A nemzetközi diplomáciai élet felgyorsult: a nemzeti érdek érvényesítése, s ezzel összefüggésben az érdekegyeztetés nem tűri a tiszteletköröket

Kasza a postás

Kasza József szerint a VMDP kettős állampolgárságra vonatkozó kérése, valamint a részarányos parlamenti képviselet és ezzel összefüggésben a szavatolt parlamenti helyek intézménye a magyar (perszonális) autonómia képviselete, nemes egyszerűséggel szólva, radikalizmus. S annak „a vérbe torkoló politizálása eddig még nem vezetett eredményekhez”.
Persze, kampány van s ilyenkor mindent lehet. Különösen annak akinek felesége által irányított saját televíziója, valamint VMSZ-közeli rádiója, napi- és hetilapja van.
Kasza szabadkai sajtóértekezletén foglalkozott a nagypolitikával is.
„Európa számít Szerbiára” – jelentette be a nagy újdonságot. S hozzátette: fel kell ébredni az álomból, hiszen van esélye Szerbiának, hogy elinduljon az Európai Unióba vezető úton. Nocsak.
Az MTI erre még ráduplázott: Kasza József a pozitív szerbiai változtatási szándék üzenetét vitte Brüsszelbe, szerinte Európa is számít Szerbiára.
Nem panaszkodhat tehát a vajdasági egypárt vezetője. Választási kampányát támogatja Belgrád, Budapest, s lám, lám Brüsszel is. Jó lesz ez nekünk magyaroknak?
Ezt egyelőre nem lehet tudni. A VMSZ ugyanis a néppel kötött „szövetséget”, s programját majd csak a választások előtti napokban teszi közzé. De, az is lehet, hogy azok, akik támogatják pont ezt szeretik benne: a nagyotmondó természetét, politikai hajlékonyságát, s eltökéltségét, hogy a vajdasági magyarság alapérdekeiért semmi szín alatt sem hajlandó egy lépést sem tenni. Meg talán azt, hogy ebben az utóbbiban már tízegynéhány éve következetes.

Szerbia és Európa

Kasza tehát, nem kis önbizalommal, az óva intjük Angliát elvén, kötelességének érzi, hogy bevigye „Európába azt az országot, ahová a történelem sodort bennünket”.
A tréfát félretéve meg kell mondani: Szerbia ebben a pillanatban az EU számára egy nagy kérdőjel. A nemzetköziek nem tudják felmérni akar-e a szerb politikai elit egyáltalán az EU-ba menni, vagy várja, hogy az oroszok megerősödjenek, s a legerősebb balkáni partnerként velük kíván tovább lépni a történelemben.
Jelenleg többségben vannak azok, akik, Koątunica vezetésével, nincsenek elbájolva az EU-csatlakozás lehetőségétől. S várják az orosz felfutást. Sokan és sokszor elmondták, az oroszok nemigen foglalkoznak Szerbiával. Nem tették ezt Miloąević idejében sem. Ami igaz. Igaz viszont, hogy nem először, de eddig a leghatározottabban Oroszország vétót jelentett be arra az esetre, ha Koszovó ügyében a nyugatiak egyoldalú döntést javasolnak.
Válaszul az EU és a NATO is tett szemre jelentős lépéseket. Különösen a NATO lépése a békepartnerségbe szóló rigai meghívás látszik fontosnak.
Ugyanakkor látni kell, hogy ez az engedmény Szerbia számára súlyos kötelezettségeket tartalmaz. Afganisztán, Irak. Kell a szövetséges katona, ha az szerb annál jobb.
Nem véletlen, hogy a különben választási lázban égő Szerbiában ezek a nemzetközi lépések csak azokat lelkesítik, akik nyugat felé nézve keresik a történelmi kiutat. Ha a politikai színtéren uralkodó témákat vesszük figyelembe, akkor a NATO békepartnerség csak Tadić Demokrata Pártját, valamint a néhai Đinđić miniszterelnök egyik legközelebbi munkatársa Čeda Jovanović által létrehozott új Liberális Demokrata Pártot hozta izgalomba. De a politikai közbeszédet ők sem tudták a ennek megfelelően tematizálni. Az ugyanis csúnya megfogalmazásban már tematizálva van.
Egyik oldalon ott vannak azok, akik komolyan veszik Kosovo megvédésének lehetőségeit, a másikon akik ezt a törekvést nevetségesnek tartják. Jóllehet mindenki tisztában van vele, hogy Pristina még egyszer szerb fennhatóság alá kerül, a nyílt színen nem mellőzhető többségben Koszovó „védelmezői” vannak.
Milyen a visszhangja a magyar diplomácia tevékenységének a szomszédos országokban a többi között Albániában és Szerbiában?
E megmozdulásokat szinte teljes némaság, vagy igencsak mérsékelt érdeklődés kíséri. Szerbiában a választási kampányban csak a Kosovóval kapcsolatos világos állásfoglalás kelt érdeklődést. Ilyen volt nemrégen az olasz Pertini szerbbarát kijelentése. A kicsiket és a semlegeseket szóra sem méltatják.

Eörsi Mátyás és a szerb fensőbbség

Ezért téved Eörsi Mátyás, amikor a magyar autonómiakövetelések érvényesítését a kisebbség és a többség megegyezési szférájába utalja.
Tárgyalásos egyesség nem lesz, egyszerűen, mert a szerb, a román, s a szlovák fél erősebb. Különösen akkor, ha nincs egységes kisebbségi követelés. Ebből legfeljebb Kasza-féle handabandázás lehet. A szerb fél magától értetődő gesztusként, természetes fensőbbséggel fogadta Eörsinek a természetes választási küszöb szerb nemzeti érdeknek megfelelő dicséretét is.
Nem erre van szükség!
Magyarországnak, amennyiben tényezőként akar megjelenni az EU- és a nemzetközi politikai színtéren, autonómiaügyben kell világosan megnyilatkoznia. Másra nincs helyzeti előnyből fakadó esélye és kialkudható, egyezményesen elfogadható legitimitása.
Amíg Magyarország nem nyilatkozik meg konkrétan és érthetően az etnikai autonómiák ügyében, s mellőzi a kettős állampolgárságra vonatkozó kisebbségi igényeket, diplomáciája a futottak még kategóriában foglalhat csak helyet. Ellenpróbának ott van Románia. Ez az ország lesz az EU legszegényebb tagállama, mégis átvenni látszik a kisebbségi ügyeket (bocsánat, a kisebbségi nyelvek ügyét) kitől mástól, mint Magyarországtól. Hogy a kettős állampolgárságra vonatkozó szuverén döntéséről ne is beszéljünk.
A nemzetközi diplomáciai élet felgyorsult: a nemzeti érdek érvényesítése, s ezzel összefüggésben az érdekegyeztetés nem tűri a tiszteletköröket. A határozatlanság ebben a közegben a gyengeség jele. Aminek következménye a vajdasági magyarok vonatkozásában a tényleges autonómiakövetelések szerb részről történő mellőzése és a magyar egypárt bedarálása.
Mindezt lehet joviális, széles mosollyal fogadni, de ez a diplomáciai „taktika” a lényegen mit sem változtat.
Olcsó schengeni vízum? Bizonyára Eörsi is tudja: a balkáni háborúk miatt a mai napig hétszázezer rendezetlen státusú menekült él az Unió államaiban (elsősorban Németországban). A szerbiai választási kampány részvevőinek címzett ígéretek ellenére, a választások után Szerbia bármilyen könnyítésre csak akkor számíthat, ha vállalja saját menekültjeit. Miközben azokkal sem igen tud mit kezdeni, akik Szerbiában várják sorsuk jobbrafordulását.
Eközben az EU szintén a „mazsolázás” technikáját alkalmazza: legfeljebb a tehetséges fiataloknak teszi lehetővé, hogy tehetségüket az EU-ban kamatoztassák. Meg az újgazdag „üzletembereknek”. Mert az üzlet az üzlet.
Ágoston András (VMDP Hírlevél)

http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=tukor&id=996

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.