| Hírek : Nem kellenek a "szocialisták ", a liberálisok meg partvonalon kívűl rekednének |
Nem kellenek a "szocialisták ", a liberálisok meg partvonalon kívűl rekednének
2007.01.12. 06:12
 2007. január 11. 15:56HunHír.Hu
A Századvég Politikai Elemzések Központja és a Forsense elemzése szerint 2001 óta a legalacsonyabb az MSZP támogatottsága.
Az intézet 2007. január 2. és 5. között végzett közvélemény-kutatása alapján a teljes választókorú népesség mindössze 18 százaléka szavazna az MSZP-re.
A Fidesz támogatottsága is csökkent 4 százalékkal, 30-ról 26 százalékra a választókorúak teljes körében. 6 százalékos az MDF népszerűsége és a parlamenti küszöb alá, 4 százalékra esett vissza az SZDSZ.
HunHír.Hu-mr
Századvég: tízéves mélyponton az MSZP, már csak minden negyedik szavazó szavazna a Fideszre
Csökken az emberek politikai aktivitása
2007. január 11. 13:32
MNO
Csökkenő politikai aktivitás, a pártot választók arányának ugyancsak jelentős mértékű visszaesése jellemzi a hazai közéletet a Századvég és a Forsense legfrissebb kutatása szerint. Az MSZP támogatottsága tízéves mélypontjára süllyedt, a Fidesz tartja pozícióját. A politikusok között az egyik legnépszerűtlenebb Gyurcsány Ferenc.
A Századvég és a Forsense 2007. január elején készített omnibusz felvétele a választókorú népesség politikai aktivitásának jelentős csökkenését tapasztalta a tavalyi utolsó felvételhez képest. Ez önmagában egyáltalán nem szokatlan, az év elején a karácsonyi és újévi belpolitikai „szünet" miatt a választói attitűdök a korábbi években is hasonló dinamikát mutattak. Kétségtelen ugyanakkor - írja az elemzés -, hogy az idei első felvétel az ilyenkor szokásos szezonális ingadozáson túl számos egyéb jelet mutat, amely szerint a magyar választók és a politikai szféra - beleértve a hazai politikai elit egészét - között jelentős mértékben tovább növekedett a távolság.
A politikai aktivitás csökkenésének egyik jele a választási részvétel szándékát kifejezők arányának erőteljes csökkenése, a másik pedig a valamilyen pártot választók arányának ugyancsak jelentős mértékű visszaesése. E változások összefüggenek az előzőekben említett szezonális hatásokkal is, de figyelmet érdemel, hogy míg októberben a megkérdezettek körében 61 százalék nevezett meg valamilyen támogatott pártot, idén január elején már csak 51 százalék. A pártválasztók arányának csökkenése miatt a bizonytalan pártpreferenciájúak aránya, valamint az egyik pártot sem támogatók aránya a tavalyi utolsó felvételhez képest együttesen 9 százalékponttal emelkedett, miközben a pártpreferenciájukat eltitkolók aránya is magas, 16 százalék.
Mélyponton az MSZP
A pártpreferenciát nyilvánítók arányának csökkenése mindkét nagy párt támogatottságát érintette, de eltérő mértékben. Január elején a Fidesz összes megkérdezett körében érvényes támogatottsága a tavaly év végi 30-ról 26 százalékra, míg az MSZP-é 24-ről 18 százalékra csökkent. Az MSZP ezzel évtizedes támogatottsági mélypontra süllyedt. Még a Medgyessy-kormány legrosszabb időszakában, 2004 augusztusában sem volt ilyen alacsony a párt globális támogatottsága. A szocialistákat jelenleg lényegében csak saját táboruk legszűkebb, legelkötelezettebb magja támogatja. A tavalyi utolsó felvételhez képest a kisvárosokban és a községekben élők, valamint - és ez az igazán figyelmet érdemlő fejlemény - a 60 év felettiek körében az átlagosnál is nagyobb mértékben (utóbbi csoportban 10 százalékponttal) csökkent a nagyobbik kormánypárt támogatottsága.
A két nagy párt globális (összes megkérdezett körében érvényes) támogatottságában 2006 nyara óta érvényesülő trend az idei év elején sem törik meg. Az MSZP támogatottságát továbbra is a lassú, de folyamatos erodálódás jellemzi – a tavaly nyári 31 százalékos szintről 23 százalékra történő csökkenéssel -, míg a Fidesz támogatottsága az időszak során lényegében nem változott, +/-1 százalékos ingadozással 30 százalék körül mozgott. A bizonytalanok és passzívak aránya ugyanebben az időszakban ugyanakkor 14 százalékról 25 százalékra növekedett.
A január első hetében végzett adatfelvétel szerint a biztos szavazó pártválasztók csoportja a választásra jogosultak mindössze 42 százalékát teszik ki. E csoporton belül 53 százalék szavazna a Fideszre és csak 33 százalék az MSZP-re. A Fidesz esetében ez 5 százalékpontos növekedést jelent a tavalyi utolsó felvételhez képest, az MSZP biztos szavazóinak aránya viszont 2 százalékpontnyi - vagyis nem szignifikáns - csökkenést mutat.
Az MDF a biztos szavazó pártválasztók körében továbbra is a parlamenti küszöb fölötti támogatottságot mutat (6 százalék), az SZDSZ támogatottsága viszont valamivel a küszöbérték alatt húzódik (4 százalék). A tavalyi év utolsó vizsgálatánál jeleztük, hogy az MDF esetében feltűnően kedvező eredményeket regisztrált az adatfelvétel. Január elején is többen szavaznának ugyan az MDF-re (az összes megkérdezett körében 4 százalék) az SZDSZ-hez képest (2 százalék), de az MDF támogatottságának akkori megugrása utólag inkább átmeneti ingadozásnak tűnik.
Kevesebben szeretnének kormányváltást?
Az esetleges kormányváltással kapcsolatos választói vélemények a januári felvétel alapján továbbra is a két nagy párt támogatottsági erőviszonyaival ellentétes megoszlást rajzolnak ki. Arra a kérdésre ugyanis, hogy mi lenne jobb, ha a mostani kormány maradna hivatalban, vagy ha kormányváltás lenne, a megkérdezettek mindössze 36 százaléka jelezte a kormányváltás szükségét, míg 47 százalék a jelenlegi kormány munkájának folytatását gondolta jobbnak.
A pártválasztásra és a kormányváltásra vonatkozó adatok között feszülő ellentmondást tovább színezi, hogy a választók mintegy felét kitevő ismeretlen pártpreferenciájúak körében is azok vannak többségben, akik a jelenlegi kormány munkájának folytatását támogatják. A bizonytalan pártpreferenciájúak 51:23 arányban, a pártpreferenciájukat eltitkolók pedig 50:28 arányban vannak a jelenlegi kormány hivatalban maradása mellett - november óta ugyanakkor valamelyest mérséklődött a két tábor aránya közötti különbség. A biztos szavazók körében is a jelenlegi kormány hivatalban maradását támogatják többen, de itt a két szemben álló véleménycsoport aránya lényegesen kiegyenlítettebb (maradjon a kormány - 47 százalék, legyen kormányváltás - 42 százalék).
A megkérdezettek által saját mikrokörnyezetükben érzékelt véleményklíma viszont az előzőekkel ellentétes képet mutat: a megkérdezettek 45 százaléka szerint szűkebb környezetükben azok vannak többségben, akik kormányváltást akarnak, s csak 29 százalék érzi úgy, hogy a jelenlegi kormány hivatalban maradását támogatók vannak többségben, de az is kiderül, hogy a vélemények szerint a kormányváltást szorgalmazók aktívabban és hatékonyabban képviselik véleményüket a kormány hivatalban maradását támogatókhoz képest.
Január elején - hasonlóan az elmúlt hónapok felvételeihez - a kormány és az ellenzék munkáját egyaránt negatívan ítéli meg a kérdezettek túlnyomó többsége, az ellenzék és a kormány esetében egyaránt 63 százaléka. Az egész politikai elittel szembeni általános elégedetlenség növekedését tükrözi ez az adat. Bár mindkét nagy párt szavazóinak többsége inkább pozitívan vélekedik az általa támogatott politikai oldal munkájáról, az elégedetlenségi potenciál jelenleg már egyik oldalon sem elhanyagolható, de különösen a Fidesz szavazótáborát tekintve nem, hiszen itt most 27 százalék elégedetlen az egyébként támogatott párt munkájával (novemberben még csak 17 százalék volt ez az arány). Az MSZP támogatóinak 12 százaléka fejezi ki elégedetlenségét a kormányéval. Figyelmet érdemel, hogy mindkét nagy párt szavazótáborában elenyésző kisebbségben vannak, akik egyértelműen elégedettek támogatott pártjuk tevékenységével - a Fidesz-támogatóinak körében ez az arány 4 százalék, az MSZP táborában 16 százalék. Az MSZP-sek kedvezőbb véleménye ugyanakkor azzal is összefüggésben lehet, hogy esetükben - ahogyan azt már jeleztük - drasztikusan csökkent a szavazótábor mérete, tehát itt már csak a legelkötelezettebb, leghűségesebb szavazók véleménye jelenik meg.
Orbán népszerűbb Gyurcsánynál
A Századvég és a Forsense választáskutatási programjának előző politikusi rokonszenv-mérése 2006 késő őszén történt, az akkori felvétel is a politikusi megítélés általános romlását mutatta. Ehhez képest január elejéig semmilyen érdemleges változás nem történt. Továbbra is igen alacsony pontszám, mindössze 56 pont is elegendő a politikusi népszerűség rangsorának első pozíciójához - ezt a helyet január elején megosztva Sólyom László és Szili Katalin foglalja el.
Szignifikáns rokonszenv-növekedést egyetlen politikus esetében sem regisztrált a január eleji adatfelvétel. Az indexérték csökkenése viszont három politikus esetében is mutatkozik. Semjén Zsolt könyvelheti el a legnagyobb, 5 pontos visszaesést, amelynek eredményeként jelenleg a lista legutolsó helyére került. Demszky Gábor és Orbán Viktor népszerűsége egyaránt 3-3 indexponttal csökkent, a Fidesz elnöke azonban így is megelőzi népszerűség tekintetében a legtöbb ismert ellenzéki politikust.
Gyurcsány Ferenc rokonszenv-indexe továbbra is rendkívül alacsony, 38 ponttal a lista utolsó előtti helyét jelöli ki. A miniszterelnök indexe a tavalyi parlamenti választások idején állt a csúcson 60-as index átlagértékkel, tehát Gyurcsány indexe több mint 20 pontot zuhant az elmúlt háromnegyed év során. Ezzel nem csak az MSZP, hanem a párt által delegált miniszterelnök népszerűségi indexe is évtizedes mélyponton áll 2007 elején.
(szazadveg.hu)
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum