Magyar összefogás, magyar igazság és egy nemzetben gondolkodás honlapja
Magyar összefogás, magyar igazság és egy nemzetben gondolkodás honlapja
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Honlap menü
 
Fórumok
 
Partner oldalak
 
Hasznos linkek
 
Trianon árnyékában
 
Tudatos asszimiláció

 
Mit adtunk a világnak?

 
Irodalom és Trianon

 
Összetartozunk
 
Szent Korona eszme és tan
 
Linkek
 
Aktuális és kiemelt fontosságú hírek
 
Egy nemzetben gondolkodás honlapja - Ajánljon minket !

  

 
Autonómiát a felvidéki magyarságnak is !

  

 
Testvéroldal

      

 

 
Rablóbéke (kattintson a képekre)

           

 

 
 
 
 
 
Látogatók

free counters

 
Történelem
 
Horthy Miklós
 
The Threaty Of Trianon In English
 
A magyar nyelv ősnyelv
 
Magyarellenesség
 
Hírek
Hírek : Kormánypárti politikusok Magyarország leggazdagabb emberei között

Kormánypárti politikusok Magyarország leggazdagabb emberei között

  2005.10.13. 10:13

MNO ,2005.október 12. Kormánypárti politikusok is szerepelnek Magyarország leggazdagabb 150 embere között – a lista első helyén egy orosz vállalkozó áll, őt követi Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója 60 milliárdos vagyonával. Leisztinger Tamás 38,2, Zwack Péter (aki volt SZDSZ-es országyűlési képviselő is) 7,5 milliádrot, Kapolyi László (MSZP) 4,5 milliárdot gyűjtött össze. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek 4, Kóka János gazdasági miniszternek pedig „csupán" 3 milliárdos vagyonnal kell beérnie. Gyurcsány vagyonát tavaly 3,8 milliárdra, 2003-ban 3,5 milliárdra, Kókáét pedig 2004-ben 2,7 milliárd forintra becsülték. (kép:www.gesztieszti.uw.hu)

Gazdag kormánytagok - elszegényedő ország

Magyarország leggazdagabb embere orosz, míg a leggazdagabb magyar Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója – derül ki a Népszabadság Rt. ma megjelenő, a 150 legvagyonosabb magyart bemutató kiadványából, melybe a nálunk élő külföldiek is bekerültek.

Utóbbiak között a 11 éve hazánkban élő Megdet Rahimkulov, az Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) elnök-vezérigazgatója áll az élen: 83 milliárdos vagyonával az abszolút listát is vezeti. Csányi Sándor, az OTP első embere 60 milliárdnyi ingó és ingatlan vagyont tarthat magáénak. A lista további helyein is közismert emberek foglalnak helyet: az építési vállalkozó Demján Sándor, illetve a Fotex-csoport atyja, Várszegi Gábor, valamint a járműiparban (és újabban a média területén is) tevékenykedő Széles Gábor 50, 48, illetve 45 milliárddal követik a dobogós helyezetteket. Leisztinger Tamásnak, az MSZP-hez közel álló vállalkozónak 38,2 milliárd forintos vagyona van, Nagy Eleknek (építőipar) 37 milliárdos, Bige László Tibornak (vegyipar) 31 milliárd forintos, Veres Tibornak (szolgáltatás) 30 milliárd forintos vagyona van. A tízes toplista végén egy 28 milliárdos vagyonnal rendelkező szállítmányozó, Wáberer György foglal helyet.

Politikusok is szerepelnek a listán: Zwack Péter (aki volt SZDSZ-es országyűlési képviselő is) 7,5 milliádrot, Kapolyi László (MSZP) 4,5 milliárdot gyűjtött össze. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek 4, Kóka János gazdasági miniszternek pedig „csupán" 3 milliárdos vagyonnal kell beérnie. Gyurcsány vagyonát tavaly 3,8 milliárdra, 2003-ban 3,5 milliárdra, Kókáét pedig 2004-ben 2,7 milliárd forintra becsülték.

(az MNO nyomán)


Kapcsolódó cikkek:

Kínos kérdések Gyurcsánynak
Valóság helyett rablómesét adott elő a miniszterelnök a parlamenti bizottság előtt
2005. október 13. 9:02, MNO


Magyar Nemzet
Számos kínos kérdésre nem válaszolt tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a családja állami forrásokból történt meggazdagodását vizsgáló bizottság előtt, ugyanakkor azt elismerte, hogy felesége, Dobrev Klára valóban átadta a Szemlőhegy utcai családi villa egy részének hasznosítási jogát a Gyurcsány–Dobrev tulajdonú Fittelina Kft.-nek, viszont áfát nem igényeltek vissza az ingatlanon végrehajtott több tízmillió forintos luxusberuházások után.

Csaknem tízperces késéssel érkezett meg az Apró–Gyurcsány-érdekkör meggazdagodását vizsgáló parlamenti bizottság elé Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, akinek elsőként Deutsch Tamás fideszes bizottsági tag tett föl lényegre törő, igen vagy nem választ igénylő kérdéseket.

A kormányfő azonban rendre hosszú monológokba bonyolódott, amelyekben olykor a kérdező iskolai tanulmányaira, képzettségére tett dehonesztáló megjegyzéseket.

Deutsch első kérdése az volt: igaz-e, hogy az állami tulajdonú, Szalay utca 4. szám alatti ingatlan értékbecslését a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) megbízásából Gyurcsány Ferenc cége, az Altus Rt. végezte 1993-ban? Gyurcsány erre úgy válaszolt, az épület társasházzá alakításához fölhasznált ingatlanbecslést az Altus által megbízott szakértő készítette. A második kérdés az volt, igaz-e, hogy az Altus Rt. a Szalay utca 4. VI–VII. emeletén lévő ingatlanokat 16 millió forintra, a földszinti ingatlant pedig közel tízmillió forintra értékelte. Erre Gyurcsány úgy felelt, amennyiben az említett számok az értékbecslésből származnak, akkor igen.
Harmadik kérdésében Deutsch Tamás arra várt volna választ, igaz-e, hogy a szintén Gyurcsány-érdekeltségű Aldo Kft. 1994. május 26-án nettó 16 millió forintért megvásárolta az emeleti ingatlanokat, míg a földszinti ingatlant nettó tízmillió forintért lízingbe vette az államtól. A miniszterelnök úgy reagált, az értékbecslésnek és az értékesítésnek nincs köze egymáshoz, vagyis egy ilyen módon föltett kérdésre a válasz: nem. Ezután a fideszes politikus azt tudakolta, igaz-e, hogy ugyanebben a hónapban, 1994 májusában szintén az Altus Rt. készíttetett egy másik értékbecslést is, amely az előzőtől eltérően az emeleti ingatlanok értékét nem 16, hanem 45,3 millió forintban határozta meg. Gyurcsány Ferenc emlékeztetett, az adásvétel előtt a VI. és a VII. emeleten a kancellária bölcsődéje és óvodája működött, „kicsike vécékkel, kicsike mosdókkal”, ezért az Altus Rt. beköltözéséhez jelentős beruházásra volt szükség: felújították a gépészetet és a burkolatot, falakat mozgattak meg, nyílászárókat cseréltek.

Deutsch Tamás kiemelte, a miniszterelnök nem mond igazat, hiszen az Altus 1993-as mérlegbeszámolója szerint csupán 968 ezer forintos beruházást hajtottak végre az ingatlanokon, ami nem indokolja a két értékbecslés közötti jelentős eltérést. Gyurcsány Ferenc erre azt mondta, Deutsch Tamás nem érti a számviteli jogot, majd arra utalt, hogy az értéknövekedést eredményező beruházásokat nem az Altus Rt. végezte, ezért nem ennek a cégnek a mérlegében kell keresni az elszámolásokat. A miniszterelnök nem nevezte meg azt a céget, amelyik az állítólagos 30 milliós átépítést az állami ingatlanon állítólag elvégezte. Arra sem adott magyarázatot, hogy ez az általa névtelenségben hagyott cég milyen szerződés vagy jogi kapcsolat alapján végzett volna el egy ilyen beruházást egy állami ingatlanon.

Az ellenzéki politikus ezután arra volt kíváncsi, tájékoztatta-e az Altus az eladót, a Miniszterelnöki Hivatalt a 45,3 millió forintos értéket megállapító új szakvéleményről. A kormányfő erre nemmel felelt, mondván, egy saját beruházásból, saját kockázatra megvalósított beruházásról nem kell értesíteni az eredeti tulajdonost, azaz a bérbeadó Miniszterelnöki Hivatalt.

Deutsch Tamás ezt követően azt tudakolta, igaz-e, hogy 1994. május 30-án, vagyis négy nappal az adásvétel után az Aldo Kft. a 16 millió forintért megvásárolt emeleti ingatlanok tulajdonjogát 45,3 millió forintért adta át az Altus Rt.-nek. Gyurcsány válasz helyett továbbra is azt próbálta magyarázni, hogy valaki vagy valakik 24 millió forintnyi beruházást hajtottak végre az ingatlanokon. Deutsch arra is kíváncsi volt, hogy az Altus Rt. az államtól 1995. január 19-én 6 millió forintért megvásárolt 319 négyzetméteres, Szalay utcai földszinti ingatlant és az ehhez kapcsolódó, tulajdonában lévő 66 négyzetméteres lakást az Állami Közlönykiadó Kft. két hónappal a vásárlás után visszabérelte-e Gyurcsány cégétől. A fideszes politikus a szerződés alapján hangsúlyozta, hogy a Gyurcsány cégének tulajdonában lévő ingatlant az állami cég állami forrásból, közvetlenül az adásvételt követően százmillió forintért átépítette. Kiemelte azt is, hogy az ingatlant visszabérlő állami cég 2005-ig a kormányfő cégének több mint százmillió forintot fizetett ki bérleti díjként. Gyurcsány védekezésében bonyolult fejtegetésbe bocsátkozott, amely szerint az állam 100 millió forintért nemcsak az államtól 6 millióért megvett 319 négyzetméteres ingatlanát újította fel, hanem a cég magántulajdonában lévő, de nem az államtól vásárolt 66 négyzetméteres lakrészt is.

Deutsch Tamás hetedik kérdése felé (ez szintén az értékbecslésekre vonatkozott) kezdték elveszíteni türelmüket a vizsgálóbizottság szocialista tagjai. – Meg kellene érteni, Tamás – szólt át Tóth Károly ellenzéki képviselőtársának, az ingatlanra vonatkozó értékbecslések közötti különbségek okára utalva, miközben Vadai Ágnes (a brókerbizottságban korábban tapasztalható, Wiener György által képviselt stílushoz képest) bátortalanul, kis szünetekkel, de folyamatosan ügyrendben kért volna szót.

Ezután áttértek a Szalay utca 4. szám alatti épület földszintjét érintő ügyletekre, ahol a képviselői klub működött. A miniszterelnök megerősítette, hogy az Altus 1995. január 12-én vásárolta meg 6,6 millió forintért az államtól. Gyurcsány ismét bonyolult fejtegetésbe bocsátkozott, amely szerint a MeH-től megvett 319 négyzetméteres ingatlanhoz még vásárolt egy 66 négyzetméteres magáningatlant is. Ezt a két ingatlant adták bérbe tíz évre az állami tulajdonban lévő közlönykiadónak. Az állami cég 2005-ig több mint 100 millió forint bérleti díjat fizetett ki a Gyurcsány tulajdonában lévő Altus Rt.-nek.

A miniszterelnök közölte: egy lerobbant szakszervezeti klubot vásároltak meg, és egy felújított ingatlant adtak tovább (két hónap múlva) bérbe a közlönykiadónak. – Nem mond igazat! – reagált erre Deutsch Tamás, ugyanis a közlönykiadónak kellett 97 millió forintért felújítania Gyurcsány cégének ingatlanjait. Gyurcsány személyeskedő hangnemre váltott: – Értette-e, amit idáig mondtam, vagy nem érdekli, ezért beszél butaságokat dr. Deutsch Tamás, végzettsége szerint jogász? – kérdezte a kormányfő, akinek hozzászólását Tóth Károly tapssal honorálta.

Gyurcsány Ferenc és Deutsch Tamás is levonta a több mint egyórásra nyúlt meghallgatás tanulságait. A miniszterelnök azt javasolta, amenynyiben jogsértéseket gyanítanak bármilyen ügygyel kapcsolatban, akkor legyenek következetesek, és férfihoz méltón jelentsék fel őt, hogy egy „rendes, jogszerű eljárásban” tisztázhassa magát. – Ha az én titkaimra kíváncsiak, akkor legyenek vele boldogok, ha erre van szükségük, akkor tegyék, de talán éppen emiatt fogják elveszíteni a választásokat – zárta le a témát a miniszterelnök, aki a továbbiakban az ország dolgaira akar koncentrálni. Deutsch végösszegzésként 1993-tól kezdődően elemezte a különböző tranzakciókat, aminek végén arra jutott: a kormányfő által felvetett részletkérdésektől eltekintve is kijelenthető, hogy Gyurcsány a kettős értékbecslés segítségével lebonyolított ingatlanügylettel, továbbá az Altus tulajdonában lévő ingatlanoknak állami forrásból történő felújításával, valamint az így felújított ingatlanoknak az állam felé történt bérbeadásával 248 millió forint bevételre tehetett szert az Altus.

Tóth Károly előbb a bizottság fideszes elnökének erkölcsi tartásáról és gátlástalan vezetési stílusáról beszélt, majd megkérdezte, hogy a miniszterelnök közszereplőként segített-e vállalkozásainak. Gyurcsány ezután hosszas beszédet tartott életéről és annak fontosabb döntéseiről, majd közölte: sár rá nem hullik, nem is hullott, nem is fog hullani. A testület ülésének vége felé a lapunk által bemutatott, szintén egy volt Gyurcsány-érdekeltség, a Fittelina Kft. ügyeire került a szó, majd ezzel kapcsolatban Csiha Judit MSZP-s alelnök tájékoztatott az APEH-ban megindított belső vizsgálatról. Az adóhatóság gyanúja szerint egy vezető beosztású tisztségviselő adótitkot sértve hívott le információkat a szervezet számítógépes rendszeréről.

Véletlen? Röviddel a Gyurcsány-bizottság ülésének megkezdése után a távirati iroda az APEH következő bejelentéséről tájékoztatott: belső vizsgálatot rendeltek el, mert felmerült a gyanú, hogy egy korábban a miniszterelnök érdekeltségi körébe tartozó, ám azóta már megszűnt cég ügyében jogosulatlan adatkezelés történt a hivatalban. Az adóhatóság közleménye szerint szeptember közepén a hivatal egyik dolgozója adótitoknak minősülő adatokat töltött le az APEH informatikai rendszeréről, és ez a már évekkel ezelőtt megszűnt vállalkozás adótitkait érintette. Az MTI úgy tudja, a cég a Fittelina Kft., a vizsgált dolgozó pedig az APEH korábbi vezetésének bizalmi embere volt. Tudósításába a távirati iroda lapunkat is belekeverte. – A cég a Fittelina, amelynek adózási ügyeiről a Magyar Nemzet közölt részleteket – tartalmazza az MTI írása. A hivatal tevékenységét felügyelő Pénzügyminisztérium szóvivője, Pichler Ferenc érdeklődésünkre közölte: csak a véletlen folytán esett egybe a bizottsági ülés és a hivatal bejelentése, és nem hiszi, hogy a közlemény ütemezett volt. – Egy ilyen vizsgálat úgy zajlik, hogy előbb elkészül az anyag, azután bejelentik – érvelt a szóvivő.

Lapunk visszautasít. A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnapi parlamenti vizsgálóbizottsági meghallgatásán elhangzott állításokra reagálva a Magyar Nemzet határozottan kijelenti: a kormányfő és felesége, Dobrev Klára közös kft.-jéről, a Fittelina Kft.-ről és a miniszterelnök egyéb érdekeltségeiről szóló tényfeltáró sorozatában a lap kizárólag olyan adatokat használt fel, amelyek nyilvánosan fellelhető hivatalos dokumentumokban, elsősorban a Fővárosi Cégbíróságra az adott cégek által beadott éves mérlegbeszámolókban, illetve azok szöveges kiegészítő jelentéseiben szerepeltek. Ezek az adatok minden érdeklődő számára hozzáférhetőek. A Magyar Nemzet egyetlen olyan adatot sem közölt, ami illegitim forrásból származna, és egyetlen olyan adatot sem tárt a nyilvánosság elé, ami az APEH-től származott volna. A Magyar Nemzet a lap törvénytelen forrásaira vonatkozó gyanúsítgatásokat a leghatározottabban visszautasítja. Azokkal szemben, akik ezt állítják vagy sugallják, a Magyar Nemzet minden törvényes eszközzel fellép.


Cikk küldése |  | Nyomtatási verzió

 
 
 

Balliberális gazdaságpolitika - külkereskedelmi mérleg: az idén 465 milliárd forint hiány
  2005.10.07. 13:28

2005. október 7. 9:07 MNO. Az idén január-augusztusban a külkereskedelmi mérleg hiánya 465 milliárd forint (1881 millió euró) volt, ami 281 milliárd forinttal (1060 millió euróval) kevesebb az egy évvel ezelőttihez viszonyítva a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint. A kivitel értéke 7686 milliárd forintot, a behozatalé 8152 milliárd forintot tett ki.

 

Külkereskedelmi mérleg: 465 milliárd forint hiány január-augusztusban
2005. október 7. 9:07

MNO
Az idén január-augusztusban a külkereskedelmi mérleg hiánya 465 milliárd forint (1881 millió euró) volt, ami 281 milliárd forinttal (1060 millió euróval) kevesebb az egy évvel ezelőttihez viszonyítva a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint. A kivitel értéke 7686 milliárd forintot, a behozatalé 8152 milliárd forintot tett ki.

2005. augusztusban – az első becslés szerint – a kivitel értéke 927 milliárd forint, a behozatalé 1022 milliárd forint volt. A külkereskedelmi mérleg nyolca­dik havi hiánya 95 milliárd forintot (386 millió eurót) tett ki, ami 11 milliárd forinttal (48 millió euróval) több a 2004. augusztusi értékhez képest.

 


Brüsszelnek "kínos", hogy az MNB-től tudta meg a magyar költségvetés helyzetét
2005. október 12. Magyar Futár
A magyar közfinanszírozási szféra állapota "kínos módon" csak azután vált ismertté Brüsszel számára, hogy az MNB beárulta a kormányt, áll a szerdai Financial Timesban, amely ettől függetlenül dicséri a magyar jegybank eljárását.


A londoni üzleti napilap szerint a magyar kormány "kreatív könyveléssel próbálta lemasszírozni" az államháztartási hiányt, és amikor ez kiderült, az kínosan érintette az EU-bizottságot, amely még júliusban is elérhetőnek nevezte a 2005-re kitűzött, 3,6 százalékos hiánycélt.

A Financial Times szerint ez az eset is megmutatja, milyen nehézségekkel kerül szembe a brüsszeli bizottság a költségvetési fegyelem betartatásában, amikor a tagországok kormányai aprólékosan kidolgozott pénzügyi manőverekkel próbálják álcázni költségvetési hiányaikat és adósságukat.

Joaquín Almunia, az EU pénzügyi biztosa a múlt héten éppen a Financial Timesnak nyilatkozva mondta: egyes tagországok befektetési bankoktól kérnek pénzért tanácsot arra, hogy miképp vegyenek ki kiadási tételeket a költségvetésből például a magán- és az állami szektor által közösen végrehajtott beruházások (PPP) örve alatt.

A lap szerdai számában név nélkül idézett egy bizottsági illetékest, aki a magyar költségvetés alakulásáról azt mondta: a magyarok alig három hónapja még azt mondták, hogy bármilyen szükséges lépést megtesznek a deficitnek az elfogadott határon belül tartására, "ehelyett mennek és megnövelik a hiányt".

A Financial Times ugyanaznap szerkesztőségi kommentárban dicsérte az MNB-t, amiért az "lerántotta a leplet saját kormánya deficitelrejtő próbálkozásáról". Ez megmutatja, hogy egyes jegybankok betölthetik megfelelő szerepüket Európa gazdasági irányításában, bár rossz hír, hogy az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) figyelmét a (magyar) jegybanknak kellett ráirányítania "e pénzügyi trükközésre", annak ellenére, hogy a hivatal hatáskörét és forrásait kibővítették a görög költségvetési botrány óta, áll a brit lap szerkesztőségi cikkében.

 

Az EU megelégelte a hiányt és a kozmetikázást - az MSZP mégis elégedett

 2005. szeptember 17.  Magyar Futár
Az Európai Bizottság pénzügyi biztosa pénteken kételyeit fejezte ki a magyar kimutatások hitelességével kapcsolatban. Szájer József szerint a magyar kormány már így is hiteltelen az európai intézmények szemében, Burány Sándor szerint azonban minden a legnagyobb rendben van a magyar gazdasággal, sőt, szerinte az uniós szakember is elégedett.


Megálljt parancsolt Joaquín Almunia a költségvetési kozmetikázásnak, elutasítva az autópálya-építések elszámolásának magyarországi "mérlegjavító" gyakorlatát. A mostani uniós állásfoglalás felboríthatja az idei büdzsét, sőt, megtorpedózhatja az euró 2010-es bevezetését is.

Kételyeit fogalmazta meg tegnap a magyarországi statisztikai és költségvetési mutatószámok hitelességét illetően Joaquín Almunia, az európai bizottság pénzügyi biztosa, aki arra kérte a magyar hatóságokat, foglaljanak állást arról, hogy az európai unió felé közölt adataik megfelelnek-e a valóságnak.


Almunia tegnap azt is közölte, hogy Brüsszel nem fogadja el az autópálya-építésekre vonatkozó eddigi magyar könyvelést, azaz nem tartja szabályosnak az építések kiszervezését a költségvetésből.


Az EU ezzel gyakorlatilag elutasította azt a költségvetési manőverezést, amely az államháztartási hiányt kívánta csökkenteni a Nemzeti Autópálya Rt. és az Állami Autópálya Kezelő Rt. között létrejött tranzakcióval, amelynek segítségével a büdzsé több száz milliárd forintos pluszbevételhez jutott.


A magyar kormány már így is hiteltelen az európai intézmények szemében


Magyarország ma távolabb van az euró bevezetésétől, mint 2002-ben az Orbán kormány idején volt - jelentette ki Szájer József, az Európai Parlament képviselője az MTI-nek szombaton, Joaquín Almuniának, az Európai Unió pénzügyi biztosának pénteki bejelentésére reagálva.


A fideszes politikus elképzelhetőnek tartja, hogy az ország lényegesen később tud csak csatlakozni az euró zónához, mint a környező országok, például Szlovákia, vagy Szlovénia.
- A helyzeten az sem segít, hogy a magyar kormány megpróbálja költségvetési és statisztikai bűvészmutatványokkal félrevezetni az EU intézményeit - mondta. A magyar kormány már így is hiteltelen az európai intézmények szemében, mondta.


Említést tett arról, hogy Magyarországot a túlzott deficiteljárás alá vonták, amit az egyik legszigorúbb gazdasági eljárásnak nevezett.
- Ez azt mutatja, hogy Magyarország nem tudja teljesíteni a saját maga által vállalt kötelezettségeket, az államháztartás hiányának 3 százalék alá történő csökkentéséről - tette hozzá.


A kormánynak az állampolgárok és az EU megtévesztése helyett megfelelő gazdaságpolitikával kellene jó pontokat szereznie - tolmácsolta a Fidesz véleményét a képviselő.


Szájer József szerint a helyzet rontja az ország és a magyar gazdaság megítélését. "A kormány ugyan le tudja és le tudta cserélni a KSH vezetőit, az EU felé azonban korrekt számokat kell bemutatnia" - szögezte le.


Burány szerint az uniós biztos elismerően szólt a magyar gazdaságról


„Ebben a ciklusban megduplázzuk a magyarországi autópályák, gyorsforgalmi utak számát. Míg az Orbán-kormány idején összesen 7 km autópálya épült, addig ebben a ciklusban 500 km hosszú autópályát, illetve autóutat építünk. Szerencsés helyzetben van tehát Magyarország, hogy ma már az a kérdés, hova könyvelje el a sikeres autópálya-építések költségeit” – írja Burány Sándor szombaton kiadott közleményében.


Ami az autópálya-építések finanszírozása kapcsán most felmerült, az nem politikai, hanem szimpla számviteli kérdés – vélekedik a szocialista politikus. „Statisztikusok vitáznak könyvelőkkel. De az autópályák kapcsán nem az a fontosabb, hogy mit, hova könyvelnek, hanem hogy közös adóforintjainkat hatékonyan és átláthatóan felhasználva minél előbb, minél több autópálya épüljön meg” - sorolja.


Az MSZP frakcióvezető-helyettese biztos benne, hogy tartjuk az euro 2010-es bevezetésének dátumát. Sőt, abban is biztos, hogy – mint írja –, „az Európai Unió pénzügyi biztosa is elismerően szólt a magyar gazdaság állapotáról”.


„Ez a statisztikai kérdés semmilyen módon nem befolyásolja ezeket a kedvező folyamatokat: a robosztus növekedést, az árstabilitást jelentő alacsony inflációt, a beruházások egyre növekvő mennyiségét. A magyar gazdaságpolitikát nem a statisztikai szempontok, hanem az ország érdekei szerint alakítjuk. Amíg a Fidesz a könyvelésről vitatkozik, addig mi tovább építkezünk” – summázza Burány Sándor.


forrás: MNO, MTI, gondola,Magyar Futár



APÜSZ: Polt lépjen!
Több mint gyanús összefonódások Gyurcsány ingatlanügyeiben
2005. október 19. 0:02


Magyar Nemzet
A legfőbb ügyészhez fordult tegnap az APEH Üldözötteinek Szövetsége (APÜSZ), hogy közérdekből indítson semmisségi pert amiatt, mert a miniszterelnök cége jogellenesen szerzett meg az V. kerületi Szalay utca 4. szám alatti épületben található ingatlanokat az államtól. Cégbírósági dokumentumokból kiderült: az ügylet szereplőiként felmerül Kiss Elemér volt kancelláriaminiszternek, Erdős Ákosnak és Szilas Ádámnak, a kormányfő egykori üzleti partnerének és munkatársának, valamint a Miniszterelnöki Hivatal részéről eljáró helyettes államtitkárnak, Szilvásy Györgynek a neve. Utóbbi felesége a kritikus időben Gyurcsány beosztottja volt.

Szerdahelyi Szabolcs, az APÜSZ elnöke arra kérte hétfői levelében Polt Péter legfőbb ügyészt, közérdekből indítson semmiségi pert azon „nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköző” szerződésre vonatkozóan, amelynek következtében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök cége jogellenesen megszerezte az V. kerületi Szalay utca 4. szám alatti ingatlant. Az APÜSZ elnöke rámutatott, a polgári törvénykönyv szerint a semmis szerződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat, a Legfelsőbb Bíróság pedig egy 1990-es ítéletében kimondta, hogy a semmis szerződésekkel kapcsolatos perindítási lehetőséget vagy a konkrét jogviszonyon alapuló jogi érdekeltség, vagy a perlési jogosultságot biztosító külön jogszabályi felhatalmazás alapozza meg. – Mivel jelen esetben az állam – mint érdekelt fél – nem hajlandó az eredeti állapot helyreállítása iránti pert megindítani, az ügyészségre hárul a felelősség, hogy a keresetet előterjessze – fogalmazott Szerdahelyi.

Az APÜSZ elnöke emlékeztetett, hogy az Apró–Gyurcsány-érdekkör meggazdagodását vizsgáló parlamenti bizottság ülésén Deutsch Tamás országgyűlési képviselő közel 248 millió forintos gazdagodásról beszélt, amelyet Gyurcsány Ferenc érdekeltségei könyvelhettek el maguknak az állam rovására. Szerdahelyi Szabolcs rendkívül cinikusnak tartja azt a hivatalos érvelést, miszerint az ingatlanok eladásával, majd későbbi visszabérlésével (mint például a balatonőszödi kormányüdülő esetén is) csupán az eladók oldalán követhettek el hűtlen kezelést, Gyurcsány Ferenc viszont „ártatlan, sőt ügyes vállalkozó”. Az APÜSZ-nek eddig is az volt a véleménye, hogy a hűtlen kezelésből származó vagyoni előnyt megszerző személy orgazdaságot követ el – áll a Polt Péternek tegnap írt levélben.

Deutsch Tamás a Hír Televízió egyik műsorában érdekes személyi összefüggésekre hívta fel a figyelmet. A politikus említést tett Szilvásy Györgyről – a kormányfő jelenlegi kabinetfőnökéről –, aki 1994-ben, illetve 1995-ben a Miniszterelnöki Hivatal gazdasági helyettes államtitkáraként közreműködött a Szalay utcai ingatlanügyletben is. Kijelentette továbbá, hogy Szilvásy felesége ebben az időszakban több olyan cégben vállalt vezető tisztséget, amely Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozott. Deutsch kitért Kiss Elemér akkori közigazgatási államtitkár szerepére is, aki felügyelőbizottsági tagként a 90-es évek elején Gyurcsányék zászlóshajóját, az Altus Rt.-t erősítette.

Mint az a kormányfő vagyonosodását vizsgáló bizottság múlt heti ülésén kiderült, az állam tulajdonában álló Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kezelésében lévő, hétemeletes, Szalay u. 4. szám alatti ingatlant 1993 júniusában a Miniszterelnöki Hivatal társasházzá alakította. A társasházzá alakítással kapcsolatban az értékbecslés elkészítésével a MeH a Gyurcsány Ferenc tulajdonában álló Altus Rt.-t bízta meg. Az Altus szakértője a földszinten lévő, 319 négyzetméter alapterületű, úgynevezett bemutatótermet 9,797 millió forintra, a VI. és a VII. emeleten lévő, korábban óvodaként és bölcsődeként használt, 478 négyzetméteres ingatlanokat pedig együttesen 16,040 millió forintra értékelte. A MeH megbízásából a társasház alapító okiratát ügyvédként az a Kiss Elemér ellenjegyezte, aki abban az időben az Altus Rt. felügyelőbizottsági tagja is volt egyben.

1994 márciusában a MeH a Szalay utcai ház több ingatlanának – köztük a 319 négyzetméteres bemutatóteremnek, valamint a VI–VII. emelet ingatlanjainak – az értékesítésével az Ingatlanpiac Kft.-t bízta meg. A nyilvános cégadatokból kiderül, hogy ebben az időszakban az Ingatlanpiac Kft. fő tulajdonosa Gyurcsány korábbi üzletfele, az Erdős Ákos érdekeltségébe tartozó Geoholding Rt. volt. Az értékesítést végző Ingatlanpiac Kft. tulajdonosának, a Geoholding Rt.-nek az igazgatója az a Szilas Ádám, aki ugyanebben az időben az Altus Rt. felügyelőbizottsági tagja is volt, valamint a pályázatot megnyerő, Gyurcsány érdekeltségébe tartozó Aldo Kft.-ben korábban ügyvezetőként bukkant fel. Figyelemre méltó körülmény, hogy Szilas a miniszterelnök tanácsadójaként részt vett Gyurcsány Ferenc bizottsági meghallgatásán. Szilas felesége, Tatai Ilona ugyancsak számos alkalommal vállalt vezető tisztségeket különböző Gyurcsány-cégekben.

Az Ingatlanpiac Kft. az értékesítésre nyilvános versenytárgyalást írt ki, amelyet a Gyurcsány érdekeltségébe tartozó Aldo Kft. nyert meg. A VI–VII. emeleti ingatlanokra a MeH adásvételi szerződést kötött az Aldo Kft.-vel, amely az ingatlanokat nettó 16 millió forintért vásárolhatta meg. A 319 négyzetméteres földszinti helyiségre a MeH nem adásvételi szerződést kötött az Aldo Kft.-vel, hanem hároméves futamidejű lízingszerződést 10,4 millió forint értéken. Az adásvételi szerződés és a lízingszerződés jóváhagyása a MeH helyettes államtitkárának, Szilvásy Györgynek a hatáskörébe tartozott. A törvények szerint ugyanis amennyiben egy ingatlan értéke nem haladta meg a 20 millió forintos értékhatárt, úgy a MeH annak értékesítéséről saját hatáskörben dönthetett. A cégadatok szerint Szilvásy György felesége a lízingszerződés megkötésének időpontjában a Gyurcsány érdekeltségébe tartozó Gépszerelő Rt. gazdasági igazgatója és az rt. 1994. május 25-én megkezdett közgyűlésén megválasztott igazgatósági tagja is volt. Azaz az állam részéről a Gyurcsány érdekeltségébe tartozó Aldo Kft. lízingszerződését az a Szilvásy György hagyhatta jóvá, akinek a felesége Gyurcsány másik cégének gazdasági igazgatója és vezető tisztviselője is volt egyben. A tények azt mutatják, hogy a döntési jogkörrel rendelkező állami tisztségviselő családi megélhetése részben Gyurcsány cégétől függött.


Cikk küldése | | Nyomtatási verzió


A kísértő elvtársi múlt 
KISZ-vezetőként adatokat gyűjtött Gyurcsány Ferenc az ellenzékről

2005. október 31. 0:02
 
 
Egy elvtárs a Fideszről
KISZ-vezetőként adatokat gyűjtött Gyurcsány Ferenc
október 31.




Magyar Nemzet - Joó István
Úgy vélem, hogy a KISZ-nek politikai eszközökkel kell fellépnie az általa elfogadhatatlannak tartott törekvések ellen, politikai munkával kell elszigetelnie az esetlegesen megalakuló Fidesz-csoportokat – írta Gyurcsány Ferenc abban az 1988. augusztus 17-i keltezésű levelében, melyet a pécsi felsőoktatási intézmények (Janus Pannonius Egyetem, Pécsi Orvostudományi Egyetem, Pollák Mihály Műszaki Főiskola) párttitkárainak küldött „elvtársi üdvözlettel”. A szerkesztőségünk birtokába került dokumentumról – mely a Baranya megyei levéltárból való – első ízben Hankiss Ágnes tett említést a Sorok között című műsorának múlt pénteki adásában, a Hír Televízióban.

Nagyításhoz kattintson a képre Gyurcsány Ferenc kormányfő 1988 augusztusában a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) pécsi városi bizottságának titkára volt, nemsokára pedig a KISZ Központi Bizottságának a titkára lett. Levelében azt is említette, „küldöm bizalmasan a Fidesz tervezett programját”, hogy az segítségül legyen KISZ-szervezeteknek a „hatékony politikai taktika kidolgozásában”. Arról nem ír Gyurcsány, honnan szerezte be az említett programtervezetet. Nem ez az egyetlen felbukkant dokumentum, amelyben a miniszterelnök a formálódó demokratikus ifjúsági szervezetek elleni fellépést sürgeti. 1989. januárjának végén Gyurcsány már a KISZ KB titkáraként egy újabb levélben beszámolt arról, hogy gyűjtőmunkát folytattak az ellenzéki szervezetek tevékenységéről. „A mellékelt füzetben kísérletet tettünk arra, hogy a közéletben legtöbbször előforduló alternatív szervezetekről összefoglaló tájékoztatást adjunk” – fogalmazott.

Nagyításhoz kattintson a képre Nagyításhoz kattintson a képre
Büntetőeljárás fenyegette a Fidesz tagjait az országos adatgyűjtés eredményeképpen – derül ki a frissen fellelt dokumentumokból


A milliárdos üzletember-miniszterelnök politikai előéletét és hajdani mozgalmi eszközeit felvillantó iratok jól beleillenek abba az összképbe, amely az egykori nem kommunista, ezért ellenségnek tartott politikai ifjúsági szervezetek elleni harcról szól, az idő tájt, mikor még elkerülhetőnek látszott a rendszerváltozás. Beleillik egyszersmind abba az összjátékba, melynek egymáshoz közeli szereplői az állampárt (MSZMP), a KISZ és az állambiztonsági szolgálatok voltak. Erre bizonyítékok a lapunkhoz került egyéb dokumentumok is, amelyek Gyurcsány Ferencéhez hasonló igényt fogalmaznak meg. Egyik ilyen bizonyító erejű dokumentum Varga Péternek, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztálya vezetőjének a Fidesszel kapcsolatos határozati javaslata, amely kimondja: „Javasoljuk, hogy a Politikai Bizottság értsen egyet a büntetőeljárás megkezdésével. (…) Feltételezésünk szerint a büntetőeljárás elrendelése további polarizációt vált ki az érintettek körében.” Közismert, hogy a rendszerváltozás előtt a polarizálás, bomlasztás, a vezetők lejáratása az állambiztonsági szolgálat III/III-as ügyosztályának közreműködését igénylő taktikai feladat volt.

Cikk küldése |  | Nyomtatási verzió

Az oktondi és a román
  2005.10.29. 22:22

2005.10.29. Erdély ma. Azt sem tudtam, sírjak-e, kacagjak-e, amikor Gyurcsány Bukarestben kijelentette: Magyarország nem akarja Erdélyt. Nem, dehogy. Ugyan, miért is akarná? Egy kísértetiesen hasonló eset jutott eszembe erről: nem is olyan rég, amikor még Năstase volt Románia miniszterelnöke, egyik budapesti látogatása során egy kis fiatal, ballib riporterkisasszony nagy ártatlanul megkérdezte tőle, miért gondolják azt a románok, hogy Magyarország vissza akarná szerezni Erdélyt? Năstase fitymálóan elmosolyodott, majd azt mondta a maga pragmatikus észjárásával: mert mi, ha tőlünk vettek volna el valamit, magpróbálnánk!... S ezzel a mondatával palira vette, megleckéztette a hígmagyart, akiből, úgy tűnik, sikerült kiölni a nemzeti identitást, olyannyira, hogy már attól lelkiismeretfurdalása támad, ha arra gondol, a másik azt gondolhatja, hogy ő...




Honnan ez a paranoia, ez a beteges önigazolási hajlam? Miért él belső kényszer a magyar politikumban bizonygatni a románnak, hogy nem akarja Erdélyt, akkor is, akkor is, ha a románnak eszébe sem jut provokálni, rákérdezve? Hát nem visszás? Mondhatni, a magyar kér bocsánatot a romántól, amiért esetleg eszébe juthat jogos igénye! Ahelyett, hogy a románnak lenne történelmi bűntudata, a magyarnak van. Ahelyett, hogy a román próbálná minduntalan bizonygatni, hogy nem is volt annyira jogtalan Trianon, inkább bölcsen hallgat, a magyar pedig aláfekszik neki, valósággal vigasztalva a romámt: no, ne bánd, no! És hová jutunk? Vert viszi veretlent: hülyét csinálnak belőlünk.

És ennek sajnálatos hagyománya van, nem Gyurcsány az első, aki szemlesütve így nyilatkozott, Kádár is ilyesmit hangoztatott, a szocialista káderesség felé terelve a szót. Lassan oda jutunk, hogy a mindenkori magyar politikus a homlokára tűzhet egy cetlit: igen, én vagyok a hülye, én vagyok a gazember. És aztán jöhet külpolitizálni Romániába, biztosan jól fogadják.

Pedig mi, erdélyi magyarok kevéssel beérnénk. Nem kellene azt mondja Gyurcsány, hogy követeljük Erdélyt, ennek most nem kedvez a geopolitikai légkör (az már más kérdés, hogy volt úgy), elég lenne, ha utalna arra, hogy nem felejtettük el, hogy a miénk volt, jelezve, hogy legalább valamiféle erkölcsi(?) kompenzáció járna érte. De Gyurcsányék erre sem képesek. Letagadnák Trianont, ha tehetnék! És miért? Miért e hajbókolás? Jószomszédi viszony és hasonlók? A román külpolitika folyton hülyét csinál a magyarból, s aztán csak vigyorog rajta (lásd Năstase). Aki sosem nyitja ki a száját, arról az a vélemény alakul ki, hogy nincs is neki. Pedig kutyát és politikust a szájáért tartunk.

Zsidó Ferenc, Polgári Élet



[ Nyomtatás | Elküld ]

Oldal tetejére


Három tojás, négy paradicsom és hat hazaáruló

 

Erdélyi Napló,2005.10.16.


      Nagy az ijedelem Székelyföld árvízkárosult falvaiban. Előbb volt december ötödike, amely után egy reménnyel lettek szegényebbek, azután jött az árhullám, amely mindent vitt. Életeket is.


      Most meg itt ez a Gyurcsány. Olyan, mint az árvíz: jön, ha kell, ha nem. Pedig mondtuk, üzentük már neki eleget: maradna otthon, jól megvagyunk mi nélküle is, de hiába. Odaát gyors léptekkel jövöget a kampány, s ennek a határon túliak is részesei. Politikai tőkét ideát is lehet gyűjtögetni – nem is keveset. Jönnek is sokan és mondogatnak szép beszédeket, hadd hízzon a májunk a mindennapi keserűség mellett.


      Gyurcsány egy percig sem adta fel, hogy meghódítsa Erdélyt is. Délvidéken már volt, felavatott egy magyar költségvetésből épült épületet, és saját portájukon olvasott be vendéglátóinak, cseppet sem sajnálta megmondani a tutit, nem! Csak azért sem, akkor sem, sohasem!


      „Kormánypárti politikus Erdély felé, ha átlépi a határt, kap három tojást, négy paradicsomot meg hat hazaárulót” – mondta nemrég az egyik ballib hetilap riportere a kormányfőnek. Gyurcsány azzal hárított, hogy hazaárulót otthon is kap, meg hogy ez az egész azokat minősíti, akik dobják. Mármint a tojást.


      Azt hiszem, a miniszterelnök enyhe szerepzavarban van. Nem csodálkoznék, ha a gyászos emlékű december ötödike első évfordulóján felkérné az MVSZ-t, hogy kérjen bocsánatot a rosszul sikerült kezdeményezésért.


      Gyurcsány már csak ilyen.
      Képes idejönni, és mintha nem történt volna semmi, vagy mintha csak gyerekcsíny lett volna, szerető arccal megpaskolja a székelyruhás árvízkárosult gyerekek arcát, nagylelkűen szétosztja nekik a pogácsát és komoly arccal azt is hozzáteszi: úgy egyétek, hogy ezt a pogit a feleségem sütötte.


      És azt várja, hogy mi majd megesszük. Hát nem! Akkor inkább jöjjön a három tojás, a négy paradicsom és a hat hazaáruló.
      Mert megérdemli!

 

Fábián Tibor

 

cikk küldése | nyomtatási verzió


Gyuriceanu show: nem lesz magyar állami egyetem
  2005.10.23. 19:13

"Magyarország nem akarja Erdélyt, mert tudja, milyenek az aktuális politikai realitások, s hogy a Trianonban elvesztett területek visszaszerzésére irányuló XX. századi politika csak szenvedéseket okozott" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök csütörtökön a román televízióban. Kuruc.hu, 2005. október 21.

Oláh úr, balra bocskora
Oláh úr, balra bocskora
 
 
A román-magyar(országi) kormányfő sóból richtig az erdélyi magyarság került ki vesztesen: 15 év után sem lesz önálló, magyar állami egyetem Kolozsvárott. Fletó románul köszöntötte bukaresti barátját, Tariceanu pedig semmit nem engedett Bukarest 85 éves, sunyi, de eredményes politikájából. Minek. Önpadlófeltörlőt és automata alféltisztítót senki se vesz.   
Kutyába se. Ócska közhelyek (modernizáció, integráció), Erdélyről való rituális lemondás, a magyarság életén jóformán semmit sem könnyítő egyezmények, ezek megvoltak, persze. Kettős állampolgárság, autonómia, a román diktatúra által megszüntetett kolozsvári magyar egyetem, még mit nem! E kérdések érdemben nem kerültek szóba, max újságírói kérdésre. Ahogy a verespataki ciánbomba felszámolásáról sem hangzott el konkrét ígéret. "Történelmi jelentőség?" Igen. Ilyen könnyű dolga Bukarestnek talán Kádárral volt utoljára 1957-ben. A román érdekeket a saját szempontjából helyesen és keményen képviselő bukaresti kormánynak nincs, és a budapesti ellenzék szeptember 26-i árulását követően végképp nincs oka arra, hogy engedményeket tegyen, különösen akkor, amikor budapesti fiókszervezetével (Gyurcsány-kabinet) még vitáznia sem kell semmiről. Alkuszik a pásztorember a kapcájával, oláh a bocskorával?

"Magyarország nem akarja Erdélyt, mert tudja, milyenek az aktuális politikai realitások, s hogy a Trianonban elvesztett területek visszaszerzésére irányuló XX. századi politika csak szenvedéseket okozott" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök csütörtökön a román televízióban.

Gyuriceanu
Gyuriceanu
A magyar kormányfő Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnökkel együtt szerepelt a román televízió politikai talkshow műsorában a román és a magyar kormány együttes ülése után.

(Kommentár: ha egyszer lesz rendes történetírás, kiváncsian várjuk, hogy Gyurcsányt melyik náció képviselőjeként jegyzik majd. Kína? Brüsszel? Románia?)

Sorsunk az együttműködés – mondta az első közös magyar-román kormányülésen Gyurcsány Ferenc. A magyar kormányfő megígérte: a magyar gyorsforgalmi utak 2009-10-re elérik a román határt. Román kollégája szavaiból kiderült: nem lesz önálló magyar állami egyetem Romániában. Gyurcsány látogatása miatt tiltakozott a székelyudvarhelyi, illetve a Bihar megyei Magyar Polgári Szövetség.

Az első közös magyar-román kormányülés előtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt és a magyar kormány tizenhat miniszterét katonai tiszteletadással fogadták a román kabinetnek helyet adó bukaresti Victoria palotánál. Az ülésen, melyet a Victoria palota Transylvania-termében tartottak, a Románia és Magyarország által vallott közös európai értékekről beszélt a román miniszterelnök. Calin Popescu Tariceanu a közös magyar-román kormányülést megnyitva fontosnak nevezte, hogy Magyarország az Európai Unió tagjaként megosztja tapasztalatait a közösségbe 2007 januárjától belépni készülő Romániával.

Gyurcsány Ferenc az ülés nyitószavában József Attilát idézte: rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk és nem is kevés. A miniszterelnök kijelentette: ezen az úton kell tovább mennie a két országnak, nemzetnek, majd románul köszöntötte a jelenlévőket, és azt mondta: sorsunk az együttműködés.

A közös kormányülésen tizenegy napirendi pont szerepelt, és az ülést követő ceremónián tizenöt dokumentumot írtak alá. Többek között memorandum rögzíti, hogy a két ország összehangolja nemzeti fejlesztési terveit, valamint dokumentum szól a kis- és közepes vállalkozások kölcsönös támogatásáról, illetve egy informatikai együttműködést is aláírtak a felek. A két kormány mellett nyilatkozatot írt alá a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata az információs társadalom fejlesztését célzó regionális programok elmélyítéséről és kiszélesítéséről. Kormányhatározat döntött a környezetvédelemi együttműködési megállapodásról, amely kiterjed a közös természetvédelemre, növény- és állatvédelemre, és egy árvízvédelmi stratégiára. Megállapodtak abban is, hogy a román és a magyar egészségügyi szaktárca napi munkakapcsolatot alakít ki a madárinfluenzával szembeni védekezésben.

A közös kormányülésen döntés született a csíkszeredai magyar, illetve a gyulai román főkonzulátus megnyitásáról is, illetve megállapodtak a felek, hogy létrejöhet a Gozsdu Alapítvány Budapesten. Döntöttek arról is, hogy a 2000-ben megalakult, kizárólag magyarországi támogatásból fenntartott, jelenleg Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Kolozsváron működő Sapientia magánegyetem a továbbiakban román támogatásban is részesül.

A verespataki aranybánya terveiről Gyurcsány annyit közölt, hogy véleménye szerint Románia együttműködik Magyarországgal. A jelenleg egy bírósági döntés miatt álló beruházás jövőjéről szólva a román kormányfő úgy nyilatkozott: kormányának nem az a dolga, hogy fejlesztési terveknek legyen a kerékkötője, hanem hogy összehangolja azokat a hazai és nemzetközi jogszabályokkal.

Calin Popescu Tariceanu kiemelte: a Babes-Bolyai Egyetemnél nem cél a karok szétválasztása magyar és román részre, mert a legfontosabb, hogy legyen egyáltalán egyetem. A román miniszterelnök fontos szempontnak tartja, hogy milyen az etnikai együttműködés az ott élő magyarok és románok között.

A román kormányfő szólt az észak-erdélyi autópályáról is, melynek építése jelenleg áll, mivel véleménye szerint az előző kabinet nem tartotta tiszteletben a romániai és az európai tendereztetési előírásokat. A közös kormányülésen Gyurcsány Ferenc ígéretet tett, hogy Nyiregyházánál, Debrecennél, Szegednél a magyar gyorsforgalmi utak 2009-10-re elérik a román határt.
Az ülésen Markó Béla RMDSZ-elnök, kormányfő-helyettes először magyarul üdvözölt mindenkit, majd románul kifejtette, hogy az RMDSZ a konfrontáció helyett a párbeszédet választotta, és az együttműködés jó eszköznek bizonyult. Markó kiemelte: ennek köszönhető, hogy a román kabinet elfogadta a kulturális autonómia kereteit rögzítő kisebbségi törvénytervezetet, amelynek vitája most zajlik a parlamentben.

Gyurcsány Ferenc a délelőtt folyamán a Bukarest melletti Snagov településen megkoszorúzta a Nagy Imre és társai tiszteletére állított emlékoszlopot.

Gyurcsány Ferenc erdélyi látogatása elleni tiltakozásra szólította fel tagjait és híveit a székelyudvarhelyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). A Médiafax román hírügynökség jelentése szerint az MPSZ arra buzdította szimpatizánsait, hogy „megfelelő módon fogadják azt a magyar miniszterelnököt, aki megtagadta a határon túli magyarokat, és most, a román és a magyar kormány együttes ülése ürügyén, be szeretne lopakodni Hargita megye árvíz sújtotta vidékeire”.

Az MPSZ Bihar megyei szervezete Gyurcsány Ferenc és az általa vezetett magyar küldöttség nagyváradi látogatása ellen tiltakozik. Nyilatkozatuk szerint a magyar kormányfőn kívül „nincs Európának olyan miniszterelnöke, aki saját nemzete ellen kampányolt volna”. „A nemzetárulás határát súroló 2004. december 5-i nem szavazatra való buzdítás, a magyar nemzeti összetartozás elleni nyilatkozatok, a pártérdek által vezérelt megosztás és félrevezetés, a nemzetrészek elhanyagolása következményeként a mai magyar kormánypártok vezéralakjai az erdélyi magyarok döntő többsége számára nem kívánatos személyekké váltak" – írják.

Kuruc.hu-mno.hu
fotó: transindex

 
A honlap látogatottsága
Indulás: 2005-04-08
 
Jelenlegi látogatók száma

  látotagó olvassa a lapot.

 
Magyar helységnévkereső
 
Az andocsi Máriához
     
 
Ismerős Arcok

             

 

     Tovább >>kapcsolódó I.        

     Tovább >>kapcsolódó II   

 
Trianon himnusz - Csík zenekar

Tartsd magad, nemzetem !

 
Égi Élő Igazság- A Szent Korona Tana

A Szent Korona misztériuma és tana

 
Segítse a Trianon Kutató Intézetet

 
Üzenet az MSZP szavazóknak

      

 
El kell ismertetnünk Trianon igazságtalanságát!

    

 
Vérző Magyarország

      

 
Csevegő - regisztráltaknak

 
Jobbik

 

 

 

 



 




       A Jobbik nemzedék című dokumentumfilm letölthető:

  Jobbik kiskáté: 

 
Hozzászólások a cikkekhez
Friss bejegyzések
2011.01.08. 10:19
2010.07.26. 18:16
2010.07.20. 16:34
2010.02.09. 11:11
2009.12.17. 20:40
2009.08.31. 16:34
2009.08.02. 13:52
2009.07.29. 09:31
2009.06.20. 09:42
2009.06.20. 08:53
2009.06.18. 15:04
2009.06.09. 17:06
Friss hozzászólások
 
Kérjük szavazzon !
Lezárt szavazások
 
Szavazás
Eva Maria Barki:"az autonómiánál többet kell követelni !"”

Igen
Nem
Nem tudom
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Szavazás
Az agresszív magyarellenes tót politika ellen mit tehetünk?
A magyarság asszimilációját célzó tót törvényhozást csak úgy állíthatjuk meg,

ha népszavazással revíziót követelünk (nemzetközi ügyet csinálunk)
ha az autonómiát támogatjuk (mely belügynek minősül, kisebb az esély a megvalósításra)
ha petíciózgatunk az EU-nak,hogy helyettünk oldja meg a kérdést
Nemzetközi bíróság vizsgálja felül a Párizsi békeszerződést és döntsön a revízióról/autonómiáról
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Szavazás
Lezárt szavazások
 
Az Erdély Ma honlap legfrissebb hírei
 
Amit az autonómiáról tudni érdemes

Példák Európában és világszerte:

Erdély, Délvidék, Felvidék, Kárpátalja:

 Nyugat Európa: 

 
Amit az állampolgárságról tudni érdemes

 Érvek a kettős állampolgárság mellett tovább >>

  Frissítések a témában:

 

 

Várod a karácsonyt? Szeretnél gyorsan ünnepi hangulatba keveredni? Akkor itt a helyed! karacsony.gportal.hu KATT IDE!    *****    Jövõ, szerelmi ügyek, pénzügyek, karrier: a kártya válaszol! Tarot kártya elemzés karácsonyi ajándéknak is! Norina Tarot    *****    I am afraid of what I'm risking if I follow you Into the unknown    *****    Ne menj elõttem, lehet, hogy nem tudlak követni. Ne gyere mögöttem, lehet, hogy nem tudlak vezetni. Gyere mellettem és..    *****    Simonyi ingatlan Találd meg álmaid otthonát! Simonyi ingatlan Találd meg álmaid otthonát! Simonyi ingatlan Debrecen    *****    Lájkoljátok a Filmes alakítások véleményezése Facebook-oldalát! Szavazásokkal, interaktív játékokkal várlak titeket!    *****    Filmes alakítások véleményezése! Olvassatok kritikákat színészi alakításokról!    *****    Írásaim, Verseim, Gondolatok ~ Norina Wallace Oldala    *****    Szereted a filmeket, a színészeket és a hollywoodi álomgyárral kapcsolatos híreket? Akkor itt a helyed!    *****    Ha szeretitek a borzongást, olvassátok el PIROS DOBOZ címû halloweeni novellámat!    *****    Ha szeretitek a borzongást, olvassátok el PIROS DOBOZ címû halloweeni novellámat!    *****    RENDELJ szeretteidnek, barátaidnak ASZTROLÓGIAI elemzést karácsonyra. Nagyon hasznos és fontos ajándék. Rendelj most!!!    *****    FRPG - Are you, are you, Coming to the tree, Where they strung up a man, They say who murdered three. - FRPG    *****    Szereted a fantáziával színezett középkoros szerepjátékokat? És a kalózokat? Ha igen, akkor itt a helyed köztünk! :3    *****    Írásaim, Verseim, Gondolatok ~ Norina Wallace Oldala    *****    Írásaim, Verseim, Gondolatok ~ Norina Wallace Oldala    *****    Mindenkiben két farkas él, az egyik jó, a másik gonosz, és az éli túl, amelyiket etetjük.    *****    Kedvezményes Tarot kártya elemzés! Az igazság, a jelen, a jövõ tárulhat fel elõtted. Választ kaphatsz mindenre!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek bele kell néznie! Kattints és tedd meg Te is! Szeretettel várok mindenkit!    *****    Találkozz SZEMÉLYESEN a SKAM sztárjával Budapesten!!! - Nézd magyar felirattal kedvenc SKAM sorozataid! - SKAM SKAM SKAM