Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki elnöke nem tartja hitelesnek az Erdővidéken megszervezett autonómia-népszavazást. A Bardoc-Miklósvárszéki Székely Tanács által szervezett referendum lebonyolítása kapcsán azt kifogásolta, hogy az erdővidéki népszavazásnak nincs törvényes formája. Szerinte, az akciónak úgy lett volna hatása és értelme, ha törvényes keretek között, egy intézmény vagy önkormányzat szervezte volna meg a referendumot. Hozzátette, előre látható volt, hogy az erdővidékiek többsége igennel válaszol a feltett kérdésre. „Én is igennel szavaztam volna, ha engem kérdeznek a székelyföldi autonómiáról” – mondta az elnök. (Krónika) Albert Álmos továbbra is fenntartja korábban hangoztatott véleményét, miszerint a népszavazás megszervezését elsiették, „csak azért tartották meg most, mert az SZNT azt mondta, még decemberben, az uniós csatlakozás előtt meg kell szervezni”. Az RMDSZ végzi a dolgát, az autonómia elérésének érdekében „megtesszük biztos lépéseinket” – tette még hozzá. (Háromszék)  Kapcsolódó cikkek: Az autonómiáért közösen kell küzdeni - Újra gáncsolja a területi autonómia ügyét az RMDSZ   2006.12.22. 08:08 2006. december 21.Balázs Árpád, Székelyföld - HunHír.Hu - A Magyar Polgári Szövetség udvarhelyszéki szervezetének álláspontja szerint Székelyföld területi autonómiájáért minden magyar politikai, egyházi és civil szervezetnek közösen kell küzdenie. Ez közös nemzeti ügy és nemzeti érdek. - Megdöbbenéssel vettük tudomásul az udvarhelyszéki RMDSZ döntését, amely a népszavazást „megtévesztőnek”, „félrevezetőnek”, nevezte és kiemelte, hogy „ellentmond a népszavazásról szóló törvénynek.” Emlékeztetünk arra, olvasható a közleményben, hogy az RMDSZ választási jelszava „együtt az autonómiáért” csak üres szlogen, amelynek célja, hogy megtévessze és félrevezesse a közvéleményt és a gyanútlan választópolgárokat. Az is világos és nyilvánvaló, hogy a nemzeti érdek megfogalmazásának kérdésében élesen elválnak útjaink Székelyudvarhelyen. Mi nem tartjuk értelmetlennek, sem megtévesztőnek „feltenni egy olyan kérdést, amelyre mindenki előre tudja a választ.  Az EMI, az MPSZ és az SZNT közös memoranduma 2006. november 29.HunHír.Hu Hivatkozva - az ENSZ által rögzített alapvető emberi jogokra, - számos nemzetközi dokumentumra (kiemelten az ET 1993/1201-es ajánlására, melynek gyakorlatba ültetését Románia külügyminisztere 1993 július 22-én írásban vállalta, illetve az ET Parlamenti Közgyűlésének 2003/1334-es Határozatára), - az EP eddigi országjelentéseiben (kiemelten a 2005 tavaszi és őszi Moscovici-jelentésekben) megfogalmazott, de mostanig nem teljesített elvárásokra, - a román párttörvény és választási törvény diszkriminatív előírásait elítélő számos nemzetközi dokumentumra, - az EU számos országában bevett gyakorlatra, - az aláíró szervezetek illetve testületek programjára, illetve dokumentumaira, a romániai magyar közösség nevében a következő elvárásokat fogalmazzuk meg: 1. A küszöbön álló alkotmány-módosítás során töröljék Románia alkotmányából az egységes nemzetállam meghatározást, s rögzítsék az alkotmányban azt a tényt, hogy Románia többnemzetiségű állam. 2. Ugyanezen módosítás során foglalják bele az alkotmányba az ország területi-adminisztratív átszervezését olymódon, hogy a jelenlegi megyék helyét vegyék át nagyobb, lényegesen tágabb jogkörökkel rendelkező adminisztratív egységek, melyek egyben a fejlesztési régiók szerepét is játsszák. Ezek határait helyi népszavazások útján jelöljék ki. 3. Módosítsák a párt-törvényt olymódon, hogy az ne korlátozza az egyesülési szabadságot, s többek közt legyen lehetséges kisebb létszámú és kisebb területet lefedő (regionális) pártokat bejegyezni. 4. Módosítsák a választási törvényeket olymódon, hogy kerüljenek ki belőlük a számos nemzetközi szervezet által bírált diszkriminatív előírások, elsősorban azok, amelyek lehetetlenné teszik a nemzeti kisebbségek szervezeteinek a részvételét az országos és a helyi politikai életben. 5. A kormány azonnal kezdjen tárgyalásokat a Székely Nemzeti Tanáccsal, illetve az RMDSZ és az MPSZ székelyföldi szervezeteivel Székelyföld törvény által garantált autonómiája ügyében, alapul véve az SZNT által kidolgozott és a parlament elé terjesztett Statútum-tervezetet. 6. A román hatóságok ne akadályozzák az SZNT által kezdeményezett vélemény-nyilvánító népszavazások kiírását és megrendezését, az EP pedig megfigyelői által garantálja ezek szabályszerű lebonyolítását, az eredmények hitelességét. 7. A kormány azonnal kezdjen tárgyalásokat az EMNT-vel, illetve az RMDSZ-el a szórványban élő magyarok számára biztosítandó személyi elvű autonómia törvényi kereteinek kidolgozása és parlament elé terjesztése ügyében. 8. Romániában záros határidőn belül ültessék a gyakorlatba azokat a kisebbségvédelemre is hatással levő nemzetközi egyezményeket, melyeket az ország már ratifikált, illetve ratifikálják és ültessék a gyakorlatba azokat, amelyeket az ország aláírt, de még nem ratifikált. A romániai magyarság másodrendű állampolgárnak érzi magát ősei földjén mindaddig, míg ezek a követelések nem teljesülnek. Addig nem lesz hiteles a román - magyar megbékélés, míg méltányos megoldást nem nyernek a magyarság gondjai. Erdélyi Magyar Ifjak Magyar Polgári Szövetség Székely Nemzeti Tanács Soós Sándor, elnök Szász Jenő, elnök Fodor Imre, elnök Oldal tetejére

Négy új kormányzati tisztséget kapott az RMDSZ
Erdély Ma, 2006.12.22.

Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök Krámer Alpárt nevezte ki csütörtökön a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium államtitkárává, miután menesztette a tisztséget eddig betöltő Darius Mescát. Krámer Alpár a Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági szakán szerzett egyetemi diplomát 1976-ban. Legutóbb a Romgaz Országos Földgáztársaságnál töltött be igazgatói tisztséget. A Kis- és Középvállalatok Országos Ügynökségének elnökét szintén az RMDSZ javaslatára nevezte ki a miniszterelnök. Az Eugen Ovidiu Chirovici tisztségét átvevő Csáka József 1985-ben szerzett elektrotechnikai és automatizálási mérnöki diplomát Brassóban, 2006-ban pedig közigazgatási diplomát Bukarestben, 2004-től Székelykeresztúr alpolgármesteri tisztségét tölti be. A miniszterelnök Tonk Gabriellát nevezte ki az Országos Gyermekvédelmi Hatóság alelnöki tisztségébe. Tonk Gabriella aki Ioana Nedelcut követi a tisztségben 1998-ban diplomázott a Babes-Bolyai Tudományegyetem pszichológia szakán, ez idáig az Artemis Alapítvány alelnöke, ügyvezető igazgatója volt. Csutak Nagy Lászlót az Országos Állat-egészségügyi Hatóság alelnöki tisztségébe nevezte ki a miniszterelnök, miután menesztette Constantin Lupescut, az intézmény korábbi vezetőjét. Csutak Nagy László 1984-ben szerzett állatorvosi diplomát Kolozsváron. Krónika

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés