Hírek : "Határon túli " magyar vezetők Gyurcsánynál |
"Határon túli " magyar vezetők Gyurcsánynál
2006.12.12. 09:39
Erdély Ma, 2006.12.12. Fenntartásokkal fogadják a magyar–magyar kapcsolatrendszerben tervezett változásokat a határon túli magyar politikusok, akik szerdán találkoznak Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökkel a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) felváltására hivatott magyar–magyar politikai fórumon.
Az újfajta támogatási rendszerrel kapcsolatosan Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek kifejtette: jónak tartja, hogy a magyar kormány nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a távlatos, stratégiai célokra. Ezt a támogatásoknak a Szülőföld Alapba való koncentrálása elősegíti. Szerinte azonban van egy kedvezőtlen oldala is a dolognak: továbbra sem látható pontosan, hogy mi lesz az Illyés Közalapítvány vagy más hasonló közalapítványok által korábban ellátott feladatokkal. Azokkal, amelyek nem túlságosan látványosan, de jelentősen hozzájárultak a civil társadalom mindennapi életének fenntartásához. Korábban ugyanis a különböző egyesületek, társaságok, szakmai szervezetek számíthattak arra, hogy egyes terveikhez, programjaikhoz, alkalmi rendezvényeikhez kapnak támogatást – mondta Markó, aki nem tudja, hogy a továbbiakban miként alakul ez a fajta segítség. „Meglátjuk, lehet-e úgy alakítani a Szülőföld Alapot, hogy ez is beleférjen" – fűzte hozzá.
Markó ebben a pillanatban még nem látja teljesen tisztán, hogy az, ami a Határon Túli Magyarok Hivatalának átalakításával megmarad vagy létrejön, képes lesz-e majd ellátni olyan feladatokat, amelyeket az a hivatal eddig ellátott. „Nem a nagy, távlatos helyzetelemzésekre vagy stratégiák kidolgozására és egyeztetésére gondolok" – szögezte le. Szerinte a magyar kormányon belül szükség van egy olyan entitásra, amely a határon túli magyarság pulzusán tartja a kezét, rendelkezik megfelelő információkkal arról, hol milyen a helyzet, milyen problémák vannak.
A határon túli magyar közösségek számára is kellene egy hely, ahová bármikor fordulhatnak, ha információra, segítségre van szükségük. „Ezek ilyen egyszerű dolgok, ezeket így kell szemlélni" – állapította meg Markó Béla.
Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke nagyon szűkszavúan nyilatkozott az MTI megkeresésére. „A Máért megszüntetésének természetesen nem örülök, de tudvalevő és méltánylandó, hogy ez egy kormánydöntés, akárcsak a HTMH megszüntetése is az. Nem rajtunk, határon túli magyarokon múlott, hogy így történt" – mondta.
Bugár, aki korábban sokszor bírálta „a rólunk, nélkülünk" szóló döntéseket, egyelőre nem kívánt előrevetítésekbe bocsátkozni a Máért helyébe lépő fórummal kapcsolatos kérdésben. „Nem tudjuk, hogy működik majd az új rendszer" – fogalmazott Bugár.
A két legnagyobb ukrajnai magyar szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) vezetői részt vesznek a magyar–magyar kormányzati konzultáción, jóllehet eltérő a véleményük az új nemzetpolitikai fórumról.
Kovács Miklós KMKSZ-elnök úgy nyilatkozott: a KMKSZ mindig Máért-párti volt abban az értelemben, hogy a Magyar Állandó Értekezletet a magyar–magyar párbeszéd optimális intézményi keretének tekintette. A Máért működésének szüneteltetését mindenképpen negatívan értékeljük, jóllehet az azt helyettesítő intézményhez – ennek ellenére – elfogulatlanul viszonyulunk. Annak munkáját azt követően fogjuk értékelni, hogy megalakul, és működőképesnek bizonyul. A KMKSZ a működőképesség mércéjének a kárpátaljai magyar közösség magyarországi vonatkozású problémáinak kezelésében mutatkozó hasznosságot fogja tekinteni – emelte ki.
Kőszeghy Elemér, az UMDSZ alelnöke szerint a különböző országok magyar közösségei merőben eltérő gazdasági, szociális és politikai körülmények között élnek, tehát a problémáikat sem lehet azonos módon kezelni. Ebből kifolyólag az anyaországnak differenciáltan kell megközelítenie a határon túli magyar közösségek gondjait. Ukrajna belátható időn belül nem lesz az Európai Unió tagja, ezért az Európai Parlamentbe delegált kisebbségi magyar képviselők ki kellene hogy álljanak a hátrányos helyzetű – kárpátaljai, szerbiai – magyar közösségek érdekeinek védelme, érvényesítése mellett – tette hozzá. Fontosnak nevezte, hogy a magyar–magyar párbeszéd új keretein belül ne a meddő elvi viták domináljanak, ehelyett az érintett felek a gyakorlati kérdések megoldására összpontosítsák figyelmüket.
Mindenféle kapcsolattartás az aktuális állami vezetéssel a határon kívüli magyaroknak szükségszerű – nyilatkozta Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. „Nem vagyunk olyan helyzetben, hogy válogassunk, s eldöntsük, hogy jó-e vagy nem jó az ilyen találkozó. Örülünk, hogy tárgyalhatunk és fölvethetjük a problémáinkat, remélve azok megoldását" – tette hozzá.
Szabadság http://www.hhrf.org/szabadsag/uj/lap.php?datum=20061212#E14E6 |
|