A szlovákiai magyar párt elnöksége csak jövő hétfőn ülésezik, és reagál a nyílt levélre, Duray Miklós ügyvezető alelnök szerint azonban a vezetés nem kompetens ilyen ügyekben.

Az Autonómia Mintaudvar a levélben azt írja, hogy az önrendelkezés bizonyos elemei a Komáromban, 1994-ben megtartott magyar polgármesterek nagygyűlésén már megfogalmazódtak. „A közös politikai program alapja a választott képviselők 1994. január 8-i komáromi nagygyűlésén elfogadott dokumentumok tartalmának politikai vállalása, a bennük foglalt célkitűzések elérése, azaz a belső önrendelkezés, a területi önkormányzat, vagy autonómia megalakítása, a helyi vagy számbeli kisebbségben élők személyi autonómiájának a megteremtése.”

„Ennek érdekében készek élni minden törvényes eszközzel belföldön és külföldön egyaránt” – áll a szerződés vonatkozó cikkelyében. „Erre válaszképpen a szlovák koalíciós pártok által megzsarolt MKP 1998-ban lemondott az autonómia bármilyen formájáról, csakhogy a kormányba bekerülhessen, becsapva ezzel választóit és felrúgva a megválasztott képviselőik Komáromban kinyilvánított akaratát is” – folytatódik tovább a levél. A mintaudvar vezetői leszögezik, hogy az iroda a végsőkig kitart: „Ha igyekezetünk a közös fellépés érdekében nem talál megfelelő táptalajra az MKP soraiban, magunk fogjuk saját struktúráinkat létrehozni. Ha kell, Brüsszel kapuit is ostromolva, ha kell, egy új felvidéki párttal, a hátunk mögött a székelyekkel, az erdélyi, és a vajdasági magyarokkal egyetemben fogunk békésen, de annál nagyobb határozottsággal törekedni a Kárpát-medencei népek Szentkorona – eszme tudása szerinti igazságosabb, nacionalizmusmentes képviseletének a felvállalására”.

A Hídlap az MKP-t is megkereste, Solymos Lívia sajtószóvivő lapunknak elmondta, hogy a levelet megkapták, de egyelőre nem kívánnak állást foglalni az abban foglaltak ügyében. „Hétfőn ülésezik az elnökség, és csak ez után fogunk reagálni” – szögezte le a sajtóreferens. A szlovákiai magyar párt ügyvezető alelnöke, Duray Miklós a Hídlapnak kihangsúlyozta: a párt elnöksége nincs felhatalmazva arra, hogy döntsön, vagy véleményt foglaljon ilyen ügyekben. „Ebben a kérdésben az MKP kongresszusa, vagy tanácsa határozhat és formálhat véleményt, az előbbi szervnek jövő tavasszal lesz legközelebb gyűlése” – mondta Duray, akit egyébként szintén autonómiapárti politikusként tartanak számon. „Az önrendelkezéshez össznépi összefogás kell, a felvidékiek 50-60 százalékának egyet kellene értenie vele. Mindezek nélkül előhozakodni az autonómiával olyan, mint kiereszteni a dzsinnt a palackból” – fogalmazott lapunknak az alelnök.


A nyílt levél

Tisztelt Elnök úr, az MKP vezetősége és tagsága!

Polgári társulásunk ilyen formában fordul Önökhöz, hogy megszólítsa pártjukat és annak tagságát egy közös fellépés érdekében, a területi és a perszonális autonómia létrehozása végett a felvidéki magyar népnek, az itt élő szlovákságnak, a kevert családok leszármazottjainak, a roma népnek és a többi itt élő kisebbség számára, hogy ezáltal biztosítsuk a békés, nacionalizmusmentes együttélést.

1989-ben kezdődött

Az 1989-es békés hatalomváltás után, nagyon sok felvidéki magyar - látva a politikai kétpólusú határok megszűnését -, abban bíztak, hogyha csatlakozunk a nyugati demokráciákhoz, lehetőségeink, álmaink a decentralizált önigazgatásról megvalósulhatnak. Ennek bizonyos elemei, pl. a Komáromban 1994-ben megrendezett magyar polgármesterek nagygyűlésén meg is fogalmazódtak: "A közös politikai program alapja a választott képviselők 1994. január 8-i komáromi nagygyűlésén elfogadott dokumentumok tartalmának politikai vállalása, a bennük foglalt célkitűzések elérése, azaz a belső önrendelkezés, a területi önkormányzat vagy autonómia megalakítása, a helyi vagy számbeli kisebbségben élők személyi autonómiájának a megteremtése, valamint a magyar közösség és a szlovákok közötti partneri viszony kialakítása. Ennek érdekében készek élni minden törvényes eszközzel belföldön és külföldön egyaránt" (A szerződés 4. cikkelyének 4 bekezdése.)

Erre válaszképpen a szlovák koalíciós pártok által megzsarolt MKP 1998-ban lemondott az autonómia bármilyen formájáról, csak hogy a kormányba bekerülhessen, becsapva választóit és felrúgva a megválasztott képviselőik Komáromban kinyilvánított akaratát is.

Egy lépés előre, "ötvenezer magyar meg asszimilálva".

Egy egyetemért cserébe se autonómia, se a Beneą-dekrétumok tisztázása, se a szlovák nemzeti nacionalizmus enyhülését nem sikerült elérnie az MKP-nak, minimális sikerért cserébe feladtak mindent.
Az MKP szóvivője így értékelte, magyarázta az elmúlt nyolc év MKP-s eredményeit:
Az MKP álláspontja
Solymos Lívia sajtószóvivő:
"Az autonómia mindig bizonyos fokú önrendelkezést, önkormányzatiságot jelent egy népcsoport számára egy adott ország területén belül. A szlovák társadalom kollektív emlékezetében ez a kifejezés szorosan kapcsolódik az önálló államiság megteremtésére tett kísérletekhez, s ezért az autonómiát az elszakadással azonosítja. A Magyar Koalíció Pártja tudatosította, hogy az autonómia emlegetése kategorikus elutasításra készteti a szlovák közvéleményt és a politikai elit nagy részét. Éppen ezért programjában és az eddig lezajlott nyolcéves kormányzás során is a nyelvi, kulturális és oktatási önrendelkezés megerősítését tűzte ki célul, s részben meg is valósította. Ennek ékes példája, hogy az alap- és középiskolák önkormányzati hatáskörbe kerültek, hogy a kisebbségi iskolák kiemelt fejkvótával gazdálkodhatnak, hogy létrejött s reméljük, fennmarad, tovább fejlődik a Selye János Egyetem. Az MKP-nak köszönhetően ratifikálta Szlovákia a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, bár a végrehajtó törvénymódosítások még váratnak magukra. A kulturális intézmények állami támogatását az MKP javaslatára a duplájára emelték, bár nem született meg a finanszírozás szabályait lefektető törvény. Az MKP tehát az önálló kisebbségi intézményrendszerben látja az önrendelkezés számunkra leghatékonyabb formáját."

Tehát mindenre a válasz, ha-ha-ha, ha ez, ha az, ha amaz, másszóval mondva csak a szlovák nacionalisták kénye-kedve szerint élhetünk, egy olyan Európában, ahol az autonómia  egy bevált konfliktus-megelőző jogi megoldás a kisebbségek identitásának, önigazgatásának az útján. Igen, a félelem és a hatalomban való részvétel, annak előnyeinek az élvezete az nagyobb úr, mint a felvidéki magyar nép közös érdeke. Lemondani az autonómiajogról, ami egy "ius cogens" jog, vagyis önrendelkezési kötelező jog, s ezt még azzal magyarázni, megindokolni, hogy jobb, ha csöndben maradunk, mert őszerintük az autonómiajog  elszakadást jelent. Ezzel állandóan érvelni, minthogy inkább végre felvállalni a területi és a személyi autonómiát és a többségi szlovák népnek a tudtára adni, hogy az autonómia  egy végállomás az önrendelkezési jogok beteljesülése útján és semmi köze sincs a revízióhoz, vagyis a határok megváltoztatásához. A szlovák alkotmány szerint csak alkotmányos többséggel lehetne határokat változtatni, vagyis 90 parlamenti szavazat szükségeltetik, akkor mire jó, kedves MKP-sok ijesztgetni a felvidéki magyarságot, hogy egy békés autonómiaharc  egyenlő a revízióval? Miért nincs bátorság, akarat és őszinte eszmecsere az autonómiaügy felvállalása érdekében? Azt hiszem, a felvidéki magyarok többsége erre is tudja a választ, nem szabad őket lenézni és tudatlanságra kárhoztatni. Markó, az RMDSZ elnöke a székelyföldi autonómia kivívását tűzte ki a közeljövő céljául. Ennek megvalósítása érdekében párbeszédet szorgalmazott a román tárgyalófelekkel, ezt kéne az MKP-nak is kezdeményeznie.

Autonómia Mintaudvar

Polgári társulásunk az Önök tehetetlenségét és megalkuvó politizálását becseréli egy békés autonómiatörekvés felvállalására. Az autonómia szó rehabilitálásával kezdve, a területi és a perszonális autonómiáért kezdett aláírásgyűjtésen át a végcélig kitartva, az autonómiák létrehozásáig. Ezért jött létre a polgári társulásunk áprilisban, ezért nyitottuk meg augusztusban Komáromban a koordinációs irodánkat, ezért indítottuk el szeptemberben aláírásgyűjtési kampányunkat a területi és a perszonális autonómiáért, és ezért szólítjuk fel most az MKP alapszervezeteit is, hogy az önállóság és a szabad emberi akarat Kant-i méltósági, felvilágosodási, haszonelviségi szabályai szerint bátran cselekedjenek. Ha igyekezetünk a közös fellépés érdekében nam talál megfelelő táptalajra az MKP soraiban, magunk fogjuk saját struktúráinkat létrehozni, s ha kell, Brüsszel kapuit is "ostromolva", ha kell, egy új felvidéki párttal a hátunk mögött, a székelyekkel, az erdélyi és a vajdasági magyarokkal egyetemben fogunk békésen, de annál nagyobb határozottsággal törekedni a Kárpát-medencei népek Szentkorona-eszme tudása szerinti igazságosabb, nacionalizmusmentes képviseletének a felvállalására. (honlapunk www.commora.hu )

(Hídlap - Felvidék Ma)

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.