Oszlatná a kormány a Kossuth téren zajló tüntetést 23-án
2006.10.17.

Gonda László és Takács András, a Kossuth tériek vezetői arról értesítettek bennünket, hogy a BRFK-val folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre. A kormány kitart amellett, hogy a tüntetőknek okóber 19-én 24 óráig távozniuk kell, mert zavarják a biztonságukat.

 (kuruc.info nyomán)

MNB 2006: Megszakadtak a tárgyalások a hatalom képviselőivel
2006.10.17. kuruc.info

Két nappal ezelőtt hivatalos tárgyalások kezdődtek a Kossuth téri tüntetők, a Miniszterelnöki Hivatal és a rendőrség képviselői között, az 1956-os magyar forradalom október 23-i, méltó megünneplésének érdekében.

A tárgyalások első napjának végén, a Miniszterelnöki Hivatal képviselői elfogadható, kompromisszumos javaslatot tettek. Ennek értelmében elképzelhetőnek tartották a tér megosztását, ahol biztonsági sáv választaná el a közösen ünneplőket. A tárgyalások másnapján, a Köztársasági Õrezred biztonsági előírásaira hivatkozva ezt az ajánlatot visszavonták, és október 20-án nulla órai kezdettel ultimátumot intéztek a tüntetők képviselőihez, miszerint a diplomaták biztonságára való tekintettel hagyják el a Kossuth téri tiltakozás helyszínét, mivel az állami ünnepség lebonyolításához szükség van a teljes Kossuth tér és környezete lefoglalásához.

A békés tüntetők az alkotmányos megoldás érdekében több önkorlátozó, kompromisszumos javaslatot is tettek. Ennek keretében többek között kinyilvánították, hogy tiszteletben tartják az állami megemlékezéseket, és nagyra becsülik az idelátogató diplomáciai testületek tagjait, hiszen közös érdekünk a magyar forradalom 50. évfordulójának méltó megünneplése. A tüntetők képviselőinek ajánlatait a rendőrség és az MeH megbízottai visszautasították. A békés tüntetők képviselői az ultimátum ellenére kinyilvánították, hogy bármikor készek a további tárgyalásokra. A tüntetők képviselői ugyanakkor hangoztatták, hogy mindez az erőszakos pártállami kirekesztés sérti a békés tüntetők alkotmányos alapjogait, ezért a tiltakozók az állami ünnepségek idején is a Kossuth téren maradnak. Az esetleges tömegoszlató, erőszakos karhatalmi fellépés megindításáért és végrehajtásáért, minden politikai felelősség egy személyben Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt terheli. A tüntetők képviselői úgy látják, hogy Magyarországon súlyosan és alapjaiban deformálódott a polgári, alkotmányos demokrácia, ahol szinte már felvetődik a kommunista pártállami visszarendeződés rémképe. Egyre nyilvánvalóbb a jele annak, hogy Gyurcsány Ferenc diktátorként gyakorolja a rábízott közjogi hatalmat. Erre enged következtetni a miniszterelnök két korábbi nyilatkozata. Gyurcsány Ferenc a Népszabadság, 2004. február 9.-i számában a következőt mondja: „Le kell verni a jobboldalt. Az én feladatom az, hogy ennek a politikai versengésnek irányt adjak, feladatokat szabjak, és azokat számon is kérjem, s ezt meg is teszem hezitálás nélkül.”

A másik árulkodó nyilatkozat néhány nappal ezelőtt hangzott el a miniszterelnök internetes blogjegyzetében: „Ha kizárólag a mi személyünk és politikánk a nemzet felemelkedésének egyetlen záloga, akkor hazafias tetté válik a demokratikus normák és szabályok megsértése. Ez esetben bármi megengedhető annak érdekében, hogy hatalmon maradjunk, vagy ellenkezőleg, hogy visszatérjünk a hatalomba.” A fenti nyilatkozatok fényében a Kossuth téri békés és demokratikus tüntetők felszólítják a magyar társadalom tagjait, hogy minden lehetséges polgárjogi eszközzel tiltakozzanak az erőszak esetleges megjelenése ellen! Gyurcsány Ferenc nyilvánvalóan az alkotmányos rend és nyugalom megsértésére készül. Ezt nem hagyhatjuk annyiban! Erős, szabad, demokratikus Magyarországot akarunk!

Budapest, 2006. október 17.                                     

A Magyar Nemzeti Bizottság 2006. nevében:

Bene Gábor, Gonda László, Molnár Tamás, Takács András, Toroczkai László

Folytatják a tüntetést a Kossuth téren 23-án is 

Az október 23-i állami ünnepségek idején is a Kossuth téren akarnak maradni a tüntetők. Közleményükben azt javasolják a "jelenlegi hazug és illegitim kormánykoalíciónak, hogy államilag szervezett ünnepségük színhelyéül válasszák a Károlyi Mihály szobrához közelálló parkosított területet, hiszen posztkommunista legitimitásuk kezdete az 1919-es első köztársaság".

Molnár Tamás, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 egyik ügyvivője vasárnap az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozza, hogy "még ideiglenesen sem vonulnak át máshol kiszemelt helyszínre".

Ugyanakkor a tüntetők az október 23-i délelőtti zászlófelvonás idején "méltóságteljes, csendes önkorlátozással vesznek részt az eseményen", s a déli órákban kezdik meg "forradalmi" ünnepségüket, melynek főszónoka Rácz Sándor, az 1956-os Nagybudapesti Központi Munkástanács elnöke, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke lesz.

forrás: hunhír.hu

A népi ellenállás joga

A békés, tehát jogszerű gyülekezés nem feloszlatható. Annak feloszlatása jogszerűtlen volna, és 15 napon belül bármely (összes) tüntető által peresíthető a foganatosító rendőrséggel szemben és végső soron a Strasbourgi Bíróság által jelentős kártérítéssel szankcionáltatható volna a magyar állammal szemben - hangsúlyozza a Kossuth téri tüntetés feloszlatási szándéka kapcsán Grespik László ügyvéd. A tüntetés szervezői szerint az esetleges tömegoszlató, erőszakos karhatalmi fellépésért minden politikai felelősség Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt terheli.

Grespik László HunHír.Hu-hoz eljuttatott független jogi tanácsadói véleményét alább teljes terjedelmében olvashatják.

A Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság álláspontja: a gyülekezés, véleménynyilvánítás, tüntetés mindig jogszerű, ha az békés jellegű. Ez az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezményből, a magyar Alkotmányból és a Gyülekezési törvényből együttesen következve levezethető. Sólyom László köztársasági elnökként megállapította, hogy Budapesten békés tüntetések zajlanak a Kossuth téren.

A véleménynyilvánítás és a gyülekezés mint természeti jogi alapú sziámi testvér-alapjogok szabadon gyakorolhatók, ha a joggyakorlás békés. Európai uniós bíróság több esetben kimondta ezt már, többek közt pl. Ausztriával kapcsolatban. A tüntetés szerintem akkor békés jellegű, ha annak során személy, illetve dolog elleni erőszak nem valósul meg, még ha mégoly radikális, hangos, vagy erősen kritizáló is a közlési stílus (vagyis csak verbális "támadásról" van szó). (Olyan dologról kell itt szó legyen, mely nem a tüntetők bármelyikének tulajdona, hiszen pl. a tüntetők által beszerzett, készített zászló, bábu, képmás, stb. elégetése nem sérti a tüntetők körén kívüli személyek érdekét a tulajdonjoggal járó dolog-megsemmisítési jog miatt, ha az elégetés nem okoz az úttestben, a környezetben maradandó, aránytalanul nagy kárt.) Kivételek lehetnek a fegyelmezettségben, mert a tüntetők között, főleg spontán esetben lehetnek nemkívánatos, kulturálatlan, durva, garázda jellemű személyek is, akik csak a huliganizmusért, a rombolás élvezetéért keresik az alkalmakat. Ezek a kivételek nem okozhatják az összes békés tüntető természeti jogi alapú jogának megszűnését a békés tüntetésre. Ez gondos eseti mérlegeléssel dönthető el.

Békés tüntetés esetén a rendőrségnek a kötelezettsége a rutin helyszínbiztosítás, a tüntetés szervezőié pedig a békés jelleg megtartása, az azt megszegők lecsendesítése, leszerelése, maguktól való eltávolítása. Forradalmat nem szoktak 3 nappal előre bejelenteni. Tehát a békés véleménynyilvánítás és a gyülekezés mint természeti jogi jellegű jog alanyi jogon közvetlenül az Alkotmányból levezethetően megillet mindenkit, ha a nemzetközi jogban is elfogadott rutin-okok miatti korlátozások (Egyezmény 11. Cikk 2. pont) alá nyilvánvalóan nem esik. Ezek alá az okt. 23. környéki tüntetés nem esik.

A békés, tehát jogszerű gyülekezés nem feloszlatható. Annak feloszlatása jogszerűtlen volna, és 15 napon belül bármely (összes) tüntető által peresíthető a foganatosító rendőrséggel szemben és végső soron a Strasbourgi Bíróság által jelentős kártérítéssel szankcionáltatható volna a magyar állammal szemben.

Az alkotmányos alapjogokat nem korlátozhatja semmilyen alacsonyabbrendű jogszabály vagy a rendőrség szakmai szabályokra való hivatkozása, pl. külföldi diplomaták megvédésére hivatkozással. Természetesen meg kell védeni őket, de nem a tüntetők alkotmányos jogainak megsértésével.

Ha a Kossuth téri békés tüntetést a rendőrség feloszlatná az okt. 23-i állami ünnepségre hivatkozással, az az Alkotmány 61., 62 §-ainak és az Emberi Jogi Egyezmény 1., 10., 11., és 18. Cikkeinek közvetlen, durva, szándékos megsértése volna és az az 1956-os forradalom szétverésével volna szellemiségében összemérhető és gyakorlatilag, politikailag, sőt gazdaságilag beláthatatlan következményekkel járhat. Ha kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés is megvalósulna, akkor az Egyezmény 3. cikke is sérülne.

A tüntetés folytonossága biztosítható volna a Kossuth téren egy megfelelő nagyságú és ellenőrzöttségű területtel. A tüntetők maguk vethetnék alá magukat az ő saját maguknak is érdekében álló őket is védő tűzszerészeti és egyéb kellő személy- és területellenőrzésnek a diplomata vendégek tiszteletére. Ugyanis a Kossuth téri kisszínpad mára országos szimbólummá vált a tüntetők és a velük egyetértők számára.

Ez a tüntetés több, mint "a morgás joga", ez az Aranybullában is majd 800 éve lefektetett alapelv: az uralkodói önkény és alkotmánysértés elleni népi "ellenállás joga". A tüntetők egyúttal ünneplői minőségben is lehetnek ott az 1956-os forradalmat tisztelve, sőt annak szellemi örökségét vállalva. Nem az állam, nem 1956. állami megünneplése, és végképp nem a külföldi diplomaták ellen folytatódna a tüntetés az ünnep idején, hanem az illegitimmé, nemkívánatossá vált magyar kormány és a kormányfő ellen. Ezt a külföldi diplomatáknak tudomásul kell venniük, ez Magyarország belügye, amíg uniós jogot nem sértenek a hatóságok, illetve a kormányzat. Attól kezdve viszont világügy.

Dr. Grespik László ügyvéd

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés