Magyar összefogás, magyar igazság és egy nemzetben gondolkodás honlapja
Magyar összefogás, magyar igazság és egy nemzetben gondolkodás honlapja
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Honlap menü
 
Fórumok
 
Partner oldalak
 
Hasznos linkek
 
Trianon árnyékában
 
Tudatos asszimiláció

 
Mit adtunk a világnak?

 
Irodalom és Trianon

 
Összetartozunk
 
Szent Korona eszme és tan
 
Linkek
 
Aktuális és kiemelt fontosságú hírek
 
Egy nemzetben gondolkodás honlapja - Ajánljon minket !

  

 
Autonómiát a felvidéki magyarságnak is !

  

 
Testvéroldal

      

 

 
Rablóbéke (kattintson a képekre)

           

 

 
 
 
 
 
Látogatók

free counters

 
Történelem
 
Horthy Miklós
 
The Threaty Of Trianon In English
 
A magyar nyelv ősnyelv
 
Magyarellenesség
 
Hírek
Hírek : Örökös tagok az Országgyűlésben - Érinthetetlenek

Örökös tagok az Országgyűlésben - Érinthetetlenek

  2006.08.06. 18:00

Forrás: Varga Imre - Főszerkesztő Magyar Fórum - Közéleti Hetilap XVIII. évfolyam 17-28. szám - 2006. 04. 27. alapján közzétette a világhálón a www.jobbik.net. Cikkünkben azokat a politikusokat ismertetjük - a Magyar Fórum alapján - a teljesség igénye nélkül, akik az 1990-es első országgyűlési választások óta a parlementben ülnek,mint képviselők.

Örökös tagok az Országgyűlésben - Érinthetetlenek

Cikkünkben azokat a politikusokat ismertetjük - a Magyar Fórum alapján - a teljesség igénye nélkül, akik az 1990-es első országgyűlési választások óta a parlementben ülnek, mint képviselők.

Pető, az irányadó

Voltak ismert, a Szabad Európa Rádió által sztárolt, a Kádár-korszakban ellenzéki szerepet játszó, másként gondolkodónak tűnő személyek is a Szabad Demokraták Szövetségének alapítói között, ám Pető Iván nem tartozott közéjük. Az SZDSZ elődszervezeteként nyilvántartott Szabad Kezdeményezések Hálózatában 1988-ban feltűnt politikus - ellentétben például ifjabb Rajkkal, Demszkyvel vagy Tamás Gáspár Miklóssal - korábban szinte teljesen ismeretlen volt, nem szerepelt a neve a rendszer kritikusai között. Pető politikusi pályája mégis töretlenül ívelt felfelé, a magyarországi közélet meghatározó döntéshozói közé, a politikai elit csúcsára emelve az addig sehol nem jegyzett levéltárost. Amikor 1988 novemberében megalakult a Szabad Demokraták Szövetsége, egyértelműen rendszerváló volt a hazai közhangulat, amit alaposan ki is használt az önmagát liberális ellenzéki erőként meghatározó párt. Az SZDSZ határozottan antikommunista és szovjetellenes követeléseket tartalmazó programot hirdetett. Arról azonban nem volt tudomása a párt akkor még népes szavazótáborának, hogy az alapvetően nemzeti radikális célkitűzéseket hangoztató Szabad Demokraták valójában a Kádári nómenklatúra hatalomátmentését szolgálják. Már csak vezetőségük személyi összetétele miatt sem léphettek fel - programjuknak megfelelően - a Szovjetunió helytartói, a diktatúra fenntartói és haszonélvezői ellen. Pető Ivánéknak a saját szüleiket, rokonaikat, barátaikat kellett volna felelősségre vonniuk, hogy végrehajtsák az SZDSZ programjában meghirdetett radikális rendszerváltást. Persze ez a lehetőség fel sem merült a Szabad Demokrata vezetőség részéről. A szabad választásokat követően, 1990-ben az SZDSZ úgy vált megkerülhetetlen parlamenti erővé, hogy vezérének, Pető Ivánnak családi hátteréről szinte semmit nem tudott a magyar közvélemény. Pedig Pető gyors felemelkedésében nyilván családi kapcsolatai, a megfelelő származás, az önkényuralmi rendszer kiszolgálóihoz való tartozás játszották a meghatározó szerepet. ő ugyan azt nyilatkozta, hogy szülei szegény zsidó kárpitosok voltak, ám az Antall-kormány megbuktatására irányuló Szabad Demokrata akciók idején már nyilvánvalóvá vált az SZDSZ-es vezér apjának és anyjának egykori szoros kötődése a Sztálinista diktatúra elnyomó gépezetéhez. Apjáról, Pető (Richtmann) Lászlóról - akinek képe megtalálható a Terror Házának szégyentábláján - egyértelműen bebizonyosodott, hogy a Rákosi-rendszerben az Államvédelmi Hatóság magas rangú tisztje volt, és Kádár alatt is a belügyi erőszakszervezetnél dolgozott. Szülei politikai nézeteiért, kommunista elkötelezettségéért persze semmiféle felelősség nem terheli az SZDSZ tényleges vezetőjét, de Pető Iván közéleti ténykedése egyenes folytatása annak az idegen érdekeket kiszolgáló, a magyarságot bűnös nemzetként feltüntető politikának, ami a Rákosi-koszakot jellemezte. Rendszerváltó és antikommunista programot hirdető politikusként 1990-ben Pető Iván még imponáló fölénnyel, 44,78 százalékkal került be a Zuglóhoz tartozó 22-es budapesti választókerületből az országgyűlésbe, ám választói bizalmával visszaélve, szinte azonnal hozzálátott a kommunista utódpárttal, az MSZP-vel való szövetség kiépítéséhez. Antall József kormányát, a nemzeti pártok koalícióját a valódi rendszerváltást feladó paktumra kényszerítette, majd következett a taxisblokád, és a valamennyi programját megtagadó SZDSZ a Demokratikus Chartában egyesült a pufajkás Horn által vezetett MSZP-vel. Akkor kezdődött az SZDSZ tevékenységét azóta is jellemző értékrombolás, a társadalmat bomlasztó deviáns magatartásformák felkarolása, a minden alapot nélkülöző fasisztázás és a holokauszt állandó felemlegetése a magyar nép bűnös voltának bizonyításának érdekében. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy az SZDSZ kemény magja korábban is alkalmazta mindezen vádakat, ám szinte kizárólag csak külföldi használatra, az MDF és a többi nemzeti párt nemzetközi ellehetetlenítése érdekében. Mindezek következményeként 1994-ben az SZDSZ elveszítette a korábbi támogatóinak túlnyomó többségét. Ekkor a harcos antifasizmust hirdető párt úgy próbálta meg növelni szavazói számát, hogy - Bauer Tamásnak a Beszélőben megjelent interjúja szerint - látszólag visszavonta az élvonalból az ávós zsidó családból származó Pető Ivánt, és a származását tekintve eladhatóbbnak ítélt Kuncze Gábort tolta előtérbe. Az SZDSZ így is vereséget szenvedett, támogatottsága 20 százalék alá csökkent, és a tényleges hatalmát megtartó Pető is csupán listáról tudott bejutni a parlamentbe, zuglói választói elfordultak tőle. Viszont az addigra már testvérpártként számon tartott MSZP - az SZDSZ aknamunkájának is köszönhetően - abszolút többséget szerzett az Országgyűlésben. Bár a posztkommunisták nem voltak rászorulva a kék testvérpárt segítségére, mégis koalíciót kötöttek, kulcstárcákat - például a belügyet és az oktatást - juttatva az SZDSZ-nek. A vörös-kék koalíció négy évét az idegen rablótőke korlátlan térnyerése, az életszínvonal drasztikus zuhanása, a nemzeti vagyon elkótyavetyélése, és az elképesztő ízlésrombolást megvalósító kereskedelmi televíziók beindulása jellemezte. Ebben az időben Pető Iván kulcsszerepet játszott a koalíciós egyeztetésben, bizonyára ő volt az a politikai vezető, aki a hazánkban komoly üzleti érdekeltséggel rendelkező külföldi hatalmak bizalmát egyöntetűen élvezte. Személye egyaránt elfogadható volt a KGB-nek, a CIA-nak és a Moszadnak is. Bár az elmúlt 16 év alatt az SZDSZ-nek sikerült elveszítenie az eredeti szavazótáborának háromnegyedét, a legutóbbi két választáson már a belvárosban induló Pető Ivánnak biztos helye van a magyar Országgyűlésben. Annak ellenére, hogy Pető 2002-ben és 2006-ban is harmadik helyen végzett az első fordulóban - 20 százalék körüli szavazattal -, a nála 10 százalékkal több szavazópolgár által támogatott szocialista Steiner Pálnak mindkét esetben vissza kellett lépnie a Szabad Demokrata vezér bejutása érdekében. Így győzhetett Pető kétszer is egyéniben. Pető Iván szocialista segítséggel összehozott választási győzelmének Kuncze Gábor általi bejelentését most is kitörő lelkesedéssel fogadták az SZDSZ választási sátorában. A Szabad Demokraták kemény magja tudja, hogy az ő személye jelenti az egyik biztosítékát annak, hogy a második Gyurcsány-kormány idején is zavartalanul folytatódhat a plazák és lakóparkok építése, a vezető gazdasági pozíciókat elfoglaló külföldiek betelepülése, maradék nemzeti vagyonunk - elsősorban is a termőföld - kiárusítása. Petőék győzelme a másság és az idegenség további térnyerését szolgálja, semmi jót nem ígérve a magyarságnak. Terveik, szándékaik megvalósítása keményen fogja sújtani a baloldal ma még önfeledten ünneplő szavazótáborát is.

Kuncze: "az nyer, aki többen van"

Néha a vakszerencse juttat magas közéleti pozíció betöltésére teljességgel alkalmatlan és méltatlan személyeket. Amennyiben érdemi teljesítményt kell felmutatniuk, hamar eljutnak a megszégyenítő bukásig - példa erre Medgyessy Péter -, ám ritkán az is előfordul, hogy a tehetségtelen politikus minden kártevése mellett is tartós szereplője marad a közéletnek. Értékelhetetlen törvényhozói és miniszteri teljesítménye ellenére Kuncze Gábor egyike a rendszerváltást követő időszak nagy politikai túlélőinek. A magyar közélet élvonalbeli szereplői között talán ő az egyetlen, aki elsősorban nem tudásának és képességeinek, hanem származásának köszönhetően vált elmozdíthatatlan tagjává napjaink politikai elitjének Pedig a mélyépítő üzemmérnöki diplomával rendelkező Kuncze Gábor 1990-ben csupán egyike volt a közel 24 százalékos választási eredményt felmutató SZDSZ 92 képviselőjének. A Pest megyei 12-es választókerületben, Szigetszentmiklóson győztes, MDF-es ellenfelét csupán néhány tized százalékkal megelőző Kuncze semmiben nem tűnt ki a Szabad Demokraták akkor még népes frakciójának tagjai közül. Ám mégis volt egy fontos tulajdonsága, ami alapul szolgált valamennyi későbbi sikeréhez, személyes eredményéhez. Az 1988-as megalakulást követően nemzeti radikális és antikommunista programot meghirdető, majd a legnagyobb ellenzéki párt pozícióját elnyerő SZDSZ-ről a 90-es választások után nagyon hamar kiderült, hogy ténylegesen a kommunista nómenklatúra zsidó származású részének az érdek-képviseleti szervezete. Ezt egyértelműen jelezték a nemzeti és antikommunista programpontok feladását követő Szabad Demokrata lépések. Pető Iván vezetésével az SZDSZ - kihasználva a taxisok elégedetlenségét - puccsot kísérelt meg az Antall-kormány ellen, majd ennek kudarcát követően meghirdette a kisebbségeket, sőt az egész demokratikus berendezkedést fenyegető neonácik elleni küzdelmet. Attól a legcsekélyebb mértékben sem zavartatták magukat, hogy a demokráciamentő fellépésüknek kiváltó okot szolgáltató neonácikat sehol nem lehetett fellelni Magyarországon. (Szabó Albert akkor még csak Izraelben gyakorolta a nyilas népvezér szerepét.) Kinevezték bűnösnek, fasisztának a magyar népet, valamint mindazon politikai vezetőket, akik fel mertek lépni a kommunista hatalomátmentés ellen és nemzeti érdekeink védelmében. Ekkor vált Csurka István a balliberális oldal számára szélsőséges fasisztává, első számú közellenséggé. Azonban az állandó holokausztozással, másságozással túllőtt a célon az SZDSZ, egyre több ember számára vált nyilvánvalóvá a párt szembenállása országunk legalapvetőbb érdekeivel. Ebben a helyzetben kellett egy személy a párt élére, aki hatékonyan ködösíthette el a valódi Szabad Demokrata törekvéseket. Bauer Tamás SZDSZ-es politikus a párt Beszélő című lapjának nyilatkozva ki is mondta, hogy egy olyan ember kellett a Szabad Demokraták élére, aki nem zsidó és nem ávós családból származik. Ez volt Kuncze szerencséje, akit nyilván nem a cionista érdekérvényesítés szándéka vitt az SZDSZ-be, ám megérezve a hatalom ízét, mind a mai napig hűen teljesíti pártja vezetőségének minden elvárását. Bár 1994-ben az SZDSZ jelentősen visszaesett, 18 százalékkal és 69 képviselővel még mindig a második legerősebb párt maradt a parlamentben, amellyel ráadásul még koalíciót is kötött az abszolút többséget megszerző MSZP. Az, hogy Kuncze Gábor származása mennyire játszott szerepet az SZDSZ viszonylag jó eredményében vitatható, de a miniszterelnök-jelöltté előléptetett politikus a saját választókerületében kiválóan szerepelt. Kuncze már az első fordulóban is elérte a 45 százalékot, majd meggyőző fölénnyel, 54 százalékkal utasította maga mögé alig 30 százalékot szerző szocialista ellenfelét. Akkor Kuncze még MSZP-s segítség nélkül is élvezte a szigetszentmiklósi választópolgárok bizalmát. MSZP-vel kötött szerződés értelmében 1994-től 1998-ig Kuncze volt a koalíciós miniszterelnök-helyettes és ő irányította a belügyi tárcát. Négyéves miniszteri ténykedésével pedig elképesztő csődtömeget hagyott maga után. Kuncze belügyminiszteri tevékenységét értékelve maga Horn Gyula jelentette ki, hogy "ami itt van, az minden, csak nem közbiztonság". Talán sok SZDSZ-es vezető családi kötődése a Rákosista erőszakszervezethez is szerepet játszott abban, hogy a belügy éppen Kuncze minisztersége alatt adott ki igazolást - egy Ausztráliában lelepleződött ávéhás verőlegény ügyében - arról, hogy az Államvédelmi Hatóságnál tilos volt a fizikai erőszak alkalmazása. A felejthető Kuncze-korszak egyetlen maradandó teljesítménye a megélhetési bűnözés fogalmának bevezetése volt a hazai közbeszédbe. Gyalázatosan rossz miniszteri tevékenységét követően 98-ban ismét Kuncze Gábort választották Szigetszentmiklós országgyűlési képviselőjévé, ám ekkor már a szocialista jelölt visszalépésére is szükség volt ahhoz, hogy legyőzze Fideszes kihívóját. Az SZDSZ-t 6 százalékra zsugorító választást követően Kunczét leváltották pártelnöki tisztségéből, de kinevezték a 24 fős Szabad Demokrata frakció vezetőjévé. Ebben a tisztségében az egykori piarista diák olyan elkötelezettséget tanúsított a hagyományos értékek relativizálására, a történelmi egyházak társadalmi szerepének visszaszorítására irányuló neoliberális törekvések mellett, hogy 2001. júliusában ismét megválasztották pártja elnökének. Vezetésével a Szabad Demokraták 2002-ben tovább zsugorodtak, ám 5,5 százalékkal is rá tudták kényszeríteni akaratukat a kormányzati hatalmat visszaszerző MSZP-re. Bár Kuncze 2002- ben is magabiztos fölénnyel szerzett országgyűlési mandátumot Szigetszentmiklóson, de az első fordulóban csupán a harmadik helyen végzett. Győzelméhez a sokkal jobb eredményt elért MSZP-s jelöltet kellett visszaléptetni. A második MSZP-SZDSZ-koalíció idején - okulva a Horn-kormányban szerzett tapasztalataiból - Kuncze már nem vállalt miniszteri megbízást. Frakcióvezetőként adta elő a rá kiosztott szerepet. A gondolkodni tudó magyar választópolgárok előtt elsősorban a mucuskás Magyar Bálint járt elöl az SZDSZ lejáratásában, míg Kuncze meghúzódott a háttérben. Minden kártevése ellenére az SZDSZ 2006-ban is bekerült a parlamentbe, bár ehhez már elengedhetetlen volt az MSZP-s választók egy részének átszavazása is. Kuncze Gábor ezúttal is Szigetszentmiklósról jutott be az országgyűlésbe, de politikai pályájának legrosszabb első fordulós eredményével. Még a 20 százalékot sem érte el, így a szocialisták jelöltjének, a 40 százalékos Varju Lászlónak a visszalépése nélkül halvány esélye sem lett volna a győzelemre. Így viszont újra egyéni mandátumhoz juthatott a magyar Országgyűlésben az a megélhetési politikus, aki a 2006-os kampány során a következő mondatszerűségben foglalta össze a neoliberális oldal programját: "többen kell lenni, az nyer, aki többen van".

Xéniás tisztelet Boross Péternek

Idén áprilisban másodszor szerzett országgyűlési mandátumot az az MDF-es politikus, akinek az elmúlt 16 évben képviselői megbízatás nélkül is bérelt helye volt a magyar Országgyűlésben. Közéleti pályáját államtitkárként, miniszterként kezdte, majd Antall József halálát követően magyar kormányfő lett. Később Orbán Viktornak adott tanácsokat, most pedig Dávid Ibolya hű szövetségese, a balliberálisokkal kacérkodó neokonzervatív irányvonal elkötelezett támogatója. Boross Péternek a tévútra vitt rendszerváltás kezdetétől fontos szerepe van abban, hogy a nemzeti oldal képtelen a gazdaságban és a tömegtájékoztatásban tapasztalható balliberális hegemónia megteremtésében. Etalonja a mai kormánypártok által kívánatosnak tartott keresztény-konzervatív politikusnak. A Pest megyei listáról kapott képviselői mandátumának is döntő szerepe volt az MSZP-hez kötődő Tisztelet Társasága által nyújtott segítségnek. Az MDFet egy olyan - a nyugdíjasok befolyásolására szerveződött - társaság nyomta át a parlamenti küszöbön, amelyet Schmuck Andor, a zavaros ügyleteiről elhíresült, volt szocialista politikus vezet, szponzorai között pedig megtalálhatjuk Leisztinger Tamás nagyvállalkozót, Gyurcsány Ferenc jóbarátját. Elfogadva az általuk nyújtott segítséget, Boross Péter idős korára is hűséges kiszolgálója annak a hatalmi klikknek, amely még a Kádár-rendszerben léptette őt elő - egykori csaposból, alacsony beosztású tisztviselőből - nagyhatalmú vendéglátós vezérigazgatóvá. Az 1928-ban született Boross Péter előszeretettel hivatkozik nagypolgári származására, nemzeti-keresztény családi hátterére, ami azonban nem volt akadálya annak, hogy Rákosi uralmának legsötétebb időszakában, 1951-ben szerezzen jogi diplomát. Volt miniszterelnökünk büszkén emlékszik vissza a forradalomban játszott szerepére is, amit viszonylag hamar megbocsátott neki a kommunista hatalom. Bár egy ideig kocsmai csaposként volt kénytelen dolgozni, gyorsan ívelt felfelé vendéglátósi karrierje. 1965-ben már a Dél-pesti Vendéglátói Vállalat igazgatóhelyettese, 1971-től pedig igazgatója. A spontán privatizáció idején közreműködik a vállalat magánkézre juttatásában, majd túl a 60. életévén, politikai pályára lép. Antall József bizalmi embereként került kapcsolatban az MDF-fel, ám a pártba csak 1992- ben lép be. A rendszerváltás évében azonban így is a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára lesz, majd néhány hónap után kinevezik a titkosszolgálatokat felügyelő miniszternek. Horváth Balázs lemondását követően megkapja a belügyi tárcát, Antall József halála után pedig ő lesz a miniszterelnök. Miniszteri és kormányfői tevékenységének időszakára esett az MDF által beígért politikai nagytakarítás elmaradása, a párt nemzeti elkötelezettségű tagjainak kiszorítása, ellehetetlenítése, a kommunista nómenklatúra teljes hatalomátmentésének levezénylése és a nemzeti vagyon legnagyobb részének elherdálása. Boross Péter egytől egyig helyükön hagyta a bukott rendszer embereit, ám kíméletlenül fellépett saját pártjának nemzeti érdekű változást szorgalmazó tagjai és vezetői ellen. Az Antall József által elkezdett, majd Boross Péter vezetése alatt folytatódott mérsékelten nemzeti politizálásának teljes kudarc lett a következménye. Az 1994-es választásokon a kommunista eredetű baloldali pártok kétharmados többséget szereztek, míg az MDF törpepárttá zsugorodott. Boross Péter - aki korábban nem volt országgyűlési képviselő - a párt budapesti listájáról így is bekerült a parlamentbe, ám ülőhelyének elfoglalása után érdemi munkát szinte nem is végzett. Így ő is komoly szerepet játszott abban, hogy az MDF-től még maradék választóinak túlnyomó része is elfordult, és a párt 1998-ban - Borossal együtt - kiesett az országgyűlésből. Az, hogy a Magyar Demokrata Fórum nem tűnt el teljesen, a győztes Fidesznek volt köszönhető, amely közös közös jelöltként bevitt néhány MDF-es képviselőt, míg Boross Pétert kinevezték az új miniszterelnök, Orbán Viktor tanácsadójává. Boross Orbánnak adott tanácsairól nemigen értesült a magyar közvélemény, de ezek vélhető eredményességét jól mutatja, hogy 2002-ben a Fidesz az MDF-fel közös listát állítva veszítette el a választásokat. A jobboldal választási vereségét követő négy évben Boross Péternek is meghatározó szerepe volt abban, hogy az egykori rendszerváltó pártból, az MDF-ből eltávolították az eredeti szellemiség és irányvonal még megmaradt képviselőit. Amíg a Fidesz el volt foglalva a nemzeti radikális szavazók elcsábításával, egykori szövetségese a balliberális oldal befolyása alá került. Dávid Ibolya és Boross Péter pártja 2006. februárjában szerződést kötött azzal a Tisztelet Társaságával, amely ezer szállal kapcsolódik az MSZP-hez és Leisztinger Tamáshoz. Schmuck Andorék szervezetén keresztül több százmillió forintot pumpált a baloldal a szinte semmiféle társadalmi támogatottsággal nem rendelkező, érdemi program nélküli, eredeti szavazóit már egyenesen riasztó MDF kampányába, ami médiabeli túlszerepeltetéssel együtt elegendőnek bizonyult a szinte senkit nem képviselő párt bejutásához az Országgyűlésbe. A most másodszor mandátumot szerző, a tiszta közélet megvalósításának szándékát is meghirdető Boross Péter annak a Schmuck Andornak az elkötelezettjeként foglalhat helyet az Országgyűlésben, aki - talán Boross jóvoltából is - szocialista főszervezője volt a rendszerváltást követő időszak egyik legsötétebb pénzszerző akciójának, a "szépkorúak" helyett akkor még a gyermekekre összpontosító Xénia-láz mozgalomnak.

Dávid, mint Góliát cselédlánya

Kevesen tudják, hogy Dávid Ibolya 1990-től, a rendszerváltás évétől tagja megszakítás nélkül a magyar Országgyűlésnek. Bár az egykori tamási ügyvédnő - akinek férje, Barbalics Miklós kezdetben hithű Antallista volt - már 1989-ben csatlakozott a Magyar Demokrata Fórumhoz, még hosszú évekig nem vált élvonalbeli szereplőjévé a hazai közéletnek. Biztosan csak annyi tudható az 1990-ben 7013 szavazattal, 48,75%-os relatív többséggel Tamásiban megválasztott Dávid Ibolya első négy évéről a parlamentben, hogy szereplése nem érte el a média ingerküszöbét, semmi maradandót nem hagyott maga után. Jelentéktelen képviselője volt a ciklus vezető politikai erejének, az akkori ellenzékkel - SZDSZ, MSZP, Fidesz - folytatott vitákban nem játszott szerepet és a kormányzati apparátusban sem kapott megbízást. Ám pártjában és az Országgyűlésben jelentéktelensége ellenére is hűséges kiszolgálója maradt az országunkat rombolásba taszító Antalli irányvonalnak. Antall József halálát követően a balliberális oldallal szembeni megalkuvásban élen járó Boross Péter örökölte a kormányfői tisztséget, és irányításával az MDF megsemmisítő vereséget szenvedett. A rendszerváltás vezető kormánypártja, meghatározó ereje véglegesen elveszítette az érdemi változásra váró milliók bizalmát. Dávid Ibolya is elbukott Tamásiban, egyéni választókerületében. Alig több, mint 5000 szavazatot szerzett, 29,7%-os eredménye csupán a második helyre volt elegendő. Listáról azonban így is tagja lett a balliberális pártok nyomasztó, több mint kétharmados fölényével megalakult törvényhozásnak. Horn Gyuláék kormányzása alatt az MDF összezsugorodott képviselőcsoportjában Dávid Ibolya szerepe is felértékelődött, de a politikus asszonyt még frakcióvezető-helyettesként is elkerülte az országos hírnév. A kötelező minimumon túli kritikát nem igazán hallhattunk tőle az MSZP-SZDSZ-koalíció kormányzati teljesítményét illetően, ám akkoriban figyelhettek fel rá a magyar közéletet befolyásoló erők, mint Antall József és Boross Péter irányvonalának egyik lehetséges továbbvivőjére. Annak ellenére, hogy 1998-ban az MDF listán kiesett a parlamentből, Dávid Ibolya és családja számára elképesztően sikeres esztendők következtek. A Fidesz és az MDF közös jelöltjeként induló politikusnő 10162 szavazattal, 57,82%-os egyéni eredménnyel ismét Tamási választókerületéből került be az Országgyűlésbe, sőt pártjának képviseletében - igazságügyminiszterként - a kormánynak is tagja lett. Lezsákék, a nemzetibb irányvonal híveinek háttérbe szorítását követően pedig pártelnöknek is megválasztották. Miniszterként és az MDF elnökeként Dávid Ibolya többször is bírálta a Horn-Kuncze-kormányzat igazságügyi tevékenységét, többek között elrettentő példaként hozta fel a súlyosan visszaélésgyanús Xénia-láz ügyben tanúsított erélytelenségét, Schmuck Andorék számonkérésének elmaradását. Pedig Dávid Ibolya családja körül sem volt minden rendben. Például a 90-es évek közepén súlyos szabálytalanságok, visszaélések jellemezték Tamásiban a szociálpolitikai támogatással végzett lakásbővítéseket. Az ügynek többszáz érintettje volt, ám a bíróság csakis a kis bűnösöket ítélte el. Dávid Ibolya férje, Barbalics Miklós közjegyzőként lehetett érintettje a bűncselekménygyanús esetek egy részének, ám neve kimaradt a gyanúsítotti körből és a nyomozásból is. Sógora, Barbalics Péter pedig a pénzügyi csődhelyzetbe juttatott, majd sokmilliós állami támogatással befejezett Sorstalanság című Kertész Imre regényéből készített film producereként szerzett kétes értékű hírnevet. Ez viszont már azután történt, hogy a Dávid Ibolya-féle MDF a Fidesszel összefogva elveszítette a 2002-es országgyűlési választásokat. Következett egy újabb ellenzéki periódus. Ebben az MDF elnök asszonya elsősorban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy sikerült kiszorítani pártjából azokat, aki még elkötelezettek voltak az eredeti, Lakiteleken meghirdetett szellemiség és irányvonal mellett. Bizonyára az elnökasszony lányának amerikai tanulmányait szponzoráló Tom Lantossal kialakított jó kapcsolat is szerepet játszott abban, hogy Dávid Ibolyáék elkötelezzék magukat az Egyesült Államok mostani kormánya által képviselt neokonzervativizmus ideológiája mellett, ami a keresztény fundamentalizmust ötvözi az izraeli igények feltétel nélküli kiszolgálásával és a teljes szociális érzéketlenséggel. Mindezek után semmi meglepő nincs abban, hogy 2006-os országgyűlési választások kampányában egymásra talált a balliberális oldal és az MDF. Tulajdonképpen már 2004-ben is a baloldal szavazataival jutott be egyetlen MDF-es képviselő az Európai Parlamentbe, és az akkor elkezdődött szövetségnek egyenes következménye a napjainkra kialakult helyzet. Orbán Viktor és a Fidesz ellenzéki teljesítményét minősíti, hogy az MSZP-nek 4 év gyalázatosan rossz kormányzása után még arra is volt ereje, hogy hagyományos szatellit pártja, az SZDSZ mellett az ellenzékből átcsábított MDF-et is bejuttassa az Országgyűlésbe. Dávid Ibolya tehát újra parlamenti képviselő lett az 5%-ot épp csak meghaladó MDF-listának köszönhetően, ám egyéni választókerületében csúfosan szerepelt. Míg 2002-ben az MDF és a Fidesz jelöltjeként 13836 szavazattal, 56,36%-kal végzett az első helyen, addig 2006-ban a Fidesz jelöltje, Hirt Ferenc nélküle is megszerezte Tamásiban az abszolút többséget. Az MDF eredeti szavazótáborát eláruló Dávid Ibolya csupán 982 szavazatot kapott, ami 4,78%-ot jelent. A Szonda Ipsos népszerűségi listáinak örökös bajnoka még a parlamenti küszöb szintjét sem érte el a saját választókerületében. Érdekes fejleménye volt az idei országgyűlési választások kampányának, hogy a média által sztárolt MDF-vezér még azt is megengedhette magának, hogy hetekre eltűnt a politikai küzdőtérről. Miközben dúlt a kampány, a messzi Ausztráliában tanulmányokat folytató fiacskáját látta el halaszthatatlan anyai jótanácsokkal. Persze aggodalomra így sem volt oka, hiszen az MSZP-vel is baráti kapcsolatokat ápoló szervezet, a Dávid Ibolya által korábban sokat bírált Schmuck Andor által alapított Tisztelet Társasága gondoskodott az MDF sikeréről. A Korda György-féle giccsparádéval elkábított nyugdíjasoknak és Leisztinger Tamás millióinak köszönhetően az MDF - úgy is, mint a baloldal által kívánatosnak tartott jobboldali párt - bekerült az Országgyűlésbe. Szövetségben a Tisztelet Társaságával, megerősödve Leisztinger embereivel, komoly munka vár a Dávid Ibolya által vezetett MDF 11 fős frakciójára a törvényhozásban. Modern konzervativizmusként, a tiszta kezek, a korrupció elleni harc politikájaként kell eladniuk a multinacionális cégek és Gyurcsányék szolgálatát, a semmiféle erkölcsöt, tisztességet nem ismerő gátlástalan hatalomvágyat.

Schmuck Katonája

Szép számmal akad közéletünkben olyan politikus, aki kulcsfontosságú, de nem túl látványos pozíciókat betöltve harcol ki bérelt helyet önmagának a hatalom csúcsain. Katona Kálmán is szinte észrevétlenül bújt meg a politikai élet látványos eseményeinek hátterében, miközben olyan stratégiailag fontos területeken, mint a távközlés és informatika, valamint az energiaszolgáltatás máig meghatározó szerepe van a döntéshozásban, függetlenül attól, hogy éppen tagja volt a törvényhozásnak vagy sem. Az elmúlt 16 év egy nagy politikai túlélőjének számító Katona - hosszabb szünet után - idén áprilisban a Dávid Ibolya-féle MDF budapesti listavezetőjeként szerzett újra képviselői mandátumot a magyar Országgyűlésben. A mérnöki végzettséggel rendelkező Katona Kálmán a rendszerváltás idején vette fel a kapcsolatot a közéleti nagytakarítást hirdető Magyar Demokrata Fórummal, a rég várt fordulat vezető politikai erejével. A párttal szemben támasztott lakossági elvárások azonban a legszerényebb mértékben sem teljesültek, a nemzeti elkötelezettségű szavazótábor számára Antall József kormányzása keserű csalódást okozott, amiért az akkori MDF egyik legfontosabb háttéremberét, Katona Kálmánt is komoly felelősség terheli. Képviselői megbízást szerezve, a legnagyobb kormányzati erő szakpolitikusaként fellépő Katona 1990-től Siklós Csaba közlekedési miniszter segédcsapatában dolgozott, és tagja lett a Matáv igazgatótanácsának is. Erre az időszakra esett az akkor még monopolhelyzetet élvező távközlési vállalat magánosítása. Katona Kálmán is döntő szerepet játszott abban, hogy a stratégiai fontosságú feladatokat ellátó Matáv Rt. kikerült a magyar állam tulajdonából, és a német Deutsche Telekom szerezte meg vezetékes távközlésünk ellenőrzését. A magyar tulajdonú helyi telefontársaságok még így is konkurenciát jelenthettek volna a német mamutcég számára. Ezért is tiltakozott ezek létrehozása és támogatása ellen az MDF szakpolitikusa. Végül is a távközlési privatizációval és az autópálya-építéssel kapcsolatos ellentétek miatt Katona Kálmán hátat fordított az MDF-nek, és 1993-ban átült az akkor még liberális Fidesz parlamenti frakciójába. Orbán Viktorék azzal hálálták meg Katona Kálmán átállását, hogy a Hírközlési Felügyelet elnökhelyettesévé tették, majd az 1998-as kormányváltást követően kinevezték közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszternek. Tevékenysége, teljesítménye azonban egyik pozíciójában sem volt sikeres. Például az idegen tulajdonú Matáv monopolhelyzetének megőrzéséhez ragaszkodó Katonát is súlyos felelősség terheli abban, hogy Magyarországon lényegesen drágább a telefonálás, mint Nyugat-Európában és az internetet használók számát tekintve - még a környező országokhoz képest is - siralmas hazánk helyzete. Az autópályák és a közutak építése megállt, illetve minimálisra zsugorodott, a MÁV-nál végrehajtott megszorítások és leépítések pedig országos sztrájkot eredményeztek Katona minisztersége alatt. Mindezek következményeként Orbán Viktor miniszterelnök 2000. május 31-ei hatállyal felmentette miniszteri tisztségéből Katona Kálmánt, akit kineveztek a Magyar Villamos Művek Rt. elnök-vezérigazgatójává. Ezt a megbízást a távozó miniszter is a szakértelméhez méltó feladatként értékelte. Két év tehetetlenkedést követően azonban át kellett adnia székét a 2002-es választásokon győztes baloldali koalíció emberének. Persze Katona Kálmánt ezután sem fenyegette a munkanélküliség réme. A Fidesz és az MDF közös listájának első helyéről lett tagja a főváros 2002. végén megalakult közgyűlésének, ahol nagy meglepetésre az MDF frakciójában foglalt helyet.

Visszatérése az MDF-hez egybeesett a Dávid Ibolya-féle irányvonal megerősödésével, az eredeti elképzelések, szándékok képviselőinek háttérbe szorításával. Az egyre jobban balra tolódó, az MSZP-közéleti üzletemberek eszközévé váló pártban Katona Kálmán lett az elnök asszony egyik leghűségesebb támogatója. Ezt jelezte az is, hogy a párt tagjai közé visszafogadott politikus 2003. júliusában diadalmasan jelentette be: Lezsák Sándor javaslatai az MDF elnökségének ülésén "egyöntetű elutasításra találtak". A nemzeti jellegét még részben őrző MDF-ből a liberális Fideszbe, majd a konzervatív irányba váltó Fideszből a balra sodródott MDF-be átlépő Katona Kálmán mindkét pártjában és valamennyi tisztségében balliberális, globalista érdekeket szolgált, és ma is a nemzetközi tőkével összefonódott oligarchikus elit érdekében tevékenykedik. Azt a mérsékelten jobbközép alapállást vallja és igyekszik érvényre juttatni, ami 1990. után nemzeti vagyonunk zömének elherdálásához, az egykori KISZ-vezérek hatalmának átmentéséhez, a mai tragikus viszonyok kialakulásához vezetett. Bár a Fővárosi Közgyűlésben eltöltött négy éve alatt Katona Kálmán is bírálta a városvezetés néhány elképzelését - például a Demszky rögeszméjének számító 4-es metróval kapcsolatos pályázati tervezeteket -, igazából nem sikerült alternatívát felmutatnia a Budapestet lezüllesztő hatalmi klikkel szemben. Mostantól az Országgyűlésben játszhatja tovább a kormányzati oldal számára kívánatos, az MSZP és az SZDSZ szempontjait is méltányoló ellenzéki politikus szerepét.

Fodor a másságért

Kevés tagjáról mondható el Magyarország politikai elitjének, hogy közéleti tevékenységének kezdetétől képviseli következetesen ugyanazt az ideológiai irányvonalat. Fodor Gábor azonban a 80-as évek végétől a mai napig rendíthetetlen elkötelezettséget tanúsít a neoliberalizmus dogmái és elvárásai iránt, hűen szolgálva a globalizmus hatalmi központjainak, elsősorban is Soros György cégbirodalmának az érdekeit. A Fideszben kezdett, majd az SZDSZhez átigazolt országgyűlési képviselő maga a megtestesült politikai korrektség, a mintaszerű neoliberális. Fodor Gábor a ELTE jogi szakának elvégzését követően, 1988-ban csatlakozott a Fideszhez, és rövidesen a párt egyik szóvivője lett. Ekkor állt szolgálatába Soros Györgynek is, annak a milliárdos spekulánsnak, aki saját befolyása alá kívánta vonni a kommunista diktatúra uralmától megszabaduló országok mindegyikét. A fiatal politikus 1989-90. között a Soros Alapítvány által támogatott Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, miközben az ELTE filozófia tanszék tanársegédeként dolgozott. Fodor Gábor nárcisztikus személyiség, szereti feldicsérni önmaga tudását, képességeit. Ez a hajlama már közéleti szereplésének kezdeti szakaszában is megmutatkozott. Például a 90-es országgyűlési választások kampányidőszakában Budapest XI. kerületét - Fodor Gábor akkori indulásának helyszínét - elárasztották a Fidesz jelöltjét népszerűsítő grafitik, kiemelve a fiatal politikus doktori címét, ami egyébként automatikusan jár minden jogásznak. A Móricz Zsigmond körteret még évekkel később is elcsúfították a DOKTOR FODOR-t népszerűsítő falfirkák. A saját választókerületében alulmaradt, ám a Fidesz budapesti listájáról mégis képviselői helyet szerzett Fodor Gábor úgy érezhette, hogy parlamenti tisztségei tekintélyének nem felel meg az ELTE-n általa betöltött tanársegédi beosztás, ezért adjunktusnak - a tanársegédnél egy fokozattal magasabban álló egyetemi oktatónak - tüntette fel önmagát. Lelepleződése után az áladjunktusnak szégyenszemre el kellett távolítania irodája ajtajáról a hamis címet feltüntető táblát. Országgyűlési képviselőként, a Fidesz színeiden Fodor Gábor töltötte be 1990. és '94. között a parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöki tisztségét. Ám a hagyományos kisebbségeknek, illetve a történelmi egyházaknak semmi hasznuk nem származott Fodor ténykedéséből. ő ugyanis elsősorban a deviáns életmódbeli kisebbségek, főleg a homoszexuálisok, a könnyű drogok élvezői és a szektás vallásosság hívei érdekében, életmódjuk társadalmi elfogadásáért fejtett ki törvényhozói tevékenységet. Bár az ifjúsági liberális pártként fellépő Fidesz politikai irányvonala 1994-ig semmiben nem különbözött az SZDSZ-étől, a Szabad Demokraták választási esélyeinek javítása érdekében - néhány hónappal a választások előtt - a legszélsőségesebb globalista nézeteket valló Fideszes vezetők átálltak az esélyesebb párt oldalára. Így 1994-ben a Fidesz éppen csak bekerült az Országgyűlésbe, Fodor Gábor viszont az SZDSZ jelöltjeként magabiztos győzelmet aratott a Heves megyei 3. választókerületben. A Gyöngyös központú körzetben 41,95 százalékos eredménnyel végzett az első helyen, maga mögé utasítva az országosan abszolút többséget szerző szocialisták jelöltjét. Fodor Gábor árulását új pártja, a több mint 50 százalékos parlamenti fölénnyel rendelkező MSZP-vel koalíciót kötő SZDSZ, miniszteri bársonyszékkel jutalmazta. Horn Gyula kormányában 1994. július 15-étől 1995. december 31-éig látta el a művelődési és közoktatási miniszter feladatkörét. Alig több mint egyéves minisztersége alatt szerzett magának kétes értékű hírnevet, hogy egy, a középiskolákban szétosztott irományában a homoszexualitás elfogadását és tiszteletét kérte a diákoktól. Miniszterként elsősorban a lustaság volt Fodor legjellemzőbb tulajdonsága, így extrém nézetei ellenére is kevesebb kárt okozott utódjánál, Magyar Bálintnál. 1995. november 24-én benyújtott miniszteri lemondását azzal indokolta, hogy nem kapta meg a tervei, szándékai megvalósításához szükséges politikai támogatást. Fodor Gábor azóta sem vállalt kormányzati tisztséget, ám tovább tevékenykedett a Soros Alapítványban, miközben állandó szereplője volt a különféle melegfesztiváloknak és holokausztmegemlékezéseknek. 1998-ban ismét a gyöngyösi választókerületben próbálkozott a választásokon, de alulmaradt. Csupán 12,81 százalékát szerezte meg az érvényes szavazatoknak, a Fidesz és az MSZP jelöltje mögött messze leszakadva végzett a harmadik helyen. 2002-ben pedig már nem is indult a második fordulóban, visszalépett a sokkal esélyesebb szocialista jelölt, Magda Sándor javára. Az SZDSZ üdvöskéjének így sem kellett féltenie képviselői mandátumát, mert listán biztosítva volt a befutó helye. Az elmúlt négy évben Fodor főleg azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy felszólította a parlament pártjait az antiszemitizmustól és a rasszizmustól való elhatárolódásra, támadta a történelmi egyházakat, szorgalmazta a Magyarország és a Vatikán között megkötött szerződés felülvizsgálatát, valamint felszólalt az elszakított magyaroknak adandó kettős állampolgárság ellen. Meglepő, hogy Fodor Gábor minden kártékony cselekedete, a nemzeti történelmünket gyalázó kijelentése ellenére 3615 szavazatot kapott a gyöngyösi választókerületben, ami 10,31 százalékot jelent. Bár ez az általa valaha elért legrosszabb választási eredményt jelentette, az SZDSZ országos listájának jóvoltából tagja lett a 2006. tavaszán megalakult Országgyűlésnek. Annak ellenére, hogy a politikai korrektség, a multikulturalizmus és a másság tisztelet elvárásainak messzemenően megfelelő politikus már több mint egy évtizede a háttérben marad, nem vállal kormányzati megbízást, Fodor Gábor továbbra is meghatározó alakítója az SZDSZ irányvonalának. Erre a Soros György magyarországi helytartóságában betöltött pozíciója is feljogosítja. Ha csökkenő hatékonysággal is, még sokáig fogja kábítani a magyar közvéleményt.

Pap et. gyors szekerén te vagy a Szekeres

Hiábavaló igyekezettel próbálkozik újra és újra a Magyar Szocialista Párt önmagát a szociáldemokrata értékrend, a társadalmi igazságosság képviselőjeként feltüntetni. Az ÁVH-ig és Kádár forradalom utáni terrorjáig visszanyúló kommunista öröksége azonban eleve hiteltelenné teszi a demokratikus baloldal hagyományaira való hivatkozását. Horn Gyulától Gyurcsány Ferencig az MSZP valamennyi meghatározó vezetője az önkényuralmi rendszerben vált politikussá. A tömeges megtorlásokkal terhelt sötét múlthoz kapcsolódik a felemelkedése a máig folyó kíméletlen pártharcok egyik nagy túlélőjének, a második Gyurcsány-kormányban honvédelmi miniszterré kinevezett Szekeres Imrének is. Bár a NATO és Amerika jelentéktelen segédcsapatává lefokozott magyar haderő jelenlegi irányítója soha nem volt katona, a véres rendteremtést, a tömeges megtorlást illetően mentora akadt. A Veszprémi Egyetemen 1974-ben végzett Szekeres Imrének tanársegédeként nem sok öröme lehetett a tudományos munkában, mert 1977-ben átváltott a politikai pályára, és a KISZ Veszprém megyei bizottságának a titkára lett. Pap János, az MSZMP kiskirályaként uralkodó megyei első titkárának segítségével, jóindulatú támogatásával gyorsan ívelt felfelé az egykori vegyészmérnök pártmunkási karrierje. Pap Jánosról, Szekeres egykori atyai jóbarátjáról tudni kell, hogy az '56-os forradalmat követően Kádár miniszterelnök-helyetteseként, belügyminiszterként, Veszprém megye kényuraként egyik legkegyetlenebb kitervelője és végrehajtója volt a magyar hazafiakat sújtó tömeges megtorlásnak. Az ő fellépésének következményeként végezték ki Brusznyai Árpád tanárt, akinek döntő szerepe volt abban, hogy Veszprémben a forradalom alatt nem történt erőszak és önbíráskodás. A rendszerváltás előtt a felelősségre vonástól rettegő Pap János feleségével együtt az öngyilkosságba menekült. Szekeres Imre politikusi pályájának kezdetén azonban Pap János még a saját birtokának tekintette Veszprém megyét. A pártfogásába vett fiatalember pedig gyorsan emelkedett egyre magasabbra a mozgalmi ranglétrán. Előbb a KISZ megyei első titkára lett, majd Veszprém város tanácsába került, ahol kinevezték tanácselnök-helyettesnek. 1989. októberétől pedig ő látta el az MSZP elnöki tisztségét Veszprém megyében. Szekeresről azt beszélik, hogy ifjú KISZ-titkárként - maga mögött tudva Pap János által biztosított védelmet - rendszeresen eljárt a színház klubjába, ahol nem éppen mértéktartó és erkölcsös magatartást tanúsított, ám éberen figyelte a művészek között zajló beszélgetéseket. Pap János jó tanítómesternek bizonyult, mert Szekeres pártfogójának öngyilkosságát követően is képes volt megállni a saját lábán. Ebből az MSZP országos ügyvezető alelnökeként vett részt a döntések előkészítésében, majd 1994. őszétől a párt alelnöke lett. Szabadulni akarva a nyomasztó Pap Jánosi örökségtől, Szekeres Imre hátat fordított Veszprém megyének, és gyermekkori lakóhelyén, Jászapáti választókerületében szerzett képviselői mandátumot az 1994-es országgyűlési választásokon. Negyvennyolc százalékos támogatottsággal elért győzelmét politikusi pályafutásának legaktívabb négy éve követte. Megválasztották frakcióvezetőnek, és '98-ig az MSZP egyik meghatározó irányítójaként tevékenykedett. Még kihullott hajának egy része is visszanőtt kopaszodó fejére. Frakcióvezetőként jelentős részben Szekeresre hárult a Bokros-csomag elkerülhetetlenségének és állítólagos jótékony hatásainak megmagyarázása, a közvéleménnyel való elfogadtatása. 1995. májusában Thürmer Gyulát, a kádárista munkáspárt vezérét is igyekezett meggyőzni a megszorító intézkedések jótékony hatásáról, ám az elvtársi csúcstalálkozó eredménytelen maradt. Thürmer nem támogatta a megszorításokat, így a szélsőbaloldalról csupán a szociáldemokratává maszkírozott kommunista őskövület, Kapolyi László állt ki a Bokros-csomag mellett. Szekeres fellépése a népnyomorító intézkedések védelmében az egész országban is eredménytelen maradt és 1998-ban a Horn-kormány megbukott, ám saját választókerületében a szocialista politikus legyőzte kisgazda ellenfelét. Orbán Viktorék kormányzása alatt az ellenzéki pozícióba került MSZP megtette ugyan Szekerest a költségvetési bizottság elnökének, ám pártbeli befolyása ennek ellenére is jelentősen visszaesett. Felszólalásaiban elsősorban a nyugdíjasokat igyekezett megnyerni az MSZP-nek, bírálta a kétéves költségvetés bevezetését és a választókerületét érintően tett néhány környezetvédelmi javaslatot. Jászapátiban azonban nem méltányolták Szekeres igyekezetét, így 2002-ben közel tíz százalékkal kapott kevesebb szavazatot Járvás Istvánnál, Fideszes ellenfelénél. Ám képviselősége nem forgott veszélyben, listán biztosítva volt a befutó helye. Szekeres pártja ismét a vezető kormányzati erő szerepébe került, de a jóléti kormányváltást meghirdető Medgyessy Péter miniszterelnöksége alatt a korábban befolyásos politikus kikerült az élvonalból, háttérbe szorult. Aztán a teljességgel alkalmatlan, szerencsétlenkedő Medgyessy leváltását követően, a közvagyon eltulajdonításával meggazdagodott Gyurcsány-Kóka páros színrelépésekor újra eljött az ő ideje. A szociálisan teljességgel érzéketlen milliárdosok népnyúzó és országromboló politikáját többek között a kádári atyáskodó hatalom nyelvezetét jól ismerő Szekeresnek köszönhetően sikerült - sokak számára hihetően - eladni szociális érzékenységként. A 2006-os kampány során Szekeres többek között arról beszélt, hogy Magyarország jobban él, mint négy évvel ezelőtt, jó irányban indultunk el, de még nem értünk célba. Az általános társadalmi jólét megteremtéséhez a Szocialista Pártnak még további évekre van szükség. Ám néhány nappal a Szekeres Imre és pártja számára sikeres választásokat követően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy a jó irányban haladónak és dübörgő gazdaságúnak hirdetett országban nagyon nagy a baj. Ettől persze a korábban nyugdíjemelésről, családtámogatásról, az ország hihetetlenül gyors fejlődéséről hazudozó Szekeres Imre a legcsekélyebb mértékben sem zavartatta magát. Gyurcsány jóvoltából - honvédelmi miniszterként - ismét részese lett a legfelső állami vezetőségnek. Igaz, csak egy csorbított hatáskörű kormányban, a valamennyi védelmi képességtől megfosztott Magyar Honvédség politikai vezetőjeként. Szekeres most nem létező katonai szaktudásával felügyelhet egy honvédelemre képtelen hadsereget, amely rendészeti feladatokra - esetleg őrző-védő cégek kiszolgálására - még alkalmas lehet. Amennyiben tovább romlik a helyzet, a tüntetések szétverésében, a traktorok felborogatásában még jól jöhet a Pap Jánostól szerzett szakértelem.

Négy kéz, öt elemi

Annak ellenére, hogy a Magyar Szocialista Párt a leggátlástalanabb rablókapitalisták érdekérvényesítő szervezeteként működik a közélet valamennyi színterén, mindmáig megőrizte vonzóerejét a Kádár-kor szegényes létbiztonsága iránt nosztalgiát érző kisemberre. Az élet furcsa paradoxonaként éppen azok a nyomorgó néprétegek tartják hatalmon szavazataikkal az MSZP-t, amelyek a szocialisták politikájának következtében váltak - anyagi és szellemi értelemben egyaránt - létminimumon tengődő nyomorultakká. Ehhez persze olyan politikusok kellenek, akik szót értenek a legegyszerűbb emberekkel, és képesek hitelesnek láttatni az MSZP iránt táplált elvárásaikat, illúzióikat. Ez az a terület, ahol Horn Gyula adottságai, képességei utolérhetetlenek. A proletár tömegek megnyeréséhez Gyurcsányék sem nélkülözhették élemedett korú elvtársuk segítségét. Persze Horn Gyulának csak önmagát kell adnia, hiszen az az angyalföldi proletárkörnyezet, amiben felnőtt, szocializálódott, egész életére meghatározta jellemét, egyéniségét. Bár már több mint ötven éve annak, hogy egykori ifjú kommunistát kiemelte a párt, Horn viselkedésében, gesztusaiban, és szóhasználatában egyértelműen tetten érhető az ügyeskedő lumpenproletár, a kulturáltság vékony mázán minduntalan átsüt a tahóság. A csupán öt osztályt végzett fiatalembert egy gyorstalpaló tanfolyam elvégzése után a Szovjetunióba küldte továbbképzésre a párt. 1950-től 54-ig Rosztovban tanulmányozhatta az élenjáró Sztálini közgazdaságtan világraszóló eredményeit, majd hazatérve tagja lett a Rákosi Mátyás által vezetett Magyar Dolgozók Pártjának, és a Pénzügyminisztériumban helyezkedett el főelőadóként. Egészen 1956-ig Horn elvtárs csupán jelentéktelen működtetője volt a diktatúra gépezetének, ám a nemzet forradalma és szabadságharca megteremtette a kiemelkedés lehetőségét. A november 4-ei szovjet agressziót követően belépett a pufajkások közé, tagja lett a nemzeti ellenállás megtörésére szervezett, a megszállókat mindenbe kiszolgáló párthadseregnek. Életének erről a szakaszáról néhány éve azt nyilatkozta, hogy "részt vettem a törvényes rend helyreállításában". Horn szerepe a kegyetlen bűncselekményeiről, tömeggyilkosságairól elhíresült szervezetben vitatott, mivel eltűntek a tevékenységével kapcsolatos iratok. Az viszont biztos, hogy 1957-ben megkapta a Munkás-Paraszt Hatalomért emlékérmet, amivel az atrocitások legaktívabb, legkegyetlenebb elkövetőit tüntette ki Kádár János bábkormánya. Elismerve Horn Gyulának a magyar forradalom leverésében tanúsított elévülhetetlen érdemeit, a pénzügyminisztériumi kishivatalnokot áthelyezték a Külügyminisztériumba, a szovjet ügyek osztályára. Később Bulgáriában, majd Jugoszláviában teljesített diplomáciai szolgálatot. Belgrádból hazatérve az MSZMP KB külügyi osztályára került politikai munkatársként, és rövidesen előléptették osztályvezető-helyettessé, majd 1983-tól osztályvezetővé. 1977-ben a ténylegesen csak öt elemit végzett pártaktivista a közgazdaság-tudományok kandidátusa címet is elnyerte a magyar tudományos élet nagyobb dicsőségére. Az amerikai imperializmus bukásáért, a Szovjetunió által vezetett haladó erők világméretű győzelméért kitartóan dolgozó hivatalnokot 1985-ben kiemelt elismerésben részesítette a párt. Márciusban beválasztották az MSZMP Központi Bizottságába és kinevezték a Külügyminisztérium államtitkárává. Külügyi karrierjének csúcspontját 1989. májusában érte el, amikor is ő lett az összeomlás előtt álló önkényuralmi rendszer utolsó külügyminisztere.

Horn Gyula jó helyzetfelismerő képességét dicséri, hogy súlyos bűnökkel terhelt kommunista múltja ellenére is sikerült elhitetnie nyugati partnereivel a demokratikus választások iránti elkötelezettségét. Különösen a határnyitás, az NDK-s menekültek kiengedése miatt hálásak neki a németek, pedig Horn elvtárstól távol állt bármiféle demokratizálási szándék. ő csupán sodródott az eseményekkel, és igyekezett alkalmazkodni a változó körülményekhez. Ez az igyekezete annyira sikeresnek bizonyult, hogy 1989. végén tagja lett az MSZMP jogutódjaként megalakult Magyar Szocialista Párt elnökségének, és a párt Somogy megyei listájának vezetőjeként a szabad választásokon 1990-ben megalakult Országgyűlésben is mandátumot szerzett. A tíz százalékra zsugorodott - ám gazdasági és médiumhatalmát szinte töretlenül megőrző, átmentő - egykori állampártban a választásokat követően tovább erősödött Horn befolyása, és 1990. május 27-én megválasztották az MSZP elnökének. Ellenzéki pozícióból a szociáldemokratává maszkírozott, 1992. szeptemberében a Szocialista Internacionáléba is felvett MSZP sikeresen hárította át az ország tönkretételének felelősségét az MDF által vezetett demokratikus kormányra. Horn irányításával a szocialisták a jobboldali koalíciót tették felelőssé az általuk előidézett gazdasági válsághelyzetért, miközben sikerült meggyőzniük a közvélemény túlnyomó részét arról, hogy a baloldal szakértelmének köszönhetően lakossági áldozatvállalás nélkül is megoldhatók gazdasági nehézségeink. Mialatt az Antallék által helyükön hagyott kommunista főhivatalnokok közreműködésével egykori pártmunkások, KISZ-vezérek magántulajdonába vagy külföldi kézre került a közvagyon túlnyomó része, a Szocialista Párt meggyőzően tudta magát feltüntetni a közérdek, az egyszerű munkásemberek védelmezőjeként. Horn Gyula lumpenproli stílusa, primitív szociális demagógiája és nagyotmondó populizmusa sokakban keltett rokonszenvet, a Kádár-korban elbutított tömegek, a rendszerváltás vesztesei maguk közül valónak tekintették az MSZP elnökét. Horn karizmájának is köszönhetően 1994-ben totális győzelmet aratott a kommunista utódszervezet. Az abszolút országgyűlési többséget megszerző szocialisták összeálltak a rendszerváltáskor meghirdetett célkitűzéseit eláruló SZDSZ-szel, és a több mint kétharmados többséggel rendelkező koalíció Horn Gyulát választotta miniszterelnöknek. Nem teljesen tiszta, minden bizonnyal módosult tudatállapotban tett kijelentései - például a nyugdíjasoknak beígért ingyen repülőjegy - miatt akár humorosnak is felfoghattuk volna Horn Gyula országlását, ám jókedvünket nagyon hamar elvette a szerencsétlenkedő Békesit követő pénzügyminiszter, Bokros Lajos által bevezetett megszorító csomag. Ennek következtében jelentősen nőttek az adóterhek, felgyorsult az infláció, csökkent a szociális juttatások és kedvezmények összege, drasztikusan visszaesett a nyugdíjak vásárlóértéke és tömegesen lehetetlenültek el magyar kisvállalkozások. Az MSZP által meghirdetett célok és a kormányzati hatalom birtokában meghozott intézkedések között már akkor is feloldhatatlan ellentmondás feszült. A népnyomorító intézkedések következményeként 1998-ban akkora volt a lakossági elégedetlenség, hogy Hornék a média szinte egyöntetű és leplezetlen támogatása ellenére is elveszítették a választást. Az MSZP listájának köszönhetően Horn Gyula ugyan tagja lett a jobboldali többséggel megalakult parlamentnek, de a miniszterelnökség mellett pártbeli tisztségeit is elvesztette, a szocialisták vezetését Kovács László vette át. Bár 1998-ban Horn Gyula kikerült a politika élvonalából, a lakosság egy részére gyakorolt vonzóerejét, szavazatszerző képességét azóta is folyamatosan felhasználja az MSZP. Pedig bukása előtt elsősorban akkor hívta fel magára a közvélemény figyelmét, amikor legális jövedelméből kihozhatatlan értékben vásárolt úszómedencés luxusvillát a budai hegyekben. Orbánék kormányzásának utolsó hónapjaiban komoly szerepe volt a Werberi gyűlöletkampányt folytató MSZP népszerűségének erősítésében. Ám a győztes választásokat követően már úgy nyilatkozott, hogy Medgyessy kormányzása nem igazán nyerte el a tetszését. Az európai választásokon Horn az MSZP listájának második helyén szerepelt, de mandátumát nem vette át, a magyar Országgyűlés képviselője maradt. Befolyása és szerepe az elvesztett uniós választások, Medgyessy menesztése és Gyurcsány felemelkedése óta ismét erősödik. Jelenleg Horn Gyula egyértelműen Gyurcsányt támogatja az MSZP-n belüli hatalmi harcokban. A megkérdőjelezhetetlenül egyeduralomra törő miniszterelnökről az egykori pufajkás csakis a legnagyobb elismeréssel nyilatkozik. A szocialisták kritikusait kalandorossággal vádoló Horn úgy véli, hogy Gyurcsánnyal sikeresen újult meg az MSZP. "Jól csinálod, Feri" - jelentette ki többször is a kampány idején. Feri valóban jó tanítványnak bizonyult, hiszen az Érdekegyeztető Tanácsban június 10-én általa bejelentett megszorítások túltesznek még a Horn-kormány Bokros-csomagján is. A kivénhedt karhatalmista rátalált életművének méltó folytatójára.

Jobbszélső a balközépről

Megalakulásától, 1998. márciusától számít a Fidesz sajátosságának a politikai, eszmei következetlenség. Ellentétben a jelenlegi kormánypártok országunkra kifejezetten káros, de kiszámítható és nagyon is következetes irányvonalával, a fiatal demokraták éles ideológiai fordulatoktól sem mentes parlamenti szereplése meglehetősen ellentmondásos. A radikális nemzeti retorikát is használó Fidesz, ha érdemi lépésekről, döntésekről van szó - például az uniós csatlakozás előtt tett engedmények, az agresszív amerikai politika támogatása, a multiknak adott kedvezmények stb. -, alig különbözik a Gyurcsány-féle baloldaliságtól. A párt alapítói közé tartozó Kövér László antikommunizmusa sem lépi túl a verbalizmus határait, ám kiválóan alkalmas a nemzeti radikális szavazók egy részének eltérítésére, az érdemi változásokat szorgalmazó törekvések semlegesítésére. Ugyanakkor az átgondolatlan kijelentésektől sem tartózkodó Kövért eszközként használja a balliberális oldal a Fidesz szélsőségességének bizonyítására. Talán a véletlen is szerepet játszott abban, hogy a múlt század nyolcvanas éveinek végén Kövér László az akkor szerveződő ellenzékhez csatlakozva vált a politikai elit befolyásos tagjává. A Gyurcsány Ferenccel egy általános iskolába és gimnáziumba járt kezdő jogász az egyetem elvégzését követően még az önkényuralmi rendszer szolgálatában vélte megtalálni boldogulását. A nagyapja és nagybátyja révén egyébként jó mozgalmi kapcsolatokkal rendelkezett pápai fiatalembert Kéri László és Stumpf István javaslatára alkalmazta 1986-tól a Magyar Szocialista Munkáspárt Társadalomtudományi Intézete. Az már örök rejtély marad, hogy a Marxista-Leninista tudomány területén milyen sikerek vártak Kövér elvtársa. Mielőtt még az ifjú tudományos segédmunkatárs kibontakoztatta volna képességeit, közbejött a rendszer összeomlása. Kövér László tehetségére azonban a változó körülmények között is igényt tartottak az átalakulás feltételeinek és körülményeinek meghatározói. 1987-től már a Soros Alapítvány ösztöndíjasaként kutathatta a közép-európai társadalmi mozgalmakat. A Fidesz megalakulásakor, 1988. március 20-án a Bibó István szakkollégiumban Kövér László vezeti a liberális ifjúsági szervezet alapításáról döntő tanácskozást és rövidesen a választmány tagjának is megválasztják. Közel egy évig az ő kiadásában jelenik meg az anarchista, szélsőliberális nézeteket hirdető Magyar Narancs című hetilap. Ekkoriban nyilatkozta Orbán Viktor a Heti Világgazdaságnak, hogy a Fideszből a balliberális nézeteket valló Fodor Gábort és Kövér Lászlót érzi a legközelebb önmagához. A közel fél évszázados kommunista diktatúrát követően megtartott első szabad választásokon, 1990-ben Kövér László azon kevés Fideszes politikus közé tartozott, akik elnyerték a Nagy Testvér, az SZDSZ bizalmát. Pápa választókerületében a liberális testvérpártok közös jelöltjeként meggyőző fölénnyel szerezte meg az országgyűlési mandátumot. Egyéni választókerületében először, és mind a mai napig utoljára. Országgyűlési képviselőként tagja, majd elnöke lett a nemzetbiztonsági bizottságnak, miközben eminens liberálisként igyekezett megfelelni a politikai korrektség SZDSZ által meghatározott elvárásainak. Keményen bírálta az MDF által vezetett nemzeti koalíció politikusait, és néha kifejezetten durva, sértő kijelentésekre ragadtatta magát. Például próbanácinak nevezte dr. Bogdán Emilt. Akkor persze még a magyar nacionalizmus elleni küzdelem volt a Fidesz egyik legfontosabb célkitűzése, aminek jegyében ki is vonultak az országgyűlés Trianonra emlékező üléséről. Úgy tűnik azonban, hogy két balliberális nem bírt el a magyar politikai élet, 1994-ben a Fidesz szinte megsemmisítő vereséget szenvedett. A pártjában időközben alelnökké és frakcióvezetővé választott Kövér László is csúfosan leszerepelt a pápai választókerületben. Alig több mint tizenhárom százalékkal végzett a negyedik helyen. Az országgyűlési küszöböt éppen csak átlépő Fidesz ekkor kezdte meg nagy átváltozását balliberális ifjúsági mozgalomból kersztény-nemzeti-konzervatív gyűjtőpárttá. Ebben a feladatban az egyértelműen vezéralakká előlépő Orbán Viktor mellett az országos listán mandátumot szerzett Kövér Lászlónak jutott az egyik legfontosabb szerep. Előbb csak finoman, majd egyre durvábban kezdte el bírálni a Horn-Kuncze kormány tagjait, korábbi munkaadóit és barátait. Horn Gyuláék gyalázatosan rossz kormányzása mellett a Fidesz vezetőségének meglepő irányváltása is hozzájárult ahhoz, hogy a látszólag teljes metamorfózison keresztülment egykori liberális párt - az MDF szerepét átvéve - 1998-ban legyőzte a szociálliberális koalíciót. Kövér László számára ezután egy rendkívül sikeres időszak következett, hiszen kinevezték a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszternek. Ott végzett tevékenységéről - már csak a titkosszolgálati munka jellegéből adódóan is - szinte semmit nem tudott meg a magyar közvélemény, de joggal gyanítható, hogy az önkényuralmi rendszer szakértőinek befolyása Kövér felügyelete alatt is töretlenül folytatódott. Miniszteri megbízásáról akkor mondott le, amikor 2000. januárjában a Fidesz elnökévé választották, ám ezt a tisztséget csak 2001. májusáig látta el. A 2002-es országgyűlési választások kampányában egy alapvetően ártatlan, de félremagyarázhatóan megfogalmazott beszéddel hívta fel magára a figyelmet. Balliberális kritikusai szerint Kövér kötelet ajánlott az Orbán-kormány politikáját elutasítóknak, pedig ténylegesen azt mondta, hogy önmagunkba vetett hit nélkül értelmetlen az életünk, akár föl is köthetjük magunkat. Kövér beszédére azonnal lecsapott a balliberális média, a demokrácia esküdt ellenségének, szélsőjobboldali uszítónak kikiáltva a Fideszes politikust. Ez a támadás rendkívül gyűlöletessé tette Kövért a baloldali tudatformálók által elbutított tömegek körében, ám sok, a MIÉP-pel rokonszenvező szavazót éppen az őt sújtó alaptalan gyűlölködés állított a Fidesz oldalára. Végeredményben Kövér meggondolatlan kijelentései is hozzájárultak ahhoz, hogy a Fidesz elvesztette a 2002-es választásokat, a MIÉP pedig kiesett az Országgyűlésből. Azóta a Fidesz egyértelműen Kövér Lászlóra osztotta ki a bátor szókimondó, a radikális követelésektől sem visszariadó politikus szerepét. ő hivatott arra, hogy semlegesítse, a Fidesz felé terelje a MIÉP célkitűzéseivel rokonszenvező szavazókat. Ennek az eredendően bűnös stratégiának köszönhetjük, hogy a diktatúra örököseivel való haverkodást, a nemzet kárára kötött kompromisszumokat elutasító közszereplők kiszorultak a magyar törvényhozásból. Kövér Lászlót is súlyos felelősség terheli a jelenlegi hatalmi viszonyok kialakulásáért, azért a folyamatért, ami egykori diáktársa, Gyurcsány Ferenc országunkat romlásba döntő, tébolyult ámokfutásához vezetett.

A soros vesztes

Sokan hajlamosak megfeledkezni arról a nemzeti oldalon, hogy országunk hanyatlásáért, a magyar életlehetőségek szűküléséért általános felelősség terheli a hazánkat irányító úgynevezett politikai elitet. Tehát az állampárt jogutódjaként működő MSZP és szövetségese, az SZDSZ mellett a Fidesz bűnei is hozzájárultak mai nyomorúságunk létrejöttéhez. Amiben semmi meglepő nincs, ha tudjuk, hogy szociálliberális partnereihez hasonlóan a fiatal demokraták is állampárti gyökerekkel rendelkeznek. Orbánék pályakezdése is a diktatórikus államhatalom intézményeihez kötődik. A Fidesz vezérkara is ahhoz az önző, hatalmát a nemzet kifosztására építő uralkodó részéhez tartozik, amely tévútra vitte a rendszerváltást. Orbán Viktor az ELTE Állam- és Jogtudományi karán szerzett diplomát, de jogászként egy percet sem dolgozott. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetében helyezkedett el, ahol 1987. novemberétől továbbképzések szervezésével foglalkozott. Az ambiciózus fiatalemberre a pártállami vezetőség hatalomátmentését levezénylő körök is felfigyeltek, és pártfogásába vette a Soros Alapítvány. A Közép-Európa Kutatócsoport munkatársaként tevékenykedő Orbán Viktorral Sorosék annyira elégedettek voltak, hogy alig néhány hónap után Angliába küldték továbbképzésre. 1989-től az oxfordi Pembroke College-ban tanulmányozhatta a liberális politikai filozófia történetét. Közben pártpolitikusként is elkezdődött Orbán felemelkedése. Alapító tagja volt az 1988. március 30-án megalakult Fiatal Demokraták Szövetségének, majd októberben a párt országos választmányába is bekerült. A Soros Györgyék által kiképzett ifjú politikus pártja képviseletében az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának is tagja lett, így felelősség terheli abban, hogy a rendszerváltás feltételrendszere lehetővé tette a diktatúra haszonélvezőinek hatalomátmentését. Pedig Orbán Viktort éppen a szovjet megszállók és kommunista kiszolgálóik elleni radikális fellépés tette országosan ismert és népszerű közszereplővé. Nagy Imre és mártírtársai ravatalánál, a budapesti Hősök terén 1989. június 16-án elmondott beszédében az egész ország nyilvánossága előtt követelte a szabad választásokat és azonnali tárgyalások megkezdését az orosz csapatok kivonulásáról. A radikális fellépést azonban akkor sem tartotta összeegyeztethetetlennek a baloldallal való haverkodással. Többek között a HVG-nek nyilatkozta azt, hogy egyaránt közeli barátjának tartja a szociálliberális Fodor Gábort és a reformkommunista Stumf Istvánt. Bár Fodor azóta átállt az SZDSZ-hez, Stumf Orbán közeli munkatársként ma már a Fideszt erősíti. Orbán az első szabad választásoktól, 1990-től folyamatosan tagja a magyar törvényhozásnak, és minden alkalommal listán került be a parlamentbe. Honatyai pályafutásának kezdetén még az SZDSZ által hangoztatott nézeteknél is szélsőségesebben liberális álláspontot képviselt. Például az Antall-kormány programjának vitájában kiállt a Kádár-rendszer egyes intézkedéseinek törvényessége mellett, és élesen bírálta az egyházak politikai szerepvállalását. Támadta az antalli MDF-et, Orbán akkoriban még arról beszélt, hogy a közel fél évszázados diktatúra után megalakult első demokratikus kormány "egy olyan elkorhadt, régi világot képvisel, ami soha nem fog Magyarországra visszatérni. (...) a XX. század végi modern társadalomtól idegen az a gondolatvilág, amellyel kéretlenül boldogítani akarják a nemzetet". Ám a Fidesz a Soros-birodalomnak tett sorozatos hűségnyilatkozatok ellenére is szinte megsemmisítő vereséget szenvedett az 1994-es választásokon, amiben liberális vezéregyéniségeinek (Fodor Gábor, Ungár Klára, Molnár Péter) árulása is komoly szerepet játszhatott. Tovább >>

 

 

 
A honlap látogatottsága
Indulás: 2005-04-08
 
Jelenlegi látogatók száma

  látotagó olvassa a lapot.

 
Magyar helységnévkereső
 
Az andocsi Máriához
     
 
Ismerős Arcok

             

 

     Tovább >>kapcsolódó I.        

     Tovább >>kapcsolódó II   

 
Trianon himnusz - Csík zenekar

Tartsd magad, nemzetem !

 
Égi Élő Igazság- A Szent Korona Tana

A Szent Korona misztériuma és tana

 
Segítse a Trianon Kutató Intézetet

 
Üzenet az MSZP szavazóknak

      

 
El kell ismertetnünk Trianon igazságtalanságát!

    

 
Vérző Magyarország

      

 
Csevegő - regisztráltaknak

 
Jobbik

 

 

 

 



 




       A Jobbik nemzedék című dokumentumfilm letölthető:

  Jobbik kiskáté: 

 
Hozzászólások a cikkekhez
Friss bejegyzések
2011.01.08. 10:19
2010.07.26. 18:16
2010.07.20. 16:34
2010.02.09. 11:11
2009.12.17. 20:40
2009.08.31. 16:34
2009.08.02. 13:52
2009.07.29. 09:31
2009.06.20. 09:42
2009.06.20. 08:53
2009.06.18. 15:04
2009.06.09. 17:06
Friss hozzászólások
 
Kérjük szavazzon !
Lezárt szavazások
 
Szavazás
Eva Maria Barki:"az autonómiánál többet kell követelni !"”

Igen
Nem
Nem tudom
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Szavazás
Az agresszív magyarellenes tót politika ellen mit tehetünk?
A magyarság asszimilációját célzó tót törvényhozást csak úgy állíthatjuk meg,

ha népszavazással revíziót követelünk (nemzetközi ügyet csinálunk)
ha az autonómiát támogatjuk (mely belügynek minősül, kisebb az esély a megvalósításra)
ha petíciózgatunk az EU-nak,hogy helyettünk oldja meg a kérdést
Nemzetközi bíróság vizsgálja felül a Párizsi békeszerződést és döntsön a revízióról/autonómiáról
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Szavazás
Lezárt szavazások
 
Az Erdély Ma honlap legfrissebb hírei
 
Amit az autonómiáról tudni érdemes

Példák Európában és világszerte:

Erdély, Délvidék, Felvidék, Kárpátalja:

 Nyugat Európa: 

 
Amit az állampolgárságról tudni érdemes

 Érvek a kettős állampolgárság mellett tovább >>

  Frissítések a témában:

 

 

Várod a karácsonyt? Szeretnél gyorsan ünnepi hangulatba keveredni? Akkor itt a helyed! karacsony.gportal.hu KATT IDE!    *****    Jövõ, szerelmi ügyek, pénzügyek, karrier: a kártya válaszol! Tarot kártya elemzés karácsonyi ajándéknak is! Norina Tarot    *****    I am afraid of what I'm risking if I follow you Into the unknown    *****    Ne menj elõttem, lehet, hogy nem tudlak követni. Ne gyere mögöttem, lehet, hogy nem tudlak vezetni. Gyere mellettem és..    *****    Simonyi ingatlan Találd meg álmaid otthonát! Simonyi ingatlan Találd meg álmaid otthonát! Simonyi ingatlan Debrecen    *****    Lájkoljátok a Filmes alakítások véleményezése Facebook-oldalát! Szavazásokkal, interaktív játékokkal várlak titeket!    *****    Filmes alakítások véleményezése! Olvassatok kritikákat színészi alakításokról!    *****    Írásaim, Verseim, Gondolatok ~ Norina Wallace Oldala    *****    Szereted a filmeket, a színészeket és a hollywoodi álomgyárral kapcsolatos híreket? Akkor itt a helyed!    *****    Ha szeretitek a borzongást, olvassátok el PIROS DOBOZ címû halloweeni novellámat!    *****    Ha szeretitek a borzongást, olvassátok el PIROS DOBOZ címû halloweeni novellámat!    *****    RENDELJ szeretteidnek, barátaidnak ASZTROLÓGIAI elemzést karácsonyra. Nagyon hasznos és fontos ajándék. Rendelj most!!!    *****    FRPG - Are you, are you, Coming to the tree, Where they strung up a man, They say who murdered three. - FRPG    *****    Szereted a fantáziával színezett középkoros szerepjátékokat? És a kalózokat? Ha igen, akkor itt a helyed köztünk! :3    *****    Írásaim, Verseim, Gondolatok ~ Norina Wallace Oldala    *****    Írásaim, Verseim, Gondolatok ~ Norina Wallace Oldala    *****    Mindenkiben két farkas él, az egyik jó, a másik gonosz, és az éli túl, amelyiket etetjük.    *****    Kedvezményes Tarot kártya elemzés! Az igazság, a jelen, a jövõ tárulhat fel elõtted. Választ kaphatsz mindenre!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek bele kell néznie! Kattints és tedd meg Te is! Szeretettel várok mindenkit!    *****    Találkozz SZEMÉLYESEN a SKAM sztárjával Budapesten!!! - Nézd magyar felirattal kedvenc SKAM sorozataid! - SKAM SKAM SKAM