Az erdélyi magyarságon belül viszont e két csoport nagyságát 62 százalékon mérte az Etnikumközi Kapcsolatok Kutatóközpontja (CCRIT) 2006. november–decemberben végzett felmérésében. A reprezentatív mintán készített felmérés hibalehetőségét a CCRIT háromszázalékosra becsülte. A kutatás hét eleji bemutatásán, Markó Béla és Takács Csaba jelenlétében arra esett a hangsúly, hogy a magyar szavazók 90,6 százaléka támogatná az RMDSZ-t egy lehetséges parlamenti választáson. Nem hangsúlyozták a megszólalók azt, hogy a megkérdezettek közel negyedrésze (23,1 százaléka) nyilatkozta: biztosan nem menne el szavazni, ha a hét végén tartanának választásokat. A biztos szavazók többsége pedig azt közölte, még nem döntötte el, hogy kire szavazna. A választásokon részt venni szándékozó, de még határozatlan erdélyi magyarok aránya a felmérés szerint 38,9 százalékot tett ki. A magyar választópolgároknak csupán 33,6 százaléka mondta azt, hogy elmenne szavazni, és tudja, kire adná a voksát. Horváth István, a kutatás vezetője a Krónikának elmondta, az RMDSZ támogatottságát nemcsak a biztos pártválasztók körében mérték. Amikor a pártpreferenciákról érdeklődtek a kérdezőbiztosok, azok zöme is az RMDSZ-t jelölte meg, akik a korábbi kérdésre válaszolva még azt mondták, nem tudják, kire szavaznának. „A közvélemény nem mindig olyan logikus, nem mindig olyan koherens, mint ahogy azt elvárnánk tőle” – jegyezte meg a szociológus. A választási passzivitás, illetve a pártválasztási határozatlanság adatai egyébként más országos felmérésekben is lényegesen alacsonyabbak, mint a hét elején bemutatott magyar kutatásban. A CURS közvélemény-kutató 2005 márciusa és 2006 szeptembere között 12 felmérést végzett. Ezekben e két arány összege 39 és 45 százalék között mozog, tehát lényegesen elmarad a magyaroknál mért 62 százaléktól. A két adatot külön-külön a Nyílt Társadalomért Alapítvány mérte a tavaly októberben közzétett A közvélemény barométerében. Ebben a megkérdezettek 14 százaléka mondta, hogy nem menne el szavazni, és 36 százalékuk jelentette ki, hogy elmenne, de nem tudja melyik pártra szavazna. A választói passzivitás egyébként a korábbi – magyarok körében végzett – felmérések adataihoz képest is feltűnő. 2004 márciusában és szeptemberében is ugyanazt a kérdést tették fel a CCRIT kérdezőbiztosai, mint a most bemutatott felmérésben, ám akkor csak a megkérdezettek 12, illetve 12,3 százaléka nyilatkozta azt, hogy nem megy el választani. Meglehetősen nagy volt az eltérés e két mérés során a határozatlan szavazók arányai között. Míg 2004 márciusában, a helyhatósági választások előtt a megkérdezettek 52 százaléka nyilatkozta, hogy elmegy, de nem tudja, kire szavaz, fél évvel később, a parlamenti választások előtt a megkérdezetteknek már csak 25 százaléka volt határozatlan. Az ezt megelőző felmérések meglehetősen ingadozó adatot mutattak. 1999-ben 19 százalékon mérték azok arányát, akik úgy gondolták, nem mennek el szavazni, 2003 októberében viszont ez az arány csak 5,5 százalékot tett ki az erdélyi magyarságon belül. Igaz, ezeknek a felméréseknek az ívein másként fogalmazták meg a kérdést a kutatók. Horváth István a Krónikának elmondta, a választási részvételi hajlandóság nagy mértékben változik annak a függvényében, hogy a mérés időszaka mennyire esik közel egy-egy választási kampányhoz. A kampányok ugyanis éppen azt a célt szolgálják, hogy felébresszék, mobilizálják a választókat. Hasonló véleményen volt Antal András Árpád szociológus, parlamenti képviselő, aki szerint a korábbi felmérések rendszeresen azt mutatták, hogy a magyar választók a választási ciklusok között kevésbé aktívak, mint a románok. Ez a helyzet azonban meg szokott fordulni a választások pillanatában. A képviselő értelmezésében a román választók aktivitását az tartja ébren a választások közötti időszakban, hogy több pártra figyelnek. Antal András Árpád azt is elmondta, módszertanilag kifogásolható hogy a CCRIT a biztos pártválasztók, és a választásokon biztosan részt vevő, de pártválasztásban bizonytalan válaszadók pártpreferenciáit összekeverte. A két adat ugyanis – a képviselő megítélése szerint – nem mosható össze. Kelemen Hunor, a május 13-ára kijelölt európai parlamenti választások RMDSZ-es kampányfőnöke nem kívánta kommentálni a magyar passzivitást sejtető adatokat. Mint mondta, a szociológusok dolga, hogy értelmezzék ezeket. Úgy vélte, kampányfőnökként az a feladata, hogy miután a szövetségen belül megszülettek a politikai döntések, menedzselje a kampányt, és maximálisra növelje az RMDSZ-re leadandó szavazatok számát. Krónika

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.