Az önkormányzati választások után a Fidesz továbbra is jelentősen vezet az MSZP előtt. Miközben 2006. májusi választások óta minden hónapban nő néhány százalékkal azoknak az aránya, akik úgy nyilatkoznak, hogy nem mennének el szavazni, a kormánypártokat és az ellenzéket támogatók tábora stabil. A teljes lakosság 23 százaléka szavazna a szocialistákra, 32 százaléka pedig a Fidesz-re. Az MDF és az SZDSZ tartósan 2-3 százalékos támogatással rendelkezik. Az októberi adatok szerint a megkérdezettek 17 százaléka nem rendelkezik pártpreferenciával és 19 százaléka mondja, hogy nem menne el szavazni – olvasható a Gallup honlapján. Az MSZP drasztikusan vesztett szavazóbázisából május és július között, de augusztus óta nem csökkent tovább a szocialista szavazóbázis. A Fidesz júniusra, az elvesztett választás után, növelte a táborát. Ez egy új jelenség volt a korábbi választásokhoz képest, hiszen általában az emberek inkább a győztesekhez csatlakoznak, vagy 'úgy emlékeztek utólag', hogy a győztesre szavaztak. A júniusi, választást közvetlenül követő, időszakban amikor nagyon alacsony volt a bizonytalanok aránya, a Fidesz-nek 11 százalékkal nagyobb volt a támogatottsága mint a szocialistáké. Ez a különbség ma 9 százalékos, a Fidesz tábor csökkenése leginkább a választási részvételi szándék visszaeséséből adódik. A lakosság harmada (36 százalék) nem tudna pártot választani, ha most vasárnap lennének a választások. A kis pártok szavazóbázisának nagysága nem változott a választások óta eltelt időszakban. Nem népszerűek a szocialisták a kisvárosokban, elfordultak az egyetemet végzettek Településtípusok szerint a kisvárosokban a legalacsonyabb a szocialisták támogatottsága, de az elmúlt hetek politikai válsága és az önkormányzati kampány leginkább a fővárosban apasztotta a szocialista bázist. Budapesten minden korábbinál – az országos 23 százaléknál is egy százalékkal alacsonyabb szocialista támogatottságot találtunk októberben – írja a Gallup. A szocialista szavazótábor átalakulásának másik fontos indikátora, hogy az egyetemet végzettek elfordultak a párttól. Egy mostani választáson a magasabb végzettségűek közül jóval kevesebben szavaznának rájuk, mint a kevésbé iskolázottak közül. A felsőfokú iskolai végzettségűek körében korábban még soha nem mértünk ekkora különbséget a Fidesz és az MSZP között - kétszer annyian támogatják a Fidesz-t (34 százalék) mint az MSZP-t (17 százalék). Ahogy korábban is, az MSZP törzsszavazói az inaktív korosztályokból kerülnek ki. Míg a 18-29 évesek körében 44 százaléknyi Fidesz és csak 13 százalék szocialista szimpatizánst lehet találni, nyugdíjazás előtt álló 50-59 éveseknél kiegyenlített a két tábor támogatottsága (29-29 százalék) , míg a 70 év felettiek körében jelentősen többen vannak a szocialista szavazók (22 százalék - 30 százalék). A legalacsonyabb egy főre eső jövedelműek körében sokkal magasabb azoknak az aránya, akik a Fidesz-re szavaznának , mint a gazdagabbak körében. Elsöprő többség utasítja el Gyurcsányt A korábbinál többen - a megkérdezettek 62 százaléka - ítélik meg úgy, hogy a miniszterelnök rosszul látja el a feladatát, és ezzel párhuzamosan minden korábbinál kevesebben, - csak a megkérdezettek 24 százaléka - látják úgy, hogy inkább jól végzi a munkáját. Változatlanul csak minden tizedik magyar gondolja azt, hogy az ország meglehetősen jó helyzetben van és 10 felnőttből kilenc úgy látja, hogy a magyar gazdaság nagyon rossz, illetve meglehetősen rossz állapotban van. Tovább csökkent azoknak az aránya, akik szerint Gyurcsány Ferenc inkább jól végzi a feladatát, mint rosszul. Októberben a lakosság negyede (24 százalék) gondolja úgy, hogy inkább jól, és a lakosság kétharmada (62 százalék), hogy inkább rosszul végzi a munkáját. A MSZP jelenlegi szavazókörének is csak a háromnegyede (71 százalék) van meggyőződve arról, hogy a miniszterelnök inkább jól dolgozik, míg 18 százalék szerint inkább rosszul látja el feladatát, és 11 százalékuk pedig nem tudja vagy nem akarja ezt megítélni. 10 családból hatban helyzetük romlására számítanak A kampányidőszakot leszámítva 2004 óta mindig többen voltak azok, akik a következő évre inkább anyagi helyzetük romlására mint javulására számítottak. Minden negyedik magyar kifejezetten pesszimista volt, minden ötödik pedig optimista. 2006 január elején a kampány hatására megváltozott ez a tendencia és egészen májusig az optimisták kerültek többségbe – többen hittek abban, hogy helyzetük javulni fog mint akik pesszimistán látták helyzetüket. Júniusra következett be a drasztikus változás a kilátásokban: ekkora minden második magyar látta úgy, hogy a családja helyzete romlani fog, és a nyári hónapokra mind többen adták fel a reményt . Őszre ez a tendencia tovább folytatódott és szeptember óta nagyjából, 10 családból hatban helyzetük romlására számítanak a következő egy év során. Forrás: gallup.com

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés