A köztársasági elnök beszéde: Jó estét kívánok! Ez az óra a várakozás órája. A kampánynak vége, a választás megtörtént. Még nem ismerjük az eredményeket. Szeptember 17-e óta rendkívüli események történtek. Most, amikor még nem kezdenek jönni az eredmények; most, mielőtt még a pártok nekilátnának magyarázni a választópolgárok döntését, és mielőtt a politika folytatná ott, ahol két nappal ezelőtt abbahagyta, most, ebben a semleges pillanatban szükségesnek tartom értékelni a helyzetet: az ország kárára lenne, ha minden az eddigi mederben folyna tovább. A frakciótársaknak szóló miniszterelnöki beszéd ismertté válása mélységesen megrázta Magyarországot. A felháborodás jogos volt. Az országszerte kialakuló békés tüntetések számomra az emberek egészséges erkölcsi érzékét bizonyították. A katarzis, a megtisztulás azonban elmaradt. Az önkormányzati választások közelsége miatt a hatalmi harc logikája uralta az eseményeket. Az alapvető erkölcsi probléma egyre inkább eltűnt a magyarázatok, és az események mögött. A feloldatlanság hamisságban tart mindent. Erre nem lehet biztonságosan építkezni. A miniszterelnök folyamatosan kitér az alapkérdés tisztázása elől. Nem ismeri el, hogy megengedhetetlen eszközöket használt annak érdekében, hogy a hatalmat megtartsa, és azután fogjon hozzá az állami pénzügyek rendbetételéhez. Ez a demokráciába vetett bizalmat ássa alá. A hazugság fogalmát jelentéséből kiforgatta és kiterjesztette az elmúlt tizenhat év politikájára. Nem fedheti el az alapvető erkölcsi konfliktust annak előtérbe állítása sem, hogy a miniszterelnök szerint milyen bátor tett volt, illetve lesz hozzányúlni az egészségügy, a nyugdíjak, az oktatás, az állami támogatások immár finanszírozhatatlan rendszeréhez. Szeretném hangsúlyozni: az államháztartás rendbe hozását én is a legsürgetőbb feladatnak tartom, támogatom, és támogatni fogom. A felelősség elől egyetlen kormány sem térhetett volna ki. Mindnek vállalnia kellett volna, hogy a lakosságra súlyos terhet ró. Ilyen gazdasági programot azonban nem lehet sikerre vinni a terhet viselők bizalma nélkül. A bizalom megrendülése országszerte tüntetésekben fejeződött ki. A szervezetlen, felháborodásában magára hagyott tömegben könnyen támogatásra találtak a tüntetés eredeti okán kívüli, nem egyszer az alkotmánnyal összeegyeztethetetlen tiltakozó jelszavak és felhívások. Azonban nem moshatók össze a békés tüntetésekkel azok az erőszakos cselekmények és bűntettek, amelyek a szeptember 19-ére virradó éjjel a Szabadság téren történtek, s amelyeket a leghatározottabban elítélek. 1990 óta alkotmányos jogállamban élünk. A demokrácia jogi keretei egyértelműek. Bizonytalan vagy kiélezett helyzetben éppen az alkotmányos alapjogok jelentik a végső menedéket és biztosítékot. Hiába azonban a törvény, ha a demokráciába és a jogállamba vetett bizalom megrendül. Nehéz helyzetekben sem engedhető meg az alkotmányos garanciák félretétele. Megengedhetetlen a politikai jogok korlátozása azáltal, hogy nyilvántartást készítenek békés tüntetőkről. A rendőrségnek szigorúan be kell tartania a törvényt abban is, hogy miként bánhat az előállított személyekkel. Káros, ha a tüntetők alkotmányosan nem kezelhető követeléseket támasztanak. S az is bizonytalanságot kelt, ha jogi fogalmakat nem jogi értelemben használnak, mint a népszavazásét. Az elmúlt két hét eseményei tovább mélyítették a magyar társadalom tragikus megosztottságát. A történtek gyöngítették a parlamentáris demokráciába vetett bizalmat. Pedig a társadalmi egyetértés és együttműködés minimális szintjére különösen szükség van az ország gazdasági helyzete miatt. Ha minden úgy folytatódik, mint eddig volt, nem lesz meg a minimális egyetértés. Kérem, hogy a pártok ennek figyelembe vételével értelmezzék a választási eredményeket, és felelősségük tudatában tervezzék lépéseiket. Ezekben a napokban özönlenek hozzám a levelek, petíciók, kérelmek, hogy tegyek valamit. Már első nyilatkozatomban tisztáztam, hogy a köztársasági elnöknek a jelen helyzetben nincsenek közjogi beavatkozási lehetőségei. Hivatalba lépésemkor azt ígértem, hogy törekszem jogaiba visszaállítani a tisztesség fogalmát. A demokrácia alapkérdéseire adott válasz pedig ugyanaz kell, hogy legyen a jobb- és a baloldal számára. Most az Országgyűlésnek van cselekvési lehetősége. A kormány az Országgyűlésnek felelős. Az Országgyűlés dönt a miniszterelnök személyéről. Az Országgyűlés helyreállíthatja a szükséges társadalmi bizalmat. A megoldás kulcsa a parlamenti többség kezében van. Köszönöm a figyelmet!   • Horn: Nem volt tapasztalható a bizalom összeomlása • Juhász: A parlamenti többség támogatja Gyurcsányt • Szijjártó: Köszönjük a világos iránymutatást • Dávid egyetértett abban, hogy elmaradt a katarzis

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés