A legnagyobb vajdasági magyar politikai alakulat, a Kasza József vezette Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) az elsők között nyújtotta be 250 képviselőjelöltjének névsorát a központi választási bizottságnak, így nyolcadikként szerepel a húsz párt, illetve pártkoalíció nevét tartalmazó szavazólapon.
Ágoston András Vajdasági Magyar Demokrata Pártja (VMDP) és a Páll Sándor vezette Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) Magyar Összefogás Koalíció (MÖK) néven lépett szövetségre, s 92 képviselőjelöltet állított. Közöttük kezdetben (a VMDK részéről) ott voltak a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vajdasági tagjai is, ami erős visszhangot váltott ki a szervezetet fasisztoidként jellemző szerb sajtóban. A Szerbiából egy időben verekedés miatt kitiltott Toroczkai László vezette mozgalom – látva a felháborodást – végül visszavonta jelöltjeit. Ennek a közjátéknak is szerepe lehetett abban, hogy a MÖK a határidő lejárta előtti utolsó percekben nyújtotta be listáját, amely így az utolsó előtti lett a szavazólapon.
Valamivel több mint tíz év után tehát a vajdasági magyar politikai erők újból összemérhetik az erejüket, kiderülhet, hogy melyiküknek milyen a tényleges támogatottsága. Utoljára erre 1996 végén került sor, amikor a két évvel korábban alakult VMSZ fölényes győzelmet aratott az akkor még Ágoston András vezette VMDK fölött, elnyerve a több mint százezer magyar szavazó zömének a voksát. Négy évvel később viszont már a VMSZ a demokratikus ellenzék pártjaival közös listán indult, s került be a parlamentbe, 2003 decemberében pedig vajdasági és közép-szerbiai szerb pártokkal, valamint egy dél-szerbiai bosnyák párttal alkotott koalíciót, amelynek nem sikerült átlépnie a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.
A törvényhozásból való kimaradás veszélye ezúttal nem fenyeget annyira, mivel a nemzeti kisebbségeket képviselő pártoknak úgynevezett természetes küszöböt ír elő a szerb választási törvény. Annyi képviselőjük lehet, ahányszorosát az egy megválasztott képviselőre átlagosan jutó szavazatoknak megszerzik, ami azt jelenti, hogy ötven százalékos, nagyjából 3,3 milliós részvétel mellett – mivel 250 tagú a parlament – 13 ezer szavazat is elég nekik egy képviselői hely megszerzéséhez, míg a szerb pártoknak, amelyek számára kötelező az 5 százalékos választási küszöb, ebben az esetben legalább 165 ezer szavazat kell.
A nagyjából százezresre tehető délvidéki magyar szavazótábor megnyeréséért először a VMSZ indította meg a kampányát, s egy hónapon keresztül lakossági fórumok sokaságát tartotta, hogy – mint vezetői megfogalmazták – a választókkal közösen alakítsa ki végül igen vaskosra sikerült tizennégy fejezetével az élet minden területét átfogó programját.
A MÖK csak január 8-án indította kampányát, amelynek tengelyében „a magyar nemzet határokon átívelő integrációja", s a nemzeti érdekek elárulásával, a szerb hatalomhoz dörgölőzéssel és vezetői önös érdekeinek érvényre juttatásával vádolt VMSZ támadása, lejáratása áll.
Hogy mely hívószavaknak lesz igazán foganatjuk, az január 21-én kiderül, de mint a Magyar Szó című szabadkai újságnak nyilatkozó Szerbhorváth György szociológus megfogalmazta, a VMSZ és a MÖK számára az a legnagyobb kihívás, hogy képesek-e egyáltalán mozgósítani az embereket. A szakértő szerint „a MÖK feltette az Ágoston-féle lemezt a nemzet határokon átívelő integrációjáról, ami csak egy frázis, nem lehet vele embereket megszólítani; kellene mondani valamit például a munka világáról is". Szerbhorváth úgy vélte, hogy a VMSZ-nek sincs világos programja. A pártnak megújulásra, személycserékre lenne szüksége helyi szinteken, de a csúcsvezetőségben is, s akkor esetleg visszacsalogathatnák azokat a választókat, akik régen magyar pártra szavaztak.
Mirnics Károly szociológus – ugyancsak a Magyar Szónak – kijelentette, hogy a magyar politikai erők széthúzása a szerb pártoknak kedvez. A szerbek nagyon jól föltalálták magukat a gazdasági nacionalizmusban, s ezt a helyzeti előnyüket most a választásokon is kamatoztatják. Boris Tadic államelnök Demokrata Pártja, s a liberális G17 Plusz munkahelyeket kínál a magyaroknak. „A mieink ezzel szemben nyelvhasználatot kínálnak, ami nem működik, állampolgárságot, ami úgy nem is működhet, ahogyan kínálják." A szakember szerint az északon egy tömbben élő magyarság egy része a magyar pártokra fog szavazni, de a szórványmagyarság teljes egészében a vajdasági és regionális pártokra, ha egyáltalán az urnákhoz járul.
Vajdaságban a tömbben élő magyarság egy része a magyar pártokra fog szavazni, de a szórványmagyarság teljes egészében a vajdasági és regionális pártokra, ha egyáltalán az urnákhoz járul.
Szabadság http://www.hhrf.org/szabadsag/uj/lap.php?datum=20070115#E14E20 |