A szégyenletesség eklatáns példája a jelenlegi konfrontációt kiváltó ,,tét” sekélyessége. Az egyetemi vezetés határozatának érvényt szerző oktatónak, Hantz Péternek előbb portásokkal és fekete gúnyás hatóságiakkal kell ,,megmérköznie”, majd Kovács Lehellel együtt, aki részt sem vett ebben a konkrét akcióban, önkényesen eltávolítják őket az egyetemről, és hazug lejárató kampányt indítanak ellenük. Az egyetemi vezetés önkényes döntését másodfokon a szenátus, köztük mindkét esetben és helyzetben magyar oktatók és egyetemi tisztségviselők is helybenhagyják. A renitensnek minősített oktatók lejáratását alantas módszerekkel, szakmai illetékességüket megkérdőjelezve művelik, s amikor a BKB elnöke nyilvánosságra hozza a rektorhelyettesi megbízatásra kiszemelt Szamosközi István plágium-ügyét - egy francia szerző tanulmányából hivatkozások nélkül épített be a doktori disszertációjába kétoldalnyi szöveget -, szóval, amikor a szakmai inkompetenciával is megvádolt és ,,elcsapott” magyar egyetemi oktatók ellenében a maradék magyarok fölé kiszemelnek egy, a multikulturális mezben tetszelgő egyetemi vezetés számára alkalmasnak vélt ,,kádert”, a plagizálót a másik rektorhelyettes veszi védelmébe. Caragiale-komédia alaphelyzete ez, különösen, ha nem vagyunk hajlandóak eltekinteni attól, hogy a ,,szakmai teljesítmény” híjával levőnek minosített Hantz Péter nemzetközi szinten elismert és számon tartott szaklapokban is közölt. Nos, mi legyen az egyetemen kívül állóknak, de az erdélyi magyarság sorsának alakulásáért felelősséget érző odafigyelőknek egy ilyen egyetem vezetéséről a véleménye? Lám, hiába mondtak le a történtek után és külső-belső erkölcsi nyomás alatt a magyar rektorhelyettesek, az egyetemi vezetés ,,nem hátrál meg”, továbbra is árulja a maga multikulturalitását itthon és Brüsszelben, és ami megdöbbentő, némely magyar oktatókban partnerekre lel, s akik tessék-lássék kompromisszumokat keresve, gyűlésezve morgolódnak, képtelenek egységesen fellépni az ellen, hogy ez a megalázó gyalázatosság ne állíthassa erkölcsi szégyenplaccra a jobb sorsra érdemes intézményt. Mindez azt is jelzi, hogy az egyetemen kialakult belső szövődményesség, egyéni ambíciók és a le- vagy elkötelezettségek nem teszik lehetővé az önálló karok indítását, ha nem támogatják az ügyet intézményen kívüli erők. Sylvester Lajos, Háromszék

Kapcsolódó cikk:

 A BBTE dicsekszik, de továbbra sem tárgyal  - Megerősítették a német tagozatot és a judaisztikai intézetet

 
[ 2007.01.06.Erdély Ma ]

Bolyai János mellszobra az egyetem udvarán. Forrás: Szabadság   Változatlan 2007-ben is a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) álláspontja a magyar tagozat problémáit illetően. A vezetőséget különösebben nem zavarja, hogy az intézmény történetében premierként a magyar rektorhelyettesi tisztségek nincsenek betöltve. Csak homályos utalással emlékeztetnek a 2006-os botrányokra, de a magyar tagozat jogos igényeiről továbbra sem vesznek tudomást. A magyar oktatók közölték: kitartanak követeléseik mellett, és a tagozat alapszabályzatához, a kétnyelvűséghez és a két adjunktus ügyének méltányos rendezéséhez kötik az új rektor-helyettesek nevesítését. Mivel a rektor továbbra sem tárgyal, egyesek általános sztrájkot fontolgatnak, de olyanok is akadnak, akik cserben hagynák Hantz Péter és Kovács Lehel ügyét. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) viszont úgy véli: ha az egyetemen a magyar oktatás nem önállósul, akkor pár év múlva megszűnik, ezt azok a tanárok is tudhatnák, akik most ellenük fordulnak. Megerősítették a német tagozatot és a judaisztikai intézetet A BBTE román többségű vezetősége a BKB 2005 elején elkezdett érdekérvényesítési küzdelmének elejétől ugyanazt a struccpolitikát folytatja, amit a jelek szerint 2007-ben is hatékony eszköznek tart az önálló döntéshozási jogkört követelő magyar oktatók „lefegyverzésére". Ez már 2006 márciusában nyilvánvalóvá vált, amikor a magyar oktatók 85 százaléka által követelt három önálló magyar kar ügyének az egyetemi szenátusban való leszavazása után Nicolae Bocşan rektor egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy nem a BBTE-re tartozik a kérdés orvoslása, ezért ez az ügy nem a felsőoktatási intézmény problémája. Az új év első napjaiban a BBTE sajtóirodája (amit újabban imázsosztálynak neveznek) több közleményt is szétküldött, amelyekben egyebek között a német tagozat és a judaisztikai intézet megerősítése és bővítése érdekében tett lépésekről, valamint 2006 általános megvalósításairól számolnak be. Jelzésértékű, hogy a Brüsszelben a többnyelvű feliratozásról és a BBTE multikulturális jellegéről propagandát folytatott BBTE idei első két közleményében a német tagozat és a judaisztikai intézet idénre tervezett fejlesztéséről számol be. A judaisztikán például 2007-ban egyebek között az izraeli egyetemekkel való együttműködések, valamint a doktori képzés bővítésén fáradoznak, a Moshe Carmilly Intézetben pedig létrehozzák a judaisztika tanszéket, amely az idén várhatóan már 50 oktatóval és több mint 300 hallgatóval működik. Megvizsgálják annak a lehetőségét is, hogy a judaisztikát felvegyék a távoktatási tagozat kínálatába. A német nyelvű oktatást úgy bővítenék 2007-ben, hogy több karon is bevezetik az anyanyelvű magiszteri képzést, emellett pedig doktorátusi vezetésre jogosított oktatókat hívnak Németországból, Ausztriából és Svájcból. A sajtóiroda Nicolae Bocşan rektor évértékelőjét is közzé tette, amelyből kiderül, hogy az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozás által teremtődött versenyhelyzetre való felkészülésként 2006-ban egyebek között megújult a tanrend, a munkaerőpiaci követelményekhez igazodva új tantárgyakat vezettek be, új didaktikai módszereket dolgoztak ki, és nagyobb figyelmet fordítottak a BBTE-n zajló tudományos kutatásra. Bocşan szerint növelték az egyetem kiadványainak presztízsét azzal, hogy ezeket a nemzetközileg számon tartott szakfolyóiratok listájára is felvétették. A rektor szerint a szenátus által elfogadott, az oktatók alkalmazására vonatkozó új szempontrendszer az államvizsga, magiszteri és doktori dolgozatok minőségének javulását eredményezte. Csupán rövid, kövér betűkkel kiemelt rész a magyarokról A BBTE azt a célt tűzte ki, hogy felkerüljön a világ első ötszáz egyetemének ranglistájára. Ez eddig azért nem sikerült, mert a tudományos kutatásra nem fordítottak elég figyelmet. Tavaly azonban változott a helyzet, mert jelentős mértékben növelték a kutatás támogatását, ennek köszönhetően pedig 90 laboratóriumot újítottak fel. A BBTE multikulturális jellegének erősítése érdekében bővítették a román, magyar, német, angol és francia nyelven oktatható tantárgyak számát – hangsúlyozza a közlemény. A rektor szerint a diákoknak minden karon és a bentlakásokban is már lehetővé vált az internethez való csatlakozás, emellett a BBTE mind a 12 diákszállóját felújították. Tavaly több mint 100 nemzetközi konferenciát szerveztek, ezek közül néhány országos premiernek számított. Bővítették a külföldi egyetemekkel kötött együttműködési megállapodások számát is. A rektori közlemény szerint a BBTE készen áll arra, hogy eleget tegyen az uniós csatlakozás következtében előállt új kihívásoknak. A szövegben mindössze egy rövid, de kövér betűkkel kiemelt rész utal a magyar tagozat körüli gondokra. E szerint az egyetem ellen irányult hazai és nemzetközi kampány ellenére a BBTE tavaly rekordot döntött a diáklétszám tekintetében, hiszen több mint 52 ezer román, magyar és német diáknak nyílott lehetősége, hogy példátlanul sokszínűsített, többnyelvű oktatási kínálatból válogasson. Nulla információáramlás a rektorátus és a magyar oktatók között A magyar tagozat ügyvitelével megbízott öttagú bizottság szóvivője, Magyari Tivadar lapunknak elmondta: közvetlen kommunikáció a rektorátus és a magyar tagozat képviselői között jelenleg nincs. A néha-néha előforduló üzengetéseket leszámítva, a két magyar rektor-helyettes lemondása óta a felek között nincs információáramlás. Ennek következtében meglehetősen felgyülemlettek a gondok, és egyre sürgősebb lenne az új magyar rektor-helyettesek jelölése. Mindez azonban nem történik meg addig, amíg az egyetem vezetése nem tárgyal érdemben a követelésekről, amelyek között kiemelt helyen szerepel a két adjunktus elbocsátásának az újratárgyalása. Fontos követelmény még a magyar tagozat alapszabályzatának elfogadása – a megfelelő önrendelkezési formákkal együtt – és a kétnyelvűség kérdésének a megoldása. A labda mindenképpen a rektor térfelén van – fogalmazott Magyari. A jövő hét közepére tervezik összehívni a magyar tagozatvezetők tanácsát. A konkrét lépéseket illetően felmerült az általános sztrájk javaslata, de ezt – a vizsgaidőszak közeledtére való tekintettel – többen ellenzik. Elhangzott olyan javaslat is, hogy a két adjunktus ügyével ne foglalkozzanak, ők ugyanis már egyetemen kívüli személynek számítanak, további harcuk nem az egyetemen, hanem más fórumokon és más eszközökkel folyik, ebben pedig a magyar tagozat oktatói – leszámítva az időről időre megismételt, és mostanig hiábavalónak bizonyuló tiltakozást, nem segíthetnek. Ezzel kapcsolatosan a BKB alelnöke és szóvivője Hantz Péter kijelentette: céljuk az egyetemen a magyar karok létrejötte és a romániai magyar felsőoktatás önállósulása. Ezért kezdték el, és ezért folytatják a harcot. Úgy vélik, ha ez nem sikerül, akkor a BBTE-n folyó magyar oktatás évei meg vannak számlálva. Ezért összefogásra van szükség. Hantz hozzátette: tudja, hogy az egyetem vezetőségének próbálkozásai arra irányulnak, hogy a történtek felett mindenki térjen napirendre. Azok a magyar oktatók, akik most a két menesztett adjunktus ellen szavaznak, tudhatnák, hogy még néhány év, és rajtuk lesz a sor – fogalmazott Hantz. Szabadság http://www.hhrf.org/szabadsag/uj/lap.php?datum=20070106#E14E27

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés