Magyar összefogás, magyar igazság és egy nemzetben gondolkodás honlapja
Magyar összefogás, magyar igazság és egy nemzetben gondolkodás honlapja
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Honlap menü
 
Fórumok
 
Partner oldalak
 
Hasznos linkek
 
Trianon árnyékában
 
Tudatos asszimiláció

 
Mit adtunk a világnak?

 
Irodalom és Trianon

 
Összetartozunk
 
Szent Korona eszme és tan
 
Linkek
 
Aktuális és kiemelt fontosságú hírek
 
Egy nemzetben gondolkodás honlapja - Ajánljon minket !

  

 
Autonómiát a felvidéki magyarságnak is !

  

 
Testvéroldal

      

 

 
Rablóbéke (kattintson a képekre)

           

 

 
 
 
 
 
Látogatók

free counters

 
Történelem
 
Horthy Miklós
 
The Threaty Of Trianon In English
 
A magyar nyelv ősnyelv
 
Magyarellenesség
 
Hírek
Hírek : Együtt ünnepelhetnek a szelmenciek - december 23-án 60 év után határnyitás lesz Kisszelmenc és Nagyszelmenc között

Együtt ünnepelhetnek a szelmenciek - december 23-án 60 év után határnyitás lesz Kisszelmenc és Nagyszelmenc között

  2005.12.21. 13:06

2005. december 21. Vajdaság ma. A karácsonyt már együtt ünnepelhetik Kisszelmenc és Nagyszelmenc lakói: 60 év után állandó határátkelő lesz a szétválasztott község két fele között.

 

 
- Illár Józsefnek, Kisszelmenc polgármesterének egészen biztos, hogy sűrű a mai napja és még az elkövetkezendő napok is azok lesznek, hiszen rég várt esemény lesz majd pénteken.
- Az egyik szemem sír, a másik meg nevet azért, mert hála Istennek elértük azt, hogy most már biztosan december 23-án, európai idő szerint 10 órakor határnyitás lesz megyei szinten – mondta el Illár József a Magyar Rádiónak.

http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=1474

 


 

A kettézárt falu története

Meddig élhet még Sztálin vasfüggönye?

A kettézárt falu: az ukrajnai Kisszelmenc (Solontsi) és a szlovákiai Nagyszelmenc (Vel'ké Slemence) állapota

2004-ben - és történelmi környezetük

A sztálini vasfüggöny ma is eleven maradványa zárja ketté az ukrán-szlovák határon fekvő, magyarlakta ikerfalut: Nagyszelmenc (a térképen szlovákul Vel'ké Slemence) a település Szlovákiában lévő része, Kisszelmenc pedig az Ukrajnához került falurész. (Kisszelmenc neve ukránul Solontsi. De a térképeken többnyire így se találjuk meg, aminek az oka ugyancsak a sztálini hagyomány: a nem közismert határmenti településeket nem jelölték, hogy a tájékozódást-tudásszerzést így is megnehezítsék. A másik ok a képmutatás volt: a Szovjetunió, ahol legnagyobb érték az ember, nem oly kíméletlen, hogy falvakat vágna ketté...) A település a nevét egy régi magyar forrás, a Sztáray-kódex 1363-ból datált adata szerint az ősi Szelmenczy nevű birtokos családról kapta. Nagyszelmenc és Kisszelmenc a XIV. századtól kezdve írásos emlékekkel bizonyíthatóan, és ma is szemmel láthatóan organikusan egybetartozik, együtt él, erősödik vagy sorvad. A történelem során a két településrész egy élő szervezetként egymásból fejlődik gazdaságilag és kulturálisan. Egy római katolikus, egy református, egy görög katolikus templomot épített magának Kisszelmenc-Nagyszelmenc népe. Egy temetőbe temetkeztek. Egy iskolába jártak a kisszelmenciek-nagyszelmenciek házasságából összeforrt családokban született gyerekek.

1945-ös kettévágásának következményeit a falu máig nem heverte ki. Nagyszelmenc lakóinak száma 1910-ben: 844; 1944-ben: 929; 2004-ben: 609. Kisszelmenc lakossága 1910-ben: 278; 1944-ben 319; 2004-ben: 222.

Ukrajna és Szlovákia között vízumkényszer van életben. Ha valaki a szlovákiai Nagyszelmencről el akar menni ötven méterre, az ukrajnai Kisszelmencen lévő szomszéd házba, először beutazik a 130 kilométerre lévő Eperjesre (Presov), ahol az ukrán konzulátuson befizet vízumkérelméért 30 USD-t - Kelet-Szlovákiában az átlagjövedelmek nem haladják meg a havi 300 USD-t, a nyugdíjak pedig havi 160-170 USD körül vannak - és hazautazik: ez oda-vissza eddig kétszázhatvan kilométer. A megadott időpontban a kész vízumért újra Eperjesre kell menni. Eddig összesen ötszázhúsz a megtett kilométerek száma, de most már autóba ülhet a látogató, és Nagyszelmencről felautózhat mintegy negyven kilométert a Felsőnémeti-Ungvár (Vysné Nemecké-Uzhgorod) szlovák-ukrán határállomásra, ahol több órás várakozás után átjut az ukrajnai Kárpátaljára, és lecsorog negyven kilométert Kisszelmencre. Több hetes ügyintézést és hatszáz kilométert tudva a háta mögött, máris megérkezett a szomszéd házba - ötven méter helyett hatszáz kilométert, több mint tízezerszer annyit utazva, mintha szülőfaluja főutcáját nem vágná keresztbe ma is lecsukott sorompó, határszántás, szögesdrótkerítés, elektromos jelzőrendszer. Egy kicsit odébb pedig a házak fölé még mindig őrtorony magasodik. (Amelyben a Szovjetunió összeomlása után gyakran ukrán katonabábu állt, nehogy azt higgye bárki, lankad az éberség.)

Ha ugyanezt az ötven métert valaki fordítva akarja megtenni, s az ukrajnai Kisszelmencből szeretne a szlovákiai Nagyszelmencben álló szomszéd házba utazni a testvéréhez, rokonaihoz, akkor először felkerekedik Ungvárra, és a szlovák konzulátuson beadja vízumkérelmét. Egy alkalomra 30 USD a szlovák vízum, kettőre 63, a félévre szóló pedig 96 USD. Egy havi nyugdíj Kárpátalján, 40-50 USD, de nem fizetik ki rendszeresen. A munkanélküliség aránya rendkívül magas, Kisszelmencen gyakorlatilag nincs munka. (Az ungvári szlovák konzulátus napi 35-40 vízumot ad ki az 1 258 000 lakost számláló Kárpátalján.) Kisszelmencről Nagyszelmencre kevesebb a kilométer, a vízumügyintéző utazásokkal együtt a két szomszéd ház közötti ötven méter alig kétszáznegyven kilométeren leküzdhető... Viszont még a kelet-szlovákiainál is sokkal súlyosabbak a vízum és az utazás anyagi terhei.

Kárpátalja, pontosabban az egykor területén fekvő négy-öt magyar vármegye 1919-ig Magyarország szerves része volt, és az első világháborút lezáró - a népek önrendelkezési jogát megfogalmazó wilsoni elveket figyelmen kívül hagyó - békeszerződéssel került az akkor alakított és azóta felbomlott Csehszlovákiához. 1938 őszén az első bécsi döntéssel nagy része visszakerült Magyarországhoz, egy kisebb részét pedig 1939 tavaszán a magyar honvédség visszafoglalta; 1938-1944 között Szelmenc is újra Magyarországhoz tartozott. Az ikerfalut a második világháború után vágták ketté a szovjet-csehszlovák határral, amikor 1945-ben a Szovjetunió nyugatra tolta határait, és bekebelezte Kárpátalját, amelynek mai hivatalos ukrán neve: Zakarpatska oblast - Kárpáton túli terület (Kijevből nézvést). A Vörös Hadsereg 4. Ukrán Frontjának katonái 1944. október végén, november elején foglalták el Kisszelmencet-Nagyszelmencet és környékét. A szovjet politikai tisztek gyorsan hozzáláttak az új szovjet határok kialakításához. (Noha megérkezett szövetségesük, a csehszlovák adminisztráció is, amely azt hitte, hogy Kárpátalja újra Csehszlovákiáé lesz. Hamar be kellett azonban látniuk: jobb, ha gyorsan távoznak.) 1944. november közepén szovjet katonai hatóságok - a 200 000 lelket számláló kárpátaljai magyarságból - 40 000 16-60 év közötti civil férfit hajtottak hadifogolyként a gulagra, azzal az ürüggyel, hogy háromnapos közmunkára kell menniük. Ez volt a malenki robot (a little light work), amelyről igen kevesen tértek vissza. Ezt követően 1944. november 26-án egy kongresszust rendeztek, amelyen a magyar lakosság megkérdezése nélkül kimondták Kárpátaljának a Szovjetunióhoz, Szovjet-Ukrajnához való csatolását. Megkezdődött az egyházak lefejezése is: 1946-ban a római katolikus és a református egyház papjait vitték a gulágra, templomaik nagy részéből ateista klubot, tornatermet csináltak. 1947-ben meggyilkolták a görög katolikus püspököt, 1949 tavaszán teljes egészében eltörölték a görög katolikus egyházat: 300 görög katolikus templomot adtak át a pravoszláv egyháznak, azokat a papokat, akik nem voltak hajlandóak átállni pravoszláv pópának, összesen 129 hitvallót, ugyancsak a gulágra vittek. Azokat a papokat, akik a gulágot túlélték, és szabadultak, még a Gorbacsov-korszakban is szoros rendőri ellenőrzés alatt tartották. A holokauszt tragédiájának következtében lélekszámában jelentősen megfogyatkozott kárpátaljai zsidóság ujjászerveződését, vallási életének feltámasztását a szovjet hatóságok minden eszközzel akadályozták. Az egyik legszebb kárpátaljai zsinagógát, a beregszászit (Berehovo) az 1960-as évek közepén a szovjet hatóságok leromboltatták, miután a hitközség vezetője "önként" lemondott az épület tulajdonjogáról.

Ebben a történelmi környezetben alakult Szelmenc sorsa is. A szovjet-csehszlovák határ kijelölése után Csehszlovákiában, Nagyszelmencen maradt az iskola, a református és a görög katolikus templom, a temető, a kovácsműhely. A Szovjetunióban, Kisszelmencen maradt a római katolikus templom. Kisszelmencről a római katolikus papot a gulágra vitték. Nagyszelmencen a református lelkészt rákényszerítették, hogy áttelepüljön Magyarországra, a görög katolikus papot pedig elűzték a faluból. Az új határ vonala pontosan ráesett egy kisszelmenci házra, amelynek a tulajdonosa, Kis Iván Miklós és családja, még időben elszökött Csehszlovákiába. Ezután a házukat szovjet tisztek lebontatták, és az anyagát eladták...

Mihelyt kijelölték a végső határvonalat, azonnal elkezdték kiépíteni a faluban a Szovjetuniót a nyugatinak számító puffer államtól, Csehszlovákiától, Kisszelmencet Nagyszelmenctől hermetikusan elzáró vasfüggönyt, ami sokkolta a falu lakosságát. Minden kommunikáció tilos volt. Öt méter magas sövényt is húztak, hogy át se lehessen látni. De volt többszörös drótkerítés, elektromos és rakéta-jelzőrendszer, esti-éjszakai kijárási tilalom és elsötétítési parancs. Akik a határ közelében, a zónában laktak, csak külön igazolvánnyal térhettek haza. A hatvanas évek közepétől építési tilalmat vezettek be Kisszelmencen. Ennek bevallott célja volt a falu elnéptelenítése majd megszüntetése annak érdekében, hogy a szovjet határ őrzését senki és semmi ne zavarja. Az építési tilalom a nyolcvanas évek elejéig volt érvényben. A levél ma is két-három hétig megy Kijeven át a szomszéd házba.

A Szovjetunió felbomlásának idején néhány látogatást engedélyeztek a szelmencieknek. De arra ekkor is ügyeltek, hogy ne a falu főutcáját elzáró szögesdrótrendszert bontsák meg. A falutól távolabb, a szántóföld sarában lehetett gyalogolni. Azóta ez is megszűnt.

E sorok írója A kettézárt falu című dokumentumregényében tette közzé Szelmenc históriáját. A mű 2000 tavaszán jelent meg, könyvbemutatót a helyszínen, a szelmenci 342-es határkőnél tartottunk 2000. április 15-én - a falu mindkét oldalán. Kulturális és politikai szervezetek kérték, hogy ebből az alkalomból nyissák meg a határt. A szlovák hatóságok igent mondták, az ukrán hivatalosság nemet. 2003. október 18-án egy jelképesen kettévágott kaput avattak föl ugyanott, a falu országhatárának két oldalán. Az ünnepi határnyitási kérelemre ezúttal az ukrán hatóságok mondtak igent, s a szlovákok nemet.

Szégyen volna, ha mindez így maradna. Ha Szelmenc lakóit továbbra is elzárnák egymástól, és 2004-ben a sztálini vasfüggöny átváltozna a gazdag Európa átjárhatatlan aranyfüggönyévé. 2007-ben teljes mértékben életbe fog lépni a schengeni rendszer, amely újra hermetikusan el fogja zárni egymástól a falu két felében élő családokat, rokonokat. Ezen csak a határ megnyitása segíthet! A falu ujjáéledésének érdekében határátkelőnek kell nyílnia a szlovákiai Nagyszelmenc (Vel'ké Slemence) és az ukrajnai Kisszelmenc (Solontsi) ikerfaluban, hogy a település két részének lakói az EU gyakorlatával összhangban vízummentesen, szabadon, díjtalanul és állandó jelleggel átjárhassanak egymáshoz.

Budapest, 2004. március 25.

Zelei Miklós

   
 Forrás:  
2004. © Zelei Miklós. Minden jog fenntartva!
E-mail:
info@zelei.hu

http://www.zelei.hu/konyv-kettezart-osszefoglalo.html

 
A honlap látogatottsága
Indulás: 2005-04-08
 
Jelenlegi látogatók száma

  látotagó olvassa a lapot.

 
Magyar helységnévkereső
 
Az andocsi Máriához
     
 
Ismerős Arcok

             

 

     Tovább >>kapcsolódó I.        

     Tovább >>kapcsolódó II   

 
Trianon himnusz - Csík zenekar

Tartsd magad, nemzetem !

 
Égi Élő Igazság- A Szent Korona Tana

A Szent Korona misztériuma és tana

 
Segítse a Trianon Kutató Intézetet

 
Üzenet az MSZP szavazóknak

      

 
El kell ismertetnünk Trianon igazságtalanságát!

    

 
Vérző Magyarország

      

 
Csevegő - regisztráltaknak

 
Jobbik

 

 

 

 



 




       A Jobbik nemzedék című dokumentumfilm letölthető:

  Jobbik kiskáté: 

 
Hozzászólások a cikkekhez
Friss bejegyzések
2011.01.08. 10:19
2010.07.26. 18:16
2010.07.20. 16:34
2010.02.09. 11:11
2009.12.17. 20:40
2009.08.31. 16:34
2009.08.02. 13:52
2009.07.29. 09:31
2009.06.20. 09:42
2009.06.20. 08:53
2009.06.18. 15:04
2009.06.09. 17:06
Friss hozzászólások
 
Kérjük szavazzon !
Lezárt szavazások
 
Szavazás
Eva Maria Barki:"az autonómiánál többet kell követelni !"”

Igen
Nem
Nem tudom
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Szavazás
Az agresszív magyarellenes tót politika ellen mit tehetünk?
A magyarság asszimilációját célzó tót törvényhozást csak úgy állíthatjuk meg,

ha népszavazással revíziót követelünk (nemzetközi ügyet csinálunk)
ha az autonómiát támogatjuk (mely belügynek minősül, kisebb az esély a megvalósításra)
ha petíciózgatunk az EU-nak,hogy helyettünk oldja meg a kérdést
Nemzetközi bíróság vizsgálja felül a Párizsi békeszerződést és döntsön a revízióról/autonómiáról
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Szavazás
Lezárt szavazások
 
Az Erdély Ma honlap legfrissebb hírei
 
Amit az autonómiáról tudni érdemes

Példák Európában és világszerte:

Erdély, Délvidék, Felvidék, Kárpátalja:

 Nyugat Európa: 

 
Amit az állampolgárságról tudni érdemes

 Érvek a kettős állampolgárság mellett tovább >>

  Frissítések a témában:

 

 

SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - TUDJ MEG TÖBBET SELENA GOMEZ MAGÁNÉLETÉRÕL, SZERELMÉRÕL, CSALÁDJÁRÓL, KARRIERÉRÕL!    *****    HA TE IS IMÁDOD A ZÖLD ÍJÁSZ VILÁGSIKERÛ SOROZAT ELBÛVÖLÕ SZERELMESPÁRJÁT AKKOR ITT A HELYED! MAGYAR OLICITY SITE    *****    The Vampire Diaries & The Originals szerepjáték - ha kedveled a sorozatokat és írni is szeretsz, ne habozz!    *****    Rendhagyó kedvezményt ajánlok Nektek, Te monhatod meg, hogy mi legyen az ára. Pl.: Születési, párkapcsoklati, horoszkóp.    *****    KÖNYVismertetõk, kötelezõ olvasmányok    *****    BOOKFANCLUB -> A könyvek birodalma elvezet a képzelet csendes világába!<<-BOOKFANCLUB    *****    Ingyenes, korlátlan képfeltöltés!!! www.kepfeltolto.eu    *****    Autista - Állatbarát - Homoszexuális - Intelligens - Kívülálló - Mûvészlélek - Segítõkész - Toleráns    *****    Portálépítés és portáldíszítés kezdõknek és haladóknak! Rengetek leírás, JavaScriptek , CSS ,HTML kódok,Design!    *****    HAT ÉVE ONLINE! - LÁTOGASS EL MAGYARORSZÁG EGYETLEN MÛKÖDÕ SELENA GOMEZZEL FOGLALKOZÓ OLDALÁRA! - HAT ÉVE ONLINE!    *****    A SZULTÁNA: HÍREK - KÉPEK - SOROZATISMERTETÕK - TÖRTÉNELMI INFÓK - ÉRDEKESSÉGEK MINDEN MENNYISÉGBEN A SOROZATRÓL    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed - Charmed -Játékok    *****    Itt a nyár! Kivirágzott a mályva és a pipitér! Hogy mit szólt ehhez a két virágmanó? Gyere, és olvasd el a Mesetárban!    *****    STITCHERS - Magyarország egyetlen oldala a természetfeletti krimi-drámasorozatról! A Stitchers sorozatot megéri nézni!    *****    Nézz Élõ live filmet gportalon. Klikk klikk klikk.    *****    Gréti. 23. Egyetemista. Chevelle. Rap. Jégkorong. Ottawa Senators. Jean-GabrielPageau. Írás. Olvasás. Blog. (:    *****    Élõ live mozifilmek. Ha szereted a filmeket, sorozatokat, meséket akkor itt a helyed!    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    ARIANA GRANDE TODAY - MAGYARORSZÁG EGYETLEN ARIANA GRANDÉVAL FOGLALKOZÓ HONLAPJA - TUDJ MEG RÓLA MINDENT    *****    KOSEMBLOG.GP//A MAGYAR "A SZULTÁNA" RAJONGÓI OLDAL//BY: KÖSEM// KOSEMBLOG.GP//MINDEN, AMI KÖSEM...