„Fontos és eredményes tanácskozásnak” mondta Markó Béla RMDSZ-elnök a párbeszéd és az együttmûködés lehetõségeirõl tartott megbeszélést, elmondása szerint megegyeztek abban, hogy közösek a céljaik, s abban is, hogy folytatják a párbeszédet. Leghamarabb decemberben találkoznának ismét, de addig is folyna a mûhelymunka. Döntés született egy közös munkacsoport létrehozásáról, melynek feladata az egyeztetõ erdélyi magyar kerek-asztal kereteinek a kidolgozása. Olyan munkacsoportot is létrehoznak, tájékoztatott az elnök, amely a közeljövõben, decemberig kidolgozza a közös „minimálprogramot”.
A maga során Tõkés László EMNT-elnök örömének adott hangot, hogy Markó Béla végre elfogadta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács párbeszédre irányuló kezdeményezését, de rámutatott, „nem arról van szó, hogy szeressük egymást, gyerekek, hanem arról, hogy egy konfliktus soha nem öncélú, meg kell találnunk a továbblépés lehetõségét, kényszeregység helyett közmegegyezésre kell törekedni a romániai magyarság és a közjó érdekében”.
Tõkés a létrehozandó fórumról elmondta, bár nem ERMÁÉRT-nak fogják nevezni (melynek létrehozását az EMNT jó ideje szorgalmazza), mindenképpen annak a szerepét, az intézményesített párbeszéd keretéét fogja betölteni. Az év végéig megfogalmazandó dokumentumot nemzeti minimumnak nevezte az elnök, mert olyasmikrõl tartalmaz majd egységes állásfoglalást, mint az autonómia vagy az egyetem. Jó lenne, ha a civil és a politikai, a tudományos szféra, az egyházak, az önkormányzatok egyet tudnának érteni nemzeti érdekeink ügyében, mondta Tõkés László. Szeretné, ha a megbeszélés nemcsak választási vagy arculati kérdés lenne, hanem valós összefogás nõhetne ki belõle. Kérdésre válaszolva megismételte, hogy nem összeborulásról van szó, hanem arról, hogy a felek megpróbálnak bízni egymásban. Hozzátette: átbeszélték a bizalomvesztést kiváltó tényezõket, és az EMNT hajlandó túltenni magát a sérelmeken, ha egyezségre tudnak jutni az erdélyi magyarság ügyében.
A Székely Nemzeti Tanács által meghirdetett népszavazásról szólva Markó Béla újból ismertette pártja álláspontját, mely szerint nincs törvényes keret a megszervezésére, ezt az EMNT képviselõi is megértik, fûzte hozzá, azzal, hogy ha a törvények lehetõséget biztosítanának, beleegyezne a székelység ily módon történõ megkérdezésébe. Ehelyett azonban inkább a székelyföldi önkormányzatok társulását nyilvánította a közösségi akarat lehetséges megjelenítõjének és a vonatkozó stratégia majdani kidolgozójának. Tagadta, hogy a találkozónak bármilyen köze lenne az esetleges elõrehozott választáshoz (kijelentette, hogy olyan nem is lesz), visszaigazolta viszont Tõkés szavait, hogy szó esett az európai parlamenti választásokon való esetleges együttmûködésrõl, azzal hárítva el a további kérdéseket, hogy csak érintõlegesen szóltak róla, és a témára majd visszatérnek.
Tõkés László, mikor nekiszegezték a kérdést, hogy a körvonalazódó együttmûködés azt jelenti-e, hogy elvetik egy másik erdélyi magyar párt létrehozásának ötletét, azt válaszolta, hogy õk politikai sokszínûséget szeretnének, de Markó Béla elõfeltételnek nyilvánította az RMDSZ „jelenlegi egységének megõrzését”. „Elvileg én is úgy gondolom, hogy egység kell, de nem a politikai pluralizmus kizárásával, tehát párbeszéddel és más úton-módon kell egy pluralizmust kialakítani az erdélyi magyar társadalom keretén belül, az RMDSZ-en belül vagy tágabb keretek között, azt meglátjuk még, de semmiképpen nem lenne megengedhetõ a politikai kizárólagosság folytatása a magyar–magyar kapcsolatokban” – mondta Tõkés.
A sajtóértekezlet után lapunknak Toró T. Tibor alelnök – aki Szilágyi Zsolttal együtt szintén részt vett a megbeszélésen – elárulta, hogy az európai parlamenti választás ügyében az EMNT azt javasolta az RMDSZ-nek, ne párthivatalnokok, hanem „erdélyi ikonemberek” vezessék a listát, hogy az minél reprezentatívabb lehessen, mert így lehet megfelelõképpen mozgósítani a közösséget. Toró szerint Markó és Tõkés ilyen „ikonemberek,” elképzelhetõ tehát, hogy õk fognak majd az RMDSZ listáján az elsõ két helyen állni. Megegyezés még nem született, de fogadókészség van rá az RMDSZ részérõl, mondta Toró. Az alelnöktõl azt is megtudtuk, hogy a nemzeti minimumot megalkotó munkacsoportnak feladata lesz az autonómia kivívása érdekében bevethetõ parlamenten kívüli demokratikus eszközök felleltározása is. Ez egyfajta munkamegosztást tenne lehetõvé a politikum és a civil szféra között, mert vannak olyan eszközök, melyeket kormánypárt, fõleg miniszterelnök-helyettes nem használhat (például a polgári engedetlenségre való buzdítás), magyarázta Toró, továbbá ennek a munkacsoportnak a feladatai közé fog tartozni a népszavazással kapcsolatos kérdések megvitatása (ugyanis tény, hogy jelenleg nincs erre törvényes keret), illetve annak megvizsgálása, hogyan lehet és mikor érdemes használni ezen eszközt, mert nincs szó arról, hogy elvetették volna. Egészében biztatónak mondta Toró a megbeszélést.
Bagoly Zsolt

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.