A szocialista vezetésű kormány a költségvetési hiányt GDP-arányos szemléletben az Európai Unió tagállamai között a legmagasabb szintre tornázta fel, miközben a folyómérleg hiánya is veszélyes méreteket öltött – olvasható a Financial Times-ban. Mindeközben a globális befektetői környezet „lehűlése" idegessé tette a befektetőket az elmúlt hetekben. Több elemző is felhívta a figyelmet az izlandi és új-zélandi gazdaságban támadt zűrzavarra: véleményük szerint Magyarország lehet a következő devizaválság helyszíne, amennyiben a tőkekivonás tovább folytatódik a feltörekvő piacokon. Izlandhoz és Új-Zélandhoz hasonlóan Magyarország is tisztes hasznot húzott a carry trade-ügyletekből, amikor a befektetők olcsó dollár, euró és jen-hiteleket vettek fel, majd a pénzt a magasabb hozamot biztosító feltörekvő piacokon fektették be. Az amerikai, japán és eurózóna-beli jegybankok azonban szigorítottak a monetáris politikájukon, aminek következtében a kamatkülönbségek zsugorodni kezdtek. Ez jónéhány befektetőt arra késztetett, hogy vonuljon ki a korábban gyümölcsöző befektetéseket garantáló térségből. A csökkenő infláció, a 4 százalék fölötti gazdasági növekedés és mindenekelőtt a magas kötvényhozamok azonban a hosszútávú befektetőket egyelőre az országban tartják. A 3, 5 és 10 éves államkötvények elérik a 7 százalékos hozamszintet is az állampapírok másodpiacán. A külföldiek kezén lévő kötvényállomány a december végi 2600 milliárd forintról április 10-ére 2800 milliárd forintra duzzadt. Diana Choyleva, a Lombard Street Economics elemzője elmondta: Magyarország nem egy újabb Izland vagy Új-Zéland, de ha a világgazdaság nehézségei tovább szaporodnak, tovább sodródhat e csoport felé. A FT szerint még egy külső sokk nélkül is hamar köddé válhat a kormány jó szerencséje. A lap szerint a várhatóan pozícióját megerősítő Gyurcsány Ferencnek azonnal meg kell győznie a befektetőket arról, hogy visszafogja a kiadásokat. A kötvénypiac esetleges vásárlói meglehetősen kiábrándultak, miután 5 egymást követő éven át hiába vártak arra, hogy a kormány a kiadásokat az euróbevezetéshez szükséges szint alá szorítsa. Magyarország egy alkalommal már módosította a közös valuta bevezetésének dátumát, a várakozások szerint azonban a jelenlegi 2010-es cél sem tartható. Magyarországnak a módosított konvergenciaprogramot szeptemberben kell benyújtania az Európai Bizottsághoz. Kérdéses azonban, hogy ez elegendő megszorítást fog-e tartalmazni, októberben ugyanis helyhatósági választásokat tartanak – írja a FT. Zsoldos István, a Goldman Sachs elemzője szerint Gyurcsány elkötelezett bizonyos strukturális jellegű reformok mellett, de a helyhatósági választások előtt komolyabb pénzügyi megszorításokra nem számít. Az viszont kérdéses, hogy a piaci szereplők hajlandóak-e ennyi haladékot adni a miniszterelnöknek. Reinhard Cluse, a UBS feltörekvő piaci elemzője elmondta: rengeteg múlik a globális gazdasági környezeten. Ha a hangulat pozitív marad, akár meg is úszhatja ezt a nyarat a kormány reformok nélkül. Az elemzők azonban abban egyetértenek, hogy a 2007-es költségvetésnek radikális átszervezéssel kell járnia. Az elmúlt évben a GDP 6,1 százalékát kitevő költségvetési hiány idén a 8 százalékot is meghaladhatja. Ha Gyurcsány tétlen marad, annak fájdalmas következményei lesznek – írja a lap. A magyar háztartások több mint 40 százaléka devizában adósodott el. A forint jelentős gyengülése a devizahitelesek helyzetét is megnehezítheti, újra növekvő inflációt gerjeszthet, és visszafoghatja a belső fogyasztást. Hirtelen zuhanás esetén a jegybank valószínűleg beavatkozna – csakúgy mint 2003-ban, kamatemeléssel. Ez a forintban adósságot vállalóknak jönne rosszul, akik nagyrészt változó kamatozású hitelt vettek fel. Ha azonban az új kormány cselekszik, minden bizonnyal rally következik a kötvény- és a devizapiacon is, ami erősítheti a forintot, és csökkentheti a hozamokat. A részvénypiac azonban nem feltétlenül követi a pozitív korrekciót: a költségvetési megszorítások miatt egyes részvényárak esni kezdhetnek, a gazdasági növekedés lelassulhat, és a vállaltok nyereségessége is csökkenhet – olvasható a privatbankar.hu-n.

MNO

Kapcsolódó hírek:

A javított prognózis szerint az éves hiány 83 százaléka lesz az áht féléves hiánya
2006. április 19. 12:14


MNO
Az eddigi 1545,8 milliárd forintról 1542,5 milliárdra csökkentette a Pénzügyminisztérium az éves hiányelőrejelzését, miközben az első félévre 1283 milliárd forintos deficitre számítanak. Ez az új előirányzat az éves hiány 83,2 százalékát teszi ki. Az áprilisi hiányt illetően egyébként 159,2 milliárd forintra számít a tárca – derült ki mai sajtótájékoztatójukon.

A Pénzügyminisztérium a választások első fordulója után hozta csak nyilvánosságra az államháztartás hiányara vonatkozó adatait, amelyek a várakozásoknak megfelelően rekordhiányt mutatnak a büdzsében. Varga Mihály volt pénzügyminisztere szerint a megismert számok azt mutatják, hogy a kormányzat eltitkolta az emberek elől az államkassza valós helyzetét és jószerivel „kipakolták a kasszát”. A fideszes politikus szerint a kormány pénzügyi manővereit végigkövetve jövőre adóemelés, áfa-visszatartás és megszorítás következik. Varga Mihály leszögezte: a kormány gazdaságpolitikája tönkreteszi a magyar gazdaságot, mert fönntartja a pénzügyi bizonytalanságot, veszélyezteti a forint árfolyamát, csökkenti a tőkebeáramlást és magasan tartja az adókat. Az év harmadik hónapjában az államháztartás hiánya 353,7 milliárd forint volt, szemben a várt 262,6 milliárd forinttal. Ezen belül a központi költségvetés 242,1 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 102,1 milliárd forintos hiánnyal zártak. Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege 9,5 milliárd forintos deficitet mutat – hangzott el a szaktárca szerdai tájékoztatóján. Az államháztartás negyedéves mérlege 789,2 milliárd forintos hiányt mutat. A prognózis 698,1 milliárd forint volt. A prognózisnál nagyobb hiány oka nem az volt, hogy a költségvetési intézmények lényegesen többet költöttek volna a vártnál. Felgyorsult viszont az európai uniós programok végrehajtása, a pályáztatás, és az ezzel kapcsolatos kifizetések. A költségvetés az uniós pénzeket megelőlegezi, amelyeket a közösség később megtérít. Ez csak átmenetileg és éven belül növeli a hiányt. A személyi jövedelemadó bevallásokat legkésőbb május 20-áig kell beadni, de természetesen előbb is lehet. Az előző esztendőhöz képest ütemesebben érkeznek a bevallások, főleg azok küldték el ezt, akik adót kívánnak visszaigényelni. Ez is olyan kiadás, amivel később számolt a prognózis, ám előbb jelentkezett, de az éves pályát nem változtatja. Az első negyedévben számos olyan kiadás is jelentkezett, amelyek egyszeriek. Ilyen a januári 13. havi bér kifizetése a közszférában. A mezőgazdasági termelők is az év elején jutottak hozzá ahhoz a költségvetési támogatáshoz, amely kapcsolódik az európai uniós földalapú agrárkifizetésekhez. Az idén a nyugdíjasok már teljes 13. havi nyugdíjat kapnak. Ennek fele szintén az első negyedévben, márciusban lett kifizetve. Január elsejétől 20 százalékra csökkent a korábban 25 százalékos áfa kulcs. Ez is hatással volt a márciusi nettó áfa-bevételekre, hiszen a cégek már 20 százalékos áfa alapján fizettek adót a költségvetésnek, de múlt évi visszaigényléseik még 25 százalékos áfával történtek - emelte ki a tájékoztatón a Pénzügyminisztérium. (tozsdeforum.hu) 2006. április 19. Vajdaság Ma Járai: A politikusok nem is értik, milyen komoly a veszély A forint stabilitása komoly veszélyben van, és nem látszanak a költségvetési reform előkészületei – a politikusok pedig szemlátomást elefántcsonttoronyban élnek, nincsenek tisztában a helyzet súlyosságával – jelentette ki Járai Zsigmond a Dow Jones hírügynökségnek nyilatkozva. A forint stabilitása komoly veszélyben van, ám nem látszanak a költségvetési reform előkészületei – idézte Járait a hírügynökség. Járai Zsigmond a forint bizonytalanságának fő tényezői között említette a csökkenő nemzetközi kockázatvállalási étvágyat a világpiacon, a magyar költségvetési helyzet átláthatóságának hiányát, az EU sürgetését a kiadások kezelésére és a belső feszültséget a központi bank pénzügypolitikai tanácsában. A kulcs azonban a költségvetés kritikus helyzete – hangsúlyozta a jegybankelnök. Kifejtette, hogy adócsökkentésre, a szociális kiadások mérséklésére, a közalkalmazottak létszámának csökkentésére van szükség, és ezeket az intézkedéseket társadalmi vitának kell megelőznie. Járai kiemelte, hogy a deficit szerkezeti jellegű, amelyet nehéz kezelni. A kiadáscsökkentés tehát elkerülhetetlen, ugyanakkor a költségvetés beruházási kiadásait már nem lehet tovább csökkenteni – szögezte le. Járai azt is hozzátette, hogy a hiány csökkentése még nem vezet alacsonyabb kamatokhoz vagy kisebb adósságszolgálathoz, hiszen a kamatláb már most is viszonylag alacsony, s a kamattörlesztés nem csökkenhet gyorsan. Járai szerint a politikusok szemlátomást elefántcsonttoronyban élnek, nincsenek tisztában a helyzet súlyosságával, nem is értik azt. Az MSZP reaágálásában leszögezi, hogy a befektetők jobban bíznak Magyarországban, mint a Fidesz, vagy akár a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A szocialisták közleményükben úgy fogalmaznak, a magyar gazdaság megítélésében érdemes félretenni a pártpolitikai megfontolásokat. Forrás: tozsdeforum.hu, InfoRádió, MNO http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=magyarorszag&id=2456 Három hónap, 1358 milliárd adósság A javított prognózis szerint az éves hiány 83 százaléka lesz az áht féléves hiánya 2006. április 19. 18:40 MNO Három hónap alatt csaknem 11 százalékkal nőtt hazánk államadóssága – derül ki a Pénzügyminisztérium ma közzétett jelentéséből, így a 2005 év végi összeg 1358,8 milliárddal emelkedett. Mindeközben az eddigi 1545,8 milliárd forintról 1542,5 milliárdra csökkentette a tárca az éves hiányelőrejelzését, az első félévre 1283 milliárd forintos deficitre számítanak. Ez az új előirányzat az éves hiány 83,2 százalékát teszi ki. A Pénzügyminisztérium a választások első fordulója után hozta csak nyilvánosságra az államháztartás hiányara vonatkozó adatait, amelyek a várakozásoknak megfelelően rekordhiányt mutatnak a büdzsében. Varga Mihály volt pénzügyminisztere szerint a megismert számok azt mutatják, hogy a kormányzat eltitkolta az emberek elől az államkassza valós helyzetét és jószerivel „kipakolták a kasszát”. A fideszes politikus szerint a kormány pénzügyi manővereit végigkövetve jövőre adóemelés, áfa-visszatartás és megszorítás következik. Varga Mihály leszögezte: a kormány gazdaságpolitikája tönkreteszi a magyar gazdaságot, mert fönntartja a pénzügyi bizonytalanságot, veszélyezteti a forint árfolyamát, csökkenti a tőkebeáramlást és magasan tartja az adókat. 10,7 százalékkal nőtt három hónap alatt Magyarország központi költségvetésének forint- és devizaadóssága. Míg 2005 év végén még „csupán” 12 744, 2 milliárd forint az adósság, 2006 március végére 14 102,9 millirdra emelkedett – derül ki a pénzügyi tárca szerdán közzétett jelentéséből. Az év első három hónapjában tehát 1358,8 milliárd forintnyi hitelt sikerült összehozni a költségvetésnek, ebből 776,4 milliárdnyit devizában (ez 21,6 százalékkal növelte a deviza-adósságot), 582, 3 milliárdot forintban. A most felhalmozott adósság nagy része állampapírokban fekszik. Ebből 538,2 milliárd forint összegű devizakötvény-kibocsátást, 44,6 milliárd forint összegű devizahitel-felvételt jelzett a PM, s a forint árfolyamának gyengüléséből is 197,3 milliárd forintos emelkedést jelentettek. A teljes adósság 25,3 százalékát kitevő devizakötvények esetében március végéig három alkalommal bonyolított le a Magyar Állam devizakötvény-kibocsátást: januárban 1 milliárd euró, márciusban 50 milliárd japán jen, 93,8 milliárd forint értékben, szintén márciusban 500 millió angol font értékben. Javított hiány-előrejelzés: 1542,5 milliárd forint Az eddigi 1545,8 milliárd forintról 1542,5 milliárdra csökkentette a tárca az éves hiányelőrejelzését, az első félévre 1283 milliárd forintos deficitre számítanak. Ez az új előirányzat az éves hiány 83,2 százalékát teszi ki. Az év harmadik hónapjában az államháztartás hiánya 353,7 milliárd forint volt, szemben a várt 262,6 milliárd forinttal. Ezen belül a központi költségvetés 242,1 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 102,1 milliárd forintos hiánnyal zártak. Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege 9,5 milliárd forintos deficitet mutat – hangzott el a szaktárca szerdai tájékoztatóján. A PM magyarázza a bizonyítványát Az államháztartás negyedéves mérlege 789,2 milliárd forintos hiányt mutat. A prognózis 698,1 milliárd forint volt. A prognózisnál nagyobb hiány oka nem az volt, hogy a költségvetési intézmények lényegesen többet költöttek volna a vártnál, legalábbis a pénzügyi tárca szerint. A PM szerint az európai uniós programok végrehajtása, a pályáztatás, és az ezzel kapcsolatos kifizetések növelték a negyedéves hiányt, mivel a költségvetés az uniós pénzeket megelőlegezi, de ezt a közösség később megtéríti. Ez csak átmenetileg és éven belül növeli a hiányt. Másik indokként azt jelzi a tárca, hogy az előző esztendőhöz képest ütemesebben érkeznek az adóbevallások, főleg azok küldték el ezt, akik adót kívánnak visszaigényelni. Ez is olyan kiadás, amivel később számolt a prognózis, ám előbb jelentkezett, de az éves pályát nem változtatja. Az első negyedévben számos olyan kiadás is jelentkezett, amelyek egyszeriek a PM tájékoztatása szerint. Ilyen a januári 13. havi bér kifizetése a közszférában, vagy a mezőgazdasági termelők év elején kifizetett költségvetési támogatása. Az idén a nyugdíjasok is már teljes 13. havi nyugdíjat kapnak, ennek felét szintén az első negyedévben, márciusban fizették ki. A Pénzügyminisztérium szerint a január elsejétől 20 százalékra csökkent 25 százalékos áfa kulcs is hatással volt a márciusi nettó áfa-bevételekre, hiszen a cégek már 20 százalékos áfa alapján fizettek adót a költségvetésnek, de múlt évi visszaigényléseik még 25 százalékos áfával történtek. (tozsdeforum.hu, pm.hu) Hazánk kockázatos befektetési terep az év elemzője szerint 2006. április 20. 8:48 MNO Magyarország kockázatos befektetési terep – véli Samu János, a Concorde Értékpapír Rt. elemzője. A szakértő szerint ma a legfontosabb kérdés az, hogy milyen intézkedéséket hoz a választások után felálló új kormány, mivel ezek meghatározzák majd az államháztartási hiány alakulását, s ebből adódóan az eurócsatlakozás időpontját és a befektetők viselkedését is. „Magyarország kockázatos befektetési terep", emiatt az új kormánynak meg kell győznie a befektetőket arról, hogy elkötelezett a reformok mellett – jelentette ki Samu János, a Concorde Értékpapír Rt. elemzője, akit a Napi Gazdaság az idei évben is a legjobb a makroelemzőnek választott. A szakember úgy látja, ma a legfontosabb kérdés, hogy milyen intézkedéséket hoz a választások után felálló új kormány, mivel ezek meghatározzák majd az államháztartási hiány alakulását, s ebből adódóan az eurócsatlakozás időpontját és a befektetők viselkedését is. A költségvetési hiányról szólva Samu János úgy fogalmazott, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az erre az évre tervezett hiány jóval magasabb. Az első negyedévben az intézmények által elköltött, központi támogatásokból finanszírozott költségek aránya az egész éves előirányzathoz mérten most egyharmados, szemben a mostani ciklus első két évének 25 százalékos arányával, illetve a még korábbi 20 százalékkal. Ekkora tehát még nem volt – véli Samu. Az elemző rámutatott, kiigazítás nélkül 2014-re csúszik az euró bevezetése, de legkedvezőbb esetben is csak 2011-ben válthatja le az euró a hazai fizetőeszközt. Ehhez azonban jelentős állami leépítésekre, a nyugdíjindexálás és a gázár-kompenzáció átalakítására, valamint egyes feladatok ellátásának finanszírozásába a magánszféra bevonására van szükség. Samu János várakozásai szerint egyébként az idei évben a GDP-arányos államháztartási deficit 8,3 százalékkörül alakul majd, mely 450 milliárd forinttal haladná meg a pénzügyi tárca prognózisában szereplő 1543 milliárd forintos (6,6 százalékos) értéket. Samu szerint amennyiben a kormány nem lépi meg a szükséges lépéseket, úgy a forint várható gyengélkedése okozná az infláció emelkedését, amennyiben meglépi, akkor pedig bizonyos szabályozott árak, esetleg egyes adókulcsok emelkedése lenne árnövelő tényező. (Napi Online, Tőzsdefórum) Kapcsolódó cikkek Brutális államháztartási hiány tovább >> Három hónap, 1358 milliárd adósság Magyar Nemzet: Gyurcsány dosszié (frissítve). Újabb feljelentés Gyurcsány cége miatt

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés