Az elmúlt évtizedben ugyanis a VMSZ többször is világossá tette: mindenek előtt saját zsebre dolgozik. Ez a tudatos, vagy csak sejtett felismerés, valamint a három irányból érkező propaganda hatására a vajdasági magyarság fele részében rászavazott a Tadic-féle Demokrata Pártra. De nagy kérdés, mit kap a megelőlegezett nagy bizalomért cserébe? Ha nem a Balkánon lennénk, elvben szerezhetne egy erős pártfogót. Amely hozzájárulhatna ahhoz, hogy a magánosítás folyamatában ne tegyék félre, mint eddig a VMSZ. Reális ez az elvárás? Aligha. Hiszen már a megboldogult Djindjic miniszterelnök sem váltotta be a Demokrata Párthoz fűzött reményeket. Autonómia he­lyett a vajdasági magyar közösség végül megkapta a VMSZ Kostunica által kézivezérelt nemzeti tanácsát, amely csupán arra alkalmas, hogy a kampánycsendet megtörve az anyaszervezet mal­mára hajtsa a vizet. A kérdés az, miért lenne pont most másképp? A szerbiai parlamenti választások legnagyobb vesztese a vajdasági magyarság. A VMDP és a VMDK által létrehozott Magyar Összefogás Koalíció elvesztette a válasz­tásokat. Pedig írásban vállalta hogy: - köv! eteli a m részarányos foglalkoztatást a költségvetésből finanszírozott munkahelyeken; - Magyarországon szorgalmazza a kettős állampolgárság bevezetését a schengeni vas­füg­göny közeli leereszkedése előtt. A Magyar Összefogás Koalíció tudja mi fáj a vajdasági magyaroknak. A magyar szava­zók azonban nem hatalmazták fel arra, hogy a szerb parlament­ben is kifejthesse tevékenységét. Alázattal meghajlunk a szavazók akarata előtt. A programunkat azonban továbbra is idő­szerűnek tartjuk és a ránk leadott több mint tizenkétezer szavazat alapján mindent megtesszünk a valóraváltásáért. A tizenkétezer szavazat birtokában ezen a helyen javasoljuk: tegye lehetővé a szerb és a vajdasági kormány, hogy a szerb és roma menekültek magyar többségű községekben történő el­helyezése előtt a bánáti szórványban élő magyarok közül az, aki ezt vállalja, kapja meg a mene­kültnek járó támogatást és költözzön át a bácskai magyar többségű településekre. Bánáti vagyonát meg a menekültügyi biztos útján adja át valamelyik arra érdemes mene­kültnek. Az erre vonatkozó dokumentumot mielőbb megküldjük a vajdasági és a belgrádi és a – támogatást kérve – a budapesti illetékeseknek is. Dokumentumok: A VMSZ Elnökségének határozata 2006. november 15. Miért indul a VMSZ önállóan a januári választásokon Miért nem jöhet létre a vajdasági magyar pártok közös listája A Vajdasági Magyar Szövetség közleményben indokolta meg választóinak, hogy miért is indul önállóan a januári parlamenti választáson, s miért nem jöhet létre a vajdasági magyar pártok közös listája. A VMSZ Elnökségének közleményét az alábbiakban ismertetjük. Annak ellenére, hogy a VMSZ tisztában van a délvidéki magyar választók többségének elvárásával, amely szerint a magyar pártok fogjanak össze minden fontos kérdésben, a soron következő parlamenti választá­son egyedül fog indulni. Indoklás: 1. A délvidéki magyarság parlamenti jelenléte egyedüli indulás esetén sem forog kockán, hiszen a VMSZ a nemzeti közösségek számára megszabott természetes küszöböt mindenképpen átfogja lépni. 2. Végső ideje, hogy a VMSZ mindenki előtt világosság tegye, hogy a vajdasági magyar­ság nagy többségének bizalmát élvezi, s ennek a bizalomnak a birtokában tenni is tud a közösség érdekében. 3. Annak ellenére, hogy a VMSZ mindig híve volt a magyar pártok közötti VALÓS együttműködésnek, a jelen pillanatban egyik számításba jöhető partner sem rendelkezik olyan politikai súllyal és támogatottsággal, ami növelné a választás sikerességének esélyét. 4. A vajdasági magyar pártok közül egyedül a VMSZ rendelkezik nagyobb számban olyan felkészült, nemzetközileg is elismert szakemberekkel és politikusokkal, akik a szerb parla­mentben eredményesen képviselhetik a délvidéki magyarság alapérdekeit. 5. A többi magyar párt az elmúlt időszakban vagy teljesen szalonképtelenné vált (a VMDK a radikálisokkal való összefekvése által), vagy teljesen súlytalanná (a VMDP a termé­ketlen közleménygyártás és üres szópufogtatás által), vagy nem is tekinthető pártnak (a helyi jel­legű MPSZ) -- így jelenlétük nemhogy növelné, hanem inkább csökkentené a VMSZ és a vajda­sági magyarság választási esélyeit. 6. Az a tény, hogy az említett magyar pártok eddigi tevékenysége szinte kizárólag abban merült ki, hogy a Vajdasági Magyar Szövetséget és annak vezetőit mocskolták, és kézzelfogható, a közösség megmaradását nagyban segítő eredményeit becsmérelték, mindenféle együttműködés, így a választási együttműködés is esélyt csökkentő nehézségekbe ütközne. A VMSZ Elnöksége (Vajdasagma) Csorba Béla Naplójából 2007. január 20. -- Még mindig az objektív tájékoztatásról. Délután felhívnak a Mozaik Televízióból. Ez a magyar választópolgárok pénzén működtetett kisebbik VMSZ-es tévé, Bunyik Zoltán újvidéki atyavajda közvetlen gondjaira bízva. Bunyiknak az elmúlt években voltak ugyan hatásköri vitái pártbéli főnökével, Kaszával, ám, ha lehet ilyet mondani, talán még jobban simul a szerb politikai elit elvárásaihoz, mint szabadkai társai. Nos, a zsenge hangú riporternő az után érdeklődik, hogy holnap felvennék a pillanatot, ahogyan szavazok, meg egy rövid nyilatkozatot is készítenének velem. Én ezt különben protokolláris marhaságnak tartom, és jókat szoktam rö­högni, amikor állami és pártvezérek (és nejük, sőt olykor nejeik) színpadias gesztusait és köz­helyeit közvetítik egy-egy hasonló alkalommal, vagy azt, hogyan gyűrkőznek egy-egy férfiasan kemény szavazócédula pontos belegyömöszölésével az urna keskeny vaginájába. Mondom Zsen­gécskének, hogy én bizony nem tudom, mikor megyek szavazni. „Tehát elutasítja a kérésünket!” „Dehogy utasítom el! Készíthetnek rólam felvételt a nap bármely szakában, csak azt nem tudom, mikor megyek szavazni.” Szó szót követ. Nem titkolom Zsengécske előtt, a közszolgálatiság meg­csúfolásának tartom, hogy a választások napján kívánnak bennünket megszólaltatni, tárgyilagos­ságot hazudva, miközben a kampány során egyetlen alkalommal sem fordultak hozzánk, ezzel szemben folyamatosan ontották Bunyik és a VMSZ pártpropagandáját. Lessék ki, ha akarják, hogy mikor szavazok. (Valójában egyébként sem kíváncsiak rá.) Van rá idejük és pénzük. Kaptak eleget Gyurcsánytól. 2007. január 21. -- A magyarországi tájékoztatási eszközök az elmúlt választások során gyakran és szívesen avatkoztak a vajdasági magyar pártok belharcaiba, többnyire egyoldalúan támogatva a VMSZ-t. Ilyenkor nem számított a szerbiai kampánycsend sem, hiszen vajon ki vonta volna felelősségre egy szomszédos ország médiavezetőit, szerkesztőit, kommentátorait? Az egyodalú kampányolásban egyébként a kereskedelmi televíziók, a királyi tévé és a Duna Tv egy­aránt jeleskedett. Akárcsak a parlamenti politikusok, ők is egy emberként siettek a fuldokló Kasza József mentésére. Tulajdonképpen most is hasonló jókra számítottam. Valami azonban megválto­zott. (Bár még estig akármi megtörténhet...) Az MTI belgrádi tudósítójának rosszindulatú, a vaj­dasági magyar politikai életet hamisan bemutató néhány nappal ezelőtti hírmagyarázatát, vala­mint a Duna Tv egyik riporterének Várady Tibor véleménye alá történt befekvését leszámítva ebben a kampányban az anyaország a korábbihoz képest jóval kimértebben viselkedett. Egészen máig, a szavazás délelőttjéig. A Kossuth Rádió Világórájában ugyanis Dormán László, paraszto­san szólva jócskán legyalázta a kampánycsendet meg a kalapács nyelét. Megszólaltatta ugyanis a demokraták vajdasági vezető politikusát, Bojan Pajtićot, ő persze ! nem volt szívbajos magyar nyelven kampányolni, amivel, föltételezhetően nem a szerb szavazókra akart hatni, hanem a vá­lasztáson induló két magyar tömörüléstől kívánt voksokat elhódítani a mérsékelten szerb nacio­nalista Demokrata Párt javára. Ennyire naív lenne az egyébként tehetséges vajdasági magyar származású fővárosi riporter? Szó sincs róla. Kampányolt ő már -- igaz, elég régen történt -- magyar párt ellen korábban is. (Egyébként a felvétel vélhetően pénteken készült a Teleki Intézet­ben, Szerbiában már akkor is kampánycsend volt, a riport politikai üzenete és beszerkesztése a sokak által hallgatott vasárnapi műsorba egyértelmű, célja a magyar kisebbségi érdekek védelme helyett a felvilágosult szerb nacionalizmust erősíteni. De hogyan illik ez bele a Kossuth Rádió stratégiájába? Talán egyszer majd erre is választ kapunk.) S mivel hitegeti Pajtić a magyarokat? Azzal, hogy ha ő és párthívei győznek, akkor majd a magyarok a Vajdaságban államalkotó népnek fognak számítani. Ennek az ígéretnek csak egy baja van: az, hogy nem igaz. Az államalkotó nemzeti státushoz ugyanis mindenekelőtt önálló ál­lam kellene. A Demokrata Párt programjában viszont a Vajdaság államiságának követelése nem szerepel. Vagyis az egész, úgy ahogy van, nem egyéb olcsó kortesfogásnál. (Vajdasagma) forrás: hírlevél VMDP

EGYMÁST VERTÉK MEG A SZERBIAI MAGYAR PÁRTOK EGYMÁST VERTÉK MEG A SZERBIAI MAGYAR PÁRTOK 2007. 01. 23. A vajdasági magyarság mindössze ötödének támogatásával, a vártnál kisebb frakciót alakíthat a szerb parlamentben a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), míg magyar riválisának a Magyar Összefogás Koalíciónak (MÖK) nem jut képviselői hely, így a rá adott 12 ezer szavazat egyetlen mandátumot sem hoz határon túli honfitársainknak. Szakértők szerint 50 ezer vajdasági magyar nem magyar pártra szavazott. Az eredmények ismeretében kijelenthető: hiába nyertek a radikális nacionalisták, senki nem lép majd koalícióra velük, Szerbia új kormánya EU-párti lesz. A VMSZ 55 ezer szavazatot szerzett a szerbiai parlamenti választáson, s három képviselője lesz a belgrádi törvényhozásban - közölte Kasza József (a képen) pártelnök hétfőn, miután már a szavazatok 96 százalékát feldolgozták. A VMSZ korábban 80 ezer szavazattal, azaz 5-7 mandátummal számolt, így azt a legnagyobb délvidéki magyar párt vezetője is kénytelen volt elismerni, hogy a várakozásokon alul teljesítettek. Értékesnek nevezte ugyanakkor az eredményt abból a szempontból, hogy a VMSZ egyedül, önálló kampányt folytatva érte el azt. A legtöbb délvidéki magyar szavazatot az elnök szerint Boris Tadic államelnök Demokrata Pártja (DS) vitte el. Kasza József szerint ha a DS Szerbia középső és déli részén is olyan erőteljes kampányt folytatott volna, mint a magyarok lakta vidékeken, akkor egész biztosan győztesként került volna ki a választásból. Rontotta a VMSZ esélyeit a két másik délvidéki magyar párt által alkotott Magyar Összefogás Koalíció is, amely 12 ezer szavazatot szerzett. Ez számára kevés a parlamentbe kerüléshez, s egy képviselői hely elvesztését jelentette a VMSZ-nek - mondta Kasza József. (Hivatalos eredmény még nincs arról, hogy a MÖK bejut-e a parlamentbe – a szerk.) A DS és Szerbiai Demokrata Párt (DSS) lehetővé tette a MÖK-nek, hogy induljon a választásokon, noha ehhez nem volt alkotmányos joga, ami önmagáért beszél – szögezte le Kasza. A vajdasagma.info beszámolója szerint Kasza a sajtótájékoztatón keményen bírálta a Magyar Szót, mondván, hogy ez a lap – melyet egyesek a VMSZ szócsövének neveznek – kampányt folytatott a pártja ellen és defetizmust terjesztett. A Szabadkai Rádió pedig a VMSZ kárára a kampány finisében robbantotta ki botrányféleségét, holott a VMSZ már 4 éve aktívan foglalkozik ezen intézmény problémájával, de sem az alapító, sem maga a rádió nem tette meg a szükséges lépéséket sorsa rendezése irányába – mondta Kasza. Arra az újságírói kérdésre, vajon annak tudatában, hogy a VMSZ még mindig a magyar szavazók alig valamivel több mint egyötödének a bizalmát élvezi, ez a párt továbbra is az egész magyarság nevében óhajt-e fellépni, Kasza azt válaszolta: minden magyar érdekében szándékozik cselekedni – azokéban is, akik nem a pártjára szavaztak. A szerbiai parlamenti választás hozta a papírformát, beigazolódtak azok a jóslatok, hogy az SRS továbbra is a legerősebb frakcióval fog rendelkezni a parlamentben, de a demokrata tömb két legnagyobb pártja helyet cserél: Boris Tadic és a meggyilkolt miniszterelnök-pártelnök nevével fémjelzett DS lekörözi Kostunica pártját, a DSS-t. Dacára a várt választási győzelemnek az ultranacionalista Szerb Radikális Párt (SRS) nem is számít arra, hogy Boris Tadic szerbiai elnök felkéri kormányalakításra - közölte Tomislav Nikolic, a párt elnökhelyettese. "Tadic már tegnap este azt mondta, hogy nem fogja tiszteletben tartani a demokratikus elveket, és nem ad (kormányalakítási) megbízást az SRS-nek" – mondta Nikolic, aki az SRS-t vezeti, amíg a háborús bűntényekkel vádolt pártelnök, Vojislav Seselj ítéletére vár a hágai Nemzetközi Törvényszék börtönében. A DS miniszterelnök-jelöltje, Bozidar Djelic – aki a Djindjic-kormány pénzügyminisztere volt – azt várja, hogy pártbéli felettese, Tadic neki ad kormányalakítási megbízást. Szerinte Szerbiának mihamarabb stabil és demokratikus kormányra van szüksége. A pártját ért támadásokkal kapcsolatosan leszögezte, hogy a kampány idején elhangzottakat el kell feledni. Leszögezte, hogy nem hívná meg a kormányba sem az SRS-t, sem az elhunyt szerbiai elnök, Slobodan Milosevic nevével fémjelzett Szerbiai Szocialista Pártot, de a DS nyitott az együttműködésre minden más párttal. Boris Tadic is azt mondta, hogy mihamarabb meg kell alakítani a kormányt, de Nikolichoz hasonlóan annak a véleményének adott hangot, hogy ez nem lesz könnyű. Leszögezte, hogy a DS – amely már birtokolja az államfői széket – a miniszterelnöki tisztség igényével indul neki a koalíciós tárgyalásoknak. Michael Polt, az Egyesült Államok belgrádi nagykövete felszólította hétfőn a szerbiai demokratikus erőket, hogy egyezzenek ki olyan kormányban, amely kedvezően viszonyul az euroatlanti integrációhoz. A szerbiai parlamenti választás nem hivatalos végeredménye: A szélsőséges nacionalista Szerb Radikális Párt (SRS) kapta a legtöbb voksot, 28,5 százalékot. Ez a szavazatarány 81 mandátumot jelent az SRS-nek a szerb parlamentben. A Demokrata Párt (DS) 22,8 százalékot (65 mandátum), míg a Szerbiai Demokrata Párt 16,3 százalékot mondhat magáénak (46 mandátum). Bejut a parlamentbe a liberális G17 Plus 6,8 százalékkal (19 mandátum), a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) 5,6 százalékkal (16 mandátum), az LDP liberális pártszövetség 5,3 százalékkal (15 mandátum). A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) 1,2 százalékával várhatóan 3 mandátumot kap, míg a Szandzsáki Lista Koalíció 2-t. Egyaránt 1-1 mandátumot szerzett a Szerbiai Romák Uniója, az albán koalíció és a Roma Párt 1. A Magyar Összefogás Koalíciója A választásokon a részvétel 60,04 százalékos volt. A végleges eredményeket legkésőbb január 25-én 20:00-ig hirdetik ki. (bumm/fn.hu/vajdaságma.info)

Újra hídszerepben? 2007. január 23. [0:15] Újra hídszerepben? Miben látja az MÖK a választási kudarc okait A végső eredményt a köztársasági választási bizottság még nem közölte, de a Magyar Összefogás Koalíció természetesen elfogadja a vajdasági magyar szavazók döntését, olvasható a koalíció közleményében. Meggyőződésünk, hogy a Koalíció programja teljes egészében megfelel a vajdasági magyar közösség alapérdekeinek. Ezek a választások megmutatták, hogy sok pénz és gazdaságilag erős hitelezők nélkül nem lehet választási kampányt eredményesen megszervezni. A Magyar Összefogás Koalíciónak nem volt tehetős támogatója illetve hitelezője. Gyakorlatilag médiamegjelenése sem. A már ismert adatokból kitűnik, hogy még a 60 százalékos részvételnél is, a vajdasági magyaroknak hét-nyolc helye lehetne a szerb parlamentben. Azt, hogy ebből most csak hármat, vagy négyet sikerült megszerezni, két okkal lehet magyarázni. Az egyik, hogy a VMSZ nem csatlakozott a Magyar Összefogás Koalícióhoz, s a parlamentben megszerezhető helyeket az esetleges kormányzati felelősségvállalás reményében eleve „átengedte” a magukat demokratikusnak nevező pártoknak, a Tadić-féle Demokrata Pártnak és Jovanović Liberális Demokrata Pártjának. A másik ok az, hogy a vajdasági magyar szavazók az összefogást mellőző VMSZ miatt minden magyar pártot büntettek, s felerészben átszavaztak a szerb pártokra. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a budapesti média Tadic demokratáit pontosabban a „magyarul jól beszélő” Vajdasági kormányelnök Pajtićot még vasárnap is „beszéltette”, akkor világossá válik mennyire taksálnak bennünket a magyar fővárosban. Még rágondolni is rossz, de miután Budapestről összefogást sürgető komoly intés az egyik oldal felé sem hangzott el, s így az el is maradt, van aki azt mondja, hogy ezzel voltaképpen az EU törekvése érvényesült. Eszerint a szerbiai választások során nem az a fontos, hány kisebbségi kerül be a parla¬mentbe, hanem az, hogy a Tadić és Jovanović az EU-kedvencei minél több szavazatot kapjanak. A többi között a magyaroktól is. A végkövetkeztetés, függetlenül attól kiosztanak-e Belgrádban a VMSZ-re valami mellékszerepet, vagy sem, csak egy szomorú rosszat sejtető megállapítás lehet. Az, hogy miután nem sikerült összefognunk, a vajdasági magyar politikai elit, tetszik ez nekünk vagy sem, visszacsúszott a hídszerepbe. Az olyan híd szerepébe, amelyen mindenki csak tapos, karbantartani pedig senki sem akarja. Az egésznek a levét a félretájékoztatott vajdasági magyarság issza meg. Ki fogja ilyen körülmények között a szerb parlamentben szorgalmazni a menekültek betelepítésének megakadályozását, a részarányos parlamenti képviseletet, vagy éppen a magyar (perszonális) autonómiát is tartalmazó kisebbségi kódex meghozatalát? Ki? Senki! forrás: vajdasagma

 ( hírösszefoglaló a www.commora.hu nyomán)

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.