Magyart a magyarra uszítani a Kárpát-medencében megbocsáthatatlan bûn – mondta Orbán Viktor Kecskeméten. Martonyi János közölte: lehetõvé kell tenni a letelepedés nélküli magyar állampolgárságot. Orbán 2004. december 9-én még azt mondta, nem ragaszkodik a kettõs állampolgársághoz, Martonyi pedig külügyminiszterként a kommunistákkal és a románokkal szinkronban utasította el az autonómiát és a kettõs állampolgárságot 1998-2002 között. A határon túl egyre kevesebb magyar gyermek születik. 1990 és 2000 között a magyarok lélekszáma 11 százalékkal csökkent, de itthon sem jobb a helyzet – mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kecskeméti fórumán –, 2050-re egy felmérés szerint Magyarország lakosságának lélekszáma nyolcmillió körülire fog csökkenni. Martonyi Jánossal is folytatott Orbán Viktor párbeszédet (hihetetlen - a szerk.). A volt külügyminiszter, a tv 2 és az RTL Klub törvénytelen frekvenciapályázatát lebonyolító ügyvédi iroda vezetõje úgy fogalmazott, hogy nincs nemzetközösség építés nélkül. Hozzátette, e tekintetben a XX. századot elbuktuk, a XXI. századot viszont meg kell nyernünk. Ehhez a gondolkodásmódunkon kell változtatni, azt át kell alakítani. Martonyi János közölte: meg kell teremteni a lehetõséget arra, hogy ha valaki igényli, akkor letelepedés nélkül is elnyerhesse a magyar állampolgárságot. Aktív külügyminiszterként Martonyi kategorikusan elutasította a határon túliak autonómiáját, és a kettõs állampolgárságot, azaz 3 millió elcsatolt magyar állampolgárságának visszaadását. "1999. március 23., Magyar Hírlap, Martonyi János: „Mindenképpen biztosítani kell Magyarország és a szomszédos országok magyarsága közti szabad mozgást, de politikai és jogi képtelenség lenne, ha egyetlen törvényhozási aktussal magyar állampolgárnak nyilvánítanánk minden, a Kárpát-medencében élõ, önmagát magyarnak tekintõ személyt” – jelentette ki Martonyi János. „… a kettõs állampolgárság megszerzésének lehetõsége a magyar jogrendszer része, a kettõs állampolgárság egyedi odaítélésének gyakorlatát senki nem kérdõjelezi meg.” Martonyi János 1998-ban úgy nyilatkozott, hogy a kettõs állampolgárság „nem járható út.” Úgy vélte, más megoldásokat kell találni. 1999-ben a "Magyarország és a határon túli magyarság 1999" címû konferencia utáni sajtótájékoztatón azt állította, hogy „a kettõs állampolgárság automatikus kiterjesztése súlyos politikai veszélyeket jelentene, s jogilag is megvalósíthatatlan.” Martonyi János, Magyar Rádiónak adott interjú, 2000 júliusában: “A kettõs állampolgárság kérdésérõl már folytattunk a véleménycserét, én magam is elmondtam a véleményemet többször is. Automatikus, mindenkire kiterjedõ állampolgárság adást én nem látok megvalósíthatónak különbözõ okokból.” "A kormány korábbi felfogásával ellentétben, határozottan deklarálta, hogy nemcsak Magyarország tartozik felelõsséggel a határon túli magyarokért, hanem az ottani magyar szervezetek is Magyarországért. Tudomásul kell venniük az anyaország nemzeti érdekeit, így NATO- és EU-tagságát, s az ezzel járó kötelezettségeket, ezért aligha lehet szó a kettõs állampolgárság bevezetésérõl, illetve autonómiák kiharcolásáról." Az Antall-kormány és az Orbán-kormány alatt volt nemzeti egyetértés – fogalmazták meg a résztvevõk. Hozzáfûzték: ma nincs, a kormány felrúgta. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban hangsúlyozottan leszögezte: magyart a magyarra uszítani a Kárpát-medencében megbocsáthatatlan bûn. Ezt a kijelentését a volt miniszterelnöknek hatalmas tapsvihar fogadta Kecskeméten. (MNO nyomán)

Mást mond, mást tesz és mást gondol - Orbán 2004. december 9-én már nem ragaszkodott a kettős állampolgársághoz

Napjainkban a szavazások során a létbizonytalanság vezeti a legtöbb esetben az embererek tollát – mondta a Orbán Viktor volt miniszterelnök. A Fidesz nem ragaszkodik a kettõs állampolgársághoz, inkább ahhoz, amit a határon túli magyarok kérnek, és meg lehet adni nekik, mégpedig úgy, hogy azzal ne romoljon a magyarországi magyarok élethelyzetét.

A volt miniszterelnök szerint Magyarország polgárai ma három kategóriába sorolhatók a demokráciában való részvételi szándékukat illetõen: az emberek 40 százaléka bármikor hajlandó mûködtetni a demokráciát, egy további 25 százalék csak parlamenti választáskor, a 35 százalékuk pedig egyáltalán nem. – Nem örülünk neki, hogy nincs nagyobb részvételi hajlam Magyaroszágon, de ez a helyzet – közölte Orbán Viktor, a Magyar Televízió Nap-kelte adásában.

 – A kórház-privatizációnál valószínûleg úgy gondolták, hogy ha változás lesz, az veszélyt hoz, a másik ügyben szintén így vélekedhettek, mondván: annak a kicsinek is örülnöm kell, ami van, azt el ne vegyék tõlem, és behúzták a nemet a kettõs állampolgárságra. Nem tudom, hogy így volt-e, de nagyon valószínûnek tartom – mondta.

Orbán példaként hozta fel, hogy tudomása szerint a jómódú, hagyományosan MSZP-SZDSZ szavazók nagy fölénnyel szavaztak igennel a kettõs állampolgárság ügyében, míg a Fideszes, ám szegényebb körzetek nemmel voksoltak.

Hangsúlyozta: amíg a létbizonytalanságot nem tudjuk csökkenteni, addig nem tudunk annál szélesebb nemzeti összefogást létrehozni, mint amit vasárnap sikerült. Ma tehát egy nemzeti elkötelezettségû embernek elsõsorban a szociális kérdésekre kell összpontosítania, ezért arra kérem a radikális jobboldal híveit is, akiknek a nemzeti identitás a legfontosabb kérdés, hogy lássák be: azt üzeni a népszavazás, hogy akkor leszünk erõsebb nemzet, ha meg tudunk oldani számos létbizonytalansági kérdést.

Leszögezte: a kettõs állampolgárság ügyében nem a Fidesznek kell elõterjesztenie most bármiféle törvényjavaslatot, sokkal inkább a határon túli magyaroknak kell megtenniük a következõ lépést. A Fidesz nem ragaszkodik a kettõs állampolgársághoz, inkább ahhoz, amit a határon túli magyarok kérnek, és meg lehet adni nekik, mégpedig úgy, hogy azzal ne romoljon a magyarországi magyarok élethelyzetét. Ezt a kérdést nem a Fidesz vetette föl, és nem õ kezdeményezte, hanem a Magyarok Világszövetsége, illetve a teljes határon túli magyar közösség kérte.

(Magyar Nemzet- mno - 2004. december 9.)

Az Orbán-kormány a Velencei Bizottságnak küldött levelében irredenta követelésnek tartotta a kettős állampolgárságot
  

2005.10.19. 19:47

Rá három évre azonban már homlokegyenest mást mondtak erről a fideszes vezetők. Kozma József szerint a fideszes pálfordulás, elvtelen magatartás árt a határon túli magyarok ügyének.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés