Szinte példa nélküli autonómiát kapott Katalónia a hét végi népszavazás után. A spanyolországi tartomány a jövőben saját hatáskörben dönthet a helyi bírók és ügyészek kinevezéséről, maga szabályozhatja a közúti, tengeri és vasúti közlekedést, sőt: dönthet a külföldiek letelepedéséről és munkavállalásáról. Az adózás terén is több jogosítványa lesz, illetve a helyben maradó pénz fölhasználásáról is egyedül dönthet. Az autonómiatervezet emellett nemzetként határozza meg a katalánokat. Így bővülni fog a katalán nyelv használata is a tartományban. A szavazók 75 százaléka támogatta az autonómia-tervezetet, igaz, a részvételi arány elég alacsony, alig több mint 50 százalékos volt. Van, aki szerint így megkérdőjelezhető a referendum legitimitása. Mások viszont azt emelik ki, hogy Európa legfüggetlenebb régiójává válik Katalónia. Emlékeztetnek arra is, hogy a Barcelona központú tartomány Spanyolország egyik legerősebb gazdasági térsége. Az autonómiát nemcsak a helyiek, hanem a madridi szocialista kormány is támogatta, míg a referendumot a konzervatívok, illetve a katalán baloldal ellenezte. Utóbbi a teljes függetlenséget támogatta volna, előbbi pedig attól tart, hogy széteshet az ország. A konzervatívok szerint ugyanis egyre többen kérik majd az önállósodást, amely akár az ibériai állam integritását is veszélyeztetheti. Elemzők szerint ugyanakkor a katalán autonómia példája jó hatással lehet Baszkföldre is. (Info Rádió, Magyar Rádió) Katalónia szélesebb körű autonómiát kap Erdély Ma, 2006.06.19.   Katalóniában a spanyol tartomány autonómiája mellett döntöttek a vasárnapi népszavazáson. Az autonómiatervezet nemzetként határozza meg a saját nyelvet használó Katalóniát. A legfejlettebb spanyolországi régióban rendezett referendumon az exi-poll felmérések alapján mintegy 75 százalékban győztek az autonómiapártiak, míg a nem voksok száma 19-21 százalék lehet. A részvételi arány viszont várhatóan nem éri el az 50 százalékot. Az autonómiatervezet nemzetként határozza meg a - spanyollal rokon, de attól jól megkülönböztethető - saját nyelvet használó Katalóniát, bővítve annak jogkörét az adózás és az igazságügy terén. A madridi központi és a katalán tartományi kormányt vezető szocialisták (PSOE), valamint a mérsékelt katalán nacionalisták (CiU) támogatják az autonómia reformját, míg a konzervatív Néppárt (PP) elutasítja azt. José María Aznar pártja úgy véli, hogy a kibővített tartományi autonómia veszélybe sodorja Spanyolország nemzeti egységét. MTI  2006. június 19.Vajdaság Ma Katalán autonómia A spanyol tartomány szélesebb körű önkormányzata mellett döntöttek a népszavazáson Katalóniában a spanyol tartomány szélesebb körű autonómiája mellett döntöttek a vasárnapi népszavazáson: a résztvevők közel 74 százaléka a tervezet mellett voksolt, az alacsony részvételi arány miatt azonban a pártok hétfőn eltérően értékelték az eredményt. A népszavazáson a megjelentek döntő többsége (74 százalék) igennel szavazott a tervezetre, míg 20,7 százalék elutasította azt. Az érvénytelen voksok nagy száma (5,3 százalék) és az 50 százalékot alulról súroló (49,4 százalék) részvételi arány miatt azonban a politikai pártok eltérő értékeléseket fogalmaztak meg a választások eredményével kapcsolatban. Az autonómiatervezetet a madridi központi és a katalán tartományi kormányt vezető Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE), valamint a mérsékelt katalán nacionalisták (CiU) támogatták. José Luis Rodríguez Zapatero spanyol szocialista miniszterelnök üdvözölte a népszavazás eredményét, valamint azt a tényt, hogy a résztvevők háromnegyede igennel szavazott az autonómia reformjára. "A katalánok akarata egyértelműen megmutatkozott: támogatták az autonómiatervezetet" - hangsúlyozta az országot 2004 óta kormányzó Zapatero. Hasonlóan értékelte az eredményt Pasqual Maragall, a katalán tartományi kormányzat szocialista elnöke is, aki elégedettségének adott hangot, amiért a katalánok "új fejezetet írtak Katalónia történelmében". "Ígéretes jövő előtt állunk" - hangsúlyozta az egykori barcelonai polgármester. A tervezetet a politikai paletta két ellentétes oldalán álló párt utasította el: az ellenzék legnagyobb erejét adó, konzervatív Néppárt (PP) és a nacionalista és függetlenségpárti Katalán Republikánus Baloldal (ERC). A konzervatív Néppárt szerint az autonómiatervezet veszélyezteti az ország egységét, meggyengíti a központi kormányt, ráadásul a dominó-hatás miatt a többi autonóm körzetben is a Madridtól való eltávolodásra ösztönözhet. (Spanyolország összesen 19 autonóm körzetből áll.) Mariano Rajoy, az ellenzéki PP elnöke a választási eredmények ismeretében a konszenzus hiányát hangsúlyozta: "A katalánok kétharmada nem támogatta Zapatero tervezetét" - értékelte a népszavazást Rajoy, aki a közel 20 százalékos arányú nemleges voksokhoz számította azt a több mint 50 százaléknyi választót is, aki távol maradt a népszavazástól. A nacionalista és függetlenségpárti Katalán Republikánus Baloldal azért biztatott nemleges voks leadására, mivel értékelése szerint a tervezet nem növeli megfelelő mértékben a tartomány autonómiáját. Josep Lluís Carod-Rovira, a katalán republikánusok vezetője a népszavazástól történő távolmaradás nagy arányát azzal magyarázta, hogy a tervezet "nem ébresztett lelkesedést" a katalán társadalomban. Franco tábornok diktatúrájának a "Caudillo" 1975-ös halálát követő demokratizálási folyamat idején fogadták el Spanyolország ma is érvényben lévő, 1978-as alkotmányát, amely a diktatúra centralizáló, a kisebbségi nyelvhasználatot tiltó korszakát lezárva, lehetővé tette autonóm jogkörökkel rendelkező tartományok létrehozását. Spanyolországban 19 autonóm közösség jött létre, amelyek közül gazdaságilag a legerősebb (az ország GDP-jének 20 százalékát adó) Katalónia. A Barcelona központú autonóm közösség 7 millió lakosával az ország Andalúzia után második legnépesebb tartománya: az ibériai ország népességének 16 százaléka él itt. A jelenleg hatályban lévő, 1979-ben elfogadott katalán autonóm statútum a spanyol mellett a tartomány hivatalos nyelvévé tette a - spanyollal rokon, de attól jól megkülönböztethető - katalán nyelvet is. A katalán nyelv szerepének erősítése a vasárnap megszavazott autonómiatervezet egyik fontos eleme. A katalán identitás másik jelentős, sok vitát kiváltó kérdése kerülhet nyugvópontra az új tervezet elfogadásával, hiszen az közvetve nemzetként határozza meg Katalóniát, míg a spanyol alkotmány a saját nyelvvel bíró három közösséget (baszkok, gallegók (galíciaiak) és katalánok) történelmi nemzetiségeknek nevezi. A vasárnap megszavazott autonómiatervezet bővíti Katalónia jogkörét az adózás és az igazságügy terén. A katalán kormány (Generalitat) nevezheti ki egyebek mellett a helyi bírákat és ügyészeket, ami eddig Madrid jogköre volt. Ugyancsak a Földközi-tenger partján fekvő tartomány vezetése veszi kezébe a katalóniai vasúti és közúti hálózat irányítását, a tengeri közlekedés megszervezését, és neki áll jogában külföldieknek katalóniai letelepedési és munkavállalási engedélyt kiadni. Az adókból befolyt költségvetési összegnek korábbiaknál nagyobb része marad Katalóniában. A katalán kormány az eddigieknél jelentősebb mértékben szólhat bele az európai uniós politika alakításába. Az autonómiatervezet immár törvényjavaslatként kerül a madridi parlament két háza elé ratifikálás céljából. (MTI/EFE/AP/Reuters/dpa) http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=tukor&id=752

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés