Fotó: Háromszék  Az önrendelkezés érdekében kiírt népszavazás eddigi állomásain Bardóc, Vargyas, Magyarhermány és Erdőfüle zökkenőmentesen zajlott: a porták tárt kapukkal várták a szavazóbiztosokat, lakói tudták, hogy miért és miről kérik ki véleményüket. Az általunk megkérdezettek abban bíznak, hogy a referendum nem hivatalos jellege ellenére kellő hatást gyakorol a hazai és nemzetközi politikára, és eredményeképpen igazi önkormányzatiság születik. Háztól házig haladunk, mindenhol nyíltan, szeretettel fogadnak magyarázza Benkő Emőke, az SZNT Állandó Bizottságának tagja, miután szülőfalujában és lakhelyén, Bardócon hosszas keresgélés után megtaláltuk. A tanárnő szavainak igazáról hamarosan személyesen meggyőződhetünk. Lenyomjuk a kapu kilincsét, hátramegyünk a házig, kopogtatásunkra azonnal ajtó nyílik. A Lázár család szívélyesen fogadja az újságíróval és fényképészekkel igencsak felduzzasztott csapatot. Benkő Emőke kérdésére, miszerint szeretnének-e véleményt nyilvánítani az autonómia szükségességével kapcsolatosan, „igen, természetesen” a válasz. Amíg a személyik előkerülnek, és az adatokat nyilvántartásba veszik, a család „első szavazóját”, a tizennyolcadik életévét alig betöltő Erikát faggatom. A nagykorúsítási ünnepséget követő bulit alig maga mögött tudó lány szűkszavúan, szinte tőmondatokban válaszol: „Igen, mindenképp fontosnak tartom, hogy elmondhassam véleményem. Meggyőződésem, ha sikerül az autonómiát megvalósítani, akkor magyarként könnyebben érvényesülhetnék.” A szomszédban a feketébe öltözött Lázár Emma bármennyire is szeretné, nem tudja könnyeit leplezni, fel-fel tör belőle a sírás, mikor gyásza egyik fiát tavaly tragikus körülmények közt vesztette el szóba kerül. Mindennél beszédesebb, hogy fájdalma ellenére volt ereje és hite a személyazonossági igazolványokat még érkezésünk előtt előkészíteni. Balázsi Zoltán tiszteletes ama református lelkészek közé tartozik, akik megengedték, hogy a magyar történelmi egyházak püspökei által aláírt körlevelet istentisztelet után felolvassák, majd a népszavazás megszervezésével kapcsolatos tudnivalókat ismertessék a helyi szervezők. „Úgy érzem, tennünk kell valamit, hogy mindenki számára nyilvánvaló legyen: ez a hely, ahol lakunk, a miénk. Megmaradásunk érdekében közösen kell gondolkodnunk és dolgoznunk. El kell elérnünk, hogy mindaz, amit megvalósítunk, közös értékünknek érezzük” válaszolta kérdésünkre a fiatal tiszteletes. Barót utcáin járva Boda Leventével találkozunk. „Valakinek meg kellett mozdulnia, hogy a román hatalmasok is lássák: igényeink jogos igények. Meg kellett mozdulnunk azért is, hogy az RMDSZ is ráébredjen, ha ok nem tesznek érdekünkben, van más, aki tegyen. Közösségünknek kárára lenne, ha jelenlegi tisztségviselőink makacskodása miatt képviselet nélkül maradnánk a parlamentben, de az sem megengedhető, hogy míg itt vizet prédikálnak, Bukarestben bort isznak!” mondta. Bódi Sámuel RMDSZ-színekben jutott városi képviselői mandátumhoz, de a helyi vezetőséggel szemben Nagy István polgármestert támogató álláspontjai miatt akár függetlennek is tekinthető. A népszavazás tekintetében is a „hivatalostól” eltérő a véleménye: adónkat befizetjük Bukarestnek, és érdekes módon nekünk mindig kevesebb jut vissza, mint amennyi megilletne. Hogy ez a jövőben ne fordulhasson többet elő, sorsunkat magunk kezébe kell vegyük” nyilatkozta határozottan Bódi. Kolumbán Ákos nyugdíjas létére igencsak jól informált. „Én már szavaztam. Természetesen, igennel! Hogy mindennek lesz-e hatása, és mikor, nem tudom, valószínűleg, én már nem élem meg, hiszen Dél-Tirol népének hatvan esztendő kellett s nem a mi körülményeink között! -, amíg céljukat elérték, de hiszem, hogy egyszer nekünk is sikerül. Mindössze annyit bánok, hogy nem tudunk példát venni a román politikusoktól, akik, bár különböző pártokat képviselnek, de ha a nemzetükről van szó, akkor egységesen lépnek fel.” Hétfőn Bodosba, Uzonkafürdőre, Olasztelekre és Székelyszáldobosra mennek a szavazóbiztosok. Meggyőződésem, hogy ha ott faggattuk volna az embereket, hasonló válaszokat kaptunk volna. A nehézségek és a bizonytalanság ellenére Erdővidék népe hiszi, hogy megmaradásunk és megerősödésünk záloga az önrendelkezés megvalósításától függ. Hecser László, Háromszék  Kapcsolódó hírek: Erdővidék három falujában 99,86% az „igen" Erdély Ma, 2006.12.17. Megvannak az első eredmények az Erdővidéken zajló nem hivatalos népszavazásról. Az önkéntes kérdezőbiztosok szombaton négy falu lakosságát keresték fel otthonaikban. Ezek közül háromban, Vargyason, Erdőfülén és Bardócon vannak már végleges eredmények, amelyekből az derül ki, hogy az ott lakók 99,86 százaléka szeretne területi autonómiát a lakóhelyén. Magyarhermányról még nem kaptuk meg a végső eredményt. Helység Jogosultak Szavaztak Igen % Vargyas 1550 887 885 99,77 Erdőfüle 840 697 696 99,88 Bardóc 610 497 497 100,00 Autonómiaellenes beadvány Erdély Ma, 2006.12.16. Gheorghe Baciu, a Demokrata Párt Kovászna megyei szervezetének elnöke tegnap elmondta: felkérték György Ervin prefektust, vonassa vissza a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez való csatlakozási tanácsi határozatokat. Baciu szerint a határozatok visszavonásához szükséges dokumentumokat tegnap már ki is állították, és azonnal elküldik a bíróságra. A politikus úgy véli: a prefektus késlekedett a visszavonási felkéréssel a Maros és Hargita megyei prefektusokhoz képest, mivel a hivatal jogászai, főként a prefektúra jogi problémáival foglakozó Nicolae Carlanescu alprefektus rossz tanácsokat adtak neki. Petre Strachinaru, a Demokrata Párt Kovászna megyei parlamenti képviselője szerint, ha a Szövetség a Székelyföldért Egyesületnek az etnikai kritériumokon alapuló területi autonómia megszerzése a célja, törvénysértésről van szó. Nyugati Jelen

Koszovóról beszél, de Erdélyre gondol - A román elnök a kisebbségek kollektív jogai ellen
  2006.12.18. 16:49

http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=szerbia&id=5678

Egy hivatalos felmérés szerint a románok több mint 50%-a nem örül annak, hogy egy országban kell élnie a magyarokkal

  2006.12.06. 21:22

A most nyilvánosságra hozott tanulmányt a bukaresti Max Weber Szociológiai Kollégium készítette a kormány alá tartozó Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának megrendelésére. A tanulmány leszögezi, hogy a románok körében tapasztalható xenofóbia az elmúlt három év alatt – a korábbi felmérés eredményeihez képest –, több mint tíz százalékkal növekedett. Markó Attila, a hivatal vezetője az Antena 3-nak elmondta, hogy a kollégium által készített tanulmányt elküldik az Európai Unió illetékeseinek is.

hvg.hu 

Kapcsolódó cikk:
Hanzték tanügyminisztériumi  vizsgálatot kértek (2006-12-06 - 08:17:48)

nemzetidal.gportal.hu megjegyzés:

A felmérés eredménye egy újabb érv a területi autonómia létrehozása mellett.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés