Ennek ellenére az RMDSZ nem mond le a kisebbségi törvénytervezet elfogadtatásáról, noha ezért még komoly csatákat kell vívnia a szövetségnek kormányzó partnereivel. Markó szerint a tervezetnek a parlamenti vakáció ideje alatt is a képviselőházi bizottságok üléseinek naprendjén kellene szerepelnie. http://www.hhrf.org/szabadsag/uj/index.php

Kapcsolódó cikkek az EU tagsághoz:

Kiábrándultak a magyarok az unióból
  2005.12.22. 16:01

Az összes európai válaszadó közül ősszel már csak a válaszadók fele gondolta azt, hogy uniós tagnak lenni jó dolog, és átlagban minden ötödik-hatodik megkérdezett elutasító volt. Bár az emberek még mindig inkább pozitívan gondolkodnak Európa jövőjéről, tartanak a munkanélküliségtől, a gazdasági kilátásoktól és a bűnözés növekedésétől. Az uniós intézmények között az Európai Parlament támogatottsága a legnagyobb. A tíz új tagország válaszadói között a legnagyobb a nem válaszolók, illetve a bizonytalanok aránya. A magyaroknál csak a finnek, a lettek, az angolok és az osztrákok hisznek kevésbé abban, hogy EU-tagnak lenni jó dolog. Fél év után hat százalékkal gondoljuk kevesebben (41 százalék), hogy az integráció előnyös Magyarország számára. A legnagyobb mértékben 7-9 százalékkal hazánkban csökkent az uniós intézményekbe vetett bizalom. Az európai alkotmány magyarországi támogatottsága viszont kiugróan magas. Az uniós bővítés kérdésében a legnagyobb ellenzők Franciaország és Németország. A legszívesebben az EFTA-országokat látnák a tagok között (Svájc, Norvégia, Izland), ha ők valóban be szeretnének lépni. Horvátország és Bulgária tagságát Európa inkább támogatná, Románia, Ukrajna és a Szerbia-Montenegró, valamint Macedónia kérdésében megosztott, míg Törökország és Albánia felvételét a megkérdezettek többsége elutasítja. A felmérés alapján ugyanakkor a magyarok a bővítés egyértelmű támogatói. A magyarok az EU harmadrangú polgárai   2005.11.04. 22:21 2005.11.02 14:24 A Jobbik nehezményezi, hogy Németország és Ausztria minden valószínűség szerint továbbra sem enged komolyabb számú magyar munkaerőt határain belülre, egészen 2009-ig. Ez az Európai Unióban sokat hangoztatott egyenlő bánásmód elvébe ütközik. A Jobbik nem szeretné, ha a jól képzett magyar munkaerő kivándorolna, de ha az EU termékeivel és szolgáltatásaival elárasztja a hazai piacot, az esélyegyenlőség jegyében biztosítani kell a magyarok ideiglenes külföldi munkavállalását is. Az erőszakos EU-csatlakoztatás idején azzal hitegették hazánk állampolgárait, hogy akadály nélkül, legálisan végezhetnek bármilyen tevékenységet más tagországokban. A valóság teljesen mást mutat: az unió vezető nagyhatalmai úgy akarják orvosolni a munkaerőhiányukat, hogy idegen bevándorlók tömegeit fogadják Európában, aminek következményei beláthatatlanok. A Jobbik Magyarországért Mozgalom szerint mára nyilvánvalóvá vált, hogy az európai egyesült államokban a magyarok csak harmadrangú állampolgárok, és Brüsszel még a harmadik világ bevándorlóit is szívesebben látja, mint minket. Z. Kárpát Dániel, a Jobbik EU-kabinet elnöke A finnek most elutasítanák az uniós tagságot   2006.01.03.  Egy 2005 decemberében végzett közvélemény-kutatás adatai szerint a finnek többsége nem elégedett hazája európai uniós tagságával, és ha most kéne döntenie a közösséghez történő csatlakozásról, elutasítaná azt. A Finnország második legnagyobb piackutató cége, a Taloustutkimus által végzett felmérés alapján ha most lenne a népszavazás, a finnek 49 százaléka mondana nemet az unióra, míg csupán 44 százalék támogatná a belépést. A válaszadók hét százaléka pedig nem tudja, hogyan döntene ebben a kérdésben. (A megkérdezetteknek a következő kérdésre kellett választ adniuk: "Hogyan szavazna az európai uniós tagságról döntő népszavazáson?") Finnország 1995-ben lett az Európai Unió tagja, miután az 1994. október 16-án rendezett referendumon a finn választók 56,9 százaléka támogatta hazája belépését a közösségbe. Lisbeth Kirk EUobserver Fordította: Császár Harmadik Út portál Kapcsolódó cikkek az EU és a székelyföldi autonómia kérdéshez:   Az EU nem merte kimondani a területi autonómiához való jogot, bár az RMDSZ nem is kérte !   2005.11.08. 10:29 Az RMDSZ jelenős áttörésnek tartja azt, hogy az Európa Tanács elfogadta azt a javaslatot, hogy "az anyaországoknak joguk van a határon túl élő nemzeti kisebbségeken segíteni ", melyet már régóta tudunk, ez az elv az EU gyakorlatában már évtizedek óta működik (dél-tiroli osztrákok, finnországi svédek stb. esetbében) más nemzetközi egyezmények alapján. Ebből kiindulva tehát nincs szükség az itt foglaltak újrafogalmazására az EU keretein belül, az ENSZ határozatok, Helsinki záróokmány és a többi nemzetközi egyezmény ajánlásainak betartása minden aláíróra vonatkozik. A szomorú az egészben az, hogy az RMDSZ azt a tényt is sikernek könyveli el, hogy a magyar identitás megőrzéséhez az EU a kulturális autonómiát fogja támogatni és nem a területi autonómiát. Tudvalévő, hogy a kulturális autonómiát a szórványban élők számára találták ki. Az egész "kulturális autonómia" a szórványosodás irányába hat ott is ahol még nem szórványban él a magyarság ! Kifejezettten káros és határozottan hátrányos pozíciókat épít ki az EU -ban az RMDSZ nemcsak az erdélyi magyarság számára, hanem az egész kárpát-medencei magyarság számára is ! Íme az RMDSZ kommentrárja : "Jelentős áttörést sikerült elérni a kisebbségi autonómia kérdésében az Európa Tanács jogi bizottságában megszavazott jelentéssel. A dokumentum először említi hivatalosan a jogot a kulturális autonómiára. A jogi bizottságnak Frunda György, az RMDSZ szenátora készített összefoglaló jelentést, amelyet a hétfői párizsi végszavazáson a testület elfogadott" írja az Erdély ma honlap. Az RMDSZ gátakat épít Európában az egész kárpát-medencei magyarság számára igen meggondolatlanul ! Ezek után a jövőben már a jogi útvesztőkben lesz mire hivatkozni, hogy miért nem jöhet létre magyar területi autonómia bárhol Európában. Álljon meg a menet RMDSZ ! A továbbiakban az Erdély ma honlap nyomán olvasható a híradás az alábbi hangzatosnak gondolt címmel: Tovább >>   Az EU egyáltalán nem garantálhatja az autonómiát Erdélyben   2005.09.16. 10:56 Az EU csak figyelheti az autonómiát . 2005.09.14., Erdély ma. Az EU Románia és Bulgária tagfelvételéért felelős bővítési biztosa szerint az autonómiai és önrendelkezési kérdések az egyes tagállamok saját döntéskörébe tartoznak, így ezeket az adott államban belpolitikai eszközökkel, tárgyalásos úton kell megoldani. Az EU csak figyelheti az autonómiát 2005.09.14 .,Erdély ma  Olli Rehn Románia EU-tagságát követően könnyebb lesz a magyarországi és az erdélyi magyarok kapcsolattartása – véli Olli Rehn. Az EU Románia és Bulgária tagfelvételéért felelős bővítési biztosa szerint az autonómiai és önrendelkezési kérdések az egyes tagállamok saját döntéskörébe tartoznak, így ezeket az adott államban belpolitikai eszközökkel, tárgyalásos úton kell megoldani. A finn politikus a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt is elmondta, hogy az unió nem tud véleményt nyilvánítani a román ortodox egyház terjeszkedéséről Erdély magyarlakta területein, mivel a helyzet pontos megítéléséhez alapos vizsgálódásra van szüksége, s csak azt követően lehet nyilatkozni az esetleges törvénytelenségekről. Európa legnagyobb lélekszámú kisebbségét a magyarok alkotják. A több országban szétszórtan élő magyarság legnagyobb tömbje, mintegy 1,7 millió fő, ma Romániában, Erdélyben él. Sokakban felmerül a kérdés, hogy mit tud Európa nyugati fele az ő sorsukról, körülményeikről és történelmükről. Tisztában vannak-e például a Ceausescu-féle erőszakos magyarellenes elnyomásáról, vagy az ortodox egyház mostani terjeszkedéséről a színmagyar területeken? Tudják-e, hogy a magyarság lélekszáma radikálisan csökken? – Az Európai Unió tud róla, hogy Románia a kommunista rendszer idején megpróbálkozott az erdélyi etnikai viszonyok átalakításával. Ezzel szemben az ortodox egyház jelenlegi működéséről az unió mindaddig nem tud véleményt nyilvánítani, ameddig azt ki nem vizsgálják, és be nem bizonyosodnak az állítólagos törvénytelenségek. Ami a magyarság lélekszámának csökkenését illeti, az EU meg van győződve róla, hogy erről a jelenségről nem a mostani román kormány tehet. Tudomásunk szerint Románia lakosságának lélekszáma egészében véve is észrevehetően csökkent az elmúlt tizenöt évben. A puszta számokból nem lehet következtéseket levonni a népesség csökkenésének okairól. – Van-e az EU-nak olyan szervezete, amely a kisebbségi kérdésekkel foglalkozik? – 1998-ban (1997-ben – a szerk.) hozták létre az Európai Rasszizmust és Idegengyűlöletet Megfigyelő Központot (EUMC). Ennek feladata a rasszista, idegengyűlölő, antiszemita és iszlámellenes jelenségek uniós elterjedtségének vizsgálata. Ezen szervezet objektív és megbízható adatbázisa a rasszizmus és az idegengyűlölet leküzdésében segíti az EU-t és annak tagállamait. Az EUMC-t a közeljövőben az Alapjogok Hivatala fogja felváltani. Kisebbségi kérdésekkel foglalkozik az Európa Tanács és az EBESZ kisebbségi megbízottja is. – Bővítési biztosként hogyan látja Románia és a többi kelet-közép-európai ország magyar kisebbségének helyzetét az unión belüli? Jobbra fordul a sorsuk? – Ha Románia tagja lesz az EU-nak, könnyebb lesz a magyarországi és a külhoni magyarok kapcsolattartása. A magyarok a maguk közösségén belül szabadabban, a politikai jogok megsértésének félelme nélkül fűzhetik majd szorosabbra kapcsolataikat a turizmus, a munkaerő szabad áramlása, a befektetések és a kulturális cserekapcsolatok terén. Ha azok az államok, amelyekben magyar kisebbség él, valóban demokratikusak, akkor a magyarság kisebbségi és az ország többségi képviselőinek képeseknek kell lenniük az egymás közötti problémák közös megoldására, és így kell együttesen egy jobb jövőn munkálkodniuk. – Mit kellene tenniük a kisebbségben élő magyaroknak ahhoz, hogy a finnországi svédekhez hasonló kisebbségi létfeltételeket érjenek el a maguk számára? – Az unióban több „minta” van arra, hogy miként lehet az ilyen típusú kérdéseket megoldani. Az autonómia és az önrendelkezési kérdések kizárólagosan az egyes tagállamok saját döntési körébe tartoznak. Ebből adódóan ezeket az adott államban, belpolitikai eszközökkel, tárgyalásos úton kell megoldani. Az EU nem tud beavatkozni az intézményi és politikai rendezésbe, azonban gondosan figyel arra, hogy törvénytelenségek és kirekesztések ne történhessenek. Az unió beleszólása ezekbe a kérdésekbe azért is helytelen lenne, mert a helyi szintű problémák megoldása megköveteli a helybeliek hozzájárulását és közreműködését, amely utóbbi előfeltétele a tervek hitelességének és megvalósíthatóságának. Románia esetében az unió tisztában van azzal, hogy a magyar kisebbséget képviselő politikai párt fontos tényezője a jelenlegi román kormánykoalíciónak, s ez a magyar kisebbség szavazáson mutatott aktivitásának köszönhetően van így. A magam részéről hiszem, hogy a többséget képviselő pártokkal szemben jelenleg ennek a magyar kisebbséget képviselő pártnak van meg a legnagyobb támogatottsága ahhoz, hogy a tanácskozásokon a magyar közösség érdekeit képviselje – természetesen a másik fél érdekeit is szem előtt tartva. Közvetlenül a uniós csatlakozás után a kisebbségeknek különösen figyelniük kell arra, hogy a helyi és területi képviseletek révén minden lehetséges támogatást és lehetőséget megragadjanak, amit az EU pénzalapjai kínálnak. Magyar Nemzet Online

Basescu szerint Koszovónak jár az autonómia, de az erdélyi magyarok ne kérjenek ilyet
2005.12.08. 09:29

„A Koszovó kapcsán születő kompromisszum elutasításának negatív következményei lennének a provincia lakóinak életére nézve” – tette hozzá Basescu, aki szerint a középutas megoldás lehetővé teszi, hogy a térség egésze az európai standardok felé fejlődjön. Nyugati Jelen

Forrás : Basescu: Koszovónak jár az autonómia nyomán
[ 2005.12.07. Erdély ma ]

A Székely Nemzeti Tanács az ENSZ-hez fordul !  tovább >> 

 2005.12.11., Erdély ma. A Székely Nemzeti Tanács nemzetközi felügyelettel kívánja megvalósítani Székelyföld autonómiáját – erről Sepsiszentgyörgyön határzott a magát a székelység közképviseleti testületének meghatározó szervezet közel száz képviselője. Csapó József a döntést úgy indokolta, hogy az élet szülte, utalva a román államelnök néhány nappal ezelőtt tett kijelentésére, miszerint Székelyföldre nem alkalmazható a koszovói konfliktus rendezésére ajánlott autonómia, Romániában ugyanis nincs háborús helyzet.  

Aggódnak a román EP megfigyelők az önkormányzás feltételének teljesítése az ú.n. "self-governance" kifejezés tartalma miatt		2005.12.06. 09:41
Egy kis túlzás kemény magyar lobbiról beszélni, melyet az eredeti cikk bevezetőjében olvashatunk akkor, amikor a gyakorlatban az eddiginél semmi újat nem jelentő "kulturális autonómiának" az érvényesítéséről van szó. Ha megfigyeljük a közleményeket,Gál Kinga a FIDESZ EP képviselője sem hangoztatja a területi autonómia lehetőségét Erdélyben. Az itthoni dumaellenzék szeptember 26-i szavazását már ismerjük. Hozzátehetjük, hogy a románok ettől is nagyon rettegnek. Számukra az autonómia kifejezés egy retteget szó, egy bűvös szó ,mely sérti az önérzetüket, olyan mint amikor a bűnös lelkiismerete megszólal az ellopott javak kapcsán. Ugyanez érvényes a szlovákokra és szerbekre. Ennek ellenére érdemes elolvasni az Erdély ma honlapon megjelent cikket a romániai EU csatlakozás körüli román aggályokról (szerk.). Tovább >>

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés