Hírek : Árpád-kori szentély került napvilágra a Hargita megyei Bágyban |
Árpád-kori szentély került napvilágra a Hargita megyei Bágyban
2006.10.19. 11:50
Erdély Ma, 2006.10.19. A 13. századból, az Árpád-korból származó épületalapokat tárt fel a bágyi református templom belsejében Sófalvi András, a székelyudvarhelyi múzeum régésze a napokban. A Homoródszentmártonhoz tartozó falu késő gótikus kori temploma a 15. század végén épült; a padló felújítási munkálatai közben felmerült a gyanú, hogy a templom belsejében korábbi épületalapok rejtőznek.
A téglapadló alól egy félköríves záródású szentély északi és déli, ívelt szakasza került napvilágra, amely a régész szerint a gótikus szentély előtt épült. „Csak művészettörténeti alapon datálhatjuk az Árpád-kori templomot, de így is bizonyossággal kijelenthető, hogy a 13. században épült. Mivel nem volt lehetőségünk a teljes feltárásra, nem találtunk érméket vagy más, a kormeghatározásban segítő tárgymaradványokat” – magyarázta Sófalvi András. Hozzáfűzte, a gótikus templom építésekor nemcsak az Árpád-kori szentélyt bontották le, hanem a hajó falait is, azaz szinte teljesen újjáépítették a templomot a 15. század végén.
A leletmentő feltárásban helyi önkéntesek segítették a régészt, mivel a valamikori falmaradványok kibontásához egyméteres törmeléktöltést kellett eltakarítani. A 18. század végén, a torony építésekor ugyanis lebontották a templom boltozatát, megnövelve a falmagasságot, az omladékkal pedig feltöltötték a templom belsejét is. Ebből a törmelékből kerültek elő az egykori boltozat téglabordázatának darabjai, illetve egy gyámkőtöredék. Nem találtak viszont festett faltöredéket, ezért valószínű, hogy a gótikus templom falán nem volt freskó.
A régész egy szószék alapjait is feltárta, amelyet a gótikus templom téglapadozatára építettek a reformáció korában, tehát később keletkezett, mint maga az épület. Bágy első írásos említése egyébként 1566-ból származik, korábban sem a helység, sem temploma nem jelenik meg még utalás formájában sem. A csak személynévből, rag nélkül képzett helynév viszont korai, Árpád-kori névadásra utal, ezért joggal feltételezhető, hogy a székely betelepedés korában már a templom is felépült.
Kovács Csaba, Krónika |
|