Forrás: Szabadság A Central mögött folytatott régészeti ásatások menetéről már beszámolt a Szabadság, a régészeti árkok kibővítésével azonban a korábbiaknál lényegesen értékesebb leletek kerültek felszínre: a régészek egy középkori kútmaradványban két, nagyon jó állapotban fennmaradt középkori kályhacsempére bukkantak. A zöld színű csempéken egy nagy címer látható, két oroszlánnal, amelyek keresztet tartanak, majd egy kisebb címeren a magyar királyi jegyeket fedezzük föl, fölötte a csőrében gyűrűt tartó hollóval, a Hunyadiak jelképével. A kályhacsempék közelében félhenger alakú tetőcserepeket is találtak, ami fontos épületekre volt jellemző: templom, városháza, netalán valamely elöljáró háza lehetett a helyen – mondta el dr. Adrian Andrei Rusu, az Archeológiai és Művészettörténeti Intézet szakértője. Mint megtudtuk, a kályhacsempék vélhetően nem véletlenül kerültek a kút fenekére: a rajtuk lévő jegyek a tulajdonos lojalitását is tanúsították, Mátyás király halála után viszont ez nem jelentett előnyt: a Jagelló-dinasztia elleni gesztusnak számított volna, ezért el kellett tüntetni őket. A lelet több szempontból is nagyon fontos – árulta el a régész: egyrészt ilyen ábrázolás mindeddig nem volt ismert, másrészt pedig a kolozsvári ásatások során, bár a belváros minden négyzetmétere a múlt megtestesítője, alig került elő középkori lelet. Ez akár előre megfontolt hanyagsággal is magyarázható: sokáig „házi történészek", azaz szakmailag hozzá nem értő, eszmeileg elkötelezett személyek, régészek, vezették az ilyen jellegű munkálatokat – mondta dr. Rusu, aki kitérő választ adott azon értesülésünket érintően, miszerint a Funar-korszakban a főtéri közvécénél végzett munkálatok során olyan korabeli leleteket hallgattak el, amelyek a magyarság történetével kapcsolatosak. Visszatérve azonban a két, Central mögött talált kályhacsempére, azok vélhetően nemsokára az Erdélyi Történeti Múzeum kiállításának darabjai lesznek. A helyszínen pedig tovább terjeszkednek az ásatást végzők: a napokban elviszik a már kihányt földet, s az újabb munkálatok talán fényt derítenek arra is, hogy a Central mögött talált falmaradvány milyen korból származik – a rómaiból, mint ahogy azt Alexandru Diaconescu, a Babeş–Bolyai Tudományegyetemnek az ásatást vezető professzora gondolja, vagy pedig a középkorból, mint ahogyan azt dr. Rusu hiszi. Vélhetően az eddig talált 6–7. századi és valamivel későbbi, Árpád-kori kerámiadarabok és állati csontok, érmék, római és immár középkori leletek továbbiakkal bővülnek majd. Mindez azonban fabatkát sem ér, ha a város és annak lakói nem tudják megbecsülni, és egyben értékesíteni a múlt örökségét. Sok város örvendene, ha olyan múltat és annak olyan fennmaradt jegyeit tudhatná magáénak, mint Kolozsvár – sajnálkozik és bosszankodik is egyben a régész –, ehhez képest azonban a fellelhető, turisztikai szempontból kiválóan értékesíthető műemlékekre senki sem ügyel. A városfalak mohával fedettek, és tetejükön, akárcsak a Szent Mihály-templomon, burjánok vertek gyökeret, sőt, fiatal fákat is látni a városfalakon. Sehol egy felirat, amely történelmi múltjukat ismertetné – a neves Kálváriánál is egyetlen tábla van, amely csak azt közli az érdeklődővel, hogy mit nem szabad tenni a templom közelében. Pedig a Funar-korszaknak már vége, új polgármester van, magyarok a helyi tanácsban, és sok műemlék a történelmi egyházak tulajdona.... Balázs Bence, Szabadság http://www.hhrf.org/szabadsag/uj/lap.php?datum=20061027#E14E4

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.