Az egyházi iskolákat összefogó SZÜLŐI KÖZÖSSÉGEK békés demonstrációja - az aláírásgyűjtő ív és a felhívás letölthető! Aktuális: 2005.12.16-án, 11:00 órakor

Az egyházi iskolákat összefogó SZÜLŐI KÖZÖSSÉGEK 2005. december 16-án 11 órára békés demonstrációra HÍVJA a szülőket, pedagógusokat, diákokat,egyetemi és főiskolai hallgatókat,az öregdiákok szervezeteit,a vallási közösségeket, gyülekezeteket,időseket és fiatalokat, civil szervezeteket, lelkiségi csoportokat és MINDAZOKAT, akiknek fontos a történelmi egyházak és intézményeik jövője! Találkozunk Budapesten, a Felvonulási téren a Regnum-keresztnél! Táblákkal, feliratokkal, zászlókkal, színes sálakkal, kendőkkel vegyünk részt a demonstráción! Megmozdulásunk akkor lesz eredményes,ha nagyon sokan leszünk, ha nagyon fegyelmezettek és figyelmesek leszünk, ha hitelesen képviseljük intézményünket, közösségeinket!! Az aláírásgyűjtő ív és a 16-i tiltakozásra szóló felhívás letölthető: http://www.plebania.net/anyagok/175.doc   (Forrás : Virtuális Plébánia www.plebania.net )   Kapcsolódó hírek: Az egyházi intézmények finanszírozásának jogi háttere 2005. december 16.  Magyar Kurír Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a négy történelmi egyház közös sajtótájékoztatóján 2005. december 5-én a következőképpen magyarázta meg a jelenlévő újságíróknak az egyházi intézmények finanszírozásának történelmi, jogi hátterét: A rendszerváltás után megalkotott első törvény, az 1990. évi IV. törvény elismeri az egyházak számára a közszolgálati intézmények alapításának, fenntartásának a jogát. Ebbe oktatási, kulturális, nevelési, szociális, egészségügyi intézmények beletartoztak, ahogyan ezt a törvény kifejezetten említi is. Ugyanakkor a törvény garantálja, hogy ezekre a tevékenységekre az állam az állami hasonló intézményekkel egyenlő normatív támogatást biztosít. Ez nem valami különleges kiváltság volt, ez nem a nyugat-európaiak által irigyelhető kedvezményezett helyzet volt, hanem egyszerűen a legelemibb szükségszerűség. Amikor ugyanis az egyházak ilyen jellegű intézményeket tartottak fenn 1948, az államosítás előtt, akkor ezeknek működési alapjaik voltak, amelyek történelmileg alakultak ki. Ezeket a gazdasági alapokat, termelő eszközöket ellenszolgáltatás nélkül elvonták, ugyancsak az egyháztagoknak a jelentősebb magántulajdonát is. Tehát bölcsen tudta azt a törvényhozó, hogy semmilyen más reális lehetősége az egyházaknak nincsen arra, hogy ilyen intézményeket működtessenek, csak az, hogyha az állam az állampolgári jogegyenlőségre tekintettel ezeknek az intézményeknek a számára is egyenlő állami finanszírozást biztosít. Ezek után az 1991. évi XXXII. törvényben – a megújult magyar kormányzat – mintegy késztette az egyházakat, hogy ilyen intézményeket pedig vállaljanak és vegyenek át. Ez úgy történt, hogy semmilyen termelőeszközt vagy más tulajdont nem juttattak vissza az egyházaknak, csak az 1948 előtt vagy istentiszteleti, vallási életre szolgáló vagy pedig ilyen közszolgálati célra használt épületeket. Tehát pontosan ezeket az épületeket kívánta a magyar állam akkor visszaadni azzal a feltétellel, hogy azokat az egyházak hasonló célokra fogják használni. Tehát strukturálisan a törvény beépítette azt a késztetést, hogy az egyházak vegyenek át ismét ilyen intézményeket és igyekezzenek ezeken a területeken széleskörű tevékenységet kibontakoztatni. Természetesen szó sem lehetett arról, hogy a régihez hasonló léptékben kerüljön erre sor, pl. az oktatásban a 60% fölötti részesedés helyett a jelenlegi 5% körüli katolikus részesedés az erőinknek a végső határát jelenti. Tehát a társadalmi realitást is figyelembe kell venni, amikor ezekről a problémákról tárgyalunk. Az ezt követő években az egységes normatív állami finanszírozás az összes ilyen szektorba tartozó intézmény vonatkozásában megváltozott; részekre osztották, egy részét áthárították az önkormányzatokra, az önkormányzatoknak juttattak bevételi forrásokat akár az adókból, az önkormányzati adófizetési lehetőségekből vagy önkormányzati vagyonokból. Ehhez képest az egyházi fenntartású intézményeknek ezt a különbözetet nem kívánták megadni. Az ebből fakadó vitáknak, problémáknak, gyakorlati szükséghelyzeteknek a szorítása idézte elő a meg-megújuló tárgyalásokat, majd az 1997-es Szentszéki Egyezményt, illetve az azt követő egyéb egyezményeket más egyházak és a Magyar Köztársaság között. De azóta is újra meg újra azt tapasztaljuk, hogy bizony át-átstrukturálják ezeknek a közszolgálati intézményeknek a finanszírozását, megosztják a normatív támogatást, más-más forrásokat kapcsolnak be, de mindig olyan jelleggel, hogy azoknak egy részéből az egyházi fenntartású intézmények kimaradjanak. Miután ezek az intézmények állami megbízásból, állami feladatot átvállalva végzik tevékenységüket, ugyanolyan magyar állampolgárok javára, akik az adójukat befizették, tehát ezeknek az állami finanszírozását a jogegyenlőség kívánja meg, nem pedig különleges kiváltság. Ennek az összefüggésnek az eredménye az, hogy évről évre meg-megújuló alkudozás kezdődik, amikor különbség keletkezik az önkormányzati, az állami és az egyházi fenntartású intézmények finanszírozásában. Idén a költségvetési törvény tervezetében jelentős különbség bukkan fel újra – nem először a történelemben! Most nagyjából az a szerkezete, hogy csökkentették a normatívákat, majd az állami és önkormányzati intézmények részére pl. a kistérségi társulásokon keresztül megnyitották az ezt pótló másik finanszírozási csatornát, ezt azonban a jogszabályok értelmében az egyházi intézmények nem vehetik igénybe. Ezzel egyenlőtlenség keletkezett a finanszírozásban, ezért kívánjuk, hogy ezt a költségvetési törvény tervezetének módosításával szüntessék meg, állítsák helyre valamilyen technikával az egyenlő finanszírozást.” nyomtatási nézet   hír továbbküldése Kapcsolódó hírek, cikkek Békés demonstráció az egyházi iskolákért és intézményekért december 16. 16:23 …az egyházi iskolák esélyegyenlőségéért lezajlott demonstráció résztvevőit december 16. 16:12 Petíció az oktatási miniszterhez az egyházi iskolák esélyegyenlőségéért december 16. 13:35 Pápai Lajos püspök beszéde az egyházi iskolákért szervezett demonstráción december 16. 13:15 Sajtótájékoztató a közös nyilatkozatról és a költségvetési törvénytervezetről december 5. 18:16 Konferencia: Az egyházi iskolák nehéz évei május 21. 20:36 Iskolabezárások a kormányzati elvonások miatt? január 29. 10:49 A törvény szerint esedékes ingatlanrendezési ütemről január 29. 10:19 Bölcskei Gusztáv jogos aggodalmai január 28. 19:43 Megkérdeztük az egyházi iskolák esélyegyenlőségéért lezajlott demonstráció résztvevőit 2005 december 16. 16:12,Magyar Kurír „Elfogadhatatlan számunkra, hogy bizonyos költségvetési támogatásokból eleve kizárják az egyházi intézményeket." (Részlet az oktatási miniszterhez benyújtott petícióból) Egy szentendrei diák: Az én szüleim is fizetik az adót az államnak, és ebből az egyházaknak is kellene juttatni. Miért kellene a keresetükből még az iskolába is fizetni, ha egyszer az adójukat becsületesen befizették? És még hozzátenném: az, hogy minket kivezényeltek ide, nem igaz. A szüleinknek küldtek egy papírt, itt van a kezemben. A szüleim aláírták, és ezzel hozzájárultak ahhoz, hogy itt legyünk. Egy nagykanizsai diák: Azért jöttünk, hogy demonstráljunk, mert az Oktatási Minisztérium úgy döntött, hogy jóval kevesebb támogatást ad a katolikus iskolák számára, mint az állami iskoláknak, és ez ellen szeretnénk tiltakozni ezen a rendezvényen. Azért tartom fontosnak a jelenlétet, mert ezzel támogatjuk az egyházat, és megmutatjuk, hogy kiállunk mellettük, és ezzel próbáljuk őket segíteni. Egy zsámbéki nővér: Egyrészt a szolidaritás hozott ide minket. Másrészt, mi kifejezetten hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozunk, kisebb csoportokban kell dolgoznunk, nagyobb tanerővel, és sokkal több önerőt is kell fordítanunk az oktatásra, függetlenül attól, hogy megkaptuk-e a normatívát vagy sem. Ha azt akarjuk, hogy a gyerekek iskolába járjanak, akkor ki kell fizetni az útiköltségüket, és ezért felháborító, hogy a katolikus iskolák nem kapják meg a bejáró normatívát. Mivel a katolikus egyház ilyen hátrányos helyzetűek részére is fenntart iskolákat, még inkább jogosan követelheti, azt, ami az összes többinek jár. Egy székesfehérvári tanár: Kiszámoltuk, hogy ha ezt a költségvetést ebben a formában fogadják el, akkor az iskolánknak nagyjából 30 millió forinttal jut kevesebb. A normális működéshez szükségünk van erre a pénzre, és úgy gondoltuk, jó ha megmutatjuk, hogy az egyház igenis él, működik, és szükség van az általa fenntartott intézményekre is. Nemcsak a közhasznú funkció miatt, hanem azok miatt az értékek miatt is, amelyeket mi közvetíteni tudunk; amiatt a stabilitás miatt, amit a család és a hit fontosságának hangsúlyozása ad nekünk. Egy budakeszi diák: Azért jöttünk, mert továbbra is ebbe a suliba akarunk járni, és nem akarjuk, hogy át kelljen menni egy állami iskolába, vagy valami másik iskolába. Itt fontosak a vallási erények is, foglalkozunk a vallással és a kereszténységgel, és ami nagyon fontos: megvan a közösség, a szeretet. MK           nyomtatási nézet   hír továbbküldése Kapcsolódó hírek, cikkek Békés demonstráció az egyházi iskolákért és intézményekért december 16. 16:23 Az egyházi intézmények finanszírozásának jogi háttere december 16. 14:55 Petíció az oktatási miniszterhez az egyházi iskolák esélyegyenlőségéért december 16. 13:35 Pápai Lajos püspök beszéde az egyházi iskolákért szervezett demonstráción december 16. 13:15 Sajtótájékoztató a közös nyilatkozatról és a költségvetési törvénytervezetről december 5. 18:16 Konferencia: Az egyházi iskolák nehéz évei május 21. 20:36 Iskolabezárások a kormányzati elvonások miatt? január 29. 10:49 A törvény szerint esedékes ingatlanrendezési ütemről január 29. 10:19 Bölcskei Gusztáv jogos aggodalmai január 28. 19:43 Megkérdeztük Dr.Veres András püspököt a költségvetés elfogadásáról 2005.december 21. Magyar Kurír Az Országgyűlés december 19-én elfogadta a jövő évi költségvetést, amely hátrányosan érinti az egyházi intézményeket. Szerkesztőségünk erről kérdezte Veres András püspököt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárát. – Hogyan fogadta a Katolikus Egyház a költségvetés elfogadásának hírét? – Az utolsó pillanatig reménykedtünk, hogy a kormány visszavonja a jövő évi költségvetési törvény azon súlyosan diszkriminatív pontjait, amelyeket egyházi iskolák és egyházi szociális intézmények vonatkozásában terjesztett a parlament elé. Sajnos ebben hiába reménykedtünk, hiszen már látjuk a szavazás végeredményét: bár az iskolák esetében kisebb módosítások történtek a tavalyi évhez képest (tavaly úgy terjesztették a parlament elé a költségvetési törvénytervezetet, hogy 2005-ben nem kaptuk meg a bejáró normatívát, nem kaptuk meg a kistelepülési támogatásokat illetve a társulási normatívákat, s a most elfogadott költségvetésben ezek közül kettőt visszahelyeztek: a bejáró és a kistelepülési támogatást), viszont változatlanul súlyos pénzbeli elvonások és diszkriminatív megkülönböztetést kell elszenvedniük az egyházi oktatási intézményeknek. Ugyanis a többcélú kistérségi társuláshoz változatlanul nem juthatunk hozzá, pedig ott jelentős összegekről van szó: a bejáró gyermekek esetén egy 65 000 Ft-os összegről, és hogyha az iskolabusszal járnak be ezek a gyermekek, akkor még további 65 000 Ft, tehát összesen 130 000 Ft gyermekenként. Súlyosan diszkriminatívnak érezzük azt is, hogy az egyházi kiegészítő támogatás összegét nagyon alacsonyan állapították meg, hiszen a tényleges adat már 2004-ben 156 399 Ft volt fejenként. Jövőre ez az összeg 128 970 Ft lesz, tehát még a 2004. évhez képest is gyakorlatilag 30 000 kevesebb jut erre a célra. Furcsállva láttuk, hogy a kormány egyforintos emelkedést ebben szeretett volna kezdeményezni, tehát 128 970-ről 128 971-ra emelték volna ezt az összeget, de a parlament nem fogadta el. Ezen a „nagyvonalúságon” csak mosolyoghatunk, de nem értjük. Változatlanul problémát jelent, hogy bármennyire kértük, a törvényből egyszerűen kivették azt, hogy az egyházi intézményben dolgozóknak is ugyanaz a közalkalmazotti bérezés jár, mint az állami közalkalmazottaknak. Ezzel már tavaly is próbálkoztak, feltételezhetően azért, hogy ezután ne is követelhessük azt a támogatást, amit az állam a közalkalmazotti bérkiegészítésre ad, amiből a béremeléseket lehet finanszírozni. Már 2005-ben is a közalkalmazotti béremelésre az állami iskolák kaptak egy 8,4 milliárdos nagyságrendű támogatást, később egy 3 milliárdos kiegészítést. Ebből az egyházi intézmények nem részesülhettek, és ez súlyosan diszkriminatív. Szociális intézményeinkkel kapcsolatban csak nagyon minimális változás történt, ezek az intézmények gyakorlatilag ugyanabban a helyzetben vannak, mint oktatási intézményeink: a normatívákat lényegesen csökkentették, és az állami intézmények esetében az elvonást úgynevezett többcélú kistérségi társulások támogatásával ellensúlyozták– ebből az egyházi intézmények nem kaptak. Ugyanakkor az egyházi kiegészítő támogatást itt is lényegesen csökkentették: idén 44,9% volt, jövőre 39,6%. A költségvetés elfogadása az egyházi oktatási intézményeknél mintegy 4-5 milliárdos kiesést jelent, a pontos számításokat még ezután fogjuk elvégezni. A szociális intézmények esetében pedig azt jelenti, hogy egy átlagos nyugdíjjal rendelkező idős embernek havonta 18 000 forinttal többet kell fizetni, hiszen az egyházi szociális intézményekben gondozottak lényegesen kevesebbet kapnak az állami költségvetésből, mint korábban. – Tehát tulajdonképpen csak néhányat fogadott el a kormány azokból a követelésekből, amelyeket a költségvetés megszavazása előtt fogalmaztak meg az egyházak. – Két dologban tettek engedményt, amely esetekben ebben az esztendőben elvonást hajtottak végre: a bejáró normatíva és a kistelepülési támogatás, de másban sajnos nem változtattak. – Milyen lépéseket terveznek? – Még egyeztetünk a következő lépésről. Miként elhangzott a demonstráción is: kézenfekvő, hogy mind az alkotmánybíróságot, mind nemzetközi emberi jogi szervezeteket ebben az ügyben szükségesnek látszik megkeresni. – A kiskunfélegyházi iskolában történtek ügyében vizsgálatot indít az oktatási miniszter. Mit tenne hozzá az esethez? – Már a televízióban is elmondtam: úgy gondolom, az igazgató asszony ezzel kapcsolatban egyértelmű információt adott, a sajtó próbálja meg ezt másképpen beállítani. Ő elmondta, hogy mivel a demonstráció napján szaktanár-helyettesítésről nem tudtak gondoskodni az ott maradt gyermekek számára, egy úgynevezett feladatlapot osztottak ki a különböző tantárgyakból, a gyermekek szakszerű foglalkoztatása végett. Nem osztályzási célból íratták ezeket, hanem azért, hogy a gyerekek úgy töltsék el az órát, hogy az ne pusztán játékkal teljen. Az egyik kérdés például az volt irodalomból, hogy a diák milyen könyvet olvasott mostanában, és miért tetszett neki az a könyv. MK nyomtatási nézet   hír továbbküldése

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés