Szabadságot a magyaroknak!

A trianoni békediktátum 85. évfordulója alkalmából Eva Maria Barki több anyaországi és jelenlegi határainkon túli magyar civil szervezettel és párttal felhívást intézett az EBESZ-hez, az Európai Unióhoz és az Európa Tanácshoz, hogy felhívják a figyelmet: a határainkon kívül rekedt magyarság sorsa egyre rosszabbodik, a Vajdaságban és Erdélyben pedig kifejezetten aggodalomra ad okot.

A felhívást intézők figyelmeztetnek a diktátum következtében idegen uralom alá került magyarság azóta is megoldatlan problémáira. Eva Maria Barki hangsúlyozza: nem szabad megvárni, hogy élesedjen a helyzet, preventív intézkedések szükségesek.

A megígért jogokat máig nem biztosították, a Kárpát-medence történelmileg magyarok lakta területein élő magyarok nem csak az önrendelkezési jogukat nem tudják megfelelően gyakorolni - még autonómia formájában sem -, hanem egyre inkább kénytelenek szembesülni az intolerancia, az erőszak és a diszkrimináció jelenségeivel - nehezményezik az aláírók. Az a tény, hogy egyes országokban magyar tagjai is vannak a kormányoknak, nem javítja a helyzetet, sokkal inkább eltereli a figyelmet a tényleges állapotokról - fogalmaznak levelükben.

Leszögezik: a határon túli magyarok helyzete ezért fokozott figyelmet igényel valamint segítségnyújtást kíván problémák megoldásában annak érdekében, hogy sikerüljön a konfliktusokat elkerülni, valamint a stabilitást fenntartani.

Eva Maria Barki nemzetközi hírű jogász, valamint a felhívásához csatlakozó szervezetek és pártok azt kérik az EBESZ szervezeteitől és tagországaitól: nézzenek szembe a kihívással, és tegyék meg az első lépéseket a Kárpát-medencében honos magyar nép nemzeti, történelmi és kulturális identitásának helyreállítása és megőrzése érdekében. Mint írják, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya valamint a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 1. cikkelyében meghatározott a népek önrendelkezési jogának érvényre jutását támogató mechanizmusok világszerte segítenének a konfliktusok megelőzésében.

Az aláírók a magyar nemzet határon túl élő részének - melyet 85 éve választ el államhatár az anyaországtól, s melynek elválasztó szerepe az Európai Unió kereteiben sem szüntethető meg - szabadságot, önrendelkezési jogot és az emberi méltóság követelményeinek megfelelően folytatható létet követelnek a demokrácia, a jogállamiság valamint a népek és nemzetek egyenjogúsága alapján.

A felhíváshoz csatlakozók:

Tökes László, Püspök Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, s. k., Nagyvárad
Székely Nemzeti Tanács, elnök Dr. Csapó József, s. k., Sepsiszentgörgy
Erdély Magyar Ifjak, elnök Soós Sándor, s. k.., Kolozsvár
Egyesült Magyar Ifjuság, elnök Soós Sandor, s. k., Kolozsvár
Vajdasági Magyar Demokrata Párt, elnök Ágoston András, s. k., Temerin
Magyar Föderalista Párt, elnök Mihajlovics József, s. k., Szlovákia
Jobbik Magyarorságért Mozgalom, elnök Kovács Dávid, s. k., Budapest
Hatvannégy Vármege Ifjúsági Mozgolom, elnök Toroczkai László, s. k., Budapest
Trianon Társaság, elnök Kiss Dénes, s. k., Budapest
Magyar Nemzeti Front, elnök Schuster Loránt, s. k., Budapest
Bocskai Szövetség, elnök Dr. Kreczinger István, s. k., Budapest
Erdély Szövetség, elnök Lipcsey Ildikó, s. k., Budapest
Horthy Miklós Társaság, elnök Dobai Miklós, s. k., Budapest
56-os Magyarok Világtanácsa, elnök Dezsö Ábrahám, s. k., Budapest
December Ötedike Csömöri Polgári Líga, elnök Sándor Mátyás György, s. k., Csömör
Nemzetközi Erdély Bizottság, elnök Dr. Barki Eva Maria, s. k., Bécs
Los Angeles Magyar Kör, elnök Dr. Ösapay György, s. k., Los Angeles
Magyarok Világszövetsége Országos Tanácsa, elnök Gönczöl Gyula, s. k., Leva
Alkotmányossági Mühely, elnök Fáy Árpád, s. k., Budapest
Szabad Magyarországért, elnök Takács András, s. k., Budapest
Magyarok Világszövetsége, elnök Patrubány Miklós, s. k., Budapest

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés