Ha a fűszálakat megszámlálnánk, talán nem volna annyi, ahány embert itt, 1944 októberében és a későbbi hónapokban ártatlanul kivégeztek - mondta az egybegyűlteknek Botos Elemér református esperes, aki Sztrikovics János bácsi főesperessel együtt fohászkodott az áldozatok lelki üdvéért és azért, hogy a város erősen megfogyatkozott magyarsága a történelmi sorscsapások és háború sorozata után végre békében éljen és békében emlékezhessen halottaira.

Az újvidéki megemlékezést, amelyen a magyar diplomácia konzuli szinten képviseltette magát, távolból három szerb rendőr biztosította, de ezúttal úgy tűnik, nem készítettek videofelvételt a résztvevőktől, mint a korábbi években.

Újvidéken kívül, amely 1944 őszén a megtorlások egyik legszörnyűbb helyszíne volt, a vajdasági magyarok ezekben a napokban számos településen emlékeznek a partizán tömeggyilkosságok több tízezer magyar áldozatára.

HunHír.Hu - mno

A magyarirtásra emlékeztek Zentán
2006-11-02. 03:22:40

Halottak napja előestéjén az idén is megemlékeztek Zentán az 1944 őszi délvidéki vérengzések több tízezer ártatlan magyar áldozatáról. A városi temetőben megtartott szerdai gyászmisén, s az azt követő koszorúzáson - mint 2000 óta minden évben - ezúttal is képviseltette magát a vajdasági parlament. A magyarság kollektív bűnösként való kezelése a szerb megszálló hatalom részéről mai napig nem ért véget teljesen.

Két alelnöke, Egeresi Sándor és Martin Zloh csatlakozott a fél évszázaddal ezelőtti kegyetlenségekre emlékezőkhöz. A Délvidéken 1942 január-februárjában a horthysta honvédségi és csendőralakulatok partizánvadász rajtaütéseiben közel 2 ezer terrorista vesztette életét. Két és fél évre rá 1944 októberében és novemberében következett az akkori jugoszláv katonai hatalom és Titó partizáncsőcselékének vérengzése, amelyben egyes becslések szerint 30-50 ezer délvidéki magyar vesztette életét. Az áldozatokat utólag háborús bűnösöknek kiáltották ki, vagyonukat elkobozták, hozzátartozóikat megbélyegezték. Csurog (Curug), Zsablya (Zabalj) és Mozsor (Mosorin) teljes megmaradt magyar lakosságát - azokat, akik túlélték a vérengzést - mindenüktől megfosztva örökre kitiltották lakóhelyüktől.

Gyalogmenetben egy koncentrációs táborrá átalakított településre hajtották őket, ahol az éhínség, a járványos betegségek, a mindennapos ütlegelések következtében 6500-an - köztük több száz gyerek - életüket vesztették. Azóta - mint arra Juhász Attila zentai polgármester emlékeztetett - a vajdasági parlament határozatban mondta ki a meghurcoltak, s elpusztítottak ártatlanságát, csaknem ötven évtizeddel szenvedéseik után rehabilitálva őket ezzel. Juhász azonban azt nem említette és ezáltal hamis képet festett, hogy Csurog és Zsablya lemészárolt magyarságának hozzátartozói mai napig nem kapták vissza tulajdonukat és nem költözhetnek vissza apáik falujába.

Kuruc.info - MTI-t korrigálva

Szeméttelep a magyar mártírok temetője
2006-10-30. 17:43:00

Továbbra sem emlékezhetnek meg méltó körülmények között az 1944-ben kivégzett magyarokról még élő hozzátartozóik. Sőt, három magyar falu lakosságát kollektív háborús bűnössé nyilvánították, s még ma is így kezelik őket.


Keresztet állítanak a vajdasági magyarok a csúrogi dögtemetőben, ahol 1944-ben három környékbeli magyar falu lakosaival végeztek Tito partizánjai. Az áldozatok tömegsírjánál újra felállították a tavaly ledöntött keresztet, és elhelyeztek egy márványtömböt a néhány évvel ezelőtt összetört emléktábla darabjai mellett. A hozzátartozók tizennegyedszer emlékeznek a pogromra.

„Alapvető emberi jogunk, hogy a halottakról megemlékezzünk, és ez nekünk nem adatott meg. Nem adatott meg az, hogy normálisan kimenjünk a temetőbe Mindenszentek táján, mint ahogy másik ember is kimegy és elmegy több kilométerre a halottaihoz. Mi nem mehetünk, mert a katolikus temetőnk, ami volt, oda szemetet hordanak, ahol pedig el vannak temetve az apáink, itt a tömegsírban, ide is hordják a szemetet" - fogalmazott Teleki Júlia, a hozzátartozók képviselője.

Egy második világháború után hozott szerb bírósági döntés értelmében Csúrog, Zsablya és Mozsor kivégzett lakói máig háborús bűnösnek minősülnek. A csúrogi szerb hatóságok erre hivatkozva tagadták meg az engedélyt egy emlékhely kialakítására az áldozatok hozzátartozóitól.

„Négy éve éppen a mi kezdeményezésünkre fogadták el azt a rezolúciót, amelyben egyértelművé tettük, hogy Vajdaságban nem érvényes a kollektív bűnösség elvének értelmezése, nem érvényes többé a kollektív bűnösség által tett és végrehajtott atrocitások kérdése" - nyilatkozta Egeresi Sándor, a Vajdasági Autonóm Tartomány parlamenti alelnöke.

A kivégzettek rehabilitálására idén lehetőség nyílt, de nem kollektív módon, hanem egyéni kérelemre. A hozzátartozónak testvére vagy szülei fényképét meg kell jelentetnie az újságokban, mintha eltűntek volna. A rehabilitációhoz szükséges halotti bizonyítványt csak akkor állítják ki, ha senki se találja meg a hatvankét éve kivégzett magyarokat.

(Hírtv)

Kapcsolódó írások a honlapról:

Délvidéki vérengzések 1944-45-ben

Nyomtalanul - a délvidéki vérengzésekről

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés