A nemzeti alapú területi autonómiákkal szemben hangoztatható kifogások két síkon jelentkeznek. Az egyik a hatalomgyakorlással, a másik pedig a lényeggel, a közösség egységével van összefüggésben.
Tekintettel a szükségszerűen meglevő gazdasági funkcióira, nem képzelhető el, hogy a nemzeti alapú területi autonómia döntéshozatali mechanizmusában a többségi nemzet képviselőinek ne legyen domináns szerepe.
A do olyan a Kárpát-medencében nincs, de a községi önkormányzatokból. (Amíg szerb hatalom le nem hurrogta, ezeknek a szövetségét egy időben a VMSZ is propagálta.)
Érdeke a vajdasági magyarságnak, hogy az általa többségben lakott településeken az üres házakba sokat látott, Németországot is megjárt kosovói szerbeket és romákat telepítsenek be? Persze, hogy nem! Felemelték ez ellen a szavukat a VMSZ vezetői s a tartományi parlamentben is jelen levő magyar községi tisztségviselők? Ugyan már!
Most az a nagy kérdés, melyik VMSZ-es polgármesterben lesz annyi tartás, betyárbecsület, hogy a községi képviselőtestületben szorgalmazza a VMDP javaslatának megszavazását. A VMDP ugyanis a magyar községi vezetőktől azt kéri, hozzanak határozatot, hogy nem fogadnak be menekülőket a magyartöbbségű településükre. Persze a községiek is tudják, hogy a nemzetközi dokumentumok tiltják a nemzeti összetétel erőszakos megváltoztatását, s a VMDP javaslatnak szilárd jogi alapja van. Csakhogy, nekik az evilági szerb többségi hatalom parancsol. Nehéz neki ellentmondani.
Írásos parancsot ugyan nem fog kapni egyik magyar atyafi sem, de máris borítékoljuk: nagy szuszogva, felszólítás nélkül is igyekeznek eltalálni, mivel járhatnának kedvében a szerb hatalom velük kapcsolatban levő képviselőinek. Ez a politikai dominancia.
Ezt a politikai dominanciát a konkrét esetben a magyar kormány betelepítést elítélő állásfoglalása és Belgráddal szembeni konkrét politikai akciója valamelyest enyhíthetné. Majd meglátjuk.
A területi autonómia megbontja a kisebbségi közösséget
De, a legnagyobb baja a területi autonómiának mégiscsak az, hogy szétszakítja a határon túli magyar közösségeket. A tömb fejlődése a helyi politikai elit dominanciája miatt nincs biztosítva, ugyanakkor a szigetek és a szórvány felgyorsuló leépülését maga a szétszakítottság szavatolja.
Mit lehet itt tenni?
A legrosszabb az lenne, ha a magyar kormány és a magyar politikai elit Romániában a népszavazás körül megnyilvánult fenséges nemzeti összefogást semmibe venné, mintha mi sem történt volna.
A népszavazás eredményét tisztelni kell! A nemzetközi politikai színtéren síkra kell szállni megvalósulásáért. Ugyanakkor, a nemzetben való gondolkodás a politikai gyakorlatban, akkor alakulhat ki, ha a Kárpát-medencében élő és tevékenykedő magyar politikai elitek végre konkretizálják melyik autonómiaformát hajlandók teljes mellszélességgel támogatni. Szerintünk az a jó, amelyben nem fenyeget a helyi többségi elit dominanciája. S amelyben – tekintettel arra, hogy nem követel területi elhatárolódást és gazdasági funkciókat – kivitelezhető a kisebbségi magyar többpártrendszer. Ennek eredményeként pedig az a demokratikusan megválasztott képviseleti szerv, amely legitim voltából kifolyólag alkalmas az egész kisebbségi közösség nemzeti önazonossága megőrzésével összefüggő alapérdekek feltárására, kifejezésére és képviseletére.
Ez azonban nem elég!
Elvárjuk – ezt a kifejezést mi, a VMDP vezetői a handabandázó VMSZ-el szemben az elmúlt több mint másfél évtizedben először használjuk –, hogy a magyar kormány ezúttal ne fogjon pótcselekvésbe. Mondja ki, hogy támogatja a székelyek területi autonómiára vonatkozó követelését, s határozza meg és vállalja a nem területi autonómia konkrét ismérveit.
Ezt kérjük a magyarországi ellenzéki pártoktól is. S természetesen e törekvések hatékony nemzetközi képviseltét is.
Ez a magatartás a demokratikus válasz lehet a máris pofozkodó kisantantnak. S egyben alapja nemzetünk felemelkedésének. Magyarországon és a Kárpát-medencében egyaránt.
Dokumentumok:
Folytatódik a párbeszéd
A párbeszéd folytatásaként, Markó Béla szövetségi elnök december 28-án, csütörtökön, délelõtt 11 órakor, Marosvásárhelyen, a Bernády Házban találkozik Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT)elnökével.
Népszavazás Székelyföld autonómiájáról
Gyergyócsomafalva, 2006. december 17-21.:
A népszavazás kezdete: 2006. december 17., vasárnap, 15 óra. A népszavazás befejezése: 2006. december 21., csütörtök, 21 óra.
A népszavazás módja: mozgóurnás (az utolsó két nap este 17-21 óra között a Választási Bizottság székhelyén is lehetett szavazni /azoknak, akik nem voltak otthon/). A szavazó biztosok száma: 12
A szavazó körzetek száma: 17. A kinyomtatott és a biztosoknak kiosztott szavazólapok száma: 3740. A megmaradt és érvénytelenített szavazólapok száma: 1253. A szavazópolgárok becsült száma: 3700. A népszavazás idején Csomafalvától távol levő szavazók becsült száma: 120. A népszavazáson részt vett választópolgárok száma: 2487. A népszavazáson részt vett választópolgárok becsült aránya: 69,47 %.
Az IGEN szavazatok száma: 2474
Az IGEN szavazatok aránya: 99,48 %
A NEM szavazatok száma: 5
A NEM szavazatok aránya: 0,2 %
Érvénytelen szavazatok: 8
Érvénytelen szavazatok aránya: 0,32 %
A Szavazóbizottság tagjai: Ambrus Albert-Árpád - elnök (aláírás saját kezűleg), Korpos Levente - alelnök (aláírás saját kezűleg), Fülöp Sándor - titkár (aláírás saját kezűleg), Csala József - tag (aláírás saját kezűleg), Szász Mária - tag (aláírás saját kezűleg), Baróti Ferenc - tag (aláírás saját kezűleg), Huszár András - tag (objektív okok miatt nem volt jelen),
Kormos László:
Megint gyalázzák a magyar sírokat Újvidéken
Ismét sírgyalázás történt Újvidéken a katolikus temetőben. Az ismeretlen tettes vagy tettesek hét sírkövet döntöttek le december 24-re virradó éjszaka. Az eseményről tüstént értesítették az ügyeletes vizsgálóbírót, s a rendőrség megkezdte a nyomozást az ügyben. Az újvidéki katolikus temető már korábban is vandál támadások célpontja volt. A legsúlyosabb rombolás 2003-ban történt, amikor hetven síremléket romboltak le, illetve rongáltak meg. Szenteste előtti éjszaka ismeretlenek a vajdasági székváros katolikus és református temetőjének katolikus részében több mint 10 síremléket döntöttek le. A temetőrombolások a kilencvenes évek óta rendszeressé váltak Újvidéken a katolikus temetőben. A legutóbbi sírgyalázás a Futaki úti temetőben 2004-ben történt, előző évben pedig egy példátlanul nagy, európai méretű felháborodást kiváltó temetőrombolás során majd száz síremléket döntöttek le ugyanott. A rendőrségi vizsgálat akkor azt állapította meg, hogy egy 10 éves fiú, és egy 12 éves lány volt a tettes és majd száz síremléket döntöttek le együtt és csak õk ketten!
A katolikus temető meggyalázását a vajdasági magyarok ugyanolyan ellenük irányuló támadásnak érezhetik, mint a magyarellenes falfirkákat, hiszen az ismétlődő temetőrombolások - a magyarul beszélők rendszeres szóbeli és fizikai bántalmazása mellett - a soviniszta indíttatású állandó jellegű magyarellenes nyomás részét képezik. Ennek a magyarság megfélemlítése és elköltözködésre ösztökélése a célja, amit szerb nacionalista és soviniszta körök és pártok nyíltan is meghirdettek nem is egy alkalommal az utóbbi 10 évben.
Fontos tudni, hogy a szerbiai sajtó mindeddig egyetlen ilyen esetről sem! tájékoztatta a nyilvánosságot, és a szerbiai hatóságok látszattevékenysége, elnéző magatartása, a magyarellenes cselekedetek lekicsinylése, így még jobban bátorítja a magyarok elleni gyűlölettől fűtött erőszakos cselekedeteket. Miközben a magyar és kisebbségellenes Szerbiában rovott múltú rendőrök sokasága tölt be pozíciókat, miközben egyetlen egy magyarverés, magyarellenes pogrom elkövetőit nem ítélték komolyabb szabadságvesztésre, miközben egyetlen egy falfirkálót sem fogtak el, miközben köztörvényes gyilkosok császárelődi módon megúszhatják rövidke büntetéssel, azon közben 10-15 év börtön büntetésre méretett ki azon néhány magyar fiatalra, akik 2004-ben megvertek egy szerbet Temerinben.
400 avagy 500 magyarverés szemben ezen egyetlen esettel. Igazságszolgáltatás magyaroknak? Jogegyenlőség minden nemzetnek?
Az igen szigorú bírósági ítéletnek a magyar elkövetők ellen, azonban van egy politikai üzenete is. Ha figyelembe vesszük, hogy a magyarok ellen elkövetett támadások elkövetői vagy nem kerültek kézre, vagy állítólag kiskorúak voltak, vagy a rendőrség futni hagyta őket, vagy csak szabálysértési bírságot fizettek akkor az üzenet pedig az, hogy a magyaroknak a szerbeket nem szabad bántalmazni, a szerbeknek a magyarokat pedig igen.
Ez a hátrányos megkülönböztetés, a diszkrimináció üzenete, ez a zsarnokság, az elnyomás és a jogfosztottság üzenete!
Tessék nektek békés együttélés, autonómiakoncepciók, Vajdaság statútumok, és tolerancia programok Délvidékem! Most már csak a "kisebbségmentes és egyenrangú nemzetek Vajdasága" az, amire mi mindannyian várunk?!, mint ahogyan azt a tartományi kisebbségjogi, közigazgatási és jogalkotási titkár jól kitervezte, igaz, ha még maradnak szét nem tört és meggyalázott, megszégyenített sírjaink!
Duna Tv, Vajdaság Ma
forrás: VMDP hírlevél