Hírek : Feldarabolják az agrártárca intézményeit |
Feldarabolják az agrártárca intézményeit
2007.01.19. 10:16
www.miep.hu,2007.01.11. A Magyar Igazság és Élet Pártja nem ért egyet a magyar agrárium háttérintézményeinek szétverésével. Az első Gyurcsány-kormány hivatalba lépése óta azt vesszük észre, hogy különböző reformoknak mondott átszervezésekkel sikerült tönkretenni azt a mezőgazdaságot segítő hálózatot, amely hatékonyan szolgálta a gazdálkodókat. Először a falugazdász-hálózatot építették le, s lehetetlenítették el működését. A gazdák pedig meg voltak elégedve a falugazdászok munkájával.
Nemcsak a pályázatokhoz kapcsolódó kérdéseket lehet nekik feltenni, hanem a gazdálkodással kapcsolatos szakmai problémákra is válaszoltak, vagy segítettek abban, hol lehet megtalálni a választ. A gazdák számára a közvetlen emberi kapcsolat a legnagyobb érték: megszoknak, megismernek egy személyt, a tapasztalatok alapján bízni kezdenek benne. A falugazdásszal helyben lehetett beszélni, nem kellett fél napokat várni rá, utazni vagy telefonálni. Az is érték, hogy az évek során a falugazdászok is megismerték a gazdálkodókat: pontos információval rendelkeztek gazdaságukról, fel tudták mérni a lehetőségeiket.
Tehát a falugazdász-hálózat az utolsó kapocs volt a gazdálkodók és a magyar, illetve az uniós hatóságok között. További problémát jelent, hogy a tárca előbb gazdasági társasággá alakítaná, majd privatizálná az Állami Ménesgazdaságot, illetve a badacsonytomaji, kecskeméti, egri és pécsi szőlészeti és borászati kutatóintézeteket. A szakemberek azt nem kétlik, hogy szükség lenne bizonyos átalakításokra, a magánosítás gondolatát azonban elvetik. A kutatóintézetekre, ahol a sokszor évtizedek alatt kikísérletezett biológiai alapokat őrzik, és ahol folyamatos kutatásokat folytatnak, szükség van. Pontosan úgy, ahogy szükség van a hazai szőlőültetvények rekonstrukciójára, a fejlesztésekre, az ültetvénykorszerűsítésekre, a régi tájfajták újbóli „beüzemelésére”, és a közben megváltozott technológiai módszerekhez való igazítására. Mert ezek a fajták segíthetnek borainkat kiemelni a „kommersz” fajták mezőnyéből, és egyedivé tenni a magyar borászatot.
Másrészt ezek az intézetek szőlészeti és borászati szaktanácsadást folytatnak, ismeretátadással foglalkoznak, komoly szerepet vállalnak a minőség, származás és eredetvédett boraink védelmében. Nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, amelyen keresztül jelentős kutatásokban vesznek részt. De még nincs vége a likvidálási akciónak. Azt követően, hogy 2006-ban az összevonás már érintette a tápiószelei Agrobotanikai Intézetet, valamint a gödöllői Kisállat-tenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetet, bezárják a Konzervipari Kutatóintézetet. Sajtóinformációk szerint eladják a már korábban gazdasági társasággá alakított kutatóintézeteket, így értékesítik az Országos Húsipari Kutatóintézetet, valamint Érd, Cegléd, Fertőd és Újfehértó gyümölcstermesztési kutatóintézeteit és törzsültetvényeit.
Az agrártárca mindezek mellett átszervezte a megyei szakigazgatási szerveit. Az újonnan felállított mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok alá összevonták a megyeszékhelyeken a földművelésügyi és vidékfejlesztési hiva-talokat, a növény- és talajvédelmi szolgálatokat, állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomásokat. Ugyancsak az FVM szakigazgatási szervébe olvasztották be az Országos Mezőgazdasági Intézetet és az Állami Erdészeti Szolgálatot. Az agrártárca emellett megszünteti önálló agrár-környezetgazdálkodási osztályát, amely a minőségi agrár-szerkezetváltás egyik fontos intézményi eleme és az agrár-környezetgazdálkodási programok sikeres megvalósításának fontos bázisa volt.
A gazdák szerint a 2007– 2013 között várható uniós támogatásokat ilyen körülmények között nehezen fogják tudni megszerezni, mivel szakemberek tömegét küldik az utcára, s emiatt nem lesz ütőképes csapat, amely megfelelően lobbizhat Brüsszelben, illetve segíthetné a hazai gazdákat a támogatások elnyerésében. Kétséges ugyanis, hogy a feladatok szaporodása mellett az agrártárca kevesebb dolgozóval, hatékonyabban tudná ellátni feladatait. Emellett leépült az élelmiszerbiztonsági ellenőrző hálózat, amelynek következtében élelmiszernek látszó moslékkal árasztották el az országot a profitmaximalizálásra törekvő multinacionális cégek. Mindezekből az intézkedésekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a tárca és intézményeinek átalakítása olyan kormányzati filozófiát tükröz, amely agrár- és vidékellenes.
Medveczky Attila, a MIÉP Sajtóosztályának tagja
|