Indítványozzuk egyúttal, hogy ezen a napon évről-évre tartson a mindenkori magyar parlament ülésnapot, ahol számba veszik és értékelik a tárgyévben elkövetett magyarellenes cselekményeket.

1918. december 1-én Gyulafehérváron mintegy százezer összegyűlt erdélyi román kinyilvánította, hogy Erdély a Partiummal és Bánsággal együtt egyesül Romániával. A gyűlést a román történetírás az erdélyi közakarat kinyilvánításának tartja, holott arra nem hívták meg a magyarokat, szászokat, szerbeket, ruszinokat; senkit, aki nem volt román soviniszta. Az itt elfogadott Gyulafehérvári Nyilatkozatban teljes jogegyenlőséget,szabad nyelvhasználatot és önrendelkezést, autonómiát ígértek Erdély minden nemzetiségének. Mindebből az elmúlt nyolcvannyolc évben szinte semmi nem valósult meg.

A Jobbik elfogadhatatlannak tartja, hogy az egy hónap múlva az Unióhoz csatlakozó Románia még a saját maguk által kinyilatkoztatott jogokat sem biztosítja az erdélyi magyarság számára. A közvélemény számára is világossá vált ugyanis, hogy a románok nyíltan visszatértek a primitív balkáni agresszióhoz, bizonyítja ezt pl. a közintézményekben kihelyezett magyar nyelvű feliratok botrányos esete.


Szegedi Csanád
alelnök

Kapcsolódó cikk:

Botrány a román parlamentben Erdély elrablásának ünnepén
kuruc.info 2006.12.01. 09:31:03

Összetákolt ország

Belefojtották a szót az RMDSZ-es Garda Dezsőbe, aki Románia nemzeti ünnepe alkalmából az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatba foglalt ígéreteket kérte számon a román politikusokon.

1918. december 1-én Gyulafehérváron mintegy százezer összegyűlt erdélyi román nyilvánította ki, hogy Kelet-Magyarország "örök időkre" egyesül Romániával. A gyűlést a román történetírás az erdélyi közakarat kinyilvánításának tartja, holott arra "elfelejtették" meghívni a magyarokat, szászokat, szerbeket, ruszinokat, és úgy általában mindenkit, aki nem volt román soviniszta. Az itt elfogadott Gyulafehérvári Nyilatkozatban teljes jogegyenlőséget, szabad nyelvhasználatot, és önrendelkezést ígértek Erdély minden nemzetiségének. Mindebből az elmúlt nyolcvannyolc évben vajmi kevés valósult meg.

A román követelések szerint az új határ a Tiszánál húzódott volna. A román hadsereg 1918-19 folyamán kihasználva a hazaáruló Károlyi-kormány tétlenségét a folyó vonaláig meg is szállta az ország keleti részét. A trianoni békediktátum végul "csak" a Partium, Erdély, és a Bánság egy részének elcsatolását hagyta jóvá. Összesen 103.093 nyégyzetkilométernyi területet szakítottak el hazánktól, több, mint 5.250.000 lakossal, melynek csak alig 54%-a volt román. Romániához csatolták a színmagyar Székelyföldet, és Nyugat-Partiumot is.

A rablók ünnepeltek

December 1-je alkalmával ünnepi ülést tartott a román parlament két háza tegnap, ezt követően a honatyák folytatták volna a költségvetési törvény vitáját, a szenátorok és a képviselők azonban tömegesen távoztak, szó sem lehetett a munkálatok folytatásáról.

Nicolae Vãcãroiu emlékeztett: 1918-ban a román közéleti és politikai elit részt vállalt az egységes Európa újjászületésében, és azóta is ezen ideál megvalósításáért küzdenek. Traian Bãsescu államfő kijelentette: jövőtől december 1-je mellett május 9-e, Európa Napja is ünnepnap lesz a románok számára.

Románia visszatér a civilizált országok közé

– December elseje és május 9-e a nemzeti eszme kiteljesedésének ünnepe, amely egyúttal a jólét és a demokratikus Európához való felzárkózást is jelenti – mondta Cãlin Popescu Tãriceanu kormányfő, aki egészésgügyi okokra hivatkozva hamarosan távozott az ülésről. – Ahogy 1918-ban, most is nagy tervekre van szükség. Január 1-jétől Románia visszatér a civilizált országok közé! – hangoztatta Mircea Geoanã szociáldemokrata elnök. Majd C.V. Tudor emelkedett szólásra, aki eldicsekedett legújabb szerzeményével, egy karórával, amely állítólag Mihail Kogãlniceanué volt.

Civilizált vita - román módra

Garda Dezső arról beszélt, hogy a magyar közösség hitt az 1918-as gyulafehérvári ígéretekben, de az elmúlt 88 évben a román kormányok nacionalista politikája diszkriminálta a romániai kisebbségeket. Emlékeztetett: a Trianonban aláírt békeszerződésben Románia elismerte a magyarok jogát az autonómiához. Válaszként a Nagy-Románia Párt (PRM) képviselői kórusban kiabálták „Soha, soha", és az „irredenta" beszéd befejezését követelték. Az RMDSZ-képviselő viszont folytatta mondanivalóját bírálva a kormányt a kisebbségi törvény ellehetetlenítéséért. A BBTE-ügyet már nem sikerült felemelegetni, mivel Nicolae Vãcãroiu félbeszakította a szónoklatot azzal, hogy Románia nemzeti ünnepére gyűltek össze, követelte, hogy az autonómiára vonatkozó politikai nyilatkozatokat halasszák máskorra.

(erdély.ma nyomán)

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.