2009.03.15. 07:27, leone
Jó együtt lenni, a legfontosabb, hogy együtt vagyunk – hangsúlyozta köszöntő beszédében Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke a nyergestetői kopjafa avató emlékünnepségén,
amelyen mintegy kétezren gyűltek össze a hideg, télies idő ellenére. Sólyom László hangsúlyozta: az ünnepségek megtartását akadályozni lehet, de a szívekben élő együvé tartozás érzését nem.
Az ünnepségen jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. Markó azt hangsúlyozta, hogy 1848 alapvető üzenete az összefogás, a szolidaritás. Tőkés László beszédében szintén az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet, ugyanakkor hozzátette: a posztkommunista országokban a szabadságküzdelmekre továbbra is szükség van az emberi jogok érvényesítése terén. Józanságra és tisztánlátásra van szükség küzdelmeinkhez – mondta Tőkés.
Sólyom László személyében először állít kopjafát a Nyergestetőn magyar közméltóság. Az államfő az emlékező rendezvényt követően kíséretével hazaindult Magyarországra.
"Egy félreértelmezett kifejezés" miatt vélték úgy a román hatóságok, hogy nem alkalmas Sólyom László magyar köztársasági elnök március 15-i csíkszeredai látogatása - vélte szombati számában az Evenimentul Zilei című román napilap.
A Románia kötekedik Magyarországgal című tudósításban a bukaresti újság azt írta: a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetsége a román külügyminisztériumot Sólyom László március 15-re tervezett csíkszeredai látogatásáról értesítő levelében úgy fogalmazott, hogy a magyar államfő a Hargita megyei és a csíkkozmási önkormányzat által szervezett ünnepségeken vesz részt.
A lap szerint az önkormányzat kifejezést szó szerint fordították románra, így a dokumentumban a román "autoguvernare" szó szerepelt. Romániában ugyanakkor a helyi és megyei önkormányzati szerveket tanácsnak - consiliu - nevezik. A lap szerint a román hatóságok azzal érveltek, hogy érzékeny téma Székelyföld területi autonómiája, és ezért tanácsolták Sólyom Lászlónak, hogy ne jöjjön most Romániába.
A lap megszólaltatja Smaranda Enache emberjogi aktivistát, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga civil szervezet elnökét, aki leszögezte: az önkormányzat (autoguvernare) kifejezésnek a szó szerinti román fordítása nem jelent autonómiát, hanem csupán a Romániában is létező helyi közigazgatást.
Az Evenimentul Zilei tudni véli, hogy a Sólyom repülőgépének leszállási engedélyét azért is vonták vissza a román hatóságok, mert katonai géppel érkezett volna Marosvásárhelyre a magyar államfő. A román lap megjegyzi, hogy ez a magyarázat meglepő, hiszen a román protokollszabályok szerint Traian Basescu román államfő repülőgépe is a védelmi minisztériumhoz tartozik, így katonai repülőgépnek számít, akárcsak számos más államfőé - írja az Evenimentul Zilei.
Az Adevarul című napilap szerint a román-magyar "légi incidenst" az autonómia okozta. A lap emlékeztet arra, hogy a román és a magyar államfő legutóbb Budapesten is ellentétes álláspontot fogalmazott meg ebben a kérdésben.
A korábban többször is magyarellenes cikkeket megjelentető Ziua című napilap a Magyar diverzió cím alatt tudósít a magyar államfő erdélyi magánlátogatásáról. A lap szerint a Magyar Polgári Párt (MPP) szintén szombaton zajló kongresszusának is köze lehet ahhoz, hogy a magyar államfő egy nappal korábban jön Székelyföldre az eredeti programjához képest.
A Gandul című napilap idézi Titus Corlateant, a román szenátus külügyi bizottságának szociáldemokrata elnökét, aki természetesnek minősítette a román hatóságok reakcióját, hiszen megítélése szerint a magyar államfő látogatásának célja Székelyföld területi autonómiájának a támogatása.
A román oldalon tüzetesen ellenőrizték az elnöki konvojt
Az magyar államfő reggel Borsnál gépkocsival lépte át a román-magyar határt. Az MTI úgy értesült, hogy a román oldalon az átléptetés csaknem negyed órán át tartott, a román határrendészek a konvoj minden gépkocsiját külön-külön ellenőrizték, beleértve az elnöki autót is. Sólyom László és kísérete minden tagjától egyenként kérték el az úti okmányokat ellenőrzésre. Emiatt az elnöki delegáció átléptetése csaknem negyed órán át tartott.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Szlovákiát a tótok úgy kiáltották ki 1993-ban, mint ahogyan Koszovót is 2008-ban kikiáltották a koszovói albánok. Koszovót a tótok nem ismerik el önálló államnak. Mi sem ismerünk el olyan államot, hogy Szlovákia. Nem érdekel,hogy mit mond erről az EU. Nincs ilyen ország.Tót hódoltság alatt álló Felvidék van. Szlovákia nincs! Népszavazás nélkül, az anyaország megkérdezése nélkül létrehozott tót hódoltság van az ezeréves szentistváni ország területén Felvidéken, állami szintre emelt magyargyűlölettel és magyarüldözéssel,egy fasiszta kormánnyal és magyarüldöző apartheid benesi dekrétumokkal a törvénykezésben. ND