„A legjobban az lepett meg, hogy mindent tudott a pusztinai helyzetről. Gratulált nekünk, hogy sokat teszünk a közösség ügyében. Azt is tudta, hogy közösségi házat avattunk” – magyarázta Nyisztor Tinka.
A pusztinai asszonyok ott szembesültek azzal, hogy a iasi-i püspök arról tájékoztatta a Szentszéket, ők nem magyar, hanem csángó misét kértek, e nyelvnek pedig nem lévén írott formája, egyelőre még a liturgiáját sem lehetett kidolgozni. „Ezt azonnal sikerült tisztáznom. Elmondtam: néprajzosként állíthatom, csángó nyelv nem létezik, ez csak azok csúsztatása, akik próbálják megakadályozni a magyar nyelvű misék bevezetését – magyarázta Nyisztor Tinka. – Redaelli atya úgy vélte, sokat egyszerűsödik a helyzet, ha nekünk magyar nyelvű mise kell, hiszen akkor szükségtelen a csángó liturgia kidolgozása.”
A csángók anyanyelvének kérdése volt a leglényegesebb téma a pusztinai küldöttség másik vatikáni meghallgatásán, amelyiken a vatikáni államtitkárságon Pietro Parolin püspök, a pápai állam „külügyminisztériumának” helyettes vezetője és Michael Banach püspök, a közép-kelet-európai ügyek illetékese fogadta őket. „Amikor a franciául folytatott beszélgetés közben az egyik pusztinai asszony hozzám szólt, hogy eszembe juttasson valamit, egyszerre kérdezték meg: milyen nyelven beszéltünk? Mindkét püspök őszintén megdöbbent, amikor megtudta, hogy magyarul beszélünk egymás között. A iaşi püspökségről ugyanis azt a tájékoztatást kapták, hogy Pusztinán egyedül én tudok magyarul” – idézte fel a történteket Nyisztor Tinka. Az egyesület elnöke elmondta, e biztató jelek ellenére nyugalomra intették őket a tárgyalópartnereik. Azt is mondták, a püspökség kezében van a megoldás, és a Szentszék megbízik a püspökeiben.
A küldöttség számára az is világossá vált, hogy nemrég vatikáni közbenjárásra cserélték le a pusztinai plébánost és káplánt. A szeptember elején történt lelkészcsere következtében a faluba magyarul jól beszélő fiatal papok kerültek. Mindketten jelezték, csak a iasi engedélyt várják, készek elkezdeni a magyar misézést. „Elmondták, a liturgiát tudják magyarul, és idővel prédikálni is megtanulnak magyarul – tájékoztatott Nyisztor Tinka. – Addig is megengedik, hogy a mise előtt a rózsafüzért magyarul mondjuk, és magyarul énekeljünk.”
(Krónika/Erdély.ma)

http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=2156

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés