deusto Egyetemen megalakult ETA 1961-ben üzent hadat a spanyol államnak, és 1968-ban követte el első halálos kimenetelű merényletét. Az ETA a spanyolországi – Baszkföld (Guipúzcoa, VIzcaya, Álava) és Navarra – valamint a dél-franciaországi baszk lakosságú tartományok – Lapurdi, Zuberoa, Alsó-Navarrra – egyesítését követeli egy független baszk államban. Kapcsolódó cikk: maginfo.hu 2005.08.16.   Baszkföld A Baszkok eredete a történelem homályába vész, a tudósok csak egy dologban értenek egyet származásukkal kapcsolatban, mégpedig abban, hogy Európa legrégebbi népéről van szó. Meghódításukkal több nép is próbálkozott azonban minden nyomásnak ellenálltak, megőrizték egyedülálló nyelvűket és kultúrájukat. A hegyes-völgyes vidék sokáig megvédte, elzárta őket a civilizációtól, a rómaiak sem törődtek különösebben velük azonkívül, hogy Pompeius vezetése alatt meghódították földjeiket. Az ő emléküket is egyedül a pamplonai bikafuttatás őrzi.   Az iszlám hódítás korában ez a föld nyújtott menedéket a menekülő keresztényeknek. A történelem folyamán egyedül a XI. században létezett jól megszervezett baszk állam Nagy Sancho navarrai király idején. A későbbiekben Navarra és a baszk provinciák Kasztília és Aragónia befolyása alá kerültek. A 20. század derekán megerősödött a baszk népben a függetlenség utáni vágy aminek megvalósítását néhány vezető erőszakosan képzelt el. 1959-ben létrehozták Baszkföld és Szabadság nevű szervezetet (ETA) ami mai napig hallatja hangját ez ügyben. A spanyolországi baszkok magukat euszkáldunák-nak, azaz embereknek nevezik, a francia baszkok pedig vaszk-nak, azaz férfiaknak. Valamennyi más nemzetbekieket, a spanyolokat, franciákat stb. erdáldunák-nak, azaz jövevényeknek nevezik, ami ősiségük mellett bizonyít. A baszkok Európa legrégibb lakóinak tekinthetők s hihetőleg a vaskonok, tehát az iberek egyik ágának származékai. Középtermetűek, izmosak. A baszk nyelv A baszkok nyelve, melyet ők maguk euszkarának neveznek, a régi iber nyelv maradványa, melyen a Pireneusii-félsziget és Aquitania őslakói beszélnek. A baszk egészen magában álló nyelv s más európai nyelvekkel való rokonítása kísérletei hiuknak bizonyultak. A régi iber nyelvből csak egyes szók, jobbára helynevek és személynevek jutottak reánk. Az újabb baszk nyelvtől sok tért elhódított a spanyol és francia, melyek viszont a baszk nyelvet gazdagították átvett alakokkal. Nyolc fő nyelvjárást különböztetnek meg benne. Nyelvtani alakokban igen bővelkedik. Rendkívül gazdag a baszk nyelv igei alakokban, melyek jobbadán az igék igenévi szerkezeteiből és a haben és sein-féle segédigékkel szerkesztetnek. Ez alakokba a személyes névmás beleolvad s ezért van a sokféle igeragozási csoport. E nyelvnek külön alakjai vannak az egyenlő társadalmi rangú, a különféle társadalmi rangú, valamint a férfiak és nők közt használatos nyelvekre. Latin betűkkel és spanyolos ortográfiával írnak. Irodalmuk szegény. Lakosság: ~ 2,1 millió /  670 ezer Spanyolországban hét, Franciaországban három tartományban élnek baszkok. Ezeket a területeket  nevezzük hagyományosan  baszkföldnek,  azonban csak két francia tartományban élnek többségben azok akik ténylegesen baszknak vallják magukat..   (1) Gipulzkoa székhely: San Sebastian (Donostia) terület: 1997 km lakosság: 710 600 magukat baszknak vallók aránya: 44 % (2) Araba székhely:  Vitoria (Gasteiz) terület: 3047 km lakosság: 264 389 magukat baszknak vallók aránya: 7 %   (3) Bizkaia székhely:  Bilbao (Bilbo) terület:  2217 km lakosság: 1 216 700 magukat baszknak vallók aránya: 17 %   (4) Nafarroa székhely: Pamplona (Iruńa) terület:  10 421 km lakosság: 527 300 magukat baszknak vallók aránya: 10 %   (5) Lapurdi székhely:  Bayonne terület:  858 km lakosság:205 000 magukat baszknak vallók aránya: 26 %   (6) Benafarroa székhely: Saint-Jean-Pied-de-Port (Donibane Garazi) terület: 1312 km lakosság:17 000 magukat baszknak vallók aránya: 61 % (7) Zuberoa székhely: Mauléon (Maule) terület: Superficie: 807 km lakosság: 30 000 magukat baszknak vallók aránya: 64%   baszkföldi táj >>>   oldal tetejére

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés